Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-30 / 283. szám

1994. november 30., szerda 14 Kelet'Magyarország CSUPA ÉRDEKES HOGY NE KELLJEN MINDENT KÉTSZER MONDANI, KÉTSZER MONDANI Tartson konferenciát telefonon! Néhány gombnyomás, és máris hárman vannak a vonalban. Egy nyomógombos készülékkel egyszerre két emberrel beszélhet, így időt és fáradságot takarít meg. Ez a szolgáltatás elsősorban üzletembereknek előnyös, de a DIGIFON szolgáltatások közül mindenki kiválaszthatja az igényeinek megfelelőt. A DIGIFON szolgáltatások nemcsak az Ön életét teszik-kényelmesebbé, hanem azok dolgát is megkönnyítik, akik Önnel szeretnének kapcsolatba lépni. Legközelebbi ügyfélszolgálati irodánkban készségesen válaszolunk minden kérdésére. A szolgáltatásokat digitális központba kapcsolt előfizetőinknek ajánljuk. Bár nem gondolnánk, de ez a kacsafejre em­lékeztető gépezet való­jában egy mozdony. Japánban, a Mitsubishi nehézipari üzemében vizsgálják a napokban bemutatott járművet, amely mágneses térben mozog és kialakításánál a lehető legkisebb lég- ellenállásra és zajszintre törekedtek a mérnökök. Az alumíniumötvözet­ből készült mozdony tesztelését 1997 tavaszá­ig elhalasztották, mert a vasúttársaság még nem jutott hozzá sokat ígérő, leendő vasútvonalának földterületéhez AP-felvétel Megkérték az infánsnő kezét A menyasszony briliánsokkal ékesített fehéraranygyűrűt kapott a vőlegénytől Xantus Judit Madrid (MTI-Panoráma) — A hét végén hivatalosan is megkérték a spanyol infánsnő, Elena de Borbón y de Grecia kezét. Az esküvő valószínűleg tavasszal lesz. A leánykérés családi ünnep­ség keretében történt, a Zarzu­ela palotában. Kicserélték az ilyenkor szokásos ajándéko­kat; a menyasszony brilián­sokkal ékesített fehérarany­gyűrűt kapott, a vőlegény kar­órát. Aztán az ifjú pár megje­lent a 150 fényképész és új­ságíró előtt, sétáltak egyet a palota kertjében, és végül a két család többi tagjával együtt új­ra fényképezkedtek a palota bejárata előtt. Az újságírók kérdésére a vőlegény, Jaime de Marichalar azt válaszolta, hogy bele sem kezd menyasszonya jó tulaj­donságainak felsorolásába, mert soha nem lenne vége. Elena pedig azt mondta: Jaime kedves és kitartó, úgy, hogy végül sikerült meggyőznie. Arra a kérdésre, hogy mikor határozták el, hogy összeháza­sodnak, a vőlegény azt vála­szolta: „már nagyon régen, csak titokban tartottuk”. A menyasszony viszont így fe­lelt: „egy hónappal ezelőtt”. Az infánsnő és vőlegénye kapcsolata egyébként nem volt éppen felhőtlen, a ké­peslapok fotósai miatt, akik majdnem tönkretették azt. An­nak ellenére, hogy a két család és a baráti-ismerősi kör végig szigorúan betartotta a „senki­nek egy szót sem” paktumát, annak ellenére, hogy a két főszereplő maximális diszkré­cióval viselkedett az évekig tartó románc alatt. Elena és Jaime 1987-ben is­merkedtek meg Párizsban, ahol Elena francia nyelvet és irodalmat tanult. Jaime pedig közgazdászként egy bankban dolgozott. Közös szenvedé­lyük, a lovaglás és más közös érdeklődésük alapján a kap­csolatuk barátsággá fejlődött, a barátság pedig szerelemmé. Tavaly télen a sajtó meg­szagolta a dolgot és a fotósok, az újságírók azóta egyfoly­tában Elena és Jaime sarkában voltak. Az egyik fotós például elmeséli, hogy akkor jöttek rá, hogy valószínűleg Jaime lesz Elena választottja, amikor ész­revették, hogy az infánsnő testőrei sokkal idegesebbek és energikusabbak, amikor Jaime van Elena társaságában, mint amikor más, a sajtóban szintén vőlegényjelöltként kikiáltott fiatalemberek. A menyasszony, Elena nép­szerű Spanyolországban. Ez egyébként az egész királyi családról elmondható. Az an­gol hagyománnyal szemben a spanyol királyi család rend­kívül közel próbál élni alattva­lóihoz. Elena testvéreivel együtt végig állami iskolákba és egyetemekre járt, és korosz­tálya átlagfiataljainak életét élte. Lelkesen és lelkiismerettel végzi a feladatait: tanárnő, képviseli a királyi házat illetve az országot különféle hivata­los aktusokon, jótékonykodik, és még a hobbijaira (a lovag­lásra, vitorlázásra, természet- járásra) is jut ideje. Szereti a zenét, szeret olvasni, nagyra tartja a barátságot és a családi értékeket. Okos, tudatos, mo­dem, emancipált fiatal. A vőlegényről nem sokat tudni, csak annyit, hogy köz­gazdász, hogy a bankszektor­ban dolgozik, hogy komoly és tartózkodó, bár baráti körben kedves, sőt elbűvölő. Egy év­vel idősebb, mint Elena (31), és nemesi családból szárma­zik, bár a címet legidősebb bátyja viseli. Nagyapja XIII. Alfonz minisztere volt és Mad­rid polgármestere. Családja ér­tékei közt a család, a vallás és a monarchia iránti tisztelet a legalapvetőbbek. Egyébként az infánsnő há­zassága egyáltalán nem ma­gánügy. Nemcsak azért, mert a királyi család az ország kép­viselője, hanem azért is, mert az infánsnő (ha Fülöp herceg­gel valami történik) királynő lehet, férje pedig (ha a király­nővel történik valami és a trónörökös még kiskorú) Spa­nyolország királya. Kommen­tátorok szerint az infánsnő választása újabb bizonyítéka annak, hogy Elena felelős­séggel dönt, hisz tudja, hogy a magánélete egyben közügy is. CHRISTMAS Elisabetta Sirani,i663 National Museum of Womenin the Arts Karácsonyi bélyeg. Bár az USA új postai szabályzata tiltja vallásos tárgyú árucikkek postahivatalokban történő forgalmazását, a bélyeggyűjtők és Clinton elnök akaratának engedve az amerikai posta a jövő évben megjelenteti a képen látható bélyeget. A festmény, melynek címe Madonna gyermekével, az olasz barokk művész, Elisabette Sirani alkotása AP-felvétel Föld és levegő London (MTI-Panoráma) — Nyilvánvaló, hogy van össze­függés a legpusztítóbb föld­rengések és a magas légnyo­más között. Utake Maszakazu japán geofizikus kimutatta ugyanis, hogy 648 és 1946 kö­zött a 13 legerősebb földren­gés Japán délnyugati partja­inál ősszel és télen következett be, amikor különösen magas a tengerszintre átszámított lég­nyomás. Erről számol be a New Scientist brit tudomá­nyos folyóirat legújabb, 1953- ik száma. Mint a dpa a hírrel kap­csolatban rámutat, Japán dél­nyugati részén a földkéregben újra meg újra nagy feszültsé­gek halmozódnak fel. Ebben a térségben a nehéz óceáni ta­lapzat becsúszik a könnyebb szárazföld alá. Egyidejűleg re­latíve állandó légköri viszo­nyok uralkodnak, s ez arra késztette a kutatót, hogy ösz- szefüggést keressen a két ter­mészeti jelenség között. A légnyomás alakulását vizsgálva az elmúlt 30 évben Utake kiderítette, hogy az au­gusztus és február között át­lagosan tíz millibarral megha­ladja az év többi részének érté­keit. Ennek következtében a föld­felszín minden egyes négy­zetméterére pótlólagosan 100 kilogram levegő nehezedik. A Föld belsejében ható té­nyezőket tekintve ez nem kü­lönösebben sok — ismerte be Utake. Számításai szerint azonban ezek az erők megha­tározhatják a földrengést elői­déző folyamatokat — különö­sen amikor a földkéregben fel­gyülemlett feszültség jelen­tős. Kublaj kán hajói Tokio (MTI-Panoráma) — Ja­pán régészek megtalálták azon mongol hajók egyikének hor­gonyát és törzsének darabjait, amelyeket a XIII. században Kublaj kán küldött Japán el­foglalására. A Reuter által idé­zett lapjelentések szerint a kő­ből készült horgonyra és a fá­ból ácsolt oszlopokra a tenger­parti iszapba ágyazva bukkan­tak a Japán délnyugati részén levő Takasima szigeténél. A XIII. századból fennmaradt írásos feljegyzések bizonyít­ják, hogy a Kublaj kán által 1281-ben Japán elözönlésére küldött 4400 hajóból álló flot­ta egy része a sziget partjainál vetett horgonyt. A mongol flotta legnagyobb részét, mint ismeretes, tájfun pusztította el. Ez volt a kán utolsó kísérlete Japán leigázására. HIRDETÉS _____________

Next

/
Oldalképek
Tartalom