Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-08 / 290. szám
1994. december 8., csütörtök ÉLETÜNK ŐSZÉN Kelei-Magyarország 7 Drasztikus pénzügyi lépések Forró szüretről a hideg télben Nem mindennapi esemény zajlott le a nagykállói Őszi Napfény Nyugdíjasklubban. A Megyei Nyugdíjas Szövetség szervezésében a megye területén működő klubok közül tíz tagjaiból 175 fő gyűlt össze a városi művelődési központban. A szüreti batyusbál november 5-én 13 órakor kezdődött és 20 óráig tartott. A fogadó klub a nagykállói Őszi Napfény Nyugdíjas Klub volt, melynek tagjai a szőlővel díszített asztalok és ülőhelyekkel berendezett teremben fogadták az érkező vendégeket. Először Lászlófi István az est kisbírója dobszó után humoros kifejezésekkel külön-külön köszöntötte a vendég klubokat. Az összejövetel első köszöntője Fodor János Nagy- kálló város polgármestere volt, majd Stock Gyula a művelődési központ igazgatója mondta el üdvözlő szavait, s végül Vajda Albert a helyi klub vezetője, egyben a megyei nyugdíjas szövetség elnökségi tagjának köszöntő szavai hangzottak el. Ezt követően újra a kisbíró lépett a mikrofon elé és közhírré tétele közben a jelenlévők közösen szüreti dalokat énekeltek. Majd harmadszori közzététele volt a teremben felfüggesztett szőlők megbecsülése, megvédése. E szigorú felhívásnak azonban többen nem tettek eleget, hozzányúltak a védett szőlőhöz, akiket a csőszlegények megfogtak és a „rögtönítélő bíróság” elé állították. A bíróság az ítéletét kihirdette, melyet a vádlottaknak azonnal végre kellett hajtani. Ezt követően a hozott enni- és innivaló fogyasztása közben közös éneklések, tánc, szólóének és versmondásokra figyelemmel vidám szórakozással ért véget az összejövetel. Vélemények nyilvánítása alapján a vendégek a legnagyobb megelégedéssel távoztak. Vajda Albert klubvezető Hogy érzed magad, dédi? Harasztosi Pál felvétele HIRDETÉS Nyugdíjszabályok változatlanul Nyíregyháza (KM) — Az érdekegyeztető tanács mielőbbi összehívását kezdeményezi a Nyugdíj és Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöksége. A munkaadók és a munka- vállalók képviselőiből álló tb- önkormányzatok nehezményezik, hogy noha idejében elkészítették a jövő évi költségvetés tervezetét és a tb-t érintő jogszabály-módosításokat, az idén nem tárgyal erről a parlament. Az önkormányzatok az érdekegyeztető tanács mielőbbi összehívását kezdeményezik, mint hírlik azonban erre januárnál hamarabb nem kerülhet sor. A Nyugdíjbiztosítási Ön- kormányzat alelnöke szerint a törvény értelmében ez év végéig 300 milliárdos állami vagyont kellett volna adni a tb- nek, azonban a legutóbbi listán is csupán 27 milliárdnyi a kínálat, ami azt jelenti, hogy ezzel megsértik az átadásról szóló törvényt. A Nyugdíj- biztosítási Főigazgatóság főigazgatója elmondta, hogy jövőre is a nettó keresetek alakulása képezi a nyugdíjemelés alapját, az emelés pedig várhatóan márciusban és szeptemberben lesz. Budapest (MTI) — A Pénzügyminisztérium elképzelése szerint jövőre drasztikusan szigorítani kellene a táppénz- ellátást és a gyógyszerfogyasztást, ugyanakkor javasolják a járulékkifizetés kiterjesztését a természetbeni juttatásokra — hangzott el az egészségbiztosítási önkormányzat közgyűlésén. A kormány álláspontja szerint jövőre mind az egészség- biztosítási, mind a nyugdíjbiztosítási alapnak nullszaldósnak kell lennie — közölte a közgyűlés tagjaival a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Akár oly módon is, hogy az egészségbiztosító esetleges többletének egy részét átadja a nyugdíjbiztosítónak, akár a járulékkulcs újraosztásával. (Jelenleg a biztosítottak által fizetett 10 százalékból négy százalék jut az egészségbiztosítónak, hat százalék a nyugdíjbiztosítónak. A munkaadók 44 százalékot fizetnek, ebből 19,5 százalék az egészség-, 24,5 százalék a nyugdíjbiztosító elkülönített számlájára folyik be.) A PM és a tb elképzelései két ponton mutatnak lényeges különbséget a jövő évi tervekben. Ezek: a táppénz s a gyógyító-megelőző ellátás. Bár az utóbbival kapcsolatban a Pénzügyminisztérium képviselője nem fejtette ki tárcája elképzeléseit, valószínűsíthető, hogy a nézetkülönbség oka a gyógyító munka finanszírozására fordítandó összegben keresendő. Az egészségbiztosító ugyanis jövőre 200 milliárdot kíván fordítani e célra (idén 172 milliárdot), ám a PM szerint viszont elegendő lenne 182 milliárd forint. Ami a táppénzt illeti, a tb szakértői az elmúlt hetekben többször hangsúlyozták — s ehhez a közelmúltban megtartott közgyűlésükön is ragaszkodtak —, hogy táppénzfronton kizárólag rendszerszerű átalakítást tartanak elképzelhetőnek. A PM álláspontja szerint viszont drasztikus lépésekre van szükség, egyrészt a jelenlegi tíznapos betegszabadság 25-30 napra történő kiterjesztésével, másrészt a táppénz 70 százalékos mértékének 60 százalékra való csökkentésével. A pénzügyisek tervei szerint ily módon jövőre elegendő lenne 15 milliárd forint a táppénzkiadásokra, míg a biztosító terveiben 38 milliárd forint szerepel (e kiadás idén várhatóan 41 milliárd) a finanszírozásra. Gyógyszerek az alaplistán Nyíregyháza (KM - K. É.) — Naponta halljuk, drágulnak a gyógyszerek. A hírnek senki nem örül, s különösen nem örvendeznek azok, akik naponta, vagy bármilyen rendszerességgel kényszerülnek gyógyszerszedésre. Nem hallgatható el ugyanakkor az sem, hogy a statisztika szerint Magyarországon rendkívül magas a gyógyszerfogyasztás aránya, vannak orvosok, akik nyolc faj- ta gyógyszert is felírnak egyszerre, s vannak emberek, akiknek még ennyi is kevés. Mindezeken nem változtat, hogy az Országos Egészség- biztosítási Pénztár illetékese szerint várhatóan februárban bevezetik az új gyógyszerártámogatási rendszert, ami azt jelenti, hogy az úgynevezett alaplistára hatóanyag szerint csoportosítva mintegy 450- féle orvosság kerül fel. A listát a gyógyszerforgalmazókkal történő egyeztetésekig nem hozzák nyilvánosságra, mivel meg akarják akadályozni az indokolatlan felvásárlásokat. Más kérdés, hogy a rendszeres gyógyszerszedők — hallván az áremelés felőli híreket —, máris megkezdték a spájzolást. Bizonyára kevesen gondolnak közülük arra, hogy a gyógyszereknél is létezik a szavatossági idő, s köny- nyen megeshet, hogy a spórolásból pocséklás lesz... A tervezet szerint az azonos betegség gyógyítására alkalmas készítmények közül az alacsonyabb árú orvosságok fogyasztási ára szerint állapítják meg a fix összegű támogatást, amely 40-50 forint között A pult két oldalán lesz. Az antibiotikumok után 70 százalékos, más orvosságok után pedig 40 százalékos támogatást ad a társadalombiztosítás, mely jelentős számú gyógyszer árához pedig egyáltalán nem járul hozzá. A jövőben is megmarad azonban a betegségük, illetve szociális helyzetük miatt ingyenes gyógyszerhez jutók kedvezménye. Naponta fellángol orvosok és más egészségügyi szakemberek között a vita, van-e szükség a magyar egészségügyben a jelenleg tapasztalható nagyarányú import gyógyszerekre. Az Egészség- biztosítási Önkormányzat képviselői cáfolják, hogy import- korlátozásra készülne a biztosító. A gyógyszerár-támogatás mértékével és módjával kívánják szabályozni, terveik szerint befolyásolni a külföldi medicinák forgalmát. Mint kiderült, az egészségbiztosító jövőre az idei 50 milliárdnál tíz- milliárd forinttal költhet többet a patikaszerek árának támogatására, ezért is kényszerül az új támogatási rendszer bevezetésére. Szándékaik szerint az olcsóbb orvosságokat preferálják, így remény van arra, hogy megnő majd a hazai gyógyszerkészítmények forgalma. A remény már csak azért is jogos, mert 1990-ben 16,8 százalék volt, idén pedig már az 50 százalékhoz közelít a nagyobb külföldi, rendszerint drágább gyógyszerek forgalmának aránya a hazai patikákban. Balázs Attila felvétele Ugyanakkor az is közismert tény, hogy nem mind arany, ami fénylik, magyarán a hazai gyógyszer is van olyan jó, — olykor-olykor jobb is — mint a díszes csomagolású külföldről érkező testvére. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a társadalombiztosításnak nincs is joga az importkorlátozásra, s a külföldi patikaszerek behozatalát, éppúgy mint más termékekét, nemzetközi egyezmények szabályozzák, melyeknek betartása hazánkra nézve is kötelező. Mindössze annyi képzelhető el, hogy bizonyos kontingenseket, arányokat határozzanak meg az illetékesek, s ezek az arányok a behozatalt tekintve a gyógyszerpiacon is érvényesülnének. Ónálló adózást Indokoltnak tartja a kamara Nyíregyháza (KM) — A nyugdíjasok és a társadalombiztosítás helyzetének áttekintése után a Nyugdíjasok Országos Kamarája a nyugdíjasok érdekében indokoltnak tartja, hogy mint civil érdekképviseletet, vonják be az érdekegyeztetés rendszerének munkájába. A kamara azért, hogy a nyugdíjasoknak ne kelljen a szükségesnél aránytalanul nagyobb terhet viselniük, a következőket tartja fontosnak megvalósítani: a nyugdíjreformot, az értékvesztett nyugdíjak korrekcióját, az évenkénti nyugdíjemelési rendszer újraszabályozását úgy, hogy az a KSH által kimutatott, tárgyévet megelőző év tényleges nettó átlagkereset-növekedésének mértékéhez igazodjon, és az Országgyűlés által meghatározott törvényi kereteken belül — a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat egyetértésével — a kormány állapítsa meg az emelés részletes szabályait is. A Nyugdíjasok Országos Kamarája szerint ugyanakkor a női nyugdíjkorhatár emelése csak a rugalmas nyugdíjbamenetel lehetőségének a megteremtésével egyidejűén történhet, az özvegyi nyúgdíjrendszerben meglévő ellentmondások felszámolásával pedig el kell érni, hogy az özvegyek az elhalt házastárs nyugdíjának a 40 százalékát megkapják. Céljaik között szerepel, hogy ugyanúgy ismerjék el szolgálati időnek a felsőfokú oktatási intézményben 1987. december 31-ét megelőzően eltöltött időt, mint ahogyan az az ezt követő időben nyugdíjba menőknél már megtörtént. Fontosnak tartják, hogy a nők esetében a megszerzett szolgálati idő megállapításakor számítsák be az 1991. január 28-a előtt született gyermekek számát is, s hogy a központi intézkedésekkel javítani kell a mező- gazdasági nyugdíjasok helyzetét. A nyugdíj mellett munkát vállalók a kapott jövedelem után ne összevontan, hanem önállóan adózzanak. A Nyugdíjasok Országos Kamarája azt várja a szociális paktumtól, hogy az eladósodás és a gazdasági visszaesés terhei arányosan térítődjenek a társadalom különböző rétegeire, és a nyugdíj as-társadalomnak se kelljen a szükségesnél aránytalanul nagyobb terhet viselnie.
