Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-05 / 287. szám
Krúdy Gyula tárcája-m—f desded, szőke, jó asz- t-j szony módjára ringató 1—J füstje, magyar rónák őszi és téli illatát, sárgult színét elővarázsló szaga, szájat, torkot, elmét édesítő íze: nincs benne egyetlen virágregében sem, holott egykor a béjei tiszt elet es úr, Tompa Mihály, még a mihaszna vadrózsa legendáját is megkérdé múzsájától. Pedig ő a kerteknek a legszebbik növénye, különösen ott, ahol titokban, a nagyleveles tök mögött, garádok, kerítések mentén nevelgetik, mint valami imádott, de törvénytelen gyereket. De tüneményes ez a növény télidőben is, mikor aludni mentek régen a rózsák a kisasszonyok kertecskéiben, de a dohány fénykorát éli a lopakodó suba, a nemzetiszínű stráffal megjelölt zsák, az ártatlan képű tarisznya homályában. Különös tulajdonságai közé tartozik, hogy ravaszdion hunyorgatóvá teszi annak a szemét, aki véle alat- tomban kereskedik. Még a bajusza sem úgy áll annak a szűrös atyafinak, mint a többieknek, aki szűzdohánnyal a hóna alatt kopogtat ajtódon. Valami titkos cimboraság kerekedik vevő és eladó között, amikor a szűzdohányról tárgyalnak, mintha a távollévő harmadikat akarnák megtréfálni. És aztán maga a dohány sem szereti a nyilvánosságot, a piaci alkut, a hangos megbeszélést. Suty- tyomban vándorol új gazdájához, mint a titok: szekrény mélyére kívánkozik, mintha nagyon elfáradt volna a hosz- szú utazásban, de szereti a szalmazsákot is, valamint a padlást, ahol máskor gyerekek játszanak bújócskát. Rejtegetik a háznál, mint egy régen várt bujdosót, kést fennek a tiszteletére, mint a hízónak, szakértelemmel kóstolgatják, jó rokonnal vegyítik, szomszéddal házasítják, mint akár a bort vagy a lányt. Jótékony kis szellem ő a háznál, midőn a keserűség már elharapta a pipaszárat is: egyetlen jó barát, amikor már a leghívebb barátok és a nagyon sokáig kitartó, szivárvá- nyos poharak is felmondták a szolgálatot, a vigasztaló, amikor az utolsó macska is elszökött a tűzhely mellől, az örökké éber orvos, akinek mindegy az éjfél, mindig gyógyításra kész a szitában, a hű virrasztó, a jó tanácsadó, a mulattató pajtás, az unalom szülte ellensége olyan időben is, amikor már a bakter sem kiáltja az órák számát. Megjelenik a beteg ágya mellett, hogy apránként felvidítsa, mikor annak már attól is elment a kedve, hogy a másik oldalára forduljon, karosszékéhez kuporodik az öregembernek, akit már a gyerekek se hallgatnak; megállítja a bősz szerelmest, mielőtt a fejével a falnak menne, és halk tanácsot suttog annak, akinek már senki sem ád egy jó szót sem. Ez az ő ideje, a havas ja- nuárius; ilyenkor utazik széles szántalpakon a pajták, csűrök, falvak világából a városok felé, subás, halk emberek ballagó lépésein át jön a gérádzó, fagyos országúton, közel a szívhez, hogy meg ne rémítse a varjúkiáltás. zűzdohány! Szép álom, V szőke, barna, örökifjú kJ ábránd a megvénült, elkeseredett világban, mintha az ember az első szerelmére gondolna, mikor még olyan csendes, mindennapias volt az élet, hogy szinte hangja volt a füstnek is, amellyel az ember magát körülvette. / Az Újság, 1923. január. KRESZ-módosítás az EBEÉ-csúcstalálkozó idejére Ferter János rajza 1994. december 5., hétfő HATTER Késik az ebéd, éhezik a beteg A sokan panaszkodnak, az élelmezésvezető szintén, de változtatni nehéz Aranybánya Kovács Éva A ranyat találtak hazánkban. Mint a hírekből kiderül, Recsk környékén bukkantak a kutatók az igen drága fémre, a szakvélemények szerint közel 220 méter mélyre hatoltak le a fúrógépek, s a feltételezések szerint 60-70 tonnányi arany kibányá- szására van lehetőség. A leírásból az is kiderül, a helyzet nem annyira rózsás, mint amilyennek első hallásra látszik, hiszen egy tonna kőzetben alig egy grammnyi arany van, az is poralakban, amiből az következik, hogy csak nehéz munka, fáradságos bányászkodás után hozható felszínre. Azért örülök a hírnek, ránkfér már valami jó. A naponta nyakunkba zúduló sok rossz után épp ideje volt ennek. Áremelés, választás, sikkasztás, ármánykodás és csalás már meg se kottyan nekünk, úgy hallgatjuk az elsíbolt milliókat, a hitbizományba osztogatott állások hírét, mintha arról hallanánk, esni fog, vagy kisüt a Nap holnap. A közelgő önkormányzati választások előtt a látszólagos csend mögött igencsak zajos élet folyik. Szakemberek mondják, a parlamenti választások idején összehasonlíthatatlanul nagyobb volt a ribillió, az önkormányzati választások előtt igen gyanús a csend. Persze nem csak gyanús, igen beszédes is. Azt nyilatkozta az egyik pártvezető a minap, ezúttal nem a pártoknak, hanem az egyéneknek lesz majd kiemelkedő szerepe, s hiába a hangzatos jelszó, a szavazópolgár saját tapasztalata alapján ítél. A statisztika szerint az önkormányzati választások jelöltjei között igen sokan vannak azok, akik pártokon kívül indulnak harcba december 11-én. Ha hihetünk a fenti nyilatkozónak, az egyik legnagyobb párt első emberének, akkor azt kell mondanunk, nem a pártok, az egyes emberek lesznek december 11-én eredményesek. A jelöltek tömegét addig is tekinthetjük jelképes értelemben aranybányának akár, melyből kiválasztani, a mélységből felhozni az aranyat, a választók dolga lesz. Cselényi György Nyíregyháza (KM) — Nyíregyházán, a Sóstói úti kórház pszichiátriai osztályáról V. Józsefné telefonált szerkesztőségünkbe, hogy ott tarthatatlan állapotok uralkodnak. Az intézményben személyesen kerestük fel a panaszost. — Az idén szeptembertől fekszem az osztályon — mondta. — Betegtársaimmal együtt úgy érzem, ami itt az étkeztetés címen zajlik, elviselhetetlen. A főorvosnő és a főnővér a fülünk hallatára a konyhával többször veszekedett, mert az ebéd még fél háromkor sem volt itt. A meny- nyiséggel, meg az ízzel úgy- ahogy elégedettek vagyunk. Pihenő sincs — A napokban a leveses tányérokról csüngtek a tészták, s a tálcák koszosak voltak — folytatta az asszony. — Nem elég, hogy külsőre ilyen volt, de ráadásul hideg is. A néhány cukrosnak, meg gyomorfekélyesnek legalább pár kanállal muszáj volt belőle ennie, hányinger közepette tették meg. Betegtársammal megkerestem az egyik illetékest, s próbáltuk jobb belátásra bírni. Eredménytelenül. Arra hivatkozott, a késésnek tányérhiány az oka, mert azokat a betegek hazaküldik hozzátartozóikkal. Ezt én azonnal megcáfoltam. Felhívtam a figyelmét arra: nézzen szét a dolgozói között is. — Megígérték: változtatni fognak, de azt sajnos nem tapasztaljuk — említette V. Józsefné. — A tea langyos víznek felel meg, a kávé, vagy a kakaó pedig annyira kevés, hogy a betegek tolonganak érte. A női osztályon van egy cukros, akinek a nővérek nemegyszer a saját kenyerükből Ebédosztás a Sóstói úti kórházban zsíroztak, nehogy bekómáljon. Kettőtől négyig csendes pihenő lenne, de ezt nem élvezhetjük, mert a késői ebéd meg a gyógyszerosztás után már jönnek a látogatók. A főorvosnő, az orvosok és az ápolók minden tőlük telhetőt megtesznek gyógyulásunkért, de ha a konyha miatt mindennap felbosszantjuk magunkat, annak nem lesz jó vége. Nyugalomra lenne szükségünk. Fogyóeszköz Több betegnél érdeklődtem, akik állítják: a V.-né által közöltek igazak. Ezek után az élelmezésvezetőt kerestük fel. Elmondta: a pszichiátriai osztálynak 14 óráig meg kellett volna kapnia az ebédet, de arra rendszeresen fél három és három között kerülhetett sor. E probléma okát tányérhiányban jelölte meg. A gond várhatóan csökken, mert november 29-én kaptak 150 tányért. □ Tányérokról csüngő tészták, koszos tálcák...? — Egyszeri esetről van szó — hangzott a válasz. — Egy napon a lift a szükséges szintnél kicsit lejjebb állt meg. Az ételszállító kocsit emiatt meg kellett emelni, aminek következtében a leves néhány tányérból a tálcákra löttyent. □ Valóban kevés a tányér? — Valóban. Ennek egyrészt a pénzhiány az oka, másrészt pedig az, hogy a normálisnak tekinthetőnél több tányér tűnik el. Megtörténik: véletlenül, vagy akaratból a betegek, vagy a látogatók egy része magánál felejti... □ A tömött táskák... — Nézze, a konyha dolgozóinak nagy része faluról jár Nyíregyházára, s itt vásárol be. Nyilván a szatyrát viszi haza. Egyébként is van rendész, s kapuvizit. Ha valakinél a kórházból ellopott legapróbb dolgot találnak, azonnal elbocsátják. Ezt, különösen a mai, szűkös munkalehetőségek világában nemigen kockáztatja meg senki. □ A tea langyos víz, a kávé és a kakaó kevés... Harasztosi Pál felvétele — Három deciliter tea, illetve kávé egy adag. Többre nincs lehetőségünk. Hogy ki, hogyan szereti, ízlés dolga. Egyébként az elme és pszichiátriai osztályon egy beteg napi étkezését 99 forintból kell megoldanunk, ami azt hiszem, önmagáért beszél. Az elmeosztály az említett mennyiségen kívül is kap teát. □ Csendes pihenő... — Az azzal összefüggésben említett gond valós. Zökkenőmentesen □ A cukorbeteg étkezési időpontja... — Esete egyedi volt, s a problémája megoldódott. Igyekszünk a feladatainknak maximálisan eleget tenni — magyarázta az élelmezésvezető —, de ebből a szűkös anyagi keretből csodákra nem vagyunk képesek. Hogy a háttérszolgáltatásokban, ami nem rajtunk múlik milyen változások lesznek, nem tudjuk. Mi szeretnénk a legjobban, ha minden zökkenőmentes lenne. Téli naplamente a Tíszavas- vári úton. így látja az autós délután négy órakor, s bizony ez nem a legjobb látási viszonyokat eredményezi. De sebaj, nemsokára, néhány perc múlva már úgy is vaksötétség borul az útra, s akkor már a reflektor fényében sokkal jobban lehet látni Balázs Attila felvétele UUíIIÉhí Az első estély után Máthé Csaba A vártnál kevesebben voltak a nyíregyházi Vállalkozói Szféra Estélyén, azok a kis- és nagy- vállalkozók, akikre számí- tottaka szervezők, kihagyták programjukból az estélyt. Indokként részben fel lehet hozni a hatezer forintos belépőjegyet, ami az átlag honpolgárnak megfizethetetlen. Viszont ha valaki egy egész estét betöltő és éjszakába nyúló szórakozást kíván magának, amely látványos divatshowt, ékszerbemutatót, vállalkozói információt valamint ízletes falatokat és márkás italokat is magába foglal, akkor legalább ennyi pénzzel kell elindulnia otthonról. Emiatt annak a vállalkozói rétegnek, amelynek szánták ezt az estélyt, a körülményeik alapján nem jelenthetett gondot mindezt kifizetni. Nem igazán szoktuk még meg, hogy a kulturált szórakozást egybekössük a munkával, főleg szombaton este egy egész heti hajtás után. Pedig lehetett újdonságokat hallani annak ellenére, hogy a beharangozott neves közgazdász lemondta a részvételt. Viszont a PM helyettes államtitkára a tervezett adó- módosításokat taglalta és emellett kérdésekkel is bombázhatták a résztvevők a pénzügyi szakembert. Az a fajta üzleti egymásra találás, amit meghirdettek a szervezők az nem jött be, hiszen a jelenlévők többsége ismerte egymást, tudta ki, milyen tevékenységgel foglalkozik és melyik céghez tartozik. Az üzleti partner- kapcsolatok bővítése sokkal inkább egy budapesti estélyen képzelhető el. Akik részt vettek az estélyen elégedetten távoztak, hiszen a belépőjegyükért színvonalas, profi módon szervezett szolgáltatást kaptak, körítésként pedig neves művészek szórakoztatták a nagyérdeműt. Az első országos kezdeményezés tehát ideért a megye- székhelyre. Emellett azért azokat a helyi szervezésű vállalkozó estélyeket is lehet erősíteni és bővíteni, amit már nyíregyházi cégek is megkezdték.------------------------------------------------> .... < - - ' »■ í «I * T* I * S #1 A szűzdohányhoz
