Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-01 / 258. szám
1994. november 1kedd HAZAI HOUIIII Mentőöv volt a pályázati rendszer azokat az utakat is, amelyek zeledik a szennyvízhálózat alatt már az összes közművet építése. lefektették. Közhasznú mun- Megalakult a háziorvosi Vásárosnamény, „mézeskalácsházak" Györke László felvétele Vásárosnamény (KM - Cs. K.) — Öt vetélytársát győzte le négy évvel ezelőtt Hegedűs Antal, így az akkori koalíciós pártok támogatását élvező gépészmérnök lett Vásárosnamény polgármestere. — Amikor megválasztottak, s munkához láttam, éreztem, hogy az emberek más stílust várnak az új vezetéstől — magyarázza a polgármester, aki nyitottnak érzi magát, igyekszik felvállalni a hozzá fordulók gondjait. Mindössze kilenc Az 1991-es költségvetés jelentette a négyéves ciklusban a mélypontot a polgármester számára. Ekkor derült ki ugyanis, hogy a bevételi és kiadási oldal közötti „különbség” mindössze kilenc millió forint, vagyis ennyi maradt a fejlesztésekre. A korábbi fejlesztésekre felvett hitelek törlesztése ugyanis már az új ön- kormányzatot terhelte. Ekkor jött a „mentőöv”, a pályázati rendszer. Hozzáteszi gyorsan: nyilván nagyobb eséllyel pályázott állami támogatásra az a település, amelyik több saját erőt tudott felmutatni. A naményi testület az infrastruktúra fejlesztését tartotta legfontosabbnak: a víz-, szennyvíz- és gázhálózat építését, így ezekre nyújtotta be pályázatait. A támogatások eredményeként Károlyi- és Perényita- nyán megépült a vízvezeték, Ilk felé, a szőlőskertben a szennyvízvezeték és az út, Vásárosnamény három utcájában a gázvezeték. Rendbe tették kásokból járdaépítő brigád alakult. Az első kihelyezett kormányülésen kapott támogatásból felújították a Tisza-hidat és a két szárazhidat, s kerékpárút is épült a hídig. Sikerült korszerűsíteni a város közvilágítását. Az energiamegtakarításból pedig csaknem fedezni tudják a hitelek törlesztőrészleteit. Eredményként könyveli el Hegedűs Antal azt is, hogy a megyétől visszakapták azt a tizenöt millió forintot, amit kölcsönadtak az elődeik. Négy év alatt... Igyekeztek kihasználni a hátrányos helyzetű településeknek meghirdetett támogatásokat: így épülhetett gázvezeték Vitkán és Gergelyiugomyán. Ugomyán elkészült a szennyvíztelep, s befejezéséhez köszolgálat, és visszaállították a bíróságot is Vásárosnamény- ban, ami azért jelentős eredmény, mert időt és pénzt takarítanak meg a városlakók és a beregiek azzal, hogy a városban intézhetik peres ügyeiket. A helyi ÁFÉSZ vezetője felajánlotta a bútorbolt visszaadását az önkormányzatnak, így lehetőség nyílt arra, hogy az egész épületet a könyvtár vegye birtokba. Már folyik a épület külső és belső tatarozása, szeretnének ebben az évben ezzel is elkészülni. Gergelyiugomyán a négy év alatt ravatalozó és az iskolában konyha épült, Vitkán pedig bekötőút. Utóbbinak azért örül a polgármester, mert ötödszörre végre csak elfogadták a pályázatukat. „Kiizzadták” a költségvetésből a pedagógusoknak az F kategóriái béreket. A kötelező F-eseken túl összességében a 75 adhatóból 42-43-an megkapták az emelt bért. Említésre méltó még, hogy önállóvá vált, új épületbe költözött a zeneiskola. A legnagyobb gondot azonban az jelenti, hogy mintegy félmil- liárd forintra lenne szükség a városi kórház rekonstrukciójához. A harminc évvel ezelőtt átadott intézmény állapota rosz- szabb az elvárhatónál. Hogy milyen nagy összeg ez egy alig tízezer fős városban, adalékként csak annyi: az idei költségvetés alig éri el a félmilliárd forintot. A gondok között sorolja még a polgármester, hogy nem sikerült előbbre lépni a munkanélküliség csökkentésében, így a városban még mindig húsz százalék körül mozog a munkanélküliek aránya. Ugyanakkor örvendetes, hogy növekszik a vállalkozók száma, ami bizonyos mértékben a város arculatát is pozitívan befolyásolja. Támogatás A közelgő választásokon újra indul Hegedűs Antal, ismételten megkeresték és támogatásukról biztosították a volt koalíciós pártok, s úgy érzi, bíznak benne az emberek is. Ezt látja akkor, amikor ügyes-bajos dolgaikkal megkeresik, segítségét kérik. A következőkben az infrastruktúra továbbfejlesztését tartja, ugyanakkor a város tisztaságának megőrzését, a már megépült intézmények, beruházások karbantartását. Kilenc pontból hét és fél megvalósult Záhony (KM - Gy. L.) — Bajor Tibor, Záhony polgár- mestere — mint újonnan megválasztott parlamenti képviselő — október 1-jével lemondott előbbi tisztségéről. A város elmúlt négy évéről mégis őt kérdeztük, hiszen a ciklust az ő irányításával vitte végig a képviselő-testület. — A választások előtt kilenc pontban határoztuk meg a legfontosabb teendőket, célkitűzéseket — mondja az expol- gármester. — Ezek közül másfél nem valósult meg. Az egyik, azaz a fél: kábelhálózat. A másik, azaz az egész: a mentőállomás, mely a régi rendőrségi épületben kapott volna helyet — a hivatalos ügyintézés lassúsága miatt késik. — Igen fontos az általános iskola bővítése mely 1991-ben valósult meg. A 33 millió forintot teljes egészében az önkormányzatnak kellett előteremteni. — A város legnagyobb beruházása volt a szennyvízhálózat megépítése. Azt mindenképpen sikernek kell elkönyvelni, hogy 27 millió forintos örökölt adósságunkat az említett nagy beruházás ellenére sikerült lefaragni 5 millióra. — Sok egyéb teendőnk is volt: a távfűtés korszerűsítése, fejlesztése. Az Ady Endre utcában kerékpárutat építettünk — kétmillió forint állami támogatással. Rendbe hoztuk a ravatalozót, hiszen abban még csak folyóvíz sem volt addig. Az orvosi rendelő felszereltsége ma már talán a megyében is párját ritkítja. Az adatnyilvántartás számítógépes rendszere gyors és megbízható, ami gyakran életeket menthet. — Lehet, hogy abszurdumnak tűnik, de Záhonynak korábban nem volt katasztrófa- védelmi terve. Ez is ebben a ciklusban készült el. — A következő ciklus nagy beruházása a gázprogram, melynek előkészületei megtörténtek: megvan rá a pénz, a kivitelező. A beruházás 600 millió forintba kerül, melyből pályázat útján 180 milliót a vállalkozói övezet részeként tudtuk, a szó szoros értelmében kiharcolni. — Mit ígérnék, ha újra ,/ingbe szállnék” a polgármesteri székért? Elsősorban a csatornahálózat felújításának befejezését, hiszen azon megépülése óta nem végeztek karbantartási munkálatokat. Tovább kell bővíteni az általános iskolát négy tanteremmel, tornateremmel és ebédlővel — az ezekhez tartozó mellékhelyiségekkel együtt. A gázprogram befejezés után rendbe kell hozni az úthálózatot. És végül: csak olyan beruházásokat ígérnék, amelyekhez a fenntartási költségek is biztosítottak. Amikor én riportalany voltam •m—f rettségi után egy hó- i-4 napot a Szálloda- és A—J Vendéglátóipari Vállalatnál dolgoztam, utána pedig a konzervgyárban helyezkedtem el. Egyik nap hivat a főnököm. — A Kelet-Magyarország ifjú újságírója riportot szeretne készíteni pályakezdő fiatalokkal. Elvállalnád a beszélgetést? — Természetesen. Rajtam kívül még 3-4 fiatal gyűlt össze a tárgyalóban. Kérdezte: volt-e már más munkahelyünk / a konzervgyáron kívül? En elmeséltem a Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalatnál tapasztaltakat. Nagyon sok volt a munka. Nem találtam barátnőre. A munkatársaim jelentős része 30 év körüli családanya volt. Munkaidő után mindenki rohant a bölcsődébe, óvodába, iskolába a gyerekért, vagy bevásárolni, vacsorát készíteni. Ráadásul mindössze egy hónapot dolgoztam ott, s nem is volt alkalmam baráti kapcsolatot kiépíteni ilyen rövid idő alatt. Ezzel szemben a konzervgyárban jelentős KISZ-élet folyt, nagyon sok hozzám hasonló korú fiatallal ismerkedhettem meg. Barátságok, szerelmek szövődtek. így természetes, hogy itt sokkal jobban éreztem magam, s ilyen értelemben nyilatkoztam. Az újságíró ebből azt a következtetést vonta le, hogy előző munkahelyemen borzasztó légkörben, rossz feltételek között, teljesen magamra hagyatva dolgoztam. A riport után néhány napig figyeltem a Kelet-Magyaror- szágot, de a cikk nem jelent meg. Később meg is feledkeztem róla. Egyik nap a városban összefutottam egy volt kolléganőmmel. Még a köszönésemet sem fogadta. Pár nap múlva egy másikkal találkoztam. Hűvösen köszönt, s már ment is tovább. Utánaszóltam: — Mi történt? Talán csak nem haragudtok rám? — Még te kérded? Persze hogy haragszunk. Te nem olvastad a Kelet-Magyarorszá- got? Sarkon fordult és otthagyott. A cikket elolvasva rögtön megértettem a sértődés okát. A cikkíró, sokkal sarkítottab- ban fogalmazott, mint szerény személyem. A konzervgyárban minden szép és jó volt, a Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalatnál minden rossz. Pedig ez így nem volt igaz. A kolléganőim nagyon aranyosak és kedvesek voltak a vendéglátóiparnál. Ekkor döbbentem rá, milyen nagy hatalom az újság. Nem mindegy, mit ír és hogyan ír, hogyan fogalmaz az újságíró. S természetesen legalább ekkora a nyilatkozó felelőssége. Mert leírva minden szónak súlya lesz, melynek az életben komoly következményei lehetnek. Péczeliné Tóth Zsuzsa Nyíregyháza, Kert u. 28. Dzsungelerdő Györke László y -r gy tűnik, a priva- B j tizációs folyamaivá ban az erdő (is) kiváló lehetőséget nyújt azoknak, akik szeretnek a zavarosban halászni. Erdőügy volt, van—és úgy tűnik — lesz is még egy jó darabig. Megyénkben a Dél- Nyírség az, ahol mindig történik valami e tekintetben. Az ugye, hogy nézne ki, ha valakinek, teszem azt, egy szép fenyves közepében van egy-két hektárja. Azt kiszakítani, elkülöníteni aligha lehetséges. Am arra megvannak a jogszabályok, milyen esetben adhat és mikor nem adhat az erdőfelügyelőség az osztatlan közös kezelés alól felmentést. (Csupán a rend kedvéért jegyezzük meg: kivonható a közös kezelés alól, ha 6 hektárnál kisebb zárvány területről vagy egy személy által birtokolt 60 hektárnál nagyobb egybefüggő erdőterületről van szó.) Vannak azonban ez ügyben furcsaságok, amelyek joggal borzolják az érintettek kedélyét. Itt van például a nyírmeggyesi földkiadó bizottság határozata arról, hogy az n táblaszámú erdőnek négy tulajdonosa van: egy-egy Nyírmeggyesről, Hodászról és kettő Nyírcsászáriból. Az apróságnak tűnik, hogy a határozat „területiha” rubrikája üresen maradt. Hiszen van ennél nagyobb „baki” is. Az tudniillik, hogy az a bizonyos táblaszám (ha valakit érdekelne: a 0149/1 számúról van szó) nem szerepel azon a listán, mely az erdőfelügyelőség szakhatósági hozzájárulásának mellékletében található. Csupán műhibáról van szó? Vagy talán valami másról? Most aztán a négy jogosultnak főhet a feje, hogy akkor hol is lesz — ha lesz — az erdejük. Különösen azoknak, akiknek nagyobb erdőterület jár(na). Van ennek a határozatnak még egy apró, alig látható szeplője. Kelt: 1993. július 20-án. Jogerőre emelkedett: 1993. augusztus 17-én. Benne foglaltatik, hogy kik kapják: első helyen állnak maguk a (leendő) tulajdonosok. És itt jön egy harmadik dátum a másolat kiadásáról. Ez: 1994. október 21. No kom- ment. Hát ezért dzsungel a mi erdőnk... Röviden A kábeltelevíziózás... ...feltételeinek megteremtését fontolgatja a szakolyi önkormányzat. (KM) Az anarcsi... ...önkormányzat éves költségvetése 60 millió forint, melyből 7,5 milliót szociális feladatokra fordítanak. Angol, dán... ...és francia szakemberek az előadói annak a tanfolyamsorozatnak, amely december közepéig tart a sóstói oktatási központban az emberi erőforrás fejlesztése és a gazdasági-pénzügyi oktatás témakörökben. (KM) Dsida Jenő... ...emléktáblát avatnak november 5-én 13 órakor Beregszászon a vasútállomás épületénél. (KM) Megalakult... ...a zsákfalvak szövetsége a Nógrád megyei Nagybár- kányban Kis-Zagyva Völgyi Települések Szövetsége néven. (MTI) Film a természetről Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Újabb sikert könyvelhet el a nyíregyházi Fel- ső-Tisza Alapítvány, hiszen a patronálásával működő Video-Tiscia Stúdió három természetfilmje első helyezést ért el a természetvédelmi filmek legutóbbi országos seregszemlén. Ez évben először, 1994. október 14-e és 16-a között rendezték meg a Kecskeméti Tudomány és Technika Házában a Natura’94 elnevezéssel a Független Alkotók Országos Természet- védelmi film- és videó- szemléjét. A szemle védnökei a Futóhomok Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Független Film- és Videoszövetség voltak. A kecskeméti találkozóra 54 versenyfilm érkezett, melyeket két napon keresztül vetítettek a meglehetősen népes, jórészt szakmai közönség előtt. A legtöbb alkotó jelen volt a vetítéseken, és az ilyenkor szokásos szakmai konzultációkon. A zsűri soraiban olyan ismert szakember is helyet foglalt, mint Sáfrány József, a Magyar Televízió Natura szerkesztőségének rendező-operatőre. A kétnapos rendezvény végén a nyíregyházi Felső-Tisza Alapítvány Video-Tiscia Stúdiójának vezetője, Dul- jánszlcy Tibor vehette át az első díjat az Akció-Riparia, a Sárkány születik és a Kérésztánc című filmjeiért (alkotók: Duljánszky Tibor, dr. Szép Tibor, Bélteki Zoltán, Szomolya Ágnes). A Kérésztánc a Tisza ritkán látható természeti érdekességét, a tiszavirágzást, vagyis a rövid életű kérészek haláltusáját örökíti meg. Ezt a filmet talán már a közeljövőben műsorra tűzi a TV2, mivel még a Natura szerkesztőségének sem áll rendelkezésére ennyire teljes anyag a kérészek rajzásáról. A rendezvény két napja alatt bebizonyosodott, hogy a vizuális művészet, a film nem kevésbé érzékeny a környezeti problémákra, mint a sajtó, vagy más médiák. Ez a munka talán még nagyobb eredménnyel járna, ha nemcsak a szakmai közönség kapna lehetőséget e filmek megtekintésére. __________________________ Én és az újság • Pályázatunkra érkezett irás
