Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-08 / 290. szám

1994. december 8., csütörtök TÚL A MEGYÉN Kelel-Magyarország ff Az egységes kedvezmény ellen Név szerinti parlamenti szavazás a személyi jövedelemadó egy kérdésében Budapest (ISB - D. Á.) — Is­mét név szerinti szavazás volt kedden a parlamentben. A személyi jövedelemadóról történő szavazáskor a kor­mányelőterjesztés a korábbi gyermekkedvezmények megvonását célozta. A ellenzék olyannyira ra­gaszkodott a gyermekkedvez­mények megtartásához, hogy a kereszténydemokrata frakció név szerinti szavazást kért. Ugyanakkor Békési László indoklása szerint méltánytalan minden gyermek részére a szülői jövedelem mértékétől független támogatást biztosí­tani. A pénzügyminiszter az így „megspórolt” pénzt az ala­csonyabb jövedelműek között kívánja elosztani. Surján László beterjesztett módosító indítványa értelmé­ben a családi pótlékra jogosult adózó gyermekenként 400, a harmadik vagy további gyerek után pedig 600 forint havi ked­vezményben részesült volna. Erről történt a szavazás. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye országgyűlési képvise­lői közül az egységes gyer­mekkedvezmény mellett sza­vazott: Kávássy Sándor (FKGP), Mádi László (Fidesz) és Takács Péter (MDF). Ellene voksolt: Bajor Tibor, Bakai Zoltán, Bányász János­né, Bírta Sándor, Juhász Fe­renc, Kertész Istx’án, Kiss Gá­bor, Nagy Sándor, Veres János (mind MSZP), Gulyás József és Iványi Tamás (SZDSZ). Nem volt jelen: Baja Fe­renc, Csabai Lászlóné, Koltai Tamás, Lakatos András (mind MSZP) és Szilágyiné Császár Terézia (KDNP). Összességében 63 igen, 4 tartózkodás és 199 nem-sza­vazattal az Országgyűlés elve­tette a gyermekkedvezményt a személyi jövedelemadóból. Egyelőre nem találják helyüket A fejlesztéshez továbbra sem állnak rendelkezésre központi hitelforrások Budapest (ISB - D. Zs.) — Ma már kevesebben váltanak építőipari engedélyt, mint ahá- nyan visszaadják — derült ki az IPOSZ és a TERC Kereske­delmi és Szolgáltató Kft. együttműködési megállapodá­sának aláírásakor. Az esemény alkalmával Szűcs György, az IPOSZ elnöke magyarázatot adott arra is, miért nem érte­nek egyet a kormány jövő évi költségvetési tervezetével. Az Ipartestületek Országos Szövetségének olvasatában a kormány modernizációs prog­ramja szerint az 1995-96. év a gazdaság stabilizálásának az ideje, ami után a fellendülés korszaka következik. Csak­hogy a több mint 120 ezer egyéni és társas vállalkozás nem találja a helyét ebben a programban! A kormány terveiben jövőre például nullaszázalékos növe­kedési ráta szerepel — leg­alábbis ezt tükrözi a társasági, a személyi jövedelemadó- és a forgalmi adó tervezete. Ez a vállalkozók szempontjából vi­szont nem 0, hanem egyértel­műen negatív szaldót jelent. A 7 százalékos fogyasztáscsök­kentési és a 8 százalékos ex­portnövekedési előirányzatot megalapozatlannak tartja a szervezet. Az export növelése ugyanis technikai fejlesztés nélkül el­képzelhetetlen. A fejlesztés­hez viszont továbbra sem áll­nak rendelkezésre központi hi­telforrások. A költségvetési szervek kiadásainak csökken­tése is érzékenyen érinti a vál­lalkozókat, ugyanis a legbiz­tosabb megrendelésektől es­nek el miatta. így a becslések szerint legalább 15 százalék­kal kevesebb munkájuk lesz az iparosoknak a jövő évtől kezd­ve. A helyzet vizsgálatára „fi­gyelő szolgálatot” állít fel az IPOSZ, amely kéthavonta tesz jelentést arról, milyen mérték­ben csökken a megrendelések száma. Szűcs György kijelen­tette, az lenne a kívánatos, ha a gazdaságpolitika csak a vég­célt jelölné meg, s a megva­lósítást a vállalkozókra hagy­ná. Bihac-i menekült kislány visz kenyeret családjának a lerombolt Turanj-ban. Mintegy négyezer bihac-i menekült, főleg asszonyok és gyerekek tartózkodnak az ENSZ által ellenőrzött senkiföldjén, Horvátország és annak szerbek uralta területe között AP-felvétel Izgatás Budapest (ISB - V. A.) — Közösség elleni izgatás és til­tott önkényuralmi jelképek vi­selése miatt indított büntetőel­járást Szabó Albert, a Világ­nemzeti Népuralmista Párt (VNP) vezetője, mint elsőren­dű vádlott, valamint öt társa (köztük a híradásokból már jól ismert Györkös István) ellen a Fővárosi Főügyészség. A szer­dai tárgyalást — mivel a bíró törvénytelennek minősítette a vádiratot és emiatt pótnyomo­zást rendelt el — elnapolták. Szabó korábban több évig élt Ausztráliában — hangzott el a vádbeszédben —, ahol fa­siszta ideológusokkal ismer­kedett meg. Magyarországra hazatérvén, 1993 júniusában jegyeztette be a VNP-t, amely (hivatalosan) egyebek mellett „a magyar nép haladó eredmé­nyeinek fölvállalását” tűzte zászlajára. Csakhogy a nyilvános sze­replésein egészen más esz­méket hirdetett. így például azt, hogy vannak magasabb rendű (magyar stb.) és alacso­nyabb értékű népek (negroid). Néhány jellemző cím Szabó beszédei közül: Nagy tér — kis tér, Holocaust — a számok tükrében, Szálasi mártírhalála, melyek előadásakor a falakat Szálasi portréja „díszíti”. Marinko mehet Budapest (MTI) — Dr. Vastagh Pál igazságügy­miniszter a napokban en­gedélyezte Magda Marinko kiadatását a Jugoszláviában elkövetett bűncselekmé­nyekkel kapcsolatban. Át­adása mindaddig halasztó­dik, amíg vele szemben a magyar hatóságok nem fe­jezik be az eljárást Magyar- országon elkövetett bűntet­tei ügyében, illetve ha a ha­zai bíróság elítéli, ezt a büntetését is le kell töltenie a kiadása előtt. Erről dr. Bárd Károly helyettes ál­lamtitkár tájékoztatta az MTI-t szerdán. Mint elmondta: az Igaz­ságügyi Minisztérium a kö­zelmúltban kapta meg azt a jugoszláv jegyzéket, amely azt közölte, hogy amennyi­ben Magyarország helyt ad a jugoszláv kiadatási kére­lemnek, akkor Jugoszláviá­ban nem fogják halálra ítél­ni Magda Marinkét. Hozzáfűzte: a büntetőel­járásról szóló törvény ren­delkezésének megfelelően az igazságügy-miniszter döntéséről írásban értesítik majd a kikért személyt, azaz Marinkot. Mint emlékezetes, a Ju­goszláv Szövetségi Köztár­saság kormánya — jogse­gélyszerződés alapján — kiadatási kérelemmel for­dult a Magyar Köztársaság igazságügy-miniszteréhez. A kiadatási eljárást a Fővá­rosi Bíróság folytatta le, amely megállapította, hogy nincs jogi akadálya a pro­cedúrának. Az engedélye­zésről vagy megtagadásáról — a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezése sze­rint — az igazságügy-mi­niszter dönt. Az Országos Rendőr-főkapitányság a közelmúltban vádemelési javaslattal fejezte be az ügyben elrendelt nyomo­zást. Elsősorban... ...a magyar-kazah gazdasá­gi kapcsolatok fellendítésé­nek lehetőségéről tárgyalt Budapesten Göncz Árpád államfő és Nurszultan Na­zarbajev kazah államfő. (MTI) A washingtoni... ...külügyminisztérium véle­ménye szerint a NATO- kibővítés ügyében és a boszniai konfliktus kezelé­sében támadt ellentétek nem jelentenek mély szaka­dást az Egyesült Államok és Oroszország között. Az idén... ...16 százalékkal növekszik a magyar export és ezzel eléri a négy évvel ezelőtti szintet, ami 10,2 milliárd dolláros kivitelt jelentett. Az import 17 százalékkal emelkedik és összege az év végére 13,5 milliárd dollár lesz. (MTI) Az Országgyűlés... ...költségvetési bizottsága szerdai ülésén általános vi­tára alkalmasnak minősí­tette a MÁV tb-tartozásá- nak rendezéséről szóló tör­vényjavaslatot. (MTI) Mártírok emléke Dr. Horváth Sándor Ötven évvel ezelőtt Horthy sikertelen kiugrási kísérlete gyors cselekvésre ösztö­nözte a magyar ellenállási mozgalomban résztvevő politikusokat és katonákat. De sürgette őket az egyre fokozódó esztelen nyilas terror is. Szálasi elrendelte a budapesti zsidóság Né­metországba történő depor­tálását, a hadkötelezettség korhatárát 18 évről 17 évre szállították le, elrendelték a katonaszökevények azon­nali felkoncolását, Buda­pesten pedig 600 személy ellen adtak ki letartóztatási parancsot, akik szembe mertek fordulni az új rend­szerrel. Ugyanakkor a hadihely­zet napról napra romlott a németek és a nyilasok szá­mára. 1944. október 29-én a 46. szovjet hadsereg meg­indította újabb nagy táma­dását, melynek célja Buda­pest elfoglalása volt. Ha­marosan elesett Kecskemét, és november 4-én a szovjet előőrsök Budapest felé kö­zeledtek. Ilyen körülmények kö­zött alakult meg november 9-én a kisgazda párti Baj- csy-Zsilinszky Endre veze­tésével a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bi­zottsága, melynek katonai szárnyát Kiss János nyugal­mazott altábornagy vezette. Másnap a bizottság röpcé­dulákon kiáltványt intézett a magyar néphez: „Magya­rok! Szálasi uralma alkot­mány- és törvényellenes! A fegyverszüneti tárgyalások előkészítésével a jogfolyto­nosságot a felszabadító bi­zottság képviseli, szervezi a nemzeti felkelést és átvette az ország legális képvise­letét.” A felszabadító bi­zottságon belül legkülönfé­lébb pártállású — szociál­demokraták, kisgazdák, ra­dikális parasztpártiak, kom­munisták és polgári demok­raták — hazafiak hirdettek harcot a náci önkényuralom ellen, hogy megmentsék az országot a végső pusztulás­tól. Sajnos, a kidolgozott nemzeti felkelési terv az utolsó pillanatban meghiú­sult, mert konspirációs hi­bák és árulás miatt az ellen­állási mozgalom egész ve­zérkara lebukott. Legtöbb­jüket Tartsay Vilmos And- rássy úti lakásában tartóz­tatták le a nyilasok. A nyi­las rögtönítélő hadbíróság 1944. december 8-án hirde­tett ítéletet a Magyar Nem­zeti Felkelés Felszabadító Bizottsága 11 vezetőjének a nevében. Kiss János altá­bornagyot, Nagy Jenő ezre­dest és Tartsay Vilmos szá­zadost halálra, míg társai­kat 10-15 évi fegyházra ítélték. Bajcsy-Zsilinszky ügyét — mentelmi joga mi­att — elkülönítették. Né­hány hét múlva őrá is már­tírhalál várt. Az ítélethirde­tés után az ellenállás három katonai vezetőjén Budapes­ten, a Margit körúti fegyház udvarán a halálos ítéletet két órán belül végrehajtot­ták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom