Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-05 / 287. szám

1994. december 5., hétfő Tanító, kutató, díszpolgár Sokan a település határain is túl öregbítik a dobi alma mater hírnevét Dankó Mihály Tiszadob (KM) — Nemré­giben Tiszadob önkormány­zata a település díszpolgára címet adományozta Kijki^ Lajos nyugalmazott iskola- igazgatónak. Az indoklás­ban szerepel: „44 éves igaz­gatói és közéleti tevékeny­ségével minden időkre érvé­nyes példát mutatott ember­ségből, szorgalomból, helyt­állásból.” Tiszadob, ez a három megye határán fekvő község ter­mészeti és történelmi értékei­vel méltán emelkedik ki a ha­sonló települések közül. Meghatározó Ez meghatározó szerepet tölt be Kuki Lajos életében, de va­lahol az ő személye is meg­határozta lakóhelyének arcu­latát. Hisz végig tanítóként, iskolaigazgatóként a jövő nemzedékét oktatta, nevelte. Sokan a település határain is túl öregbítik a dobi alma mater hírnevét. Fáklya ő az igazi Móriczi értelemben. — 1929-ben végeztem. Az idén szeptemberben kaptam meg a vasdiplomát — ülünk le beszélgetni a gyönyörű And- rásy-kastély szomszédságában lévő egykori tanítói lakásban. — Szegről, végről tiszadobi vagyok. Édesapám rokonai él­nek itt. Mikor idehelyeztek a református iskolába, 72 gye­rek volt a kezem alatt. Leány- és legényegyletet vezettem. A két háború között kineveztek önkéntes tűzoltóparancsnok­nak, én lettem a Hangya Sző­Tanárok Svájcból Nyíregyháza (KM - P. Cs.) — A Svájci Tovább­képző Intézet két tanára érkezett a múlt héten há­rom napra, a Bessenyei György Tanárképző Fő­iskolára. Az intézet két­éves programjában a tanár­képző főiskolák és egyete­mek német tanszékein ta­nított országismeret meg­reformálását vették célba. A hangsúly a módszertani, didaktikai részen van, ho­gyan kell közvetíteni a Svájcról szóló ismereteket. Az első évben a főváros­ban tartottak egyhetes ala­pozást. Ezt követte Nyír­egyházán, a regionális há­romnapos kurzus. A továbbképzés tavasz- szal folytatódik egy újabb tematikus csomaggal. Zá­rásként Svájcban készí­tenek a résztvevők egy diplomadolgozatot, melyet kéthetes tanulmányút előz meg. Országosan huszonöt résztvevő közül a legalkal­masabbak, a második évtől már saját kollégáikat ké­pezik ki. Ebben kapnak segítséget a svájci szakem­berektől. Ezt az évet is dol­gozattal zárják. Az intézet munkatársainak egy része a középiskolai tanárokat vette célba. A diplomás, német szakos tanárok módszertani képzésben ré­szesülnek. Nem egy nagy kupac könyvet kapnak, ke­véske segítséggel, elsősor­ban hasznosítható tanácso­kat. Jelenleg tárgyalnak ar­ról, hogy a továbbképző intézet a művelődési tár­cához kerüljön. Lajos bácsi és Éva lánya vetkezet könyvelője, oktattam a leventébe járó fiatalokat. Számomra a sport, a kirán­dulás fontosabb volt, mint a katonás fegyelmezés. Önkép­zőkört vezettem, ahol szerepe­ket tanultunk be és adtunk elő. Lajos bácsi pályafutásában jelentős szerepet játszott az egy évtizedes katonáskodás is. A frontszolgálatot követte, a négy évig tartó Szovjet hadi­fogság, ahol a hegedűjével tar­totta a reményt társaiba. 1949- ben jött haza, szinte azonnal igazgatóhelyettesnek nevezték ki, s mivel nem volt orosz ta­nár — ő pedig a fogság ideje alatt elsajátította a nyelvet — rábízták az orosz nyelv taní­tását. 1959-ben választották meg iskolaigazgatónak, s nyugdíjazásig, 44 évig állt az intézmény élén. — Pedig mindig jobban sze­rettem volna tanítani, jobban érdekeltek a ragyogó gyermek szempárok, mint az iskola ve­zetése. A gyakorlati pedagógia híve voltam, minél kevesebb Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Martos László személyében szeptem­bertől új vezetője van a Sza­bolcsi Szimfonikus Zenekar­nak. A karnagy már a múltko­rában bemutatkozott a nyír­egyházi református templom­ban tartott koncerttel, s most a hagyományos karácsonyi hangversenyre készül az együttessel. Martos László egyébként Budapestről jár át Nyíregyhá­zára illetve Debrecenbe, ahol tanít. Kértük, hogy mutatkoz­zon be a Kelet-Magyország olvasóinak. — Már több évtizede annak, hogy eljegyeztem magam a zenével. Karnagy és zene­szerző vagyok; ez útóbbit még Szervánszky Endrénél tanul­tam. Néha elhangzanak a szer­zeményeim a rádióban esetleg fesztiválokon. Budapesten a Machaut-kamarazenkar kar­nagya vagyok, Debrecenben pedig a zeneművészeti főis­kolán kamarazenét tanítok □ Nem lehet könnyű manap­ság zeneszerzőnek lenni. Mit gondol, miért van az, hogy a zenebarátok nem kedvelik túl­ságosan a kortárs zenét? — A zeneszerzők többsége a hatvanas, hetvenes években nemigen törődött a közért­hetőséggel; új utakat keresett. A mai fiatal zeneszerzők jó­része viszont már kezd vissza­térni a tradiciósabb hangzá­sokhoz. Inkább gondolkodnak hangokban, mint mondjuk ma­tematikai képletekben. így talán a modem zene is népsze­rűbb lesz. □ A kamarazene, amelyet tanít, viszont már évszázadok óta kedvelt műfaj. A zenészek M. Magyar László felvétele energiával, minél többet tud­jak nyújtani tanítványaimnak. Szinte mindegyikre büszke vagyok, de vannak néhányan, mint például az Alföldi fiúk, dr. Seregh József, vagy dr. Bodnár Ákos, akik sokra vit­ték, s akiknek én tanítottam meg a betűvetést. Elszomorít, hogy nem lehet már köztünk Ratkó József, őt a gyermek­városi iskolában a ciril betű rejtelmeibe vezettem be. Az utolsó betyár A tanító úr mégfegy szenvedé­lyéről vált megye, sőt orszá­gos hírűvé. A történelem és a néprajz kutatása összehozta olyan emberekkel, mint Ortu- tay Gyula, Andrásfalvy Berta­lan, vagy dr. Nyárádi Mihály. — Nyárádi Mihály indított el a pályán — emlékszik visz- sza. — Megbízott, gyűjtsem e terület szokásait, hagyomá­nyait. Együtt jártuk be a te­metőt, fényképeztük, rajzoltuk a fejfákat, a fából készült szé­pen faragott ámbitusokat, ajtókat és ablakokat. Lajos bácsi kutatta fel, és vállalt nagy szerepet a szinte egyedülálló országos hírű építészeti emlék, a Tubus (ter­ménytároló) megmentésében. Az egykori üldözött osztrák Farkas Salamon által készített „dobi pipa” fogalom volt a XIX században, nemcsak a környéken, de a mármarosi tu- tajosok elvitték hírét egész Erdélybe. Ennek leírásában, vagy a szintén helyi emléknek számító Porkolábos tánc le­jegyzésében is szintén döntő szerepet vállalt. Rengeteg tár­gyi emléket gyűjtött össze az évtizedek alatt, öröm, hogy végül is ezek nagy része ott­honra talált, először a Tubus­ban, majd egy másik épület­ben megrendezett állandó helytörténeti kiállításon. Ke­vesen tudják, hogy itt van el­temetve Geszti Jóska az utolsó nyíri betyár is. Több tudományos munkája is megjelent már, így a Tubus­füzetek keretében a Gróf Széchenyi és Tiszadob című alapmű. Hat kötetre rúgnak azok a kiadásra váró feljegy­zések, tanulmányok, rajzok, fotók, melyek az évek folya­mán felhalmozódtak. Pénzt szerezni Szó esik ezekben az írásokban a tiszadobi helynevekről, nö­vény és állatvilágáról, az 5000 éves múltról, a Tisza szabá­lyozásáról. A kiadáshoz pá­lyázat útján szeretnének pénzt szerezni, lányával, Évával, aki pedagógus, s ő viszi tovább apja megkezdett munkáját. Kuki Lajos méltán lett a nagyközség első díszpolgára. Új karmester a zenekarnál és zenebarátok is kedvelik. Mi lehet ennek a titka? — A kamarazenében min­denki szólózik és ugyanakkor együttjátszik. Afféle örömze­ne ez a zenészek számára. A zeneszerzők körében is na­gyon népszerű volt, és nagyon sok szép számot is alkottak a kamarazenészek örömére. □ Térjünk át a karnagyság­ra, hiszen a Zeneakadémián ezt is tanult. Lehet ezt iskolá­ban egyáltalán tanulni. — Valójában nemigen. A mesterséget igazán csak zene­kar mellett lehet tanulni pró­bakarmesterként. Nekem sze­rencsém volt, mert elég korán a Miskolci Szimfonikus Ze­nekarhoz kerültem. □ Most viszont a szabolcsi szimfonikusok karnagya lett. Ellentétben a miskolci zene­karral ez egy félamatőr fél­profi csapat, hiszen nem pénzért muzsikálnak. Mit gon­dol, inkább előny ez vagy hátrány? — Hátrány, mert nem függetlenített, és viszonylag ke­vés idő jut a pró­bákra. A zenészek számára ez másod­vagy harmadállás. Pozitív dolog vi­szont azért, mert a zeneszeretete, ami vezérli őket, lelke­sebbé teszi őket. A zenetanár számára egyébként is fon­tos, hogy a zene­tanításon túl játsz- szon is, közönség elé álljon. Tanítvá­nyai előtt is bi­zonyítani kell. □ Igen ám, de a fenntartásához, a működtetéséhez anyagi források is szüksége­sek. Ezzel kapcsolatban elég sok panasz hangzik el a zenakar részéről... — Tökéletesen igazuk van. Egy nagyvárosnak zenakar nélkül nem lehet kulturális élete. Ráadásul Nyíregyházán már negyven éve hagyománya van ennek a zenekarnak. Rendszeres szereplésük pezs­gőbbé teszik a megye a város életét, s a zeneiskolák szín­vonalát is erősíti a megléte. Érdemes elgondolkodni azon is, ha mondjuk máshonnan kellene hívni ide profi zene­karokat szerepelgetni az mennyibe kerülne... □ Milyennek találja a ze­nekar színvonalát? — A zenekar képes arra, hogy a régi színvonalára ke­rüljön. Igyekszem a zenekart nagyobbá, szebben szólóvá tenni, s ezért a debreceni Ze­neakadémiáról több végzős hallgatót is felkértünk, vegyen részt az itteni munkában. Szemle-tallózó Nyíregyháza (KM) — Kö­zeledik Váci Mihály szüle­tésének hetvenedik évfor­dulója. A Szabolcs-Szat- mári-Beregi Szemle napok­ban megjelent, legfrisebb száma összeállítással em­lékezik meg a megye szü­löttéről, a „szőke város” szerelmetes fiáról. A gon­dosan összeállított anyag kuriózuma, hogy Váci kia­datlan verseiből is talál­hatunk benne válogatást. A sokaság fiának mai értéke­léséről beszélgetett Váci Mihályné Juhász Máriával Karádi Zsolt, amelynek a címe is bizakodó: „A költő az olvasók értékrendjében ma is él. Irodalomtörténeti- leg is érdekesek Váci Mi­hály szülőföldre címzett le­velei is, amelyeket Mar- gócsy József fogott csokor­ba. Egy irodalomtörténé­szekkel folytatott beszél­getésben szintén a költő helyét keresik a résztvevők. A Szemle hagyomány című rovatában a Benczú­rok családtörténeti vázlatát Tidrenczel Sándor rajzolja meg. Koroknay Gyula két elfelejtett megyebeli szob­rászra, Görömbey Imrére és Somogyi Sándorra emlé­kezik. Sok érdekes anyag található a Szemle című rovatban is. Otthon, egyénileg Budapest (MTI) — Elekt­ronikai műszerész szak­munkásképzés indítását ter­vezi februárban a Távok­tatási Universitás Alapít­vány a gimnáziumok 3-4. osztályában tanuló diákok számára. Az alapítvány a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolával közösen dol­gozta ki ezt a sajátos mo­dellt, amely lehetővé teszi, hogy a gimáziumok har­mad- és negyedéves tanulói középiskolai tanulmánya­ikkal párhuzamosan ezt is elvégezhessék. Az otthon, egyénileg megtanult elmé­leti tananyaghoz kapcso­lódik a pedagógiai segítség, a konzultáció. A tanfo­lyamra jelentkezni lehet a Távoktatási Universitás Alapítványnál (1114 Bu­dapest, Villányi út 11-13.). Mesemondó... ...versenyt rendeznek Be­nedek Elek születésének 65. évfordulója alkalmából a tiszavasvári városi művelő­dési központban december- 6-án. A területi mesemon­dás 14 órákor kezdődik. (KM) A pedagógusok... ...Csipet csapat nevű báb­csoportja mutatkozik be de­cember 6-án délelőtt a mátészalkai művelődési központban. Délután hátrá­nyos helyzetű iskolásokat fogadnak ugyanitt. (KM) Kevesebb... ...színházi előadás lesz de­cemberben a Móricz Zsig- mond Színházban. A társu­lat az év utolsó előadását Nyíregyházán a Kicsenge­tés című produkcióval de­cember 19-én tartja. (KM) Edda... ...koncert várja a fiatalokat december 8-án a kisvárdai művészetek házában. A jövő héten pedig három előadásban, a budapesti MU színház A kékszakállú herceg vára című produk­ciót mutatja be. (KM) Több színes... ...rendezvény várja a gyere­keket a nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskolá­ban. December 10-én a Pa- Dö-Dö együttes lép fel az intézetben, december 6-án pedig Mikulás-napi aján­dékosztást rendeznek. Szabadidős... ...szervezői tanfolyam indul januártól testnevelőtaná­rok, szabadidő-szervezők számára. Jelentkezni a Spori Sport Alapítvány címén lehet. (Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Telefon: 311-577) (KM) j Gilisztások Minya Károly Senki ne higgye, hogy sze­rencsétlenül járt emberek­kel akarok ékelődni. Lehet sokan tudják, hogy hazánk­ban jó néhányan óriási kölcsönt vettek fel biogi­liszta tenyésztésére, s mi­után a vállalkozás nem si­kerülhetett, a pénzt viszont vissza kell fizetni, tiltako­zásul a parlament elé tele­pedtek le. Nos az ügy így kerülhetett újra az újságok­ba, s címként is szerepelt a gilisztások szó. Azonban e kapcsán feltétlen fel kell hívni a figyelmet egy fon­tos és igen kényes különb­ségre. Nevezetesen arra, hogy míg a gilisztások va­lóban a gilisztával foglalko­zó személyeket jelenti tehát mint főnév használatos, ad­dig a gilisztásak bizony azt a nem kívánatos betegséget jelöli melléknévként. Nem mindegy! Egyébként nem ez az egyetlen eset, hogy egyet­len hang, a kötőhangzó ilyen jelentés- és szófaj- elkülönítő szerepre tesz szert. Kalaposak azok a fér­fiak és nők, akik ezt a fej­fedőt viselik, viszont akik ezt készítik, azok a kalapo­sok. Hasonló főnév-mellék­név párok még a követke­zők: vörösök (kommunis­ták, vöröskatonák) — vörö­sök, redőnyösök, redőny­javítók és -készítők — re­dőnyösek (pl. az ablakok redőnyösek). Ezek az alakpárok csak csekély hányadát képvise­lik ennek a problémakör­nek, s bár összekeverésük nem óriási hiba, de ez is egy fontos szelete a nyelv- művelésnek.-KULTÚRA­Martos László Balázs Attila felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom