Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-08 / 290. szám
1994. december 8., csütörtök HAZAI HOUHI Felzárkózás és napi gondok Az ország legolcsóbb gázcsonkja • Minden ötödik házban csörög a telefon Györke László Ököritófülpös (KM) — Errefelé már nem annyira gyilkos a forgalom a 49-es főúton, mint Győrtelekig. Érzékelhető az országhatár közelsége: már több a román rendszámú autó, mint a magyar. Az alig több mint kétezer lelkes település az 1910- es tűzvészről vált nevezetessé. A falu központjában egy ízlésesen kivitelezett új épület hívja fel magára a figyelmet. Még nem tudom mi az, de előtte mindenképpen meg kell állni. Vízválasztó Aztán kiderül: a környék egyik legkorszerűbben felszerelt egészségháza ez. A földszinten a rendelők, az emeleten pedig szolgálati lakások kaptak helyet. Tóth Istvánná dr. Holhó Mária szívesen kalauzol végig. Épp az imént fejezte be a rendelést. Sajnos, nem tud sok időt szánni a bemutatásra, mert Rápoltra kell mennie fekvőbeteghez. Nemrég került ide Nyírmihály- diból, az itteni körülményekkel meg van elégedve. Az egészségházban kapott még helyet az anya- és gyermekvédelem, fogorvosi rendelő kialakítására lehetőség van, már csak a fogászati kezelőegység hiányzik. Az egészségház közvetlen szomszédságában, a polgár- mesteri hivatalban Kiss Dániel polgármesterrel a település gondjairól-bajairól, örömeiről beszélgetünk. Elöljáróban el kell mondani, hogy a tanácsi rendszerben öt község tartozott ide. A önállósodási törekvés érvényesült: egyedül Rápolt maradt körjegyzőségben Ököritófülpössel. Ami viszont egy sajátos rekord: négy év alatt a körjegyzőségnek nem volt jegyzője. — Azt hiszem — mondja Kiss Dániel —, pénzügyileg 1993 volt a legnehezebb esztendő, hiszen ekkor a költség- vetésünknek csaknem ötven százalékát fordítottuk beruházásokra, fejlesztésekre. Nem akarom most ezek végrehajtását részletezni, csupán any- nyit, hogy a gázprogram megvalósításához országos viszonylatban is itt kellett a legkisebb összeggel hozzájárulni a lakosságnak: csonkonként tízezer forinttal. Valószínűleg a családok egy része a magasabb összegű hozzájárulást nem is igen tudta volna vállalni. így viszont négyszáz család jutott vezetékes gázhoz. A település földrajzi helyzete szempontjából is igen nagy jelentősége van annak, hogy minden ötödik lakásban van telefon. Még 70 igénylő jelentkezett, remélik, hogy jövőre ők is bekapacsolódhat- nak a távhívó rendszerbe. A gondok gondja Ököritófülpösnek is, akárcsak a legtöbb megyebeli községnek a legnagyobb gondja a munkanélküliség. — A rendszerváltást követően — mondja Kiss Dániel — a legtöbb dolgozót foglalkoztató helyi gazdasági egységek jelentős létszámleépítést hajtottak végre. Ezen kívül igen sok ingázó hazakerült. A vállalkozások sem indultak be egyik napról a másikra. Sőt, ma sincs több húsz bejegyzett működő vállalkozásnál. Ezek többsége kereskedés, fuvarozás. A munkahelyhiány következménye, hogy megszaporodtak a szociális jellegű gondok. A helyzet alakulását mi sem jellemzi jobban, hogy míg 1991-ben szociális ellátásra 4 millió 655 ezer forintot (a működési kiadások 11 százalékát) fordítottak, 1994-ben már 12 millió 966 ezret (30,7 százalék!). Igaz, hogy 1991- ben még nem volt jövedelem- pótló támogatás a munka- nélküliek számára. Tavaly a segélyek a működési kiadások 37,8 százalékát tették ki, bár összegszerűen alacsonyabb volt az ideinél. Tehát gyakorlatilag 1990 és 1994 között a szociális feladatokra fordított összeg megháromszorozódott. — A szociális bizottság — teszi hozzá a polgármester — igen nehéz helyzetben van, hiszen a gazdasági ellehetetlenülés folytán jelentős mértékű az elszegényedés. Ez tény. Ugyanakkor a nem egészen átgondolt szociális törvény egy jelentős társadalmi réteg számára igen kedvező. És pedig azok számára, akik — magyarán — nem kapkodnak a munka után. Nincs szabályozva a mezőgazdaságban dolgozók helyzete, így olyan ellentmondásokkal találkozunk, hogy jelentős nagyság- rendű bevétel mellett a támogatást is ki kell fizetnünk. Ebből az anomáliából aztán konfliktusok is kerekedhetnek. Az első lakás A nehézségek ellenére azonban még nem fordult elő, hogy ne támogatták volna (átlag 50 ezer forinttal) az első lakáshoz jutó fiatal házasokat. Hogy itthon tartsák a fiatalokat, hogy jövője is legyen a településnek, nemcsak (tragikus) múltjaKolping-napot tartanak Nagykállóban Nagykálló (KM) — Még áprilisban írtunk a csellengő fiatalokról. A riport egy része a nagykállói Körösi Csorna Sándor Általános Zene- és Szakiskola tanulóiról is szólt. Ugyanis éppen ez az iskola tette lehetővé (két és fél éve indult) a potenciális csellengő helybeli és környékbeli fiataloknak, hogy a tanintézet falai között szakmát tanuljanak, otthonra leljenek. Kora tavasszal megalakult a Kolping Család Egyesület 25 alapító taggal, természetesen az iskola, annak igazgatója Almási Lászlóm nem kis szerepet vállalt ebben. Lapot is jelentetnek meg, melynek a Kőrösi-Kolping Híradó címet adták. Mivel a Kolping név nem Több szempontból is megdöbbenéssel és felháborodással olvastuk az Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárral kapcsolatban megjelent E. T. által írt cikket. Elsősorban a tárgyilagosságnál maradva, köztudott, hogy élelmiszeripari kiállításra 14 év alatti gyerekeket nem engednek be. Ennek higiéniás és a gyerekek életkorából származó viselkedésbeli okai vannak. Ezen a rendezvényen a kiállító és szervező nem döntött ilyen kategorikusan a tiltás mellett, de a kialakult helyzet igényelte ezt a döntést. Történt, hogy a szomszédos általános iskolából csoportosan tanári kísérettel tanulók érkeztek. Ennek eleinte mindenki örült, hiszen arra számított, hogy a pedagógusok felmindenki számára ismert Magyarországon, néhány szót a névadóról. Adolph Kolping cipészmesterből lett pap, aki 1849-ben hét iparoslegénnyel alapította meg a Katolikus Legényegyletet. Célja az volt, hogy a fiatalembereket egyéniségük kialakulásában segítse, s mint jó keresztények, mesteremberek, családapák, polgárok álljanak helyt az életben. A Kolping-mozgalom immár 140 éves, és kiállta az idők kihívásait. Vajon mit tett, tesz a Kolping Család Egyesület azért— miként ők ismétlik újra és újra — „Hogy ne legyünk csavargók”? A mindennapi nevelő munkán túl például holnap, december 9-én már a sokadik Kolping-napot szervezik meg. készítik a gyerekeket a viselkedési szokásokra és kihasználják a lehetőséget, hogy a tanórák mellett, a kellemest a hasznossal egybekötve betöltik a társadalom által elvárt feladatukat. Ezzel szemben általános, ingyenes étkezésnek tekintették a kiállítást, a standok berendezését és az egész kiállítás helyszínét olyan állapotban hagyták, mely felháborította a vásárlási és üzleti céllal érkező látogatókat is. Ezért döntött a kiállítás háziasszonya az ötödik csoport után úgy, hogy megállítja a csoportos látogatást. Sajnáljuk, hogy a pedagógusok és a gyerekek a tömött zsebekkel való látogatást természetesnek tekintik és a kósAhol együtt lesznek mindazok — a polgármester, a lelkész, a Magyar Kolping Szövetség főtitkára és szakreferense és természetesen az iskola igazgatója, pedagógusai —, akik a legtöbbet tehetik azért, hogy ezek a fiatalok pozitív töltéssel induljanak majd neki az életnek. Ezen túl — ahogy Almási Lászlóné igazgató fogalmaz — két hét alatt „kitelepítettem” az életveszélyes épületből a tanulókat, „forrást” kerestem és a nagyobbik részt meg is találtam: Nagykállóban (az egyház), Budapesten, és a hiányzó részt most fogjuk összegyűjteni. Egy év van rá. A lényeg: hogy mindenki összefogjon, aki tehet valamit az ügy érdekében. Jelmondatoló fogalmával nem rendelkeznek, valamint még jobban sajnáljuk azt, hogy a T. cikkíró úgy írta meg a cikket, hogy a történteket nem látta, illetve a szervezőket és a kiállítókat meg sem kérdezte a valós helyzet pontos megállapítása érdekében. Nagy örömünkre szolgált, hogy a szülői kísérettel érkező gyerekek viselkedésükkel minden igényt kielégítettek és elégedetten távoztak. A Rendező Kft. és a kiállító cégek képviselői (A cikk írója személyesen járt a kiállítás helyszínén, ahol beszélt a rendezőkkel is. A szerk.) tűk: „Minden elérhető az emberek számára, csak akarni kell!” Mire nevelnek ebben az iskolában, ahol a diákok jelentős része cigány? íme egy kérdőív tanúsága! Arra a kérdésre, származott-e már hátránya az iskolában abból, hogy cigány, a diák egyértelműen nemmel válaszolt. Arra, hogy vannak-e olyan nevelői, akik kivételt tesznek cigányok és magyarok között, a következőket írta: „Nincs, mert engem mindenki szeret, és nem tudok egyikről se rosszat mondani.” Végül egy másik fokmérője az iskola tevékenységének: Zentai Annát, az iskola tanulóját az Európáért nemzetközi versenyen Elismerő Oklevéllel tüntették ki. Támogatás Nyíregyháza (MTI) — Eddig mintegy nyolcezer tartós munkanélküli foglalkoztatását segítette bértámogatással a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ; csaknem 2300 nyírségi munkáltató kapott tőle pénzt arra, hogy hat hónapnál régebben segélyen lévő állástalant, vagy 90 napnál hosszabb ideje elhelyezkedni nem tudó pályakezdőt alkalmazzon. A bértámogatás lehetőségével a bevezetés első évében, 1991 -ben kevés szabolcsi munkaadó élt: csak 85 adott be kérelmet, 650 munkavállaló foglalkoztatására. Tavalyelőtt viszont már 299 cég és intézmény kért segítséget, s csaknem 1600 munkanélkülinek adhattak állást. A múlt évben pedig 800 munkáltató kapott támogatást a Nyírségben. Nevelési folt a kultúrán Cikkünkre válaszol az illetékes, kiállítást rendező kft. Egy csekély adomány Györke László M it mondjak: eleinte még egy kicsit tetszett is. Mármint az, hogy úton-útfélen, de leginkább a forgalmas útkereszteződésekben, a megyeszékhely sétálóutcáin (merthogy, ugye, már több is van) egyre több könyvárus jelenik meg. Na, nem standdal, hanem olyanok, akik kezükben szorongatnak néhány könyvet, esetleg válltáskájukban hordják az utánpótlást. Akiről feltételezik, hogy megfűzhető, an- nakfűzéséhez nyomban hozzá is látnak. Bár sosem érdekelt az effajta irodalom — valószínűleg azért, mert egészen más nevelésben részesítettek —, tehát a kínált könyvekből' sem vásároltam sosem. Am, amikor a fiatalember, vagy a fiatal — többnyire csinos — hölgy azt mondta, hogy hát akkor rendjük boldogulását segítsem (bármilyen csekély) adományommal, rendszerint szó nélkül nyúltam a zsebembe. Mondom, eleinte nem tartottam bosszantónak a dolgot. Hiszen végül is ezek a fiatalok valamire feltették az életüket, valamire elkötelezték magukat, s annak meg is akarnak felelni. Szelíden, nem tolakodó módon, kulturáltan. Végül is nem ütközik törvénybe, amit csinálnak. A könyvek, amelyeket árusítanak, valószínűleg szintén nem arra tanítanak, hogy ölj, rabolj, paráználkodj, hanem épp az ellenkezőjére. Sőt, nyilván komoly ismerethordozók is. Egy idő óta azonban számuk mintha megszaporodott volna. Nappal nemigen lehet úgy áthaladni kocsival a városon, hogy ne találkozzunk velük valamelyik villanyrendőrnél. Vagy gyalogosan a városközpontban, most meg a karácsonyi forgatagban. Egyik- kel-másikkal akár tegező viszonyban is lehetné(n)k, hiszen annyiszor találkozunk már. Egy darabig ez a találkozás átlagban egy- egy ötvenesbe került. Aztán kezdett túl sűrű lenni a találkozás. Naponta többször is. Kezdett túl sokba kerülni a dolog. A minap aztán kerekperec nem tekertem le a kocsi ablakát. Sepertem eleget, seperjen már más is, gondoltam és csak intettem: köszönöm, nem kérek. A csinos hölgy azonban nem érte be ennyivel, erélyesen ko- cogtatta az ablakot. O csak mondani akar nekem valamit. Nem baj, ha nem veszek könyvet, bár nem bánnám meg, elfogad bármilyen csekély adományt. Kár, hogy nem húztam strigulát egy-egy adományozás során, akkor most pontosan tudnám, mennyivel járultam hozzá a rend fenntartásához. Annyi biztos, tőlem már nem halnak éhen. I A vízművek... ...egy része, melyek már 15 évesnél idősebbek, korszerűsítésre szorulnak a megyében. (KM) Összesen... ...hétszázezer forint vissza nem térítendő támogatásban részesítette a nyírbogdányi önkormányzat az első lakáshoz jutó fiatal házasokat 1994-ben. (KM) Munkanélküliek... ...jövedelempótló támogatására több mint kétmillió forintot fordított a mátyusi önkormányzat, egyéb segélyekre egymilliót. (KM) HIRDETÉS Az új egészségház Ököritófülpösön A szerző felvétele