Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-16 / 297. szám

1994. december 16., péntek KM-POSTA Fórum olvasóink leveleiből Szeretet Szeretném megköszönni váro­sunk Önkormányzatának azt a nagylelkű segítségét, melyet a Római Katolikus Egyháznak a plébánia épület renoválásához nyújtott. Itt nemcsak az anya­giakat, a sok pénzt adták, eh­hez a szeretet is társult, mert csak ennek az erejével lehetett ezt megvalósítani. Én, mint egyházam tagja jogomnak és kötelességemnek érzem, hogy dolgozzam, elősegítsem, szól­jak a szeretet minél tökélete­sebb megvalósításában. A sze­retet a legértékesebb kincs. Is­ten legfőbb parancsa. Ritcné Perényi Jolán Nyíregyháza, Stadion u. 24. Régen a fakatona, ma a legmodernebb videojáték a gyermekek álma Balázs Attila felvétele Korlát?! Az Önök lapja és a Városi Te­levízió is elég gyakran foglal­kozott már a Tokaji úti piac körül kialakult áldatlan zsú­foltsággal, a Tokaji út szűk át­eresztő képességéről. Volt már szó felüljáróról, útszélesítés­ről. Pénzhiányra hivatkozva mindez idáig kútba esett. Most aztán jól kitoltak az autósok­kal amikor felszerelték a sza­lagkorlátokat. Eddig a balra kanyarodni szándékozót lega­lább jobbra ki lehetett kerülni, vagy meg lehetett előzni a pad­kán. Különösen így van ez, ha Tokaj felöljön valaki és a bal­oldali parkolóba igyekszik. A csúcs az, hogy van olyan kapu­bejáró, aminek a használatát a szalagkorlát lehetetlenné teszi. Vajon milyen érdek hozta ezt az eredményt, hogy útszé­lesítés helyett az áthaladást nem gyorsítják, hanem lassít­ják? A korlát felszerelését ki engedélyezte és milyen meg­gondolásból? Eddig a megáll­ni tilos táblák elég hatásosan üresen tartották a parkolókat, ahol a ki voltak téve. Úgy gon­dolom érdemes lenne elgondol­kodni a „korlát ügyön,,, mert engem is és sok autós társamat felháborít a felszerelésük. Snelczer Mihály Nyíregyháza, Rövid u. 24. Gyors intézkedés Köszönetünket fejezzük ki a TITÁSZ Rt. dolgozóinak, hogy napok alatt helyreállítot­ták a Napfény és Fürdő utca sarkán lévő közvilágítást. Kí­vánunk további munkájukhoz erőt, egészséget és kellemes karácsonyi ünnepeket! B. Gyula Sóstófürdő Szegény az egészségügy, de ennyire... Tudom, hogy nagy a sze­génység az országban, de hogy ennyire, azt nem gon­doltam volna! Baleset ért, a kezem megsérült. A baleseti sebészeten leápolták, bekö­tötték, s a kezelő lapra ráír­ták és mondták is, jelentkez­zek a körzeti orvosnál két nap múlva. Amikor kibon­tották a kötést közölték ve­lem, hogy menjek el vegyek kötszert a gyógyszertárban. Természetesen elmentem, megvettem, de elgondolkod­tam utána, ennyire szegé­nyek lettünk? Én amíg dol­goztam a 38 év alatt fizettem SZTK-t, tőlem levonták, sőt én is dolgoztam olyan he­lyen, hogy én vontam le. De egyszer nem utaltam el, meg is akartak büntetni érte. Ha velem ez megtörtént, hogy elfogyott a kötszer, akkor más is várhatja. A kis­ember kénytelen lesz a régi gyógykezeléshez folya­modni, sebre pókhálót, me- szet kapami, vagy vissza­térni a gyógynövényekhez. Volt régen egy másik köz­mondás: aki fázik fagyjon meg, aki beteg haljon meg! Akinek valóban azt a drága gyógyszereket kell, vagy kellene megvásárolnia a ke­vés kis nyugdíjból, esetleg megtudja venni, vagy egy­általában nem tud semmit tenni a gyógyulásáért. Birgány Gyula Sóstófürdő, Napfény u. 18. Tisztelt Olvasóink! A fenti levelet vitaindító­nak szántuk. Kérjük, ameny- nyibben a témával kapcso­latban véleményük van írják meg lapunknak! (A szerk.) Szociális támogatási formák A lakásfenntartási kiadások körében figyelembe kell venni a lakbér összegét Nyíregyháza (KM) — Az át­lagkeresetű emberek havi jövedelmük felét lakásuk fenntartására (lakbér, víz- és csatornadíj, villany, gáz) költik. Van, ahol ez annyira kevés, hogy szinte az egészet rezsire fizetik. A segítség így mindig jól jön. A módosított szociális törvény alapján a települési önkormányzat la­kásfenntartási támogatást nyújthat. Ez annak a család­nak vagy személynek adha­tó, aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás cél­járól szolgáló helyiségben la­kik és lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik. A lakásfenntartási támogatás megállapításának feltételeit, valamint a településen elis­mert minimális lakásnagysá­got és minőséget a települési önkormányzat rendeletében határozza meg. Külön lakás Különös oka van a támogatás megadásának akkor, ha a la­kásfenntartás indokolt költsé­gei elérik vagy meghaladják az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók és a lakásigény mértékének meghatározásánál figyelembe vett más szemé­lyek összjövedelmének 35 százalékát, és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj min­denkori legkisebb összegének kétszeresét. A lakásfenntartási kiadások körében figyelembe kell venni a lakbért vagy albérleti díjat, a lakás célú pénzintézeti köl­csön törlesztőrészletét, a fűtés díját, illetve költségeit, a csa­tornahasználati díjat, a sze­métszállítás költségeit. Az ön- kormányzat rendeletében la­káskarbantartási költségek fi­gyelembe vételét is előírhatja. A lakásfenntartási támogatás ugyanarra a lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő em­berek, illetve a háztartások számától. De külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. Ha a helyi önkormányzat rendelete rövidebb időtarta­mot nem állapít meg, a támo­gatás egy naptári évre szól és a támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani. A tá­mogatás összegének — figye­lembe véve az egyéb pénzbeli ellátásokat is — biztosítania kell a lakhatás feltételeinek megőrzését. Szolgálati idő Az ápolási díj a tartósan gon­dozásra szoruló otthoni ápo­lását segíti. Nem más, mint az ápolást végző hozzátartozónak nyújtott anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a jegyes (vőlegény, mennyasszony) ki­vételével az a hozzátartozó, aki az önmaga ellátására kép­telen, állandó és tartós felü­gyeletre, gondozásra szoruló, két év feletti súlyosan fogya­tékos vagy a 18. életévét még be nem töltött tartósan beteg családtagja gondozását, ápolá­sát végzi. Ápolási díj állapít­ható meg annak a hozzátarto­zónak is, aki a tizennyolcadik életévét betöltött, de tartósan beteg családtagja gondozását végzi, ha a díj egyébként meg­illetné. Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha rendszeres pénzellátásban részesül (fize­tés, nyugdíj, rendszeres szoci­ális járadék), illetve az ápolt két hónapot meghaladóan bár­milyen nevelési-oktatási, egészségügyi vagy szociális intézményi ellátásban része­sül. Viszont a napi legfeljebb 4 órás pedagógiai fejlesztő foglalkoztatás nem minősül nevelési-oktatási intézményi ellátásnak. Fontos még a díjra való jogosultsághoz, hogy a gondozó nem állhat munka- viszonyban, ami meghaladja a napi 4 órát (a havi teljes mun­kaidő felét) és otthon nem végezhető el. Az ápolási díj összege kis­korú ápolása esetén a min­denkori minimálbér (jelenleg 10 500 forint), nagykorú ápo­lása esetén 5980 forint. Mivel az ápolási díj után az arra jo­gosult (a gondozó) nyugdíjjá­rulékot fizet, a díj folyósításá­nak ideje szolgálati időnek minősül, beleszámít a nyugdí­jazáshoz szükséges időbe. Az ápolási díjat megállapító szerv (a helyi önkormányzat kép- viselő-testülete) megszünteti az ápolási díj folyósítását ak­kor, ha az ápoló a kötelezett­ségét nem teljesíti. Orvosi vélemény Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos szakvéleményét, hogy az ápolt önmaga ellátásá­ra képtelen, állandó és tartós felügyeletre, vagyis gondozás­ra szorul. Ám akár az ápoló, akár az önkormányzat kérheti a háziorvos szakvéleményé­nek a felülvizsgálatát a lakó­helyén lévő egészségügyi szakrendelés szakorvosától. HELYESBÍTÉS: Lapunk de­cember 7-i számában, „Szo­ciális támogatási formák” cí­mű cikk bevezető részében (kiemelt szöveg) téves infor­máció szerepel. A helyes szö­veg így hangzik: A jövedelempótló támoga­tásban részesülők csak akkor kaphatják az önkormányza­toktól az ellátást, ha a munka­erőpiaci szervezettel továbbra is fenntartják a kapcsolatot. Kivétel nélkül valamennyien szerepelnek a munkanélküli­ségi statisztikákban, ezért nemhogy túlnyomó részben, hanem egyáltalán nem játszik szerepet létszámuk'növekedé- se a munkanélküliség statisz­tikailag kimutatott csökkené­sében. Szerkesztői üzenetek Április 30-i... ...határidőt követően is be­nyújtható közlekedési és gépjárműfenntartási-támo- gatás iránti kérelem, amennyiben a mozgáskor­látozottság, illetve a gépjár- műfenntartási-támogatásra való jogosultság év közben keletkezik — üzenjük K. M.-nek Kisvárdára. Az elmaradt... ...gyermektartásdíjat a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság az Ón részére elküldte, valószínű az összeget már meg is kapta — üzenjük D. I.-nénak Nyírtelekre. Az új... ...munkatörvénykönyv a ju­bileumi jutalmat nem teszi kötelezővé — válaszoljuk M. E. nyíregyházi olva­sónknak. Köztisztviselők... ...felmentési ideje hat hó­nap, melyből három hónap­ra a munkáltató a munka­végzés alól köteles felmen­teni — üzenjük T. Józsefné- nak Tiszalökre. Mozgáskorlátozott... ...személyek szerzési, köz­lekedési támogatás, illetve a gépjárműfenntartási-tá- mogatás iránti kérelem tárgyév április 30-ig nyújt­ható be. Határidő elmulasz­tása jogvesztő. Átalakítási támogatás és parkolási en­gedély iránti kérelem bár­mikor benyújtható — tájé­koztatjuk Kiss Lajost Nyír­egyházán. Munkajogi tanácsok 1. Munkabér-elszámolás Nagy Mihály Munkabért — eltérő ren­delkezés hiányában — min­den esetben törvényes pénznemben, forintban kell kifizetni. Eltérni, csak kül­földi munkavégzésnél és a törvényben előírt mértékű természetbeni 20 százalék munkabérig van lehetőség. Tilos más pénzt helyettesítő formában, pl. utalvánnyal fizetni. Ennek ugyan is az a veszélye, hogy azt csak a munkáltató által kijelölt he­lyen lehet beváltani és fennáll a lehetőség az érték megváltoztatására. A munkabért havonta egyszer utólag kell kifizet­ni. Ettől eltérni csak a kol­lektív szerződés ez irányú rendelkezése szerint, vagy a felek megállapodása alap­ján lehet. Kollektív szerző­dés rendelkezésének, il­letve megállapodás hiányá­ban munkabért minden tárgyhót követő 10-ig ki kell fizetni. A munkáltató ezt követő fizetés után ké­sedelmi kamatot köteles fizetni. A munkabér a mun­kavállaló és családja meg­élhetéséhez elengedhetet­len, ezért ezektől a szabá­lyoktól eltérni nem lehet. Munkabért csak a mun­kavállalónak, vagy szabá­lyos meghatalmazása alap­ján lehet más személynek kifizetni. Munkabért mun­kaidő alatt és a munkahe­lyen kell kifizetni. Tilos vendéglátóegységben, vagy más szórakozóhelyen fi­zetni, kivétel ez alól az ilyen egységek dolgozói. Előfordulhat, hogy a mun­kavállaló bérfizetési napon jogosan nem tartózkodik a munkahelyén, ilyenkor a munkáltató köteles saját költségére a bért a munka- vállaló címére megküldeni. A munkáltató nem csupán a munkabér megfizetésére köteles, hanem arról pontos elszámolást is kell adnia. Az elszámolásnak olyan­nak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámo­lást utólag ellenőrizni tudja és meggyőződhessen a pon­tos számolásról és a levoná­sok helyességéről. Különösen indokolt a pontos és részletes elszá­molás teljesítménybér al­kalmazásánál. A részletes dokumentálás munkáltatói érdek is, mert egy adott esetben a téves kifizetést bizonyítani köteles. Ennek megfelelően a zsebből való munkabér fizetés tilos, il­letve szabálytalan. A meg­szegéséből származó kö­vetkezményekkel mindkét félnek számolnia kell. Saj­nos, a pontos elszámolás hi­ányából, illetve a zsebből való fizetés miatt igen gya­kori a munkaügyi jogvita, amikor a munkavállaló a jogos járandóságát hossza­dalmas, peres eljárás után kapja kézhez. Ä gyakorlatban igen el­terjedt, a munkabérből tör­ténő szabálytalan levonás, esetenként a beszámítás. Külön ki kell hangsúlyozni, hogy beszámításnak nincs helye. A munkabért mind­addig maradéktalanul fo­lyósítani kell, amíg a sza­bályszerű levonásnak nincs jogi alapja. A levonásra vo­natkozó szabályok eltérőek attól függően, hogy azok milyen eredetűek. Munka­bérelőleget a munkáltató bármikor és bármilyen mér­tékben levonhat. Ettől eltér­ni csak külön rendelkezés alapján lehet, pl. leszerelt sorkatonák esetében. Ter­mészetesen figyelemmel kell lenni arra is, hogy a munkabér a munkavállaló és családja megélhetési alapja. Á fentiekből következik, hogy a munkáltató a mun­kavállaló részére a munka­bér terhére előleget bármi­kor és bármilyen mértékben folyósíthat. A visszafizetés­ben a felek szabadon álla­podnak meg. Kivétel ez alól a sorkatona, vagy a polgári szolgálatból leszerelt mun­kavállaló, akinek ha 30 na­pon belül létesít munkavi­szonyt, vagy a fennálló munkaviszonyát tizennégy napon belül elfoglalja — külön kérésére — két heti munkabérelőleget kell fo­lyósítani. A gyakorlatban előfor­dul, hogy a munkabér fize­tésének napja a munkavál­laló szabadságának idejére esik. Ilyenkor a munkavál­laló külön kérésére a sza­badság időtartamára eső munkabért, annak megkez­dése előtt két nappal koráb­ban ki kell fizetni. A telje­sítés előfeltétele, hogy az igénybe vett szabadság le­galább tíz munkanap le­gyen. Az is előfordulhat, hogy a munkavállaló a munkaviszonyát időközben megszünteti, ilyenkor a tar­tozást egy összegben is le lehet vonni. jl

Next

/
Oldalképek
Tartalom