Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-21 / 301. szám
12 Kelet-Magyarország Kiskarácsony, nagykarácsony Mizser Lajos Nyíregyháza — A címet lehet folytatni is: vkisült-e már a kalácsom.” így kezdődik a kedves gyermekdal. Ez rendben is volna, de miért kapott a karácsony szó jelzőket? Nyilván nem a ritmus kedvéért. Mi ma már egyszerűen karácsonyt mondunk nagykarácsony helyett. Az ünnep egyidős a kereszténységgel. A ma már általánosan használt karácsonyfa-állítás szokása viszont nagyjából 150 éves. A műit század közeprén terjedt el a felsőbb néprétegek, illetve a pest-budai polgárság körében. A nagykarácsony egyrészt Jézus születésének, másrészt a békességnek az ünnepre. A kiskarácsony pedig az újév jelölője. Nem véletlen, hogy a székely rovásírásos naptárnak ez a címe: Kiskarácsonytól Sülvesterig (azaz január 1-jétől december 31- ig). A kiskarácsony eredetileg Jézus körülmetélésének a napja, latinul: Circumci- sio Christi. A circumcisio- ból keletkezett nyelvünkben a csízió szó, amely versbe szedett naptárt jelentett; manapság már csak az „ismeri (érti) a csíziót” szólásunkból ismeretes. A középkorban január 1. (kiskarácsony) mellett más napok is előfordultak évkezdet (újév) gyanánt: december 25. (nagykarácsony), március 25. (Jézus fogantatásának, ismertebb nevén: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja), továbbá a húsvét (az évkezdetet nagyszombattól számolva). Ezen a tarkaságon csak a XVII. században változtattak, s azóta használjuk általánosan január 1-jét évkezdetként. Erre nagy szükség volt, annál is inkább, mert a megelőző dátumokat kritika nélkül fogadtuk el. Gondoljunk csak az államalapító István királyra! Őt 1000. karácsonyán koronázták meg. Ez a nap a ma is használt Gergely naptár szerint 1001. január 6-ra esik. Nagy királyunk István vértanú (ünnepe: december 26.) tiszteletére kapta a ke- resztségben ezt a nevet. Egy nappal később a Jánosok ünnepük nevüket—János evangélista napján. Innen származik a Szent János pohara kifejezés, amely a búcsúpoharat jelenti. íme mennyi ünnep van egy ünnepben, pedig még az Évákról és Ádámokról nem is beszéltünk. Gyermekkarácsony Nyíregyháza, Mátészalka (KM — B. L) — A karácsony szép ünnepére hangoló programok várják a gyerekeket a nyíregyházi és a mátészalkai művelődési központban december 22- én. Nyíregyházán reggel 9 órakor kezdődik az egésznapos gyermekkarácsony. A kamarateremben például non stop filmvetítés lesz: mese és természetfilmek valamint filmvígjátékok szórakoztatják majd a gyerekeket. Akik ajándékot szeretnének készíteni, azokat kézműves foglalkozásokra várják. A táncoslábú fiatalok táncházban rophatják. A hangversenyteremben a Mandala Dalszínház mutatja be a Légy jó mindhalálig című produkciót. Délután 5 órától pedig a Zizi Labor Három királyok címmel mutatja be zenés darabját. A születésnapjukat ünneplő gyerekek meglepetésben részesülnek. Gyermekjátszóház lesz csütörtökön a mátészalkai művelődési központban is. A Doctorock... ...együttes december 21-én is bemutatja a Jézus című műsorát a kisvárdai művészetek házában. (KM) Bábműsor... ...várja a gyerekeket a mátészalkai művelődési központban december 28-án délelőtt tíz órától. A helyi Csipet csapat bábcsoport meseműsort mutat be. Az idén is... ...megrendezik a hagyományos Újévi koncertet a Bujtosi Szabadidő Csarnokban január 1-én. (KM) Zorán... ...lesz a vendége a Open Doors klubnak. A népszerű énekes december 28-án 20 órától lép fel Nyíregyházán. (KM) Karácsonyi... ...koncertet tartanak a vásá- rosnaményi művelődési központban december 22- én. A hangversenyen több művészeti csoport működik közre. (KM) Szép hangversenyt rendeztek a nyírpazonyi görög katolikus templomban, amelyen debreceni művészek mellett az újfehértói kórus is közreműködött Bodnár István felvétele KULTÚRA 1994. december 21., szerda Kezdetben volt az ige... Molnár Károly Mátészalka — Valljuk be, nem számíthatott nagy elismerésre az a kórusvezető, aki a hetvenes évek végefelé nyilvános városi ünnepségen a Mennyből az angyalt énekelte egy gimnáziumi kórussal. Szerencsére Mátészalka akkori vezetői is értékelték a kezdeményezést, s a kezdeményezőt, Csányi Ottó karvezetőt. Az eltelt közel két évtizedben megszokottá vált, hogy a szatmári településeken mind több helyen sor kerül olyan karácsonyi hangversenyekre, ahol a mátészalkai Adám Jenő pedagógus kórus hozzájárul a szeretet ünnepére való készülődéshez. A kórus annak idején úgy jött létre, hogy a város pedagógusaival együtt énekeltek a városkörzet nevelői is. Ez a kapcsolat élő azóta is. Egy kicsit jelképes, hogy december 14-én este 6 órakor az új művelődési házban szólalt meg a karácsonyi harang Szabó Attila zenetanár jóvoltából. Mint a legtöbb esetben, itt is több közreműködő akadt, s bemutatkozott a helyi iskola kórusa is. Itt is felhangzott a Leszállt az éj dicső királya című ősi karácsonyi ének, a szalkaiak előadásában Csányi Ottó és Szabó Attila feldolgozásában. A műsor változatosságát szolgálta, hogy szólóénekest is hallhatott a közönség Dusinszki István személyében, egy kicsit a mátészalkaiak hírverését szolgálandó Losonczi Léna költőnő Apokrif adventi ima című versét Tőkés Levente mutatta be nemcsak Nyírkátán, de A mátészalkai kórus. Vezényel Csányi Ottó másnap Jármiban is. Az itteni műsor első részében kapott helyet a vendéglátó község általános iskolája diákjaiból álló énekkar. Az elmúlt években is rendszeresen szerepeltek a szalkaiak templomi hangversenyeken. Ezt a hagyományt idén folytatták. December 20-án délután 4 órakor Fábiánházán a görög katolikus templomban mutatkoztak be. Itt Szabó Attila közreműködésével szólalt meg Archadelt: Ave Máriája. A határainkon túl élő honfitársainkra gondolva került a műsorba Tamási Áron egyik novellája, Porkoláb Anikó szólaltatta meg. Színesítette a műsort Vivaldi A négy évszak című művének második tétele, amit hegedű Szentirmai Zsolt- né mutatott be. A kórus tagjai más városban folytatnak tanulmányokat, de az egykori karvezetőjük hívó szavára vállalták, hogy fellépnek a karácsonyi műsorban. Az Esze Tamás Gimnázium jelenlegi és volt diákjaiból alakult a GIM SINGERS Szántó Enikő, Takács Anita, Iszály Mónika, Varga Beáta, Nyíregyházi Erika, Tóth István, Varga Gábor, ifj. Stempel László és Tőkés Levente: s a régiek: Erdei Andrea, Kochán Noémi, Jeney Apor és Varga Gábor. Műsorukat a világhírű Continenstal Singers együttes műsorából kölcsönözték. A kísérő zenekar tagjai Csányi Szabolcs, Szató Attila, Varga Zsolt. Újszerűén jelenítették meg József Attila betlehemi királyok című versét. Ezt az összeállítást ugyanezen a napon 19 órától Mérken A szerző felvétele a római katolikus templomban is láthatta-hallhatta az érdeklődő közönség. A mérki műsorban a helyi általános iskolások betlehemi játékkal idézték a szeretet ünnepét. Természetesen saját közönségük előtt is szeretnék bemutatni a karácsonyi hangverseny 1994 című összeállítást. December 21-én a most felszentelt mátészalkai új római katolikus templom adott otthont a karácsonyi hangversenynek. Mátészalkán a 6. sz. általános iskola diákjai is bekapcsolódtak a programba, mely a több éves hagyományokhoz híven Gruber Csendes éj című kórusművét sem nélkülözte. A közreműködők mindenhol Kodály Esti dalának előadásával zárták az emlékezetes hangversenyt. Váci-morzsák 1. Kezdő újdondász koromban, úgy húszévesen magához rendelt a főszerkesztő s mondta, szedjem össze magamat, mert nem akárkihez, hanem magához a Kossuth- díjas költő Váci Mihályhoz küld, aki éppen most kezdi a fogadóórát a városházán, mint képviselő. Egyből a torkomba ugrott a szívem, sza- bódtam volna, de más, rendes újságíró nem lévén kéznél, a parancs végleges volt. Ha titkoltam volna is lerítt rólam a zavarom, amit találkozásunk első pillanatában észrevett a költő. Kezet nyújtott, mondta, szevasz, és ragaszkodott hozzá, hogy visszategezzem... így találkoztunk először. Már elhúzta a delet is a szemközti torony harangja, de Váci még mindig fogadta a panasszal tele embereket. Kinek lakása nincs, kinek a gyerekét nem vették fel az egyetemre; más a sáros utca, vagy az ehetetlen kenyérre panaszkodott. Mindent töviről hegyire feljegyzett, türelmes volt s míg a panasz áradt feléje, mint egy festőművész tanulmányozta az arcokat. — Segítenél nekem? — kérdezte, amikor két panaszos között magunkra maradtunk. Itt egy tízes, hozhatnál pár kiflit, éhen mégsem lehetünk naphosszat. Lenn az utcai forgatagban fogaim között morzsoltam a költő-képviselő legfrissebb sorait: „... már elhagytam a magam sorsát... közeledtem mindenkiéhez...” Ez lett a fogadóóráról beszámoló írás címe... * * * 2. A hajnali gyorssal mentem Pestre; hogy el ne késsek, jóval az indulás előtt kiértem a pályaudvarra. Éppen akkor húzott be Pest felől a vonat, ami majd bennünket vitt visz- sza. Álltam a peronon s valaki rám köszönt hangosan: —Szevasz, kire vársz? Váci Mihály volt, aki kissé törődötten a hosszú utazástól érkezett Pestről. Mondtam, én most indulok majd; s érdeklődtem, őt mi szél hozza. — Üzent az édesanyám, hogy a tévé, amit vettem nekik elromlott s jöjjek haza, vigyem be a gelkába. Hát ezért. Aztán hívott, kapjunk be valamit a restiben: őt is felfrissíti, engemet is ébren tart a fővárosig. Benn ő állt a pénztár előtti sorba, kért, fogjam a táskáját, s egyszer látom, hogy két papírpohár- ral a kezében közeledik. — Na, akkor pálinkás jóreggelt, Nyíregyháza — mondta, s zajtalanul koccintottunk. f Kikísértem az állomás elé. O végigpásztázta a szemével az elé táruló teret, az Arany János utca akkor még új házait. Csendesen, mintha csak magának mondaná, így szólt: — Látod, milyen szép ez így napfelkeltekor. Hogy adhatták ennek a városrésznek a lelketlen Déli Alközpont nevet? Ki volt az a nagyokos? 3. Valamilyen alkalomból irodalmi, művészeti pályázatot írt ki a megyei tanács, amire — sokak között—magam is beneveztem „Apám emléke” című novellafüzéremmel. A pályaművek elbírálására a két Mihályt: Vácit és Czinét — kérték fel. Szól egyszer akkori főnököm, Sipkay Barna, most találkozik Vácival, menjek vele és érdeklődjük meg, mikorra várható az eredményhirdetés. Az akkori Béke cukrászdában, közvetlenül az elfüggönyözött terem sarokasztalánál ültünk le, hármasban. Váci sört ivott, Sipkay rágta a cigarettát, mert nagyon ideges, dühös volt. — Már egy fél éve megkaptátok a kéziratomat és semmi hír. Pedig én nagyon bíztam a támogatásodban... Sipkay hangja itt elcsuklott, a szemüvege bepárásodott, majd félrefordulva eltörölt néhány könnycseppet. Váci kissé hunyorogva nézte, nézte az elkeseredett Sipkayt, aztán váratlanul a vállához bökött: — Na, te bolond, ne csináld ezt... Egy hét múlva jött az expressz levél a kiadótól: a legközelebbi könyvnapra megjelenik a „Messzi harangszó”. Sipkay ezzel debütált a magyar irodalomban. Nyíregyházán „a színház” egy időben a József Attila Művelődési Ház volt, s az előadásokat a nagyteremben (a mostani kaszinóban) tartották, ahol színpad is állt. Szerzői estet hirdettek egy alkalommal: Veres Péter, Váci Mihály az akkor még csak ígéret Végh Antal műveit tolmácsolták, s szóltak a jelenlévőkhöz a szerzők. Erre az eseményre is amolyan „kiküldött tudósító”-ként mentem, azzal, hogy ha lehet, kapjam el Vácit egy interjúra. Ót keresve nyitottam be a színpad mellett lévő, öltözőnek is használt helyiségbe, ahonnan néhány falépcső vezetett a színpadra. Váci Mihály ott ült a falépcsőn, térdén fehér papírlappal, a kezében tollal, mintha körülötte túlvilág volna, elmélyülten írt, húzott, össze- firkált sorokat, gyűrt papírt dugott a zsebébe. Egyszer észre vett bennünket, akik mögötte álltunk s mondta, hallgassátok meg, jó ez vagy rossz? Akkor csiszolta a Kelet felől című versét. A Váci-életművet elemzők mellőzik az efféle apró emberi momentumokat. Pedig „Miskát” természetes, póznélküli egyszerű embernek ismerték „az én szőke városomban” . Karácsonykor lenne 70 éves. Angyal Sándor visszaemlékezéséből