Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-24 / 278. szám

1994. november 24., csütörtök ZÖLDÖVEZET Vizek és erdők világa volt ez Szatmár-Beregben a természetvédelmi intézkedések a táj értékeit mentették meg Nyíregyháza (KM) — Kevés megye büszkélkedhet olyan gazdag természeti értékek­kel, mint Szabolcs-Szatmár- Bereg. Az emberi beavat­kozás itt okozta a legkisebb sérüléseket. Ezért maradtak fenn azok a csodálatos terü­letek, melyekről rendszere­sen ismertetőt nyújtunk. Ebben Hajdúné Víg Katalin a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársa volt segítsé­günkre. Ha Alföldünkön olyan tájat akarunk látni, amely évezre­dek változásaival dacolva leg­inkább őrzi eredeti erdős, lá- pos képét, a szatmár-beregi síkra kell mennünk. Kincset őriz Folyóvizekben, mocsarakban, lápokban országunk talán leg­gazdagabb területe. A Tisza, Szamos, Kraszna, Túr, Szen- ke, Gőgő, Csaronda, Batár és Tapolnok vizei járták a rónát és alakította ki ezt a tökéletes síkságot, amelyet Szatmár- Beregi síkságnak nevezünk. A tájvédelmi körzet területe 22 931 hektár, ebből fokozot­tan védett 2307 hektár. Vizek és erdők világa volt ez a terület. A települések zöme már a honfoglalás idején létezett, s jóllehet napjainkra megfogyatkoztak az erdők és a rétek, szabályozták a folyókat, mocsaras, lápos területeket lecsapoltak, mégis a táj sok kincsét őrizte meg. Ez a táj ter­mészeti és történelmi múltból az átlagosnál, a megszokottnál jóval többet őrzött meg. A tájvédelmi körzet mozaikos szerkezetű, a legértékesebb, területileg különálló részeket foglalja magába. A terület élővilágának meghatározó, legfontosabb részét a termé­szetközeli állapotú erdőtakaró képezi. A terület éghajlati adottságai a Kárpátok közel­sége miatt már-már hegyvidé­ki jellegű. A záródó, erősen árnyékoló lombkoronaszint- ben a kocsányos tölgyet és gyertyánt is megtalálhatjuk. A gyertyános-tölgyesek leg­szebb állományait a tarpai Téb-erdőn, a Vámosatya ha­tárában található bockereki erdőben és a Beregdaróc kö­zelében a Dédai erdőben, a Lónyai erdőben és Túrricsénél találjuk. A beregi-szatmári erdők jel­legzetes tavaszi virágai a kár­páti sáfrány, tavaszi tőzike, a pannon csillagvirág, a berki és a bogiáros szellőrózsa, a koc­kás liliom és még számos védett növény. Természet- védelmi szempontból hason­lóan értékesek a keményfa ligeterdők, melyeket tölgy- kőris-szil fafajok alkotnak. Cserjeszintje gazdagságát a galagonya, a veresgyűrű som, a mogyoró, a kecskerágó, a vad labdarózsa alkotja. A keményfa ligeterdők mé­lyebb pangóvizes területein jöttek létre a jellegzetes ér­tékes égeres láperdők. A táj­védelmi körzet gyöngyszemei, az alföldi viszonylatban telje­sen egyedülálló, de európai mértékkel is egészen külön­leges tőzegmoha lápok (Nyí- restó, Bábtava, Csaroda kö­zelében, valamint Gelénes határában a Zsid-tó és Navat patak. Jellegzetes védett nö­vényei a hüvelyes gyapjúsás, a kereklevelű harmatfű, a vid­rafű, tőzegeper, tőzegpáfrány, molyhos nyír, babérfűz. A Szatmár-Beregi síkság folyó­árterein puhafa (fűz-nyár) ligeterdők telepednek meg. Főleg a nagyobb folyók (Ti­sza, Szamos, Túr) árterein vannak még szép állományai, melyek fennmaradását feltét­lenül biztosítani kell. Meg kell említenünk még az árterek egyes részen megtalálható „dzsungel-gyümölcsösöket”, melyek ősi alma, körte, szilva fajtájat őriznek. Ezek a fajták rendkívül ellenállóak, gyor­san, természetes úton fel- újjulók voltak. Fennmaradá­sukra feltétlenül szükség van, a gyümölcsnemesítés fontos géntartalékai. Népi emlékek A régi fás legelőket mintegy hagyományos gazdálkodási forma emlékeit és mint a tájkép jellegzetes értékes ele­mét meg kell őriznünk a mai ember és az utókor számára. Ilyen a Rókás legelő Turist- vándi mellett, valamint Penyi- ge és Mánd közt az Erethegyi legelő. A Szatmár-beregi sík­ság állatvilága is gazdag. A Kárpátok közelsége, erdeinek és lápjainak nedves-hűvös mikroklímája, élőhelyeinek viszonylagos zavartalansága számos olyan állatfaj előfor­dulását teszi lehetővé, ame­lyek az Alföldünkről kipusz­tultak volna. Felsorolásukra, ismertetésükre itt nincs lehető­ség. A Szatmár-beregi síkság lakója évszázadokon keresztül szoros elválaszthatatlan kap­csolatban élt az őt körülvevő természettel. Eszközeit, lakó­helyét a természet adta anyag­ból készítette. Ezek az emberi alkotások elválaszthatatlanok a beregi, szatmári tájtól, az itt élő nép múltjáról, életéről, kultúrájáról vallanak, egyben őrzik a természetvédelem érté­keit is. Az Erdély és Márama- ros hangulatát idéző fazsinde­lyes templomok, fából épült harangtomyok az európai gó­tikának egy kizárólagosan e tájra és lakóira jellemző, sajá­tos képét adják. A beregi táj elképzelhetetlen a karcsú, könnyed tomyú csarodai templom, valamint a népi stí­lusú tákosi templom nélkül. Igen híres a tarpai szárazma­lom, a még ma is működő túr- istvándi vízimalom, a szatmár- csekei kopjafás temető. Fehér- gyarmaton található a tájvé­delmi körzet bemutatóháza, amely a terület élővilágát és a szatmári ember természettel való kapcsolatát mutatja be. Sajátos múlt A tefmészetvédelmi intéz­kedések egy sajátos történelmi múltú, természeti értékekben gazdag táj legjellegzetesebb, legértékesebb részleteit men­tették meg. Őrzik a hagyo­mányt, a múltat, formálják a jelent és a jövőt egy olyan kor­ban, amikor minden koráb­binál nagyobb szükség van a természeti értékek és a törté­nelmi múlt tiszteletére és megóvására. Belga bálnanéző Embergyűrűben az egyik bálnatetem AP-felvétel Tűrés Würzburg (MTI) — Min­den negyedik német al­lergiában szenved, mert immunrendszere károso­dott. Ezt állapította meg a környezeti mérgezésekkel foglalkozó német társaság (DGUHT) kongresszusa, amelyet Würzburgban tar­tottak. A betegségek nö­vekvő száma jelzi, hogy az emberi szervezetben fo­kozódó mértékben szapo­rodnak a káros anyagok. Elértük azt a pontot, ami­kor a szervezet bizonyos mérgek tekintetében nem bír el több terhelést — je­lentette ki a társaság szó­vivője, Tino Merz. Az em­bernél ugyanolyan öko­összeomlás következik be, mint az erdőpusztuláskor. A tudósok megállapítot­ták, hogy a szervezet mind erőteljesebben reagál azokra az állandóan jelen lévő vegyi anyagokra, amelyek a levegőben, a vízben és az élelmiszerek­ben találhatók. Brüsszel (MTI) — Becslések szerint mintegy negyedmiflió ember zarándokolt el a nyu­gat-belga Coxyde-be, ahol egymástól nem nagy távolság­ra öt óriásbálna tetemét so­dorta a tenger a homokos fö­venyre. A bálnanézésnek a szokat­lanul enyhe idő is kedvezett, aminek eredményeként sajtó­jelentések szerint a legna­gyobb augusztusi csúcsforga­lomra emlékeztető zsúfoltság jellemezte a térségbe vezető utakat. A sebtében megnyílt parti kávézók és éttermek pedig egyszerűen nem győzték a no­vemberben emberemlékezet óta nem tapasztalt hatalmas tömeget. A tetemes vízi emlősök — mindegyikük legalább 14 méter hosszú, és mintegy 50 tonnásak — előfordulása egyébként is ismeretlen a bel­ga partok közelében. Intézkedés Budapest (MTI) — A múlt évben a svájci Lu- zemben jóváhagyott Kö­zép- és Kelet-Európai Kör­nyezeti Intézkedési Terv magyar nemzeti prog­ramjáról rendeztek nemrég vitát Budapesten. A fel­szólalók rámutattak, hogy a térség valamennyi orszá­ga hasonló problémákkal küzd: így a jelentős tőke­hiánnyal, az átalakulással járó tulajdonosi problé­mákkal, a privatizációs kérdésekkel, az adósággal, a munkanélküliséggel, az inflációval. Az intézkedési terv a Kelet és a Nyugat közötti együttműködés partneri elvére épít. A térség országai részéről a program az átfogó környe­zetpolitikai reformok, in­tézményi fejlesztések és beruházások vállalását je­lenti. A fejlett ipari országok támogatják ezeket a re­formokat és segítenek a környezeti problémák mér­séklésében. Kelet-Magyarország 7 Védett területek Somogyfajsz (MTI) — A természetvédelmi törvény tervezete elkészült, s felte­hetően a jövő év első fél évében a kormány, majd a parlament elé kerül — mondta el Tardy János, a környezetvédelmi tárca helyettes államtitkára, a Természetvédelmi Hivatal elnöke Somogy fajszón a Boronka-rezervátum köz­pontjában megtartott ta­nácskozáson. A megjelent hazai és külföldi szakembereket el­sősorban a majdani törvény hatása érdekelte, ezzel kap­csolatosan azonban az el­nök nem ígérhetett látvá­nyos változásokat. Mint mondta: a természetvédel­mi törvény elfogadása fon­tos, de önmagában nem ele­gendő a természeti értékek megmentéséhez. A jelenle­gi szemlélet megváltozá­sára, az eddigieknél több pénzre, s nem utolsósorban az ágazatok közötti egyez­tetésre van szükség ahhoz, hogy hatékony munkát le­hessen végezni. Hatályos jogszabályok most is van­nak — tette hozzá —, más kérdés, hogy sok esetben nem tudnak érvényt szerez­ni a rendelkezéseknek. A tanácskozás szerve­zőivel, vagyis a Somogy Természetvédelmi Szerve­zettel egyetértve hangsú­lyozta: olyan területfej­lesztési koncepciót kell ki­alakítani, amely alkalmaz­kodik az adott térség ter­mészeti adottságaihoz. Ma még általánosságban nem érvényesül ez az alapelv, sokkal inkább a kényszerű, esetleges és gazdasági meg­fontolásokon alapuló meg­oldások a jellemzőek. Vé­leménye szerint nem jobb a helyzet a már védetté nyíl­vánított természetvédelmi területeken sem. A fenntar­tásukra szánt összeg olyan kevés — a központi költ­ségvetésből 750 millió fo­rintot kaptak az idén —, hogy a külföldi kapcsolatok révén szerzett támogatások nélkül a szintentartás is gondot okozna. A Termé­szetvédelmi Hivatal veze­tője mindezzel együtt úgy vélte: ha itthon nem is részesülnek a legjobb fo­gadtatásban, nemzetközileg elismerik a magyar ter­mészetvédők munkáját. A somogyfaj szi tanács­kozáson a Somogy Ter­mészetvédelmi Szervezet ismertette az úgynevezett Boronka-programot, mely­nek célja a gazdaságot és az idegenforgalmat összehan­golni a természetvédelem­mel. Kidolgozói úgy gon­dolják, hogy módszereiket sikerrel alkalmazhatnák másutt is az országban. Kártyanaptárt... ...bocsátott ki a Felső-Tisza Alapítvány, mely a Tisza felső szakaszának termé­szeti szépségeit mutatja be. (KM) Befejeződött... ...a floridai Fort Laud- erdale-ben annak a szer­vezetnek a konferenciája, amelynek célja a kereske­delem által fenyegetett álla­tok és növények megmen­tése. 1973-ban Washing­tonban 120 állam csatlako­zott ahhoz az egyezmény­hez, amely ezt a tevékeny­séget mozdítja elő. Zala megye... ...első „gyökérteres” bioló­giai szennyvíztisztítójának műszaki átadására került sor a 280 lakosú Kacor­lakon. Az NSZK kis tele­pülésein 15 év óta sikerrel alkalmazott, mechanikus berendezéseket és villamos energiát nem igénylő rend­szer egy-egy zárt beton előülepítőből, nádassal be­telepített tárolóból és egy utótisztító-levegőztető ta­vacskából áll. (MTI) A dízelüzemű... ...járművek kipufogógázai­nak mérgező tulajdonsá­gairól kezdődött vita Kali­forniában. A kérdést vizs­gáló vezető kutatók szerint a dízel kipufogógáza száz­szor veszélyesebb, mint a benzolé, és évi 800 többlet rákos megbetegedésért te­hető felelőssé Kaliforniá­ban. (MTI) Megjelent... ...a Természetbarát szál­láshelyek című kiadvány második, bővített kiadása. A kötet vidéken a Magyar Természetbarát Szövetség irodáiban vásárolható meg. Ukrán hulladéktemető Kijev (MTI) — Saját sze­méthegyein kívül jó ideje már külföldivel is büsz­kélkedhet Ukrajna. Nyugati cégek, főleg németek és hollandok az elmúlt két évben számolatlanul küld­ték kamionjaikat és vagon­jaikat a valaha Európa egyik legjobb termőföld­jének számító feketeföldre illetve az alá. A veszélyes, elhasznált vegyszerek, műtrágya és orvosi hulladék behozatala ellenőrizetlenül áramlott Ukrajnába és gyakorlatilag most sincs, ami gátat vetne ennek a folyamatnak. Nincs megfelelő törvény és végre­hajtási utasítás, ezt használ­ják ki azok, akik jó pénzért komoly környezetszennye­zéstől sem riadnak vissza. A főügyészség nyomozott, bűnösöket is talált de azok végül is nem bűnhődtek. Több fővárosi lap foglal­kozott már a témával. Mindegyik megírta, hogy a lakosság teljesen védtelen, a növényvédő szerek el­lenőrzésének elmaradása vagy azok hanyag kezelése miatt közvetlen veszélybe kerültek az emberek. A legsúlyosabb eset kétségte­len az volt, amikor a gye­rekeknek szánt tejben ben- zofoszfátot, diazonint és fa- zolont találtak. Nem sokkal marad el ettől az sem, ami­kor a szintén a gyermek- élelmezésben forgalmazott gyümölcskonzervben jelen­tős mennyiségű rezet, cin­ket és kloroformot mutattak ki. A nyomozás egyértel­műen bebizonyította, hogy elsősorban a talajból és an­nak felszínéről és csak má­sodsorban a feldolgozás közben jutottak be a végter­mékbe ezek az anyagok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom