Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-29 / 307. szám

1994. december 29., csütörtök TÚL A MEGYÉN Kelet-Ma^yaísirszág 11 Ruandái menekült gyerekek zaire-i katonáknak könyörögnek, hogy engedjék át őket a két országot összekötő hídon. Pár pillanattal a híd lezárása előtt anyjuknak még sikerült átjutnia Ruandába, de később a gyerekek is csatlakozhattak családjukhoz. A hazájukban dúló polgárháború elől menekülő ruandaiak közül több tízezren rekedtek Zaire-ben, ahol nyomorúságos körülmények között, menekülttáborokban kell élniük AP-felvétel NATO — kibővülni vagy kimúlni Le kell küzdeni a szövetségesek bátortalanságát és az oroszok vakmerőségét Washington (MTI) — Zbig­niew Brzezinski szerint nem elég csupán kimondani, hogy már nem az a kérdés, vajon kibővítik-e a NATO-t: az új tagok felvételére irányuló tö­rekvésnek mindenekelőtt vilá­gos stratégiára és építőjellegű, ám szilárd politikai eltökélt­ségre van szüksége. A The New York Times szerdai szá­mában megjelent — egy hosz- szabb elemzést részét képező — cikkében az egykori ameri­kai nemzetbiztonsági főta­nácsadó azt írta, hogy a kibő­vítés szüntelen és összpontosí­tott erőfeszítést követel Bili Clinton elnök részéről, aminek során két akadályt is le kell küzdenie: az európai szövet­ségesek bátortalanságát és az oroszok vakmerőségét. A neves politológus emlé­keztetett arra, hogy a NATO brüsszeli tanácskozásán a tag­államok úgy döntöttek: jövőre kidolgozzák a csatlakozás kri­tériumait. — A szövetségesek jóváhagyták a tervet, ám csak vonakodva: Németország megosztott a kibővítés ütemét illetően, Franciaország ellene van, Nagy-Britannia pedig ké­telkedik — írta, utalva egyút­tal az éles hangú orosz ellen­vetésekre is. Nézete szerint az európai szövetségesek csak akkor fog­nak felsorakozni Washington mögé, és Moszkva is csak ak­kor fog belenyugodni a kibő­vítésbe, ha az Egyesült Álla­mok konstruktív távlatot vázol fel mind a NATO kiszélesíté­sére, mind az Oroszországgal való együttműködésre: a fo­lyamatnak azonban azon a sziklaszilárd elkötelezettségen kell nyugodnia, hogy Cseh­ország, Lengyelország és Ma­gyarország mindenféleképpen az észak-atlanti szövetség tag­jává válik, akár Moszkva együttműködésével, akár anél­kül. — A bizonytalankodás, a következetlenség és a gyenge­ség nemcsak az amerikai ve­zetést teszi hitelképtelenné, hanem valószínűleg kimúlásra ítéli magát a NATO-t is — hangoztatta, utalva rá: A1 Gore amerikai alelnök legutóbbi moszkvai látogatása után egyes szakértők úgy véleked­tek, hogy Washington megint módosított álláspontján, és a NATO kiszélesítésének ügye takaréklángra került. A volt főtanácsadó szerint Oroszország nemzeti önmeg­határozásának igen kényes és összetett szakaszánál tart: po­litikailag legvonzóbbnak és leghatározottabbnak azok a vezetők tűnnek, akik amellett érvelnek, hogy Oroszország sorsa szervesen összefonódik eurázsiai geopolitikai hatalmi státusával, amelyet az eur­ázsiai övezetekben közvetle­nül, Közép-Európában közve­tetten kell érvényre juttatnia. — Ennek az irányzatnak a fel- emelkedése jelzi annak sür­gősségét, hogy mielőbb meg kell határozni Európa (bele- tértve a NATO-t) és Oroszor­szág tartós viszonyrendszerét — írta. Leszögezte: a NATO-nak első lépésként — a lehető leg­korábbi időpontban a jövő évben — ki kell hirdetnie a csatlakozás kritériumrendsze­rét.. Robbantás Moszkvában Moszkva (MTI) — Az orosz főváros észak-keleti részén kedden este nagy erejű pokolgép robbant egy autóbusz-végállomáson, de személyi sérülést nem oko­zott a detonáció. Az isme­retlen tettesek a volt nép- gazdasági kiállítás előtti autóbusz-végállomásra ép- pencsak befutott helyijáratú buszt robbantotak fel. A detonáció azután történt, hogy a járművet elhagyta az utolsó utas, illetve a ve­zető is. A busz hátsó részét valósággal szétszakította a pokolgép. A vizsgálatot tűzszerészek bevonásával folytatják. A rendőrség há­rom férfit gyanúsít, akik a buszon utaztak, majd a töb­bi utassal a robbanás előtt elhagyták a járművet.- Moszkvában a hatóságok á csecsenföldi katonai akció áldozatait megtorló csecsen terrortámadásoktól tarta­nak. A hónap elején egy Moszkva melletti vasúti hí­don történt robbanás. Múlt csütörtökön a moszkvai körvasúton egy teherszérel- vény alatt robbant pokol­gép. Egyelőre egyik eset­ben sem bizonyított, hogy csecsének követték volna el a terrorakciót. H írmustra A mexikói... ...Zapatista Nemzeti Fel­szabadító Hadsereg kedden este bejelentette, hogy kész felújítani a béketárgyaláso­kat a kormány képviselői­vel. (MTI) Prabhakaran,... ...a Srí Lanka-i Tamil Ee­lam Felszabadító Tigrisek (L I TE) elnevezésű mozga­lom vezetője személyes üzenetben javasolta Csand- rika Kumaratunga elnök­nek, hogy haladéktalanul újítsák fel a béketárgyalá­sokat. (ITAR-TASZSZ) A Human... ...Rights Watch emberi jog­védő csoport azzal a kérés­sel fordult Warren Chris­topher amerikai külügymi­niszterhez, hogy az USA a jövőben ne adjon el Török­országnak fürtös bombákat, mivel az ankarai vezetés azokat a kurdok ellen hasz­nálhatja fel. (AP) Az idén... ...a szokottnál több ame­rikai atom-tengeralattjáró tett látogatást japán kikö­tőkben, illetve haditengeré­szeti támaszpontokon, s megfigyelők szerint ebben szerepe volt az észak-kore­ai nukleáris fejlesztési programmal és a kínai had­gyakorlatokkal kapcsolatos aggodalmaknak is'. (MTI) Muzulmán... ...fegyveresek megöltek egy rendőrt, egy másikat pedig megsebesítettek a dél-egyiptomi Kena tarto­mányban közlekedő vona­ton kedden. A Kairótól 260 km-re délre lévő Mallavi közelében viszont a rend- fenntartó erők egyik tagja lőtt le egy szélsőséges mu­zulmánt. (Reuter) Mini arab csúcs Egyiptomban Rijád (MTI) — Hoszni Mu­barak egyiptomi és Háfez Asszad szíriai elnök megbe­szélést kezdett szerdán az egyiptomi Alexandriában, amelyhez az előzetes közlések szerint csatlakoznia kell Fahd szaúd-arábiai királynak és Eszmat Abdel-Megídnek, az Arab Liga főtitkárának. A mi­ni arab csúcsértekezletet Sza- fuat as-Sarif egyiptomi tájé­koztatási miniszter a kairói tv- ben jelentette be, mindössze néhány órával a tanácskozás kezdete előtt. Hitelt érdemlő rijádi forrá­sok szerint a találkozót Asszad szíriai elnök személyesen kér­te, mert Damaszkuszi aggaszt­ja az Izrael és egyes arab or­szágok közötti kapcsolatok rendeződése, ami jelentősen gyengíti Szíria helyzetét az izraeli-szíriai tárgyalásokon. Az alexandriai tanácskozáson az arab világban kialakult helyzetet, a közel-keleti béke­folyamatot, valamint az arab országok és Izrael közötti kap­csolatokat vizsgálják meg. Megfigyelők különösnek tartják, hogy a MENA egyip­tomi hírügynökség egy koráb­bi közlésével ellentétben szer­dán már nem volt szó Kadhafi líbiai elnök várható részvé­teléről. Nem várják a mini csúcsra Jordánia és a paleszti­nok képviselőit sem, akik bé­kemegállapodást írtak alá Iz­raellel. Jelcin elszámitotta magat Washington (MTI) — A cse­csen főváros bombázása aláás­ta Borisz Jelcin elnök amúgy jogos törekvését az orosz fö­deráció egyben tartására, és felesleges kételyeket ébresz­tett annak a politikailag mega­lapozott álláspontnak az er­kölcsi tartalma iránt, amely szerint Csecsenföld kétségkí­vül nagyobb politikai autonó­miát érdemel, de teljes függet­lenséget nem — vélekedett szerdai szerkesztőségi cikké­ben a The New York Times. A lap szerint a téves katonai taktikán túlmenően a nagyobb problémát az okozza, hogy Borisz Jelcin csúnyán elszá­mította magát a moszkvai és a grozniji politikai terepet ille­tően, mint. ahogy túlértékelte az orosz fegyveres erők képes­ségét és akaratát is. Utalt arra, hogy a Vlagyimir Zsiri- novszkij vezette szélsőségese­ken kívül szinte az összes poli­tikai áramlat megkérdőjelezte döntését: Moszkva utcáin tüntetők tilakoztak a katonai műveletek ellen, az orosz tele­vízióban naponta láthatók a bombázások szörnyű képei, az afgán háború borzalmaira em­lékező katonatisztek pedig nyíltan fellázadtak. — A politikai ellenkezés tu­lajdonképpen egészséges je­lenség, mint ahogy a televíziós felvételek is megerősítik, hogy az orosz média lerázta magá­ról a szovjet cenzúra bilincse­it; a fegyveres erők vonakodá­sa pedig eloszlathatja a lo- pódzkodó félelmeket. Karadzic megosztaná Szarajevót Belgrad (MTI) — Radovan Karadzic boszniai szerb elnök támogatja azt a javaslatot, hogy „igazságosan” osszák meg Szarajevót a szerbek és a muzulmánok között. A boszniai főváros szerb el­lenőrzés alatt lévő kerületei­nek vezetőivel folytatott szer­dai tárgyalásokon Karadzic közölte: a várost két egységre kell osztani, s a városrészek­nek szomszédos városokként kell együttműködniük. A sza­rajevói találkozóra azután ke­rült sor, hogy a boszniai fővá­ros szerb vezetői hétfőn nyi­latkozatban sürgették Szaraje­vó megosztását. Karadzic hangsúlyozta: a szerbeknek joguk van Szarajevó egy ré­szére, s a megosztás után a szerb városrészt „tervszerűen és hatékonyan fogják fejlesz­teni”. Karadzic szerdai bejelentése ellentmond azoknak a híresz­teléseknek, amelyek szerint a boszniai szerb vezető hajlandó lenne lemondani Szarajevó szerb negyedeiről, amennyi­ben a muzulmánok cserébe át­adják a szerbeknek a kelet­boszniai muzulmán enklávé- kat, Focát, Gorazdét és Srebre- nicát. Szerb vélemények szerint Szarajevó alapjában véve szerb város: „Szarajevóban csak az első és a második világháborúban elkövetett népirtás miatt válto­zott meg a nemzetiségi össze­tétel a muzulmánok javára, s a boszniai főváros jelentős része a szerb nép munkáját és alko­tóerejét dicséri” — áll a szara­jevói szerbek nyilatkozatában. HIRDETÉS AZ ÖN BIZALMA AMI ÖNBIZALMUNK HUNGAROCAMION cím: 4026 Debrecen, Kálvin tér 2/A Telefon/Fax: (36-52) 414-253 Jlinden led vei iilewllen jandaej, leidej evet Iminml!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom