Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-22 / 276. szám

1994. november 22., kedd TUDOMÁNY, TECHNIKA John’s A felső rész berendezései A felső részen található valamennyi fúró- és nyersolajfeldol­gozó szerviz, köz- l szolgáltatások, \ valamint 1 280 ember É szálláshelye. UJRJNDLAND fúrótorony őrláng torony feldolgozó­egység csővezetékig jt'f I lakó- állvány Mjnegyedek j a külső fai fogazata J A Hibernia olajberuházás A GBS egy betontalapzal, amely az óceán fenekén nyugszik, külső falábon 16 fogazattal, amelyek elnyelik a jéghegyek ütközéseit A kővetkező ábrák a Hibernia üzembe helyezését mutatják be. Az Atlanti-óceán északi részének erőforrásait kiaknázandó, az újfundlandi partok mentén olyan olajfúrótorony telepítése van folyamatban, amely ellenáll a dühöngő viharoknak és a több millió tonnás jéghegyek ütközéseinek. A beton- és acélszerkezetet, amely a védelmet lehetővé teszi, gravitáció alapú szerkezetnek, angol rövidítéssel GBS-nek hívják. Hibernia el y színe A Hibernia olajmezők az újfundlandi St. John's partjaitól 300 mérföldnyire találhatók. Ha a fúró- és termelőberen­dezések készen vannak, a felső részt a GBS-re vontatják, A felső részt a GBS-hez csatolják, és az egész szerkezetet a végső fúróhely főié helyezik. A fúrás helyszínén Ezekután a GBS belsejét feltöltik, és Így az az óceán talapzatán fog elhelyezkedni. Az olajtermeles Az olajtársasá­gok számításai szerint a Hibernia- mezőkről több mint 600 millió hordó olajat termel­hetnek ki. 16 fogazat alkotja a külső falat, melynek rendeltetése, hogy megvédje a gépezet belsejét az óriási jéghe­gyektől. A GBS belseje 1,3 millió hordónyi nyersolaj támlására alkalmas. AP-grafika Pleszeck: az új orosz űrbázis Rakétakilövőállomás-váltás • Az amerikaiak csökkentik Műszakiak Esztergom (MTI) — Tár­sadalmunk, s ezen belül gazdaságunk modernizá­ciója cél és eszköz egy­ben. Ha ugyanis nem tu­dunk rövid időn belül elő­relépni, akkor hosszú tá­von tetemes lemaradá­sunk lesz a fejlett orszá­gokkal szemben — jelen­tette ki Draskovics Tibor, a PM államtitkára Az ez­redforduló és a MTESZ című tanácskozáson. Hegyháti József, az IKM helyettes államtit­kára kifejtette: a gazdaság stabilizálása érdekében a válságkezelést mielőbb be kell fejezni. Az elek­tronikai, a kevés energiát fogyasztó és a környe­zetbarát technológiát meg­honosító befektetőknek a jövőben is elsőbbséget kell biztosítani. Kívánatos lenne, ha iparunk az ez­redfordulón hármas szint­re tagozódna: a részben, vagy egészben külföldi cégekre, a nagyvállala­tokra, valamint a sok tíz­ezer kis- és középüzemre. Moszkva (MTI) — Hiva­talosan Oroszország első űr­központjává nyilvánították hétfőn az észak-oroszországi Pleszecket. Borisz Jelcin ál­lamfő rendelete valószínűleg azt jelenti, hogy Oroszország a kazahsztáni Bajkonurból ide helyezi majd személyzettel el­látott űrhajóinak felbocsátási központját — írta a Reuter. Oroszország a közeljövőben nem tervezi a személyzettel el­látott űrhajók felbocsátási he­lyének a megváltoztatását, de „végső soron abban bízunk, hogy a pleszecki központ majdnem minden feladat el­végzésére alkalmas lesz, amit Bajkonurban meg tudtunk csi­nálni” — jelentette ki Anatolij Tkacsev, az Orosz Űrhajózási Hivatal szóvivője. Oroszország a Kazahsztán­tól bérelt bajkonuri űrközpon­tot használja évi 115 millió dollár fejében minden olyan űrhajó felbocsátására, ame­lyen személyzet van. Bajkonur felett legtöbbször tiszta az ég­bolt, a Moszkvától 1200 kilo­méterrel északra található Ple- szeckben viszont kedvezőtle­nebbek az időjárási viszonyok. A pleszecki állomásról 1966 óta műholdakat bocsátanak fel. A Szovjetunió első számú űrhajófelbocsátási központja Bajkonur volt. Az ország 1991-es felbomlása óta Orosz­ország és Kazahsztán nem tud egyezségre jutni az állomás ügyében. Oroszország azt is bejelentette, hogy új kilövőál­lomást létesít a Távol-Keleten, Moszkvától 5600 kilomé­ternyire, Blagovescsenszkben. * * * A személyzettel végrehajtott űrrepülések az orosz űrprog­ram gerincét alkotják. A prog­ram keretén belül a Mir űrál­lomás 1986 óta kering az űr­ben a Föld körül. Az Egyesült Államok az eredeti tervekhez képest csökkenteni kívánja az olyan vállalkozások számát, amikor amerikai űrrepülőgép száll fel, és kapcsolódik a Mir orosz űrállomáshoz. Mint az ITAR- TASZSZ orosz hírügynökség jelentette, az amerikaiak — pénzhiányra hivatkozva — az 1995- től 1997-ig terjedő időszakban a tervbe vett tíz ilyen út helyett csupán hét űr- repülőgéputat tervez. Az Atlantis űrrepülőgép először 1995 júniusában kap­csolódik majd hozzá a Mir ál­lomáshoz. Abban az esz­tendőben ezenkívül még egy, 1996- ban három, 1997-ben pedig újra csupán két ilyen vállalkozást hajtanak végre. Az első színes felvétel a Jupiterről; az amerikai Hubble űrteleszkóppal ké­szítették és televízión jut­tatták a Földre AP-felvétel Kelet-Magyarország 7 Agrár környezet Nyíregyháza (KM - G. B.) — Kisebb a környezeti ter­helés Magyarországon, mint a világ fejlett iparral ren­delkező tájain, így agrár- környezetünk állapotát lé­nyegesen jobbnak tartják a szakemberek a fejlett orszá­gokénál. Ám ez csak akkor maradhat így, ha a környe­zetvédelmi szempontokat mindenki figyelembe veszi. Ezt kívánta ösztönözni az agrárkömyezet védelméről a hónap elején megtartott konferencia a Földműve­lésügyi Minisztériumban. Ami a jogi szabályozást illeti — bár sokak szerint késésben vagyunk e téren — úgy tűnik nincs hiba, ha­marosan teljes körű lesz. Termőföldtörvényünk — amely intézkedik a talaj vé­delméről — már van, csak széles körben alkalmazni is kellene. Remélhetőleg rö­vid időn belül a környezet­védelmi törvényt is elfo­gadja az Országgyűlés. Két­ségtelen viszont, hogy a tu­lajdoni viszonyok megvál­tozása, a korábbinál sokkal­ta nagyobb számban kiala­kuló magángazdaságok ko­moly nehézséget hoznak a környezetvédelem számára, mivel ettől kezdve jóval több embernek, illetve szer­vezetnek kell odafigyelnie a környezet védelmére, a törvények betartatására. Már működik hazánkban a ta­lajvédelmi megfigyelő rend­szer, amely a talaj állapotát hivatott rögzíteni. Ennek alapján jelenthették ki a szakemberek, hogy a ma­gyar termőföldben a nehéz­fémek például sokkal ki­sebb mértékben fordulnak elő, mint a fejlett ipari or­szágokban. Vannak tehát értékeink, s a hátrányból előny válhat, ha magunké­nak érezzük. Tudományos kishfrek Kutyák helyett... ...lámák. A National Ge­ografie Magazine szerint Észak-Amerika egyes észa­ki tájain a dél-amerikai lá­mák konkurálnak a préri- farkasokat a birkanyájtól távoltartó juhászkutyákkal. A lámák hevesen reagálnak a kutyafélékre, mert hazá­jukban, az Andokban a ró­kák gyakran megtámadják a fiatal lámákat. Amint fel­fedeznek egy prérifarkast, riadójelet adnak, kergemi kezdik a rablót, és megkí­sérlik rúgásokkal harckép­telenné tenni. Ezzel a juhok időt nyernek a menekülés­re. Ezeknek a félvad háziál­latoknak két előnyük van a juhászkutyákkal szemben: 15-20 évet élnek, míg a ku­tyák csak néhány évig tud­ják feladatukat ellátni, más­részt a lámák ugyanazon a táplálékon élnek, mint a ju­hok, míg a kutyákat hússal kell etetni. (MTI) A genetikai... ...lecsengés modellje. Két polinéziai sziget lakosság 500 év után magától kihalt. Az anyagi erőforrások sze­génysége és a hiányzó ge­netikai pótlás volt a vétkes a Henderson-sziget 50 és a Pitcaim-sziget néhány száz lakójának kihalásában. A két sziget lakói a tőlük 400 km-re lévő legközelebbi szigeten luxusjavakat árusí­tottak: teknősbékákat, ten­geri madarakat és vulkáni kőzetet. Cserébe halászhor­gok készítéséhez szükséges nyersanyagot, disznókat és házastársat importáltak. Később a szigetek lakói föl­élték anyagi tartalékaikat, többek között az utolsó fák is eltűntek. A szigetlakok ezzel nemcsak a csónaké­pítéshez szükséges fájukat vesztették el, hanem a kül­világgal való kapcsolattar­tás lehetőségét is. Mint ar­ról a Nature című folyóirat hírt ad, a külső házastársak hiánya következtében a szi­getek populációja geneti­kailag annyira elszegénye­dett, hogy összeomlott. Kicsi és nagy... ...tenyésztése. Hogy a te­nyészállatok kiválasztása mekkora mértékben befo­lyásolja egy fajta külső megjelenését, azt az ameri­kai Pardue egyetemen (In­diana) végzett kísérlet iga­zolta. A kísérletet negyven évvel ezelőtt kezdte el Earl Bell zoológus a lisztboga­rakkal. Minden generáció­jukból kiválasztotta a száz legnagyobb és a száz legki­sebb példányt, és külön- külön dobozba zárta őket, míg a többieket minden be­avatkozás nélkül engedte szaporodni. A bogarak 240 generációja után megdöb­bentő eredmény mutatko­zott. A nem szelektált boga­rak ma is pontosan olyanok, mint 1954-ben: átlagosan 2 grammot nyomnak a mérle­gen. Ezzel szemben a kivá­logatott bogarak közül a na­gyok átlaga 10, míg a kicsik 0,5 grammosak. Ember ese­tén ez a 70 kg-os átlagsúly­ról 350 kg-ra való növe­kedést, illetve 17,5 kg-ra való csökkenést jelentene. Ezzel összehasonlítható szelekció a kutyafajtáknál tízezer év alatt ment végbe. A kisebb bogaraknál való­színűleg elérték a kutatók a minimalizálás alsó határát, míg a nagyobbakat még to­vább is lehet növelni, mert a legnagyobb bogarak öt- venszer nehezebbek a kez­detieknél. (MTI) Identitászavar... ...állatoknál. Ha az állatok születésüktől fogva más faj­hoz tartozó „nevelőanya” mellett élnek, akkor identi­tászavar alakulhat ki náluk. Ez abban csúcsosodik ki, hogy elérve a nemi érettsé­get, kizárólag az idegen faj­hoz tartozó partnerek iránt érdeklődnek. Ez a végered­ménye brit kutatók kecs­kékkel és juhokkal végzett vizsgálatainak. A camb- ridgei Babraham Intézet kutatóinak kísérletében az újszülött kecskegidákat anyajuhval és újszülött bá­rányokat anyakecskével ne­veltettek fel. Az idegen nevelőanya mellett felnőtt nőstényeknél nem volt ilyen egyértelmű a helyzet: párosodásnál mintegy a felük visszaemlékezett ere­deti identitására. A brit ku­tatók véleménye szerint az ilyen identitásváltozásokat figyelembe kell venni a ki­pusztulással fenyegetett ál­latfajok tenyésztésénél. Ha a fiatal állatot más fajú anya neveli fel, fennáll a veszé­lye, hogy a szabadba kihe­lyezve hamis fajú társakat fog keresni. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom