Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-30 / 283. szám

1994. november 30., szerda Jólesik az ovisnak a mozgás... Tájékozatlanul Öt éve annak, hogy szülő­falumból elköltöztem. Mint nyugdíjas, naponta járom Nyíregyháza utcáit, tereit, fi­gyelemmel kísérem a város fejlődését és annak napról napra történő szépítését. A városba vezető utam mindig az autóbusz-állomás mellett vezet el. Eddig még nem for­dult elő olyan eset, hogy a Petőfi tér, Petőfi út és a Szé­chenyi út találkozásánál ne találkoznék tétovázó, tájéko­zatlan emberekkel, akik a vá­ros valamelyik hivatalába, in­tézményébe szeretnének el­jutni. Ez különösen jellemző a megye távoli részéből Nyír­egyházára érkezőkre. Szerin­tem — de mások szerint is — nagyon jó lenne, ha az ország számos városát követve a MÁV-állomás, vagy az autó­busz-állomás közelében lenne egy Nyíregyházát ábrázoló térkép, amelyen fel lennének tüntetve a fontosabb hivatalok, intézmények, számmal jelölt helyei. Valamint az, hogy mi­lyen számú autóbuszszal lehet azokat megközlíteni, elérni. Ha már van a városnak sétá­lóutcája, hagyományos és mo­dem idő- és hőmérő eszközei, bronzkakasa, a Kossuth tér egyik sarkában a kút mellett három olyan „vasdoboz” ame­lyen a felragasztott plakátok cafatait lobogtatja a szél, miért ne lehetne akkor egy hasznos célt szolgáló várost ábrázoló, tájékoztató táblája is? Nagy Miklós Nyíregyháza, Dobó I. u. 2. A padka fontosabb?! Munkám során elég gyakran kell Tokaj felé mennem, főleg az utóbbi időben. Az ottani közlekedési állapotok már egyenesen elviselhetetlenek. Van úgy, hogy a KGST-piacig az út legalább egy óra, onnan tovább már lehet menni. Nem is beszélve arról, hogy milyen keskeny az az út. Mostanság egy ideje karbantartók dolgoz­nak arrafelé, az útpadkát te­leszórják kővel, és a piacnál korlátokat helyeznek el. Min­dent csinálnak, csak éppen, ami a legfontosabb lenne, azt nem: az út szélesítését. Amit most csinálnak, csak arra jó, hogy lássa a sok lépés­ben haladó autós, hogy itt hosszú évekig nem lesz jelen­tős változás. En csak egy autós vagyok, de tudom, hogy nem kell ide felüljáró, csak négy­sávos út legalább az új ben- zinkútig. Biztos vagyok ben­ne, hogy a felüljáró elhagyásá­val megtakarítható pénzből ezt az utat meg lehetne építeni minden autós nagy örömére. M. István Nyíregyháza Nem viszik el Jósavárosból fordulok Önök­höz az áldatlan állapot miatt. Az orvosi rendelő háta mögött van a szemeteskonténer, körü­lötte éktelenkedik a sok mo­csok, köztük heverőbetét, ami­be már a macskák is bele­fészkeltek. Ez senkit nem ér­dekel. Még valamikor a forró nyáron került oda, azóta ott ro­had, a kukások nem viszik el, mert nincs a konténerbe bele­téve. A kerti szemetesek vi­szont azért nem viszik el, mert az a kukások dolga. így marad a Jósaváros, illetve a gyer­mekrendelő szégyene. Kérem, tegyenek valamit az illetéke­sek! Egy gyógyszertár felett lakó Nyíregyháza, Jósaváros Egészségbiztosítási igazolvány Nem tudom, hogy hová for­duljak a gondommal. A fér­jem és én is munkanélkü­liek vagyunk. Semmilyen ellátásban nem részesü­lünk. Lejárt a munkanélkü- link. Ilyen esetben az egészségügyi vagyis a TB- kártyákat hol kell érvénye­síteni, mert a régi már nem érvényes? Kocsisné, Nyíregyháza A megyei Egészségbiztosí­tási Pénztár (MEP) válasza szerint, amennyiben ma­gyar állampolgár és nem biztosított, úgy a területileg illetékes MEP járulékügyi osztályával megállapodást köthet ingyenes orvosi el­látásra. A biztosítás havi összege 1500 forint, melyet az arra rendszeresített pos­tai utalványon kell átutalni a tárgyhót követő 10-ig. A megállapodást írásban kell benyújtani. Létrejöttét kö­vetően a betegbiztosítási igazolványt a pénztár egészségbiztosítási és fi­nanszírozási ügyfélszolgá­latánál igényelheti meg. Lehetősége van továbbá, ha a Munkaügyi Központtal továbbra is együttműködik, az általuk kiadott igazolás alapján a pénztártól beteg­igazolvány igénylésére. Szociális támogatási formák Részletesen a gyermeknevelési támogatásról • Csak utólag folyósítják Nyíregyháza (KM — TMI) — A szociális törvény szerint adható gyermeknevelési tá­mogatás (GYET), rend­szeres szociális segély, mun­kanélküli jövedelempótló támogatás (MJT), lakás- fenntartási támogatás, ápo­lási díj, átmeneti segély, rendszeres nevelési segély, közgyógyellátás, temetési se­gély. A kérelmet az állandó tartóz­kodási hely szerinti polgár- mesteri hivatalban vagy az ön- kormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél kell írásban benyúj­tani. Ha e törvény másként nem rendelkezik, az önkor­mányzat helyi rendeletben szabályozza az önkormányzati pénzbeli ellátások megálla­pításának, kifizetésének, fo­lyósításának, valamint ellen­őrzésének szabályait. A jogosultság Gyermeknevelési támogatásra (GYET) jogosult az az anya, ill. külön kormányrendeletben meghatározott esetben az az apa, aki a gyermek születése, örökbefogadása (illetve az a nevelőszülő, aki a gyermek nevelésbe vétele) megelőzően 180 nap biztosítási időt szer­zett, emellett három vagy több kiskorút nevel a saját háztar­tásában. Fontos, hogy a gyer­mekek közül a legfiatalabb 3 évesnél idősebb, de 8 évesnél fiatalabb legyen. A GYET havi mértéke azo­nos az öregségi nyugdíj min­denkori legkisebb összegével, amelyből a jogosultnak fizetni kell a nyugdíj járulékot, hiszen a GYET ideje szolgálati idő­nek minősül, azaz ezek az évek számítani fognak a nyug­díjnál. A támogatást havonta, utólag kell folyósítani. A gyer­meknevelési támogatásra jo­gosult a támogatás időtartama alatt jövedelemszerzéssel járó munkát végezhet, a munkaide­je azonban a napi négy órát nem haladhatja meg. A jogosultság megállapítá­sánál saját háztartásban ne­veltnek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki átmeneti jel­leggel tartózkodik a háztartá­son kívül (pl. diákotthonban, kollégiumban, szakmunkás- tanuló otthonban, kórházban), illetve két hónaptól kevesebb ideig van ápolást, gondozást nyújtó vagy rehabilitációs szo­ciális intézményben. Viszont a GYET-re való jogosultság szempontjából nem lehet fi­gyelembe venni azt a gyerme­ket, aki kereső tevékenységet folytat, kivéve, ha a tanulói jogviszony mellett vagy annak keretében (pl. szakmunkás- képzés) végzi. Feltételek A GYET nem állapítható meg, illetve meg kell szüntetni a fo­lyósítását, ha a kérelmező csa­ládjában az egy főre jutó jöve­delem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a háromszorosát; vagy a kérelmező rendszeres pénzellátásban részesül; illet­ve munkaviszonyban, köz- szolgálati, közalkalmazotti, szolgálati jogviszonyban, szö­vetkezeti tagként, munkavi­szony jellegű jogviszonyban áll és emellett munkaideje a napi 4 órát meghaladja. Ezen­kívül a jogosult olyan más kereső tevékenységet folytat, amelyben nem otthon végez munkát. A GYET-et meg kell szüntetni akkor is, ha a támo­gatásban részesülő legfiata­labb gyermeke betöltötte a nyolcadik életévét, illetve a gyermeknevelési kötelezett­ségeit nem teljesíti. Amennyiben a GYET folyó­sításának időtartama alatt újabb gyermek születik, vagy három éven aluli gyermeket fogadnak örökbe, illetve vesz­nek nevelésbe, a támogatás fo­lyósítását nem lehet megszün­tetni, ha a jogosult egyébként megfelel a feltételeknek. Ha azonban a támogatás folyósí­tásának ideje alatt a jogosult által nevelt gyermek meghal, a GYET-et a halálesetet köve­tő hónaptól számított három hónapon belül meg kell szün­tetni. Kivételes méltányosság A népjóléti miniszter kivételes méltányosságból megállapít­hatja a GYET-re való jogo­sultságot annak a száznyolc­van nap biztosítási idővel rendelkezőnek, akinek meg­szűnt a jogosultsága, de három gyermeket nevel (GYET-et legfeljebb 2 évig kaphat); vagy nagykorú gyermeke ok­tatási intézmény nappali ta­gozatán tanul, de van még két kiskorú gyermeke (GYET eb­ben az esetben a tanulmányok befejezéséig adható); illetve, aki a legalább három kiskorú gyermeke között három éven aluli gyermeket nevel. Szerkesztői üzenetek ritzcnr«.no* uzcneidi A munkavállalónak... ...az első 10 nap betegsza­badságra az átlagkereseté­nek legalább 75 százaléka jár — válaszoljuk Zs. At­tilának Nagykállóba. Terhességi... ...gyermekágyi segély an­nak jár, aki a szülést meg­előző 2 éven belül 180 na­pig biztosított volt és a biz­tosítás megszűnését követő 42 napon belül szült — üzenjük tyukodi levélírónk­nak. A magánforgalmú... ...lakás vásárlásához szoci­álpolitikai (lakásvásárlási) támogatás nem adható — üzenjük Kukucska Gézáné újfehértói olvasónknak. A munkáltatója... ...adhat fizetésnélküli sza­badságot önnek, de nem kötelezheti annak az igény­be vételére — válaszoljuk O. Tamás nyíregyházi le­vélírónknak. Nyugdíjkülönbözet... ...júniusban elhunyt férje után megilleti, de a törzs­számra hivatkozva meg kell kérvényezni a Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóságtól — üzenjük B. Józsefnének Mátészalkára. Gyes után Nagy Mihály Egy szatmári levélírónk 1990. februártól gyesen volt, majd most júliustól táppénzre került. A munka­bére jelenleg is 5500 forint. Arra kér választ, hogy köte­les-e a munkáltató a gyer­mekgondozási szabadság lejártát követően is alkal­mazni, illetve az elmaradt szabadságát milyen össze­gű átlagkeresettel köteles elszámolni? A gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalót az eredeti munkakörében kell foglal­koztatni. Ha a munkakör időközben megszűnt, ha­sonló munkakört köteles fe­lajánlani. Munkabérét az azonos munkakörben és azonos képességgel rendel­kező munkavállaló bér- növekedésének mértékével kell növelni. Ha ilyen mun­kakör nincs, akkor a mun­káltatónál az átlagos bérnö­vekmény az irányadó. A munkavállaló munka- viszonyát a gyermekgondo­zási szabadság időtartama és az azt követő 30 napig a munkáltató rendes felmon­dással nem szüntetheti meg. Ez a jogszabály érvé­nyes a táppénzes állomány időtartamára és annak a le­jártát követő 30 napra is. Az elmaradt szabadságot a munkaviszony fennállásáig természetben kell kiadni, erre az időre átlagkereset jár. A havibéres munkavál­lalónál a személyi besoro­lási bér az irányadó. Ennek megfelelően az elmaradt bérfejlesztést végre kell hajtani és a szabadság ide­jére járó átlagkeresetet az­zal kell elszámolni. Felhívjuk olvasóink fi­gyelmét, hogy a táppénzes idő a szülési szabadság tel­jes tartamára és a gyermek- gondozási szabadság egy évére jár a rendes (alap-, és pót-,) szabadság. Ez a sza­badság szülésenként jár. A szabadságot az utoljára szü­letett gyermek után járó gyermekgondozási szabad­ság letelte után kell kérni. A végkielégítés kiszámításá­nál eltérő a jogszabály a ter­melőszövetkezeti tagságnál és az alkalmazottaknál. Nyírségi levélírónk szo­ciális gondozói jogviszo­nyát közös megegyezéssel megszüntette. Az időará­nyosan járó szabadságát a munkáltató pénzben váltot­ta meg, ami véleménye sze­rint kevesebb a járandósá­gánál. Arra is választ kér, hogy kilenchavi jogviszony után jár-e részére a 13. havi illetmény. A munkavállaló részére (közalkalmazott is) a sza­badság időtartamára átlag- kereset jár. Ennek megfe­lelően az átlagkereset szá­mításának alapja a kifize­tést megelőző négy naptári negyedév. Az időbéres munkavállalók (havi bér, órabér) részére a kifize­téskor érvényes időbér az irányadó. A levelében kö­zöltek szerint a munkáltató­ja tévedett, amikor a meg­előző negyedév átlagát vet­te alapul. A leírtak szerint tehát, ha havibéres volt, akkor a kifizetéskor érvé­nyes havi bér az átlag alapja. Teljesítménybérezés esetén a kifizetést megelő­ző négy naptári negyedév átlaga az irányadó. A közalkalmazott részére a 13. havi illetmény időará­nyosan jár, ha a tárgyévben a 12 hónapot nem dolgozta le. Az időarányos résznél figyelmen kívül kell hagy­ni, többek között a kere­sőképtelenség időtartamát, ha a tárgyévben az a hat hó­nap időtartamot meghalad­ta. Levelében közölt adatok szerint, mivel a keresőkép­telenség időtartama a hat hónapot nem érte el, és egyéb címen a munkahe­lyéről távol nem volt, a 13. havi illetmény arányos ré­sze megilleti, melyet janu­árban kell folyósítani. Egy kis pihenő Harasztosi Pál felvételei ... KM-POSTA , , Forum olvasóink leveleiből

Next

/
Oldalképek
Tartalom