Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-29 / 282. szám
1994. november 29., kedd Koncert, opera-játék Nyíregyháza (KM) — Már második éve működik szimfonikus zenekar a nyíregyházi művészeti szakközépiskolában, melynek tagjai az iskola zeneművésze- tis növendékeiből kerülnek ki. A 14-18 éves fiatalokból álló zenekar — Kollonay Zoltán — vezetésével a karácsonyi ünnepek előtt bemutatkozó fellépésre készül (december 20-án az iskola díszes hangversenytermében). A koncert anyaga felnőtt zenészeknek is becsületére válna: Vivaldi C- dúr szimfónia, Handel Tűzijáték-szvit, Haidn 104 D-dúr London szvit. Az est érdekességét vélhetően fokozza, hogy a koncert egyben nyilvános videofelvétel is. Az iskola a pedagógiai intézettel karöltve ugyanis videós anyag összeállítását vette tervbe, mely illeszkedne az általános iskolai zeneoktatáshoz, hisz a koncertfelvételt ismertető, elemző részek kötik majd össze. A remények szerint nagy sikert arató műsort az iskola zenekara egyúttal felkészülésnek szánja a tavasszal Budapesten megrendezendő Európai Ifjúsági Fesztiválra, melyre a mostani összeállításból választanak versenydarabot. aaa A Magyar Rádió meghirdette Játsszunk operát! című országos műveltségi verseny területi elődöntői ezekben a napokban zajlanak. Az Észak- és Kelet- Magyarország megyéinek döntőire Balassagyarmaton került sor, melyen a közép- iskolások kategóriájának első helyezését a nyíregyházi művészeti szakközép- iskola zeneművészeti tagozatának csapata nyerte el. A csapat tagjai valamennyien negyedikesek: Bányász Tilda, Dragony Tímea, Gilá- nyi Gabriella, Gulyás Orsolya, Takács Tímea, Simon Magdolna. Felkészítőjük: Kollonay Zoltán. A versenyről felvételt készített a Magyar Rádió, s azt majd egy későbbi időpontban sugározza. A csapatot — győzelmének köszönhetően — meghívták az országos döntőre, amelyet 1995 tavaszán rendeznek Budapesten. H. Németh Katalin egyik legújabb linómetszete — A munka KM-reprodukció Telihold... ...címmel Szabó Illés monodrámáját mutatja be a Budapesti Kamaraszínház Shure Stúdiója. Judit szerepét Kishonti Ildikó alakítja, aki első alkalommal játszik szólóban. (MTI) Hagyományőrző... ...cigány táncegyüttesek adnak gálaműsort december 3-án 10 órától a nagykállói Városi Művelődési Központ színháztermében. (KM) Nyílt napot... ...tartanak november 29-én 9 órától a nyíregyházi 107. Sz. Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben. A pályaválasztási rendezvény alkalmából az iskolában kiállítás nyílik. (KM) Diplomakoncerten... ...mutatkoznak be a nyíregyházi tanárképző ének, zene és karvezető szakos — végzős — hallgatói november 30-án 18 órai kezdettel a művészeti szakközépiskola dísztermében. (KM) A Marosvásárhelyi... ...Nemzeti Színház magyar társulata a múlt hét végén Arthur Kopit Szárnyak című kétrészes darabját mutatta be a budapesti Nemzeti Színházban. (MTI) Alvégesi folk Mikulás Nyíregyháza (KM) — Az Alvégesi Művelődési Ház gazdag kínálatából említésre méltó az idén útjára indított népművészeti program- sorozat. A folklór különböző ágai iránt érdeklődők már eddig is megismerkedhettek néhány tájegységünk jellemző tánctípusaival, hallgathatták a magyar népzene kimeríthetetlen tárháza remekeit. A következő érdekesnek ígérkező előadása december 3-án szombaton 14 órakor kezdődik. Az elsősorban gyermekeknek szóló program címe: Folk Mikulás. írván heródesi napokról Naplójegyzetek az erdélyi magyarok exodusáról 1984-1987 • Tanúságtétel Barota Mihály Szombathely — Sokan kérdezik Sütő Andrást, az írót: miért csupán az erdélyi magyarság kivándorlásáról készít feljegyzéseket? Polifónia helyett miért az egy- szólamúság? Azért — szokta volt mondani —, mert a diktatúra megdöntése utáni években is az egységes nemzetállam mítoszának viharzónájában exodusra ítéltetett az erdélyi magyarság. A mű címe (Heródes napjai) az olvasóban felidézi a bibliai történetet: Heródes, Judea egykori királya (ie. 37-4) a Máté evangélista által megjövendölt Messiás (Jézus) születésekor parancsot adott a betlehemi újszülöttek megöletésére. Az írónak erkölcsi kötelessége felemelnie tiltakozó szavát az embertelenség mindenféle megnyilatkozása ellen. Csokorba gyűjti azokat a szörnyűségeket, amelyek arra kényszerítik az erdélyi magyarság egy részét, hogy elhagyják a szülőföldjüket, és vállalják a meneküléssel, kivándorlással járó kockázatokat... Múltbeli hangok Jelenségek, magyarázó jelek sokaságát idézi a napló. Kacsó Sándor temetésekor Sütő András búcsúbeszédét kihagyatta a lapokból a cenzúra, mert a kisebbségi léthelyzet megítélésében más véleményt képviselt, mint a hivatalos állás- foglalás. Különös módon a közlemények elhallgatták azt a tényt, hogy a Magyar Népi Szövetség egykori elnökét — több ezer magyar testvérével együtt — miért internálták? Lancranjan magyarságellenes könyvével kapcsolatosan Sütő Sütő András állásfoglalást juttatott el az államelnökhöz, a tiltakozást 35 magyar író is aláírta. A válasz- reakció: Sütő András műveit nem adják ki, drámáit nem engedik az erdélyi színházakban bemutatni, még azt is megakadályozzák, hogy darabjainak a budapesti bemutatóján jelen lehessen. Nem kap útlevelet. Ha külföldi látogatja meg, lehallgatják, beidézik. Az író különös érzékenységgel lel rá drámai sűrítettségű levéltári anyagokra. így például rábukkant az 1854-es székely összeesküvés perirataira. De hogy az ellenpont, a több- szólamúság követelményeinek eleget tegyünk, szólni kell azokról a kötődésekről is, amelyek román értelmiségiekhez kapcsolják S. A.-t. Nagyrabecsüléssel vélekedik Cre- anga atmoszférateremtő képességeiről; szükség lenne műveinek magyarítására; ugyancsak nagyra becsüli CaHarasztosi Pál reprodukciója ragiale, Sadoveanu világirodalmi értékű munkásságát. Po- povici nevű román írót barátjának nevezi, noha Erdély megítélésében ő is a dákoromán elméletet hangoztatja. A legsúlyosabb minden bajok között az, ha már a magyar a magyarban is ellenséget lát. Illyés Gyula temetésekor Sütő András mondott gyászbeszédet. Egy volt kolozsvári értelmiségi (ma budapesti lakos) kifogásolta, hogy Sütő, a „bel- ügy embere”, következésképpen illetéktelen volt arra, hogy az erdélyi magyarság nevében nyilatkozzék. Tények, elméletek Sok naplójegyzet érinti Észak- Erdély visszacsatolásának időszakát. Magyar csendőrök kiirtották egy román pap családját, 1944 őszén kb. 1500 székelyt gyilkoltak le a Maniu gárdisták. A szárazajtai borzalmas gyilkossággal hosszan foglalkozik az író. Jelentős teret kap Sütő András naplójegyzetei között Erdély története, a honfoglalás és a későbbi történelmi események. A román történészek szerint a honfoglaló magyarság a IX. században virágzó dák városokat rombolt le Dácia területén, az ázsiai hordák (magyarok) keresztény románokat igáztak le, Gellért püspök éneklő asz- szonya román volt, Körösi Csorna Sándor Alexandru Czoma névre hallgatott... Hinnünk kell: eljön az idő, amikor a más nyelvűekkel szemben nem lesz gyűlölködés, minden nemzeti kisebbség a kulturális autonómai szellemében szabadon ápolhatja anyanyelvét, ősi kultúráját, és mindenki számára nyitva lesznek a magasabb iskolák. Az író olyan eseteket említ, hogy a magasabb iskolákhoz szükséges román nyelvű felvételi vizsga nélkül nincs továbbjutás. Léthelyzet... A sok-sok feljegyzett dolog közül egy szomorú „anekdota”: a Maros Együttest kirendelték Laposnyára, hogy szórakoztassa Ceausescu-1, ám amikor az elnök meghallotta, hogy egymás közt magyarul beszélnek, kikergette őket: ezen a nyelven kint társalogjatok. Künn a konyhában! A 462 oldalnyi terjedelmű könyv megannyi jajszavát, panaszát, segélykiáltását aligha lehetne egy ismertetés kereteibe sűríteni, ahhoz talán ad némi indíttatást, hogy az erdélyi magyarság léthelyzete iránt affinitást érző olvasó kezébe vegye a művet... (Sütő András: Heródes napjai. Debrecen, Csokonai Kiadó, 1994.) Egy szlovák tárlat magyar ékességei Tóth Sándor Colorado Springs — Az amerikai numizmatikai társaság éremmúzeumának bejáratánál nagyméretű transzparens hirdeti: Érmek és pénzek Szlovákiából. A Körmöcbányái Éremmúzeum Magdalena Kamhodo- ra és Nadezda Senova rendezésében a körmöci pénzverde szponzorálásával nagyszabású kiállításon mutatja be évszázados termékeit. Az első tárlóban kelta aranyakat látnak Pozsony környéki leletekből, majd a római pénzek következnek. A második tárlóban Szt. István híres dénárja eredetiben, mindkét oldal kiállítva és kinagyítva, ezüstből. Ezt követően egy vitrinben Károly Róbert ereTokió (MTI) — „Vágyam, hogy megegyenek” élményeit idéző címmel, rövidfilmjét mutatja be december 5-én és 6-án a tokiói Ginza színházban Szagava Isszei, akit egy holland diáklány meggyilkolásáért és megevéséért 1981-ben elítélt egy párizsi bíróság. A francia pszichiáterek megállapították, hogy Szagava beszámíthatalan, így a börtönben eltöltött három év után visszatérhetett hazájába. Japán pszichiáterek viszont 1985- ben újra megvizsgálták és épelméjűnek találták. deti pecsétes alapítólevele, amely 1328 november 17-én keltezett a pénzverde létrehozásáról. Megdobogott a szívem, hogy 666 év után ezen a napon láthatom a legteljesebb magyar pénztörténeti kiállítást, a világ másik oldalán. A harminc tárlóból tizennyolcban száz magyar pénzt tettek közszemlére, időrendi sorrendben, rövid — angol nyelvű — tárgyszerű ismertetéssel. Károly Róbert aranyforintja mellett 40 darab 353 gramm súlyú aranydukát, 1881-ig. A másik tárlóban ezüsttallér Szent László lovas ábrázolásával 1506-ból, rrjajd pénztípusok a XIV-XVI századig: dénárok és obulusok, dukátok. a tizenhatodik-tizenhetedik század aranyaiból 60 darab, köztük VI. Károly nagy aranytallérja. Egy tárlóban 56 darab ezüst tallér a 16-17 száSzagava egy 24 éves holland színésznő, Anna Bosposs szereplésével rendezte a 20 perc időtartamú, „erotikus” vi- deo-rövidfilmet — írja a Focus című japán hetilap. — Humorérzékemet mindig képi úton szerettem volna megjeleníteni — nyilatkozott a „rendező” a lapnak. A filmet a nyilvánosságot kerülve a Na- gaszaki melletti Huis Ten Bosh vidámparkban forgatták, amely tulajdonképpen egy holland falu rekonstrukciója, szélmalmokkal, kanálisokkal, tájházakkal. zadból. A látvány lenyűgöző; történelmünk százados emlékeivel szembesülni felemelő érzés. A Rákóczi verette krajczá- rosok mellett a szabadságharc egy és három krajczárjai. A körmöci pénzverde híres ezüst- és aranymedáljai és a koronázási emlékveretek, az első magyar királyi váltópénz fillérei zárják. A kiállítás számunkra szívmelengető érzés. 1925-től a Cseh-Szlovák Köztársaság pénzei és 1, 2, 5 és 10 dukátos aranyai, ezek bronztallérjai láthatók. A következő tárlóban alumínium, réz, nikkel veretek (ez időben a háború miatt ezüst- és aranypénzt nem vertek.) 1946-1993 között vert csehszlovák forgalmi és emlékpénzek következnek, majd emlékmedálok ezüstből és bronzból. 1993. január 1-én kikiáltotA francia elmeszakértők szerint beszámíthatatlan Szagava Japánban már 45 éve publikál pikáns, sikamlós cikkeket, valamint olyan könyveket, amelyekben a „megtermett, markos” nyugati nők iránti „csodálatát” és látomásait juttatja kifejezésre. Még börtönévei alatt, 1983- ban írta A ködben című, Japánban nagy sikert aratott könyvét, amelyben a legvisz- szataszítóbb részletességgel írta le bűncselekményének elkövetését. ták a Szlovák Köztársaságot; ezt Stefán Novotny 100 koronás emlékpénzével köszöntötték. Miroslav Rónai 200 koronás ezüst emlékpénzei és azok tervei mellett, a kiállítás az új szlovák forgalmi pénzek modelljeivel, rajzvázlataival és veretéivel, melyet Józef Bubák és Drahomir Zobek tervezett. Az utolsó tárlóban az 1996. évi atlantai Olympia arany emlékveretei, az olympiai mozgalom aranyai mellett. A körmöcbányai éremverde hírnevét öregbítik az új szlovén, román, lengyel, görög, mongol, tunéziai, guineai, mauritá- niai forgalmi pénzek sora. A világ 666 éve folyamatosan működő pénzverdéje a szlovák éremművészek és ipari büszkesége. Ezt a nagyszerű kiállítást jó lenne itthon, Európában is látni. Kisebbség Budapest (MTI) — Másság-azonosság, kisebbségismereti előadások Kőbányán címmel könyvalakban is megjelenik a X. kerületben tavaly indított Kisebbségismereti Népfőiskola első tanévének anyaga. A kötetet december 8-án mutatják be. A hazai bolgárokról, cigányokról, görögökről, lengyelekről, szlovákokról szóló I előadásokat Konrád György író ajánlja majd a megjelenők figyelmébe. .............................................. A fekete „humorérzék" filmje — KULTÚRA—
