Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-23 / 277. szám

1994. november 23., szerda GAZDASÁG Világtérkép a maffiákról Veszélyes, ha a szervezett alvilág túlsúlyra jut a gazdasági életben Nápoly (MTI-Panoráma) — Egyes becslések szerint 3, szerényebb számítások alap­ján 1 billió dollárra tehető a szervezett bűnözés éves for­galma a világon. A Nemzet­közi Valutaalap 1982-ben 100 milliárd dollárra tette a pénzügyi „fekete lyukban” eltűnő összeget, ma 700 mil­liárd és egybillió dollár közti nagyságról beszélnek. A maffiák alapvető bevételi forrása a kábítószer- és a fegy­verkereskedelem. Piszkos pénzek Minden más — a prostitúció, a törvénytelen szerencsejáték, a zsarolás — csak marcipándísz a habos tortán. A törvénytelen úton szerzett hatalmas pénzek természetesen visszaáramla- nak a törvényes gazdaságba, ezért is vallják a szakértők egybehangzóan, hogy a szer­vezett bűnözést igazán csak egyetlen módon lehet megfog­ni: a piszkos pénzek tisztára mosását kell lehetetlenné ten­ni. Az elméleti közgazdászok számára még izgalmas problé­ma lehet, hogy ekkora tőke esetleges kivonása milyen hatással járhat a világgazda­ságra, de az már a politikusok­nak okoz súlyos fejfájást, hogy miként lehet az ekkora gazdasági hatalommal ren­delkező maffiák világpolitikai szerepvállalását megelőzni. Az orosz maffia előtt álló távlatokra gondolva jegyezték meg cinikusan amerikai szak­emberek: végső soron minden rezsimmel, így a maffiával is tárgyalóasztalhoz lehet ülni, de azért jobb lenne a világnak, ha ezt a lehetőséget sikerülne elkerülni. A szervezett alvilág fősze­replőit viszonylag jól ismeri a világ. A legősibb maffiák közé tartoznak a japán jakuzák. A 2300 klánnak 90 ezer tagja van, a legtekintélyesebb cso­port a Jamagucsi-gumi a maga 26 ezer emberével. Az ősi szervezett alvilághoz tartozik a kínai triász, melynek tagjait 60 ezerre becsülik. Az ázsiai szervezett bű­nözéshez képest nagyon fiatal a szicíliai Cosa Nostra, de nemzetközi szereplését te­kintve a világelsők közé tar­tozik. Az olasz maffia elne­vezés lényegében négy cso­portot takar: a Cosa Nostrán kivül a calabriai ’Ndranghetát, a campanai Camorrát és a pugliesei Sacra Corona Unitát. A maffia az olasz kivándor­lókkal együtt jutott el Ame­rikába, s az Egyesült Államok­ban tevékenykedő Cosa Nost­ra hatékonyságában messze megelőzi az anyaszervezetet. Itáliában a négy csoport 100 ezer taggal rendelkezik, az amerikai Cosa Nostrának 3 ezer tagja van, de éves forgal­muk nagyjából megegyezik. Túlsúlyra juthat A kokain forgalmazásának „monopolizálásával” került be a világelsők közé a kolumbiai maffia, ismertebb nevén a me- dellíni és cali kartell. Az Egyesült Államokban piacra kerülő kokain 80, az Euró­pában eladottnak 90 százaléka tőlük származik. Napjainkban a legnagyobb riadalmat az orosz maffia né­ven emlegetett szervezett bűnözői csoportok okozzák. Valójában több ezer kisebb csoportról van szó áz „orosz maffia” esetében, igaz tagjaik számát összesen 3 millióra becsülik. Oroszország eseté­ben az igazi félelmet az okoz­za, hogy ez az első világha­talom, amelynek esetében re­álisnak látszik az a veszély, hogy a szervezett alvilág túl­súlyra juthat a gazdasági élet­ben, s tényleges politikai szereplővé válhat. A legfiatalabb, feltörekvő csoport a nigériai maffia. Egyebek közt a hitelkártyák hamisításában jár az élen, de igazi erejét az adja, hogy Ni­gériában nincs törvény a pénz­mosás megakadályozására. Bruno Siclari, az olasz maf­fia elleni harc egyik vezetője azt hangsúlyozza, hogy mi­után sikerrel csapást mértek a maffia fegyveres csoportjaira, most „szemléletet kell váltani, s gazdasági téren kell lesúj­tani. A maffia elleni harcnak ez még meglehetősen járatlan területe. A gazdasági nyomo­zás rendkívül összetett, bo­nyolult feladatot jelent, s az esetek 99 százalékában a vizs­gálatok még nem is járnak eredménnyel.” A bűnözés ellen — A szervezett bűnözés elleni harc elképzelhetetlen az érin­tett országok közötti nagyobb gazdasági és jogi együttműkö­dés nélkül — mondta, hoz­zátéve, hogy elsősorban az olyan kelet-európai országok­ra gondol, mint Oroszország, Lengyelország és Magyaror­szág. Magyar gazdasági helyzet A Die Presse újságírója párhuzamot von Ausztria és Magyarország között Bécs (MTI-tud) — A magyar kormány komolyan elszánta magát a gazdaság stabilizá­ciójára — írja a Die Presse hétfői számában Erich Hoom, a lap gazdasági rovatvezetője. A bécsi Nemzetközi Gazdasá­gi Összehasonlítás Intézete (WIIW) magyarországi szak­értőjét idézve a cikk arról is beszámol, hogy a gazdasági növekedés az idén 2-3 száza­lékos. A szakértő, Richter Sándor arról tájékoztat, hogy az év első hat hónapjában az ipari termelés 8 százalékkal emelkedett, és a beruházások is jelentősen növekedtek. E pozitívum ellenére igen ne­héznek tartja a gazdasági egyensúly megteremtését. Érvelése szerint a jó gazdasági növekedés automatikusan im­portösztönző hatású, s ezzel a teljesítménymérleg egyenlőt­lenségét idézi elő. Ezért dolgozott ki a kor­mány új stratégiát—írja a lap, s annak lényegét összefoglal­va az import korlátozását és a kivitel ösztönzését emeli ki. Az egykor oly fontos FÁK-pi- acot vissza kell szerezni, s fokozottan meg kell célozni a dinamikus ázsiai piacokat is. A multiknak Magyarországon ismét inkább a világpiac szá­mára kell teremelniük: ez igen fontos, hiszen a keleti tömb­ben a külföldi beruházások felének a helyszíne Magyaror­szág — hivatkozik az osztrák újságíró meg nem nevezett bu­dapesti beszélgetőpartnereire, s e beruházások összegét 8 milliárd dollárra teszi. Mint írja, igen fájdalmas lesz a költségvetés rendbe­hozatala. A cikk beszámol ar­ról, hogy a szociális meg­fontolások továbbra is szere­pet kapnak, nem akarják to­vább terhelni a legalacso­nyabb jövedelmi rétegű la­kosságot. Mindamellett a fo­rint újabb leértékelését a cikkíró valószínűnek tartja, s lehetségesnek a szociális fe­szültségeket. Emiatt nézete szerint fontos szerepet fog ját­szani a szociális partnerek közötti konszenzus. A gazda­sági szakújságíró párhuzamot von Magyarország és Ausztria között abban a tekintetben, hogy egyik ország sem enged­heti meg magának a külföldi adósságok növekedését: a ma­gyarországi gazdasági intéz­kedések fontos célja, hogy 1995-re megállítsák az adós­ságállomány növekedését. Megállítani az áremelkedéseket Moszkva (MTI) — Az orosz miniszterelnök első helyettese úgy vélekedett, hogy 1995. a gazdaság stablilizálódásának éve lesz. Szoszkovec szerint államháztartás jövőre 755 ezer milliárd rubel bevételt tervez, míg a kiadási oldalon 826 ezer miliárd szerepel: a költség- vetési hiány így az idei évihez hasonlóan alakul majd, ame­lyet külföldi hitelekből és értékpapírok kibocsátával sze­retnének fedezni. Vlagyimir Panszkov pénz­ügyminiszter sajtóértekezletén kijelentette: az 1994-es ter­vezett 120 ezer milliárd rubel­nyi adóbevétel 55 százalékára számíthat csupán a szövetségi költségvetés, s a tetemes hiány elsősorban a vállalatok körbe­tartozásával, illetve a jövedel­mek eltitkolásával magya­rázható. A pénzügyi tárca az adóhivatallal karöltve már tett lépéseket az eltitkolt jöve­delmek felkutatására, ugyan­akkor gondot okoz a kész­pénzforgalom ellenőrzése. Anatolij Csubajsz négy pontban vázolta fel a kormány jővő évi terveit. Elsőként az inflációt a jelenlegi szintről jó­val alacsonyabbra tervezik letömi: az első negyedévben havi 4-5 százalékra, 1995 végére pedig havi 1,5-2 száza­lékra. Második feladatnak a magánbefektetések tömeges beindítását mondta Csubajsz. A legkomolyabb magánbefek­tetőnek a lakosságot tartja, amely idén háromszorosára, mintegy 15 ezer milliárd ru­belre növelte megtakarításait. Ehhez kapcsolódóan az orosz kormány meg kívánja szilárdí­tani a rubel árfolyamát. Idén nyáron ugyanis a dollár­betéteket már tömegesen vál­tották át rubelre az emberek, az orosz valuta árfolyamának októberi mélyrepülése azon­ban megszakította ezt a fo­lyamatot. A negyedik pont Csubajsz szerint a jómódú és szegényebb rétegek életszín­vonala közötti különbség csökkentését jelenti. A világtól meglehetősen elzárt bodrogközieknek, ahogy ők mondták az „életet jelenti" a Rákóczi Ferenc nevére keresztelt új híd, amelyen át ezután Cigándról, vagy Ricséről csupán 16 kilométert kell utazni a legközelebbi városig, Kisvárdáig. A Borsodi Volán december 1-től rendszeres buszjáratot indít a Patak és Várd a közötti, egy óráig sem tartó útvonalon Galambos Béla felvételei Lotz Károly (középen) közlekedé­si és hír­közlési mi­niszter avatta fel szombaton a Cigánd és Tisza- kanyár között át­ívelő új ti­szai hidat, amely pezsdítő- leg hat majd a Bodrogköz és Felső- Szabolcs, idővel pedig a környező térségek gazdaságá­ra is Hanoiban... ...irodát nyitott a Mobil nemzetközi olajtröszt, ame­lyik 1971 óta folytat feltá­rási és kiaknázási munkála­tokat. Nyomban azután je­lentkezett a vietnami pia­con, miután az Egyesült Államok kormánya felfüg­gesztette a gazdasági em­bargót a dél-kelet-ázsiai országgal szemben. (MTI) A költségvetés... ...hiánya 87,8 ezer milliárd zloty, vagyis a GDP 3,3 százaléka, az infláció mér­téke pedig a terv szerint 17 százalék lesz Lengyelor­szágban, legalábbis ez sze­repel a napokban a szejm elé teijesztett lengyel tör­vényjavaslatban, amiben például szociális támoga­tásra 12,8, a nemzetvéde­lemre 1,7, a költségvetési szférán belüli fizetéseme­lésekre 5 százalékkal többet akarnak fordítani. (MTI) Felavatták... ...a Matáv új, 3 milliárd forintba került digitális Erzsébet központját Buda­pesten, aminek révén a tele­fonszolgáltatás 53 760 vo­nallal bővül. Budapesten itt vezetik be a 3-mal kezdődő telefonszámokat. Az új központról ellátott hálózat 1995 végéig épül ki teljes egészében. Ez további 2 milliárd forintos beruházást jelent, s újabb 55 240 elő­fizetőt kapcsolhatnak be. (MTI) Megalakult... ...KEDO néven amerikai szervezésben és japán, dél­koreai részvétellel az a ko- zorcium, amelynek célja megoldani az atomprog­ramját befagyasztó Észak- Korea energia gondjait, ne- veztesen előteremteni azt a 4 milliárd dollárt, amellyel korszerűsítik az ázsiai or­szág atomreaktorait. (MTI) 8 milliárd... ...forinttal növekedett a múlt hónapban a lakossági devizaszámlák forintértéke, igaz, ebből az összegből mintegy 3 milliárd az ok­tóberi 1,1 százalékos le­értékelés következménye. A devizaszámlákon tartott 280 milliárd forintnyi ösz- szeg felét márkában, 20 százalékát dollárban és 10 zázalékát shillingben tart­ják nyilván. (MTI) Tőzsde Index (ideiglenes) november 22-én: 1470,29 (-34,37) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. november 22. Valuta Deviza Kanadai dollár 79.07 80.65 79,97 Pénznem ______Vétel Eladás Közép árt. Kuvaiti dinár 362,48 369,72 36624 Német márka 69,85 71,27 70,59 Angol font 170.24 173.72 172.07 Sorvég korona 15.97; 16,29 16.13 Ausztrál dollár 83,21 84.81 83,70 Olasz lírat 1000) 68.04 69.44 68.66 Belgafrank(IOO) 339.61 346.53 343.21 Osztrák*. 9,93 10.13 10,03 Dánkorona 17,86 1822 ' 18.04 Port. esc.(100) 68,25 69,65 69,23 Finn márka 22.85 23.31 23,14 Spanyol pes.( 100) 83,82 8534 84,75 Francia trank 2035 20.77 2057 Svájci Éránk 82,26 83,96 83.32 Holland forint 62.53 63,61 63,00 Svédkorona 14,78 15,08 14,92 ' ír font , ' 168,58 1722)4 169,70 USA dollár 108,54 110.68 109.61 Japán jen (100) 110,46 112,66 111,62 ECU 133.09 135.81 134.45 Gyorshírek Árfolyam*»** ■ kfz] á iTsj 1 Kkll ■ ■1BL.Il a - 1 m - — ................................................... «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom