Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-07 / 289. szám
1994. december 7., szerda Milliárdos* korszerűsítésre Megváltozott, a következő pár évben tovább változik a Jósa András Kórház Télen is épül a 240 ágyas szárny Harasztosi Pál felvétele Nábrádi Lajos Nyíregyháza (KM) — Alaposan megváltozott, s a következő pár évben tovább változik a nyíregyházi Jósa András Kórház arculata. Jól mutat az új épület, amelyben a közelmúltban kezdték meg a beteg gyermekek gyógyítását. A Szent István utcára néző épületszárny tégla falai ridegnek tűnnek, a járókelők a szokatlan csend miatt a beruházás leállítására is gondolhatnak, pedig ütemesen folynak a belső munkák. Nagyberuházásról van szó, amelynek lépcsőzetes megvalósítása korszerűvé teheti a gyógyító munkát, megyénk egészségügyi ellátásának színvonala jelentősen emelkedhet. Ám mostanában a betegeket, az egészségügyi dolgozókat,s az utca emberét is foglalkoztatja a téma: vajon nem akadozik-e az építkezés, nem apadtak-e el a pénzforrások? Kisebb gondok Az aggódás, az érdeklődés érthető, hiszen módosítják a költségvetést, központi pénzeket vonnak el, közismertté vált, hogy a kivitelező építőipari vállalat nemrég a felszámolás sorsára jutott. Az összetett kérdésre először dr. Séra Gyula orvos-igazgató ad feletet: — A fejlesztés fő célja az volt, hogy megyénkben a nagyszámú szívér, valamint daganatos betegek kellő ellátást kapjanak. Szerencsés egybeesés, hogy az egészségügyi kormányzat éppen ezt a két ágazatot fejleszti legjobban országos szinten. Az Ország- gyűlés megszavazta a nagyberuházásunkra szánt összeget, s ezt senki nem vonja vissza. Békéscsabán és Székesfehérvárott van hasonló egészségügyi nagyberuházás. Mindenütt volt fennakadás, létrejött forráshiány, nálunk a legkisseb- bek a gondok. A KEMÉV jogutódja folyamatosan dolgozik. □ Az utóbbi időben a beruházásra szánt összegből milyen fontosabb gépeket, berendezéseket, műszereket vásároltak? — Először egy elterjedt tévhitet oszlatok el. A mi kezünkön nem megy át pénz. Az Állami Fejlesztési Intézet utalja át a pénzeket a megyei ön- kormányzatnak, az tovább utalja a kivitelezőnek, miután mi igazoltuk az elvégzett munkát. Az Állami Számvevőszék folyamatosan ellenőrzi a kifizetést, eddig még kisebb hibát sem találtak. Egyébként üzembe helyeztük a daganatos betegségek kezelésére a sugárkezelőt, amelyhez hasonló csak egy van hazánkban. Az ultrahangos vesekőzúzót vidéken szintén nálunk helyezték először üzembe. Ezekkel európai színtű a gyógyító munka. Szükséges módosítás Kozák György, a beruházásokat lebonyolító Hospitál Kft. ügyvezető igazgatója a pénzügyi hátteret igyekszik megvilágítani. — A kft. legnagyobb résztulajdonosa 40 százalékkal maga a kórház. Ez így jó. A KEMÉV önfinanszírozási gondjai miatt az év első felében voltak lemaradások, de a jogutód szépen, ütemesen dolgozik, szerencsére ugyanazokkal a szakemberekkel. Az eredeti tervhez képest több helyen korszerűbb anyagokat építettünk be, nagyjából az eredetileg tervezett áron. Az áremelkedések természetesen itt is lecsapódnak. Az orvostechnológia beszerzési, beszerelési és üzemeltetési árai felülvizsgálat alatt állnak. Bélteczki János beruházási főelőadó visszatekintése, költségvetési mérlege szintén köz- érdeklődésre tarthat számot. — A kórház rekonstrukciójának III. üteme egy 1989- ben elfogadott terv szerint halad. A munkálatok több tárcát érintenek. Az eredeti terv 2,9 milliárd forintot irányzott elő erre az ütemre. Az áremelkedések miatt természetesen szükség volt módosításra. Széles körű egyeztetés után tavaly 4 milliárd 233 millió forintra emelték a nagyberuházás ösz- szegét. Ez fixnek számít. 1993-ban 544 milliót, erre az évre 500 miliőt utaltak át. 1995-re 771 millió forint átutalását hagyták jóvá. □ Mikor tesznek pontot a harmadik ütem végére? — 1996-ban 675 millió forintot használhatunk fel, s 1997-ben kiegészítő beruházásokra jut még 413 millió forint. Hogy ütemesen, jól mennek a dolgok, az annak is köszönhető, hogy a kórház menedzsmentje határozott és következetes. Kozák György így folytatja: — Az építkezések, szerelések színhelyén hetente széles körű egyeztetéseket tartunk az illetékesek képviselőivel. Havonta egyszer az igazgatók, illetve az elsőszámú vezetők konzultálnak. A tárgyalásokat gyakran módosítások követik. A most épülő 240 ágyas részben helyet kap majd a fül-, orr-, gégészet, valamint a szülészet-nőgyógyászat. Ennek az épületnek a tetejére eredetileg horgonylemezt terveztek, mi jó minőségű zöld lemezt tettünk oda, ez esztétikus és javítja a városképet. Biztosított Az utóbb említett építkezés m- űvezetője (a KEMÉV jogutódjának dolgozója) Tisza József, aki a következőket mondja: — Biztosítottak a téli és a folyamatos munkavégzés feltételei. A mi szaunánk a csodatévő. Minden öntéskor tömve van. A sok elhízott, túlsúlyos ember be- préselődik, mint a heringek a konzerv dobozba, és izzadva, csöpögve élvezi a száraz gőz és az illő olajok hódító illatát, titokban azt remélve, hogy a csoda megismétlődik. Az pedig úgy történt egykoron — az évszámra már a legidősebbek sem emlékeznek és azok is ellentmondásosak —, hogy azon az estén, hét órakor az utolsó öntésre hívott a szokásos csengő. A jelre bevonult a törzsközönség, a szűk kabinban 45 év körül volt az átlagos életkor, és 105 kilogramm körül a testsúlyuk átlaga. Ebben benne voltak az aranyláncok az üzletemberek nyakán, a vaskos karperecek és persze a szokásos szütyők a görögdinnyéken, a melltartók és ágyékkötők, amelyek a melle húsát és a felsálokat takarják eme hentesüzletben. Azzal kezdődött, hogy nem akadt senki, aki a favödörből a fakanállal a vizet locsolni akarta. Kénytelen kelletlen felállt egy ismeretlen kopasz úr, hogy megpróbálhatja, bár még sohase csinálta. Rögtön kiderült, hogy fakanál csuklóban folytatódik, A szauna legendája fakezű az illető, de legalább csinálta. Amikor már mindenkinek leégett a hátáról a bőr, valaki megkérdezte: nincsen valakinél valamilyen szer? Vagyis levendula, fenyő, citrom, menta vagy akármilyen kínai illatosító olaj, amitől a légutak kitisztulnak, a bőr hűsítő balzsamot kap, és a gyöngyöző test bepácolódik. Persze nem volt. Van itt valami üveg, fedezett fel az egyik egy fiolát a legfelső polcon, próbáljuk ki, ha nincs más. Az alsó sorban a doktor úr vállalta, hogy tartalmát bele- csöpögteti a kanálba, és segédkezik a szertartásban mint nagymisén a minist- ráns. Attól kezdve megváltozott a légkör. Mint amikor a közgyűléseken a fizetésemelésről kezdenek beszélni. Az ismeretlen szer, amit a gazdája ottfelejthetett, különleges illatot árasztott. Orchidea — mondta az egyik kizárásos alapon, de nem az volt. A hatása sem volt mindennapi, egyszerre mindenki valósággal elbódult. A szorosan összepréselődött alakok elhomályosuló tekintettel meredtek előre. — Hát akkor csobbanjunk, adta ki a jelszót valaki, és valamennyien kiszédültek a hideg vizes medencéhez, zuhanyokhoz. És ekkor lett némi botrány. A pohos főkönyvelőről a zuhany levitte a fürdőgatyáját. A szép Kaszásné pedig amikor kikászálódott a medencéből, észre sem vette, hogy anyaszült meztelenen ért partot, a melltartója és fürdőnadrágja egyszerűen lecsúszott róla. A férfiak meglepetten bámultak rá, még a legidősebbek sem emlékeztek arra, hogy mikor láthatták ilyen csinosnak, talán süldő lány korában: 15-20 kilóval látszott kevesebbnek. De ugyanezt konstatálták a többiek is magukon. Az egyiknek a pecsétgyűrűjét vitte el a víz a lefolyóba, a másiknak a karóráját kellett kihalászni. Mindenkin úgy állt a korábban feszülő fürdőruha, mint tehénen a gatya, lötyögve, tíz számmal nagyobban. Egyszerűen kifogytak belőle. Az óriás méretű melltartókban most aprócska, de feszes cicik lapultak, a férfiak sörpocakja alatt libegő fürdőgatyákat fél kézzel tartani kellett, hogy le ne csússzon, és a méla szerszámok kíváncsi feje kikandikált a szárain. — Uraim, csoda történt — örvendezett egy daliás fickó —, megint a versenysúlyomnál vagyok. — Hol van az a szer — kapcsolt egy másik és berohant a szaunafülkébe, de hamar kiderült, hogy nem maradt belőle egy csepp se. A csoda híre hamar elterjedt az egész városban, sőt azon is túl. Azóta messze földről zarándokolnak hozzánk a kövérek külországokból is. Hátha megismétlődik még egyszer. Próbálkoznak mindenféle szerrel, hátha eltalálják a csodatevő olaj titkát, eddig hiába.-m—t ddig volt, nem mese. A í-f történet hitelességét a l J fürdő előcsarnokában kiállított relikviák ma is tanúsítják. Aki nem hisz, nézze meg: van ott két méter hosszú derékszíj, méteres bikini, vi- torlányi fecske, kifogyott sérvkötő, gatya, pantalló, sőt elhagyott szeretők fényképe, akik csak a kövéreket szerették, vagy csak kövéren szerettek... Máthé Csaba A z elmúlt két év utolsó hónapjában megszokhattuk, hogy a lakást építő családok AFA- val fekszenek és kelnek, hiszen mindig felröppent valamilyen pletyka, tervezett módosítás, amely megbolygatta az építkezők amúgy sem nyugodt napjait. Most sincs másképpen, hiszen ismét módosítja az AFA-törvényt ű Parlament, csak a legyen AFA vagy ne legyen AFA- kérdést most még az emelt összegű szocpol támogatás is megkavarja. Az AFA-törvény módosítását várhatóan december közepén elfogadja a Parlament, csak az a kérdés, a jelenlegi tervezet csont nélkül megy át, vagy némi átalakításokkal. Emiatt persze fő a feje minden családnak, hiszen valamennyien a legkedvezőbb megoldással akarnak nekivágni a lakásépítésnek és nem mindegy számukra, hogy maximum 400 ezer forint AFA-t igényelhetnek vissza vagy megkapják a két gyermek után járó 1,2 milliós szocpolt. A legegyszerűbb azoknak a helyzete, akik 1992. december 31-e előtt kezdték meg a lakásépítési AFA visz- szaigénylését, nekik idén december 31-ig szól a határidő, tovább egy perccel sem. Ennél nehezebb döntési helyzetben vannak azok, akik már igényeltek vissza AFA-t, ugyanakkor az emelt összegű szocpolra tartanának igényt. Ok azzal, hogy a felvett AFA-t visszafizetik még nem jogosultak automatikusan a magasabb szocpol igénybevételére, ehhez az adott pénzintézettel kell a szerződést megkötniük. Most jöhet a dilemma a gyermeket vállalók számára: a tervezet szerint, akik 1993. január elseje után kezdték meg az építkezést és még a maximum 400 ezer forint ÁFA- visszaigénylést nem merítették ki, azok várhatóan 1995. január elseje után az említett ösz- szegig kiegészíthetik. Mindezt csak feltételes módban, hiszen erről még nincs döntés. Ebben a helyzetben húzzon valaki 19-re mondjuk egy alsót. — Te apjuk! Csak a főpolgármestereket hirdetik állandóan, a többinek nincs rá pénze...? Ferter János karikatúrája 8SS ISt €i fll t Megtalált forrás Balogh József M ég szerencse, hogy közbejött ez a hatalmas, ötvenkét ország hetvenhárom delegációját mozgósító Európai Biztonsági Együttműködési Értekezlet, így ez alatt a két nap alatt kevesebb kampányolást láthattunk a televízió híradójában. Mert azelőtt hetekig a műsornak szinte felét a budapestifőpolgármester-jelöltek bemutatása, programja, ide-oda látogatása tette ki. Egy magamfajta vidéki embert — gondolom másokat is — meglehetősen felingerelt: mi közöm nekem ahhoz, ki lesz a főpolgármester, mi köze nyolcmillió embernek ahhoz, melyik jelölt mivel akarja megszerezni a fővárosiak szavazatát. Hangzanak az ígérgetések a baloldaltól a középen át a jobbig, de engem leginkább Baráth Etele szándéka kapott meg. Egyik híradóban bejelentette: plusz forrásokat kell a főváros fejlesztéséhez találni, s ő egyik ilyennek az orosz adósságokat tartja, ebből kívánja felépíteni az észak-déli metró még hiányzó részét. Eszembe jutott, amikor Fejér megyében katonáskodtam, száz métereket alig lehetett menni az úton, mindjárt fényképezni tilos táblába botlottunk, ez pedig azt jelentette, hogy a fák mögött orosz laktanya van, s ugyanezt tapasztalhattuk Veszprémben is. Ha tehát valamelyik székesfehérvári vagy veszprémi jelölt azzal kampányolna, hogy az orosz adósságokból fejleszti városát, vagy állítja helyre a tönkretett környezetet, még tudomásul is lehetne venni. De hogy az országnak járó adósságot is csak a főváros szeretné felhasználni, ez a vidéki ember számára megemészthetetlen. Úgy tűnik ezek után lehet itt bárki bármilyen párti vagy érzelmű, ha fővárosinak született, vagy oda vezérelte a sorsa, akkor nyomban elfeledkezik a vidékről. Igaz, Pesten két- millióan élnek, mi meg vidéken csak nyolcmillióan vagyunk. Áfátlanítás- HÁTTÉR __
