Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-15 / 296. szám

1994. december 15., csütörtök HAZAI HOL MI A biztosítás második pillére Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztár nem helyettesít, hanem kiegészít Györke László Nyíregyháza (KM) — Nem­rég pénztár-konferenciát tar­tottak a megyeszékhelyen a Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület szervezésében, me­lyen a Kölcsönös Segély­egyleteket Támogató Alapít­vány elnöke, munkatársa, a Pénztárfelügyelet osztályve­zetője tájékoztatta a résztve­vőket az úgynevezett non­profit pénzárakról. A fejlett ipari országokban jól ismert két különálló intéz­mény: a kölcsönös segélyegy­letek és a vállalati nyugdíjala­pok. Ezeket az intézményeket Európa-szerte a szociális gon­doskodás második pillérének tekintik. Az első pillér: a társa­dalombiztosítás, a harmadik pedig az öngondoskodás, azaz a takarékoskodás, illetve az üzleti biztosítás. Alapelvek Igaz, hogy ilyen jellegű pénztárak Magyarországon egy évszázaddal ezelőtt is mű­ködtek már, ám újraélesztésük viszonylag újkeletű, hiszen az Országgyűlés az Önkéntes Köl­csönös Biztosító Pénztárakról a törvényt tavaly november 16-án fogadta el, hatályba pe­dig december 6-án lépett. A kölcsönös segélyegylet mozgalom alapelvei a szolida­ritás, az önkéntesség, a de­mokratikus működés és a füg­getlenség. A közhasznúság vagy amerikai kifejezéssel nonprofit működés a dolgok Eredmény Nyíregyháza (KM) — Összecsaptak az érvek, el­lenérvek november végén Budapesten az Érdek­egyeztető Tanács ülésein. A munkavállalók, a mun­káltatók és kormány képvi­selőinek vitáján részt vett dr. Vágó János, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnöke is. Az alelnök a napokban Nyíregyházán járt, s akkor szólt azokról az elért ered­ményekről, amelyek a munkavállalókat közvetle­nül érintik. — Az Érdekegyeztető Tanácson elért eredménye­ket három csoportba tud­nám sorolni. 1.: nem érin­tik közvetlenül a munka- vállalók zsebét 2.: érintik a zsebet 3.: az idetartozó döntések fokozhatják a munkavállalók biztonság- érzetét — magyarázta Vá­gó János. — Nem érinti a zsebet, hogy megszűnt a szakszervezeti konföderá­ció közötti ellentét, a kül­föld szemében nem rom­lott Magyarország tekinté­lye. Jó a zsebnek, hogy 360 ezer forint jövedelemig gyermekenként havonta át­lagosan 200 forintos adó- kedvezmény illeti meg a családokat. A 7200 forin­tos évi adókedvezmény fo­lyamatosan igénybe vehető a magánszemély nyilatko­zata alapján 500 ezer forin­tos éves jövedelemhatárig. Adómentes a természetben nyújtott étkezés értékéből havi 1600 forintig terjedő, vagy a kizárólag fogyasz­tásra kész étel vásárlására feljogosító utalvány érté­kéből havi 1200 forintig terjedő kedvezmény. természetéből adódó ötödik elv. Vagyis: bár ezeknek a szervezeteknek képződik nye­resége, ám azt nem oszthatják fel tagjaik között, hanem a köz céljaira használják, azaz visz- szaforgatják. Az elvek közül aligha kell bármelyiket is ma­gyarázni, inkább csak kiegé­szíteni. A szolidaritás elve szerint minden ember a saját jövedelmének megfelelően fi­zet járulékot, és amikor beteg lesz, mindenki ugyanolyan színvonalú ellátásban része­sül. Nem engedhető meg, hogy a járulék mértéke a nem­től, kortól, egészségi állapóttól vagy a család nagyságától függjön, és több járulékot szedjenek a nőktől, az öregek­től vagy a krónikus betegektől azon a címen, hogy veszélyez­tetettebbek. A demokratikus működési elv szerint a társasá­gi kör meghatározásakor nem alkalmazható vallási, faji, et­nikai, politikai meggyőződés vagy kor és nemek szerinti megkülönböztetés. Az önkéntes kölcsönös biz­tosító pénztáraknak három tí­pusa van: az egészség-, az ön­segélyező és a nyugdíjpénztár. Ezek közül bármelyiket Csak természetes személyek — mi­nimum 15-en — hozhatnak létre. A pénztárt a székhelye szerint illetékes megyei (fővá­rosi) bíróság veszi nyilvántar­tásba. A pénztár a bírósági nyilvántartásba-vétellel jön létre, az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható ha­tállyal. A pénztárak tevékenységét a Pénztárfelügyelet engedélyé­Budapest (KM) — Nyílt leve­let juttatott el a parlamenthez, a kormányhoz és egyúttal a szerkesztőségünkbe is a Nagy- családosok Országos Egye­sületének választmánya az SZJA-törvény Mikulás-napi módosításáról. E szerint az adóalanyok közül a mindössze két középiskolás gyermeket nevelő családok adófizetése a létminimumukból hétszeres lesz a szintén csak a létmini­mumukat megteremtő gyer­mektelen egyedülállókéhoz képest. Az egyesület képviselői az alábbi kérdéseket teszik fel: valóban mindegy, hogy az em­ber ugyanazt az összeget maga éli-e fel vagy gyermekeket is tart el belőle? Netán a gyer­mek luxus, önhiba? Egy liter tejnek, egyetlen pár cipőnek elégnek kell lennie akárhány gyermek számára is? Vagy akár csak gazdaságilag is való­Nyíregyháza (KM) — Bár megyénkben még nem tűntek fel nagy számban az amerikai filmekből oly jól ismert por­szívó-játék- és könyvügynö- kök, már elő-előfordul, hogy portékájukat kínálva kereske­dők csengetnek lakásunkba. Ennek az újfajta üzletelésnek a szabályozására jelent meg a Magyar Közlöny 72. számá­ban az ipari és kereskedelmi miniszter rendelete. A rendelet szempontjából az számít házaló kereskedőnek, aki a fogyasztók lakásán vagy munkahelyén értékesíti a ter­mékeket. Nem számít házalás­nak, ha ezt a termékértékesí­tést például házhoz szállítással a fogyasztó kéri. Mivel a háza­ló kereskedés is kereskedés, vei végezheti, amely viszont a pénzügyminiszter felügyelete alatt önálló központi; hivatal­ként működő elsőfokú köz- igazgatási szerv. Határozata el­len a pénzügyminiszternél le­het fellebbezni. Az engedélyt a pénztár a bírósági bejegyzési kérelem benyújtása után 60 napon belül köteles kérelmez­ni a Pénztárfelügyelettől. A kérelmet a felügyelet elutasít­ja, ha a kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabá­lyi előírásoknak. Égészség- pénztár esetében pedig abban az esetben is, ha a gazdálkodá­si terv nem biztosítja a pénztár minimum egyéves működé­sét. A pénztár gazdálkodásában alapvető, hogy kizárólag az alapszabályban meghatározott szolgáltatások szervezésére és teljesítésére irányulhat. A pro­fitot sem osztalék, sem része­sedés formájában nem fizethe­ti ki. Azt a tagság érdekében a szolgáltatások fedezetének biztosítására, a szinten tartás­ra, illetve fejlesztésre, költség- fedezetre fordíthatja. Kedvezmények Az érvényben lévő jogszabá­lyok szerint a pénztártag nem fizet sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjbiztosítási járulé­kot, jövedelme 25 százalékáig, de legfeljebb 500 ezer forintig (évente) a tagdíjat a személyi jövedelemadó alapjából le­vonhatja. A munkáltató az ál­tala befizetett pénztári tagdíj hozzájárulás után a munkavál­lalójövedelme 25 százalékáig, de legfeljebb félmillió forintig ban az az ésszerű, ha remény­telenné válik, hogy bármennyi többletmunkával akár csak a vegetálási szintet is képes le­gyen biztosítani az ember a gyermekeinek? Bizonyos, hogy a soha nem látott mélypontra süllyedt szü­letésszámok további csökken­tésének jött el az ideje? Véleményük az, hogy csak lát­szólag van szó itt a személyi jövedelemadóról. Valójában azonban a szavazati joggal nem rendelkező gyermekek életben maradáshoz és tanu­láshoz való állampolgári jogá­ról, az ország hosszú távú gaz­dasági lehetőségeiről, társa­dalombiztosítási rendszeréről is. De arról szintén, hogy leg­alább demográfiai katasztrófa idején elismert joga és tényle­ges lehetősége legyen az em­bernek gyermeket, sőt, akár többet is nevelni. ezért alapvetően a kereskede­lem általános szabályai vonat­koznak rá. Kifejezetten tilos ebben a formában eladni jö­vedéki terméket, vetőmagvat és növényi szaporító anya­got, gyógyszert, gyógyhatású anyagot, mérgező, veszélyes anyagot, nemesfémet és az ab­ból készült ékszert és díszmű­árut és minden olyan terméket, amelyet a rendelet csak üz­lethelyiségben enged meg értékesíteni. A kereskedelem általános szabályainak megfelelően a házaló kereskedő köteles a ter­mékhez olyan magyar nyel­vű használati utasítást adni, amely eligazít és megállapít­hatók belőle a termék tulaj­donságai. írásban át kell adni a (évente) nem fizet társadalom- biztosítási járulékot; a be­fizetett összeget vállalkozási tevékenysége érdekében fel­merült költségként számolhat­ja el, tehát társasági adó köte­les eredményét ezzel az összeggel csökkenti. A termé­szetes személy támogató a pénztárnak juttatott pénzbeli adományt személyi jövede­lemadó alapjából levonhatja. Üzleti alapon A pénztárkonferenciával nagy­jából egy időben nyilatkozott az MTI-nek Tibald Attiláné, a Pénzárszövetség elnöke, aki elmondta, hogy jövőre a ter­vek szerint az adó lesz a csök­kenthető, nyugdíjpénztár ese­tén a tagdíj 40 százalékával, egészség- és önsegélyező pénztárnál a 25 százalékával. Ez a megkülönböztetés ön­magában is érthetetlen, mond­ta, az önsegélyező-, illetve egészségpénztárból az ilyen diszkrimináció nélkül is kevés alakul. A tervezett jogszabály sze­rint mindezek mellett az üzleti alapon működő biztosítók adókedvezményt kapnak, a nyugdíj- és életbiztosításra fordított befizetés levonható az adóalapból a jövedelem 20 százalékáig. Ugyanakkor a biztosítók a pénztárakkal szemben kiépült hálózattal és biztos anyagi háttérrel ren­delkeznek. Emellett nem ad­nak jogi garanciát arra, hogy az adókedvezmény a biz­tosítottak javát szolgálná, és nem a biztosító profitját növel­né. A ma már mintegy 120 ezer főt tömörítő Nagycsaládosok Országos Egyesületét 1987- ben mindenekelőtt a gyermek- nevelést fenyegető adókilátá­sok veszélye hívta életre. Most — hét év után — érzésük sze­rint ismét elölről kezdhetik, hacsak a kormányzat a családi pótlék érdemi emelésével be nem bizonyítja, hogy a koalí­ciós megállapodásnak megfe­lelően a családszemléletű meg­közelítés híve. Azt várják te­hát, hogy a parlament a családi pótlékot a gyermekszámtól függően differenciáltan, leg­alább az 1993. évi utolsó eme­lése óta eltelt időre eső inflá­ciónak megfelelő mértékben, azaz átlagosan gyermekenként 1000-1500 Ft-tal emelje. El­várják továbbá, hogy az állami elosztás rendszerében is igaz legyen, ha kevés a kenyér, ak­kor az egyetlen karéjt ne a gyermek kezéből tépjék ki. házaló kereskedő nevét és székhelyét, valamint a fo­gyasztót megillető jogokat. Természetesen, ha olyat árul, a házaló kereskedőnek is köte­lessége megadni a termékekre szokásos garanciát. Könnyebbség, hogy a háza­ló kereskedőnek nem kell megszereznie a kereskedőkre külön jogszabályban előírt szakképesítést, de természete­sen rendelkeznie kell egyéni vállalkozói igazolvánnyal vagy az őt megbízó gazdálko­dó szervezet igazolásával. A rendelet nyugalmunkat is igyekszik biztosítani, ugyanis kimondja: este 8 és reggel 8 között nem kereshető fel laká­sán a fogyasztó, csak akkor, ha ezt kifejezetten kéri. Kitépjük az utolsó karéjt A házaló kereskedelemről Szürkén-feketén Szőke Judit A tavasszal felváltott politikai -hatalmi rendszer (sa tényt sa­ját képviselőik is bevallották már), anno, nem választott túl eredményes gazdaság­politikaistratégiát. Nem volt jó ötlet olyan gyorsan szét­verni a régit, anélkül, hogy az új alapjai megteremtőd­tek volna. A türelmes átfor­málást kellett volna válasz­tani inkább. Volt négy év pél­dául az örökölt, jelentős szürke- és feketegazdaság legalizálására is. Az idő és lehetőség azonban kihasz­nálatlanul maradt. Sőt. Ahe­lyett, hogy viszonylag sima, könnyű utat mutattak volna a legális szférába belépésre, ellenkező tendencia érvé­nyesült. Ugyanis annál egysze­rűbben alakul ki a feke­tegazdaság, minél több az elvonás. Minél nagyobb a vállalkozások adója, annál nagyobb az érdekeltségük a feketeszférában maradás­ra. A mai viszonyaink kö­zött a legnagyobb többlette­her a bérjárulék, a legális alkalmazottakkal járó kia­dáshalmaz. Nem véletlen tehát, hogy az elmúlt évek­ben egyre többen „szürkí- tik” magukat. Ami meg nem jelent semmi mást, mint az állam által kirótt nemszere­tem szabályok kijátszását, a terhek lerázását, mindany- nyiunk kárára. A feketemunkára egyéb­ként a másik oldalról is nagy a csábítás, hiszen a munkavállalóknak is az az érdekük, hogy ne mondjam számukra az érthetően opti­mális megoldás, ha a mun­kanélküli-segélyt kiegészít­hetik egy kis adózatlan, já- ruléktalan jövedelemmel. A jelenlegi pénzügyi csomag­tervben is van néhány olyan nagyon fontos elem, s szü­lettek szakmailag alátá­masztott javaslatok is, me­lyek a járulékfizetési há­nyadok bizonyos mértékű megváltoztatásával fékez­hetnék a már most tragi­kus illegális foglalkozta­tást. / ó lenne, ha feketén-fe- héren beszélnénk ezek­ről a milliárdos prob­lémákról, és számolnánk vég­re a szürke- és feketegazda­sággal is. MÁK a vásárlóért Pécs (MTI) — A jó mi- dött. Ezért — bár a Magyar nőségű, versenyképes hazai Áruk Klubjának ötletét már gyártmányok forgalmának jelenleg is több mint fél­növelését célzó pécsi köz- ezren támogatják — a pontú vállalkozás-szervező^- MÁK jelentkezőket vár je: a MÁK iránt már több magánszemélyek és vállal - befektető-csoport érdeklő- kozások köréből. Míg a sűrűn... ...lakott vidéki nagyváro­sokban ezer ember jut egy négyzetkilométerre, a fővá­rosban ez a szám negyven­ezer! (KM) Optimális étrendet... ...állított össze az Élelme­zéstudományi Intézet, s ki­mutatta, hogy az egészsé­ges táplálkozáshoz naponta és fejenként legalább 293 forintra van szükség. (KM) Az öngyilkosok... ...száma évente 4 ezer, 40 ezer a kísérlet, s 400 ezer a depressziós hazánkban. A gyomor-... ...és nyombélfekély koráb­ban az idegeskedő felnőttek jellemző betegsége volt, mára ellenben egyre több gyermek is szenved tőle. (KM) A hatszázezres... ...Szabolcs-Szatmárban 5-6 ezer alkoholista él, de 24 ezer azok száma, akik alko­holproblémával küzdenek. (KM) WM íIHQii FWt-Hni^ÁjTiBliLil Naplemente Császáron! Balázs Attila felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom