Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-01 / 258. szám

1994. november 1kedd KISKERT Pénzt is teremhet a homok... Ésszerű homokhasznosítás • Családi gazdaságok • Az öntözés szükséges Nagykálló (KM - G. B.) — Magyarország dohányterü­lete az utóbbi másfél évtized­ben 16 ezer hektárról a felé­re csökkent. Az összes do­hányterület háromnegyede a Nyírségben található, amely­ből megyénk 5000 hektárral részesedik, a termelés 70 százalékát adva. Ezen a tá­jon egy lakosra alig több mint 0,5 ha szántóterület jut. A földtulajdonosok száma igen nagy, a birtoknagyság ismét elaprózott. Ráadásul a Nyírségben kialakult igen változatos talajféleségek kü­lönös jelentőségűvé emelik itt, a földek minél ésszerűbb hasznosítását. Somos József agrármérnök, a NYIDOFER Rt. nagykállói körzetének vezetője — miután alapos értője — szívesen be­szél ezekről a kérdésekről: — A dohány a vetett terület 0,02 százalékát adja csupán. A mennyiség megszállottja erre azt mondhatná: ilyen kicsiben nem érdekes a racionális talaj­hasznosítás. Én úgy gondo­lom, mégis nagyon fontos kér­dés megyénk egyik tájnövé­nyének, a burgonyával közel azonos felületen termelt do­hánynak a sorsa. A dohányban a lehetőség sokkal nagyobb, mint amit a jelenlegi körül­mények között el tudunk érni! A dohány kiváló elővetemény egy vetésforgóban, s ez a sze­repe jelentőssé válik a kis és közepes gazdaságokban. A természtetes szárítású dohány zömét az alig félhektáros kis­termelők temelik, míg a mes­terséges szárítású (hevesi) do­hányoknál 3-10 ha méretben termel a legtöbb termelő. — A korábban nagyüzemek által integrált kistermelők ma maguk küszködnek az 1-2 ha földjükkel, hiányos felszerelt­séggel és szaktudással. Sok ilyen termelő vetésszerkezete: 1 hold dohány, 1 hold tengeri, egy kis zöldség, egy kis krumpli vagy valami másból áll. A saját szükségletű húster­melés és egyéb önellátás után a gazdálkodási cél: a pénzhez jutás. Miután a homoktala­jokon termelt növények öko­lógiai érzékenysége nagy, ezért a többség több lábon akar állni: dohány és uborka, Őszikék Nyíregyháza (KM) : — Nálunk is sok a mezei po­cok. s ha nem ásta ki vala­ki a gyökérzöldségeket a talajból, könnyen megle­het, hogy már csak a leve­leit húzhatja föl. a többit megették a pockok. Veszé­lyes lehet a helyzet a gyo- mos vagy mulcsozott fa- csíkú, fiatal gyümölcsö­sökben ís, ahol a pockok jó búvóhelyet találva a kis fák közelében, nagy kárt okoznak azokban rágásaik­kal. A fagyok után a fák törzséhez szórt Redentin- nel védekezhetünk, csak nehogy a baromfiak egyék meg a csalétket. Tavasszal nagy gondot okozott a levélfodrosodás. Az őszibarackosokban már most érdemes a fán telelő kórokozó ellen egy előze­tes lemosó permetezést vé­gezni rézzel vagy Neopol- lal. Szőlőben, a fagyérzé-i kény fajtákkal kezdve hoz­záláthatunk a tőkék takará­sának. A pincében a rán- cosodást megelőzendő, időnként locsoljuk fel. ..................................-----­dohány és paradicsom, papri­ka, dohány és burgonya vagy valami más kavalkád után vagy lesz pénz, vagy nem lesz pénz! Cél: a pénz — A nagyobb, saját vagy bérelt földterületen termelő gazdák között találjuk a hevesi dohányt termelőket. Többsé­gük valamilyen agrár szakké­pesítéssel rendelkezik. A NYIDOFER Rt. segítségével a közreműködésével nagyobbik hányaduk a komplex termelés­fejlesztést vette célba, ezek közül egyik jó példa a nagy­kállói kísérleti telep minta­farmján dr. Goes László által ebben az évben végrehajtott fejlesztés. Vele együtt a NYI­DOFER Rt. partnerei két év alatt 1300 hektáron végeztek valamilyen termelésfejlesz­tést, beleértve az öntözést is. — Mi motiválta ezen ter­melők döntését? A NYIDO­FER Rt. saját és az állam tá­mogatásain túl a döntés meg­határozója a biztos piac volt! Az a tény, hogy Magyarorszá­gon a múlt évben termelt 10 000 tonna dohány duplájá­nak is piaca van. Azaz, hogy lenne! Sajnos ezt nem mond­hatjuk el jó termés esetén az almáról, és a burgonyáról sem, pedig erre a nyírségi népre ráférne már, hogy javuljanak a megélhetési lehetőségei. A do­hánytermelő kedv is azért nem nagyobb, mert a megélhetési lehetőségen túl profitot nem biztosít. Ez viszont nem a ter­melők hibája. Zöld út a dohánynak — A termelő racionális, azaz ésszerű talajhasznosítást vé­gez akkor, amikor dohányt pa- lántáz a földbe. Hektáronként 250-450 ezer forint értékű do­hány nyersanyagot állít elő. Egy hektár dohány két ember éves megélhetési létminimu­mát biztosítja. A homoktalaj­hasznosítás egyik racionális növénye a dohány. A dohány­nak viszont nemcsak homok­talaj kell. A sekély termőréte­gű, alacsony humusztartalmú, rossz vízgazdálkodású, a „me­zítlábas talpat sütő”, mozgó homokon a dohánytól éssze­rűbb talajhasznosító növény volna: az erdő. Nyíregyháza (KM) — Lassan hároméves saját tapasztalatok birtokában, s az intenzív al­matermesztést részeiben-egé- szében tudományos alapos­sággal ismerő szakembergárda bevonásával a szabolcsi alma­jövő egyik értelmes útjának, az intenzív termesztésnek az élére állt a Nyírség Jóléti Szol­gálat Alapítvány. Közösségi házukat egy intenzív megyei almaprogram kidolgozásához és végigviteléhez műhelymun­kára, a szomszédságában már idén termett, 2 éves, 5,5 hek­táros öntözött almaültetvényü­ket pedig e korszerű módszer bemutatására, népszerűsítésé­re bocsátották, illetve bocsát­ják rendelkezésre. — Nézetkülönbségek van­nak az agrárértelmiségen belül az intenzív és a hagyományos almafajták, termesztési módok szabolcsi, de hazai jövőjének megítélését illetően is — vá­zolja föl a kiindulóhelyzetet Demjanovich Emil a Nyírség Jóléti Szolgálat Alapítvány ügyvezető igazgatója —, ám nem kellene ezt a harcot vég­érvényesen eldönteni, mert mindkét termesztési módra Somos József Elek Emil felvétele — A dohánytermesztésben a fajlagos — az egységnyi te­rületre, vagy termésre vetített — ráfordítási szükséglet ma­gas. Ma, a növénytermesztés természeti környezetének fel­tételeit tekintve ott tartunk, hogy még a dohány igényét jól kielégítő talajokon is szüksé­ges öntözni. A befektetés biz­tonságos megtérülésére e nélkül nem számíthatunk. — Ezt egyedül a dohány­növény gyökérzetének mor­fológiájával is bizonyítani le­het. A gyökérzet 90-95 száza­léka a felső 30 cm-es rétegben van és a leghosszabb gyökérág se megy 1 méternél mélyebb­re. Egyik kanadai farmer arra a kérdésemre, hogy miért éppen azt a fajtát választotta, azt vá­laszolta: „ennek a fajtának a legdúsabb a gyökérzete”. A gyökérzet azt is meghatározza, hogy az adott talajon, milyen legyen a talajművelési mód: primer bakhátas vagy szekun­der bakhátas. A jó vízgazdál­kodású kötöttebb talajon a pri­mer bakháthúzás célszerű. Ám a gyengébb vízgazdálkodású, laza, gyorsan melegedő tala­jon hibának tartom a bakhátba történő palántázást. Ugyanis a gyökérzónában a hőmérséklet a gyökérzet számára károsan megemelkedik. — Néhány gondolatban be­fejezésként visszatérek az ön­tözésre. Minden dohányfajta meghálálja az öntözést. A fű­zős dohányokat is öntözni kel­lene, de még a földtulajdon rendezésén se jutottunk teljes mértékben túl. Nagy baj, hogy Magyarországon kerül tán a legtöbbe ma egy öntözőtelep. szükség van. Ugyanis nem kell a hagyományosnak meg­szűnnie, hogy az új, az inten­zív termesztési mód győzzön. Az almatermesztés mindkét ágának, mindkét fajtacsoport­nak megvan a fogyasztói köre. Az a célszerű, ha sokszínű a paletta. Ezzel együtt azt mon­dom — egy 15 ezer darabos ültetvény konkrét tapaszta­latainak a birtokában —, hogy most mégis csak az intenzív ágat kell fejleszteni, ha me­gyénket a jövőben is az „or­szág almáskertjének” akarjuk tudni. — Nyugodtan állíthatom, hogy a minőségi alma iránt Keletről is van kereslet. Az Agro Food-on például egy moldáviai kereskedő szeretett volna venni több kamionnal a standunkon kiállított, saját ter­melésű fajtákból (Idared, El- star, Willmuta, Mutsu, Golden B.); Ám hiába kínált 65-70 dol­lárcentet is, helyben fizetve az alma kilójáért, a kétéves ül­tetvényünk még „csak” 10 tonnát termett idén. Ezt egyéb­ként „ömlesztve” 30 forintért, trai-pack tálcás, kartondobo­2 millió forintnál kezdődik a legkisebb. Magasak a járulékos költségek és a kivitelezői költ­ség is. Emellett alig kezdődtek el a kútfúrások, az illetékes hatóság már számolgatta mi lesz az ivóvízzel, hány kútra szabad fúrási engedélyt adni. — Én úgy gondolom, ma annak érdekében kell a legtöb­bet tenni, hogy legyen mit en­nie az embernek. Az olajku- takat megfúrják, pedig tudják, hogy el fogy majd az olajkész­let. Az öntözőkutakat is be le­hetne zárni néhány évtized múlva, ha az bizonyosodna be — amit én nem hiszek —, hogy a rétegvizek nem pótlód­nak újra. Addig viszont nem kellene egymást fölöslegesen idegesítenünk. Éppen az ellen­kezőjére lenne szükség: fel kellene hívni a homokföldek hasznosítóinak figyelmét, mi­lyen nagy lehetőség van az ön­tözésben. A homokföldek hasznosítása ugyanis öntözés­sel racionális igazán! — Lehetővé kellene tenni, hogy legalább 30 méterig bár­ki kutat fúrhasson saját föld­jén, minden engedély és vízdíj nélkül. Saját kezűleg öntözni nemcsak 10-20 hektáron lehet és érdemes, 1-2 hektáron is eredményes az, csak a mai rendelkezésekkel visszafogják a földművelőket. Az 1-2 hek­táros kistermelőnek valóban nem éri meg egyetlen kút en­gedélyeztetéséért 70 ezer fo­rintot fizetni. Nyilván ez az oka, hogy vannak „fekete” ku­tak, amire viszont termeltető cégünk nem alapozhat. Nagyon távoli — Feketén nem jöhetnek létre a szükséges számú és megfe­lelő minőségű öntözőkutak. A fűzősdohányok, zöldségfélék, gyümölcsfélék, burgonya ön­tözésének általánossá válása ilyen körülmények között ma nagyon távolinak tűnik. Hiába láttam a kanadai farmernél a saját földjén vízjogi engedély nélkül maga készítette kútból, traktorral esőztető öntözést. Idehaza 19 év sem volt elég a példa átvételére. Mindezek el­lenére bizakodnunk kell, hogy a Változások felgyorsulnak és a „dohány” ismét a pénzt is je­lenti majd, s a termelője visz- szanyeri régi rangját. zos csomagolásban pedig 50- 55 forintért értékesítettük. A napokban egy almásta­nácskozást hívott össze az „al­mabázisnak” nevezett közös­ségi házába az alapítvány. E tanácskozáson sok szervezet — köztük a PRIMOM Agrár- marketing Centrum, a CIBA Hungária, a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem — szak­emberei vettek részt, s aktua­litását az adta, hogy a megye idén létrejött kistérségi tár­sulásaiból is jelzés érkezett: miután növekvő érdeklődés mutatkozik az intenzív alma­termesztés iránt, szükség vol­na számukra egy — a folya­matot az oltványok beszer­zésétől az alma értékesítéséig ismertető — részletes szakmai anyagra, aminek segítségével elindulhatnak ezen az úton. Ennek a komplett, intenzív al­matermesztési tervnek az el­készítését határozták el a ta­nácskozáson, amely elkészül­te után forgatókönyvéül szol­gál majd a kistérségi fej­lesztési társulásoknak, rajtuk keresztül pedig eljut majd az ezt az utat választó megyei tér melőkhöz. Almautat tapos a Nyírség Kelet-Magyarofszág 7 Szerveszteség és hatásfok Újfehértó (KM - Ny. Zs.) — A növényvédelemben alkalmazott legkorszerűbb gépek új családját, az elektrosztatikus permetező- gépeket mutatták be # közelmúltban a Gyümölcs­ös Dísznövény Kutató-Fej­lesztő Intézet Rt. Újfehértói Kutató Állomásán. A be­mutató egyben jó alkalom volt, hogy a szakemberek a növényvédelemmel szem­ben támasztott követelmé­nyek mellett, alapvető tud­nivalókra ismételten felhív­ják a figyelmet. A Fővárosi Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás kép­viseletében Petró Ede & nö­vényvédelmi alkalmazás- technikáról tartott szemlé­letes ismertetőt, s külön ele­mezte a permetezés szere­pét az integrált növényvé­delemben. Az eredményesség alap­vető feltételének tartotta annak felismerését, hogy a védekezési eljárások idő­ben és térben is jól illesz­kedjenek a védendő növény és a visszaszorítandó káro­kozók (kórokozók és kárte­vők) együtteséhez. A nö­vényvédő szereket a legal­kalmasabb időben, a pontos helyre, megfelelő elosztás­ban kell kijuttatni. Ugyan­akkor tudni kell azt, hogy a veszteségek miatt sohasem annyi szer fejti ki a hatást, mint amennyit kijuttat a gazda. A levélfelületeken képződő viaszos bevonat már önmagában víztaszító hatású, amelyet tapadást se­gítő adalékokkal lehet kikü­szöbölni. A környezeti té­nyezők hatására párolgási, bomlási, lemosódási vesz­teséggel kell számolni. A szétoszlási tényezőket ér­tékelve már a adszorbeió csökkenti a szer mennyisé­gét. Még a növényen belül tovaáramlás előtt működés­be lép a növény méregtele­nítő mechanizmusa. A bio­kémiai tényezők további aktivizációs és detoxiká- ciós veszteségeket okoz­nak. Az elsodródott és a tala­jon leülepedett növényvédő szer egy részét a talaj kol­loid részecskéi adszorbe- álják, de bizonyos telített­ség után a kemikáliák a ta­lajvíz különböző rétegeiben koncentrálódnak. Ez a szer­felhalmozódás az utóbbi években egyre nagyobb környezeti problémát okoz. Ilyen körülmények között fokozott elvárásokkal for­dul az integrált növényvé­delem, ezen belül a korsze­rű permetezési eljárások fe­lé a szakember és fogyasztó egyaránt. Petró Ede figyel­meztetett arra is: a haté­kony integrált védekezés elképzelhetetlen a megfele­lő koronaforma kialakítása, a rendszeres zöldmunka nélkül. A gyakorlat számos (mikor, mit, miben, hol, ho­gyan) kérdése mellett a „kivel” kérdésre is felhívta a figyelmet. Az Újfehártón is bemutatott elektrosztati­kus permetezőgépek vilá­gában — ahol a permet- cseppeknek ellentétes elek­tromos töltést adva, azok mint mágneshez a vaspor vonzódnak a levekhez — precíz növényvédelem csak megfelelő elméleti felké­szültség és szakmai tudás birtokában végezhető. Minél kevesebb szer a levegőbe és a talajra. Eb­ben segít az elektrosztatikus permetezőgép Harasztosi Pál felvétele Sertéstartók... ...érdeklődésére tarthat szá­mot, hogy a Mangalica Te­nyésztők Országos Egyesü­lete november 2-án fél 11- től tartja alakuló ülését Debrecenben az Agrártudo­mányi Egyetemen. A Ke­let-Magyarországi Sertés- tenyésztők Egyesületének elnöksége pénteken a kis­termelői sertéstenyésztés­ről, valamint a főiskola ki­alakítás alatt lévő tangazda­sága új, napkori állate­nyésztő telepének beüze­meléséről tárgyalt. (KM) A kárpótlási... ...hivatal az eredeti, novem­beri időpont helyett csak 1995 I. negyedév végére tervezi meghirdetni az ár­veréseket az utólagosan ki­jelölt állami földalapokra. Megsemmisítésre... ...ítélte a keceli Borker által előállított 4500 hektoliter, bornak aligha nevezhető fo­lyadékot az Országos Bor- minősítési Intézet. (MTI) A növényvédelem... ...eredményes alkalmazásá­hoz és a II. kategóriás nö­vényvédő szerek felhaszná­lásához szükséges szaktu­dást nyújtó tanfolyamok iránt változatlanul nagy az érdeklődés, ezért a megyei növényegészségügyi és ta­lajvédelmi állomás támoga­tásával megyeszerte indulni fognak téli tanfolyamok. (KM) Őszi margitvirág... ...kivonatot tartalmaz a Bi- ogal Gyógyszergyár napok­ban piacra dobott új, mig­rénellenes készítménye amely gyógyszernek nem minősülő, gyógyhatású Migrénium kapszula for­májában megkapta az Or­szágos Gyógyszerészeti In­tézet engedélyét. (KM) Hírcsokor_____________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom