Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-02 / 259. szám

1994. november 2., szerda GAZDASÁG Munkanélküliség a térségünkben Nyíregyháza (KM) — A ke­leti megyék munkaügyi taná­csainak regionális értekezletét november 3-án és 4-én ren­dezik meg Nyíregyházán. Erre az alkalomra az Orszá­gos Munkaügyi Központ ada­tait felhasználva elkészítet­ték azt a statisztikákból álló anyagot, amely beszédes és összehasonlítási alapul szol­gálhat. Az egyik adathalmaznak ez a címe: Regisztrált munka- nélküliek száma iskolai vég­zettség szerint. Ebből kiderül, hogy Békés megyében a regisztrált mun­kanélküliek közül 1407, Bor­sodban 6104, Hajdúban 2939, Szabolcs-Szatmár-Beregben 4119 nem rendelkezik a 8 ál­A szeletek öt megye pénzügyi helyzetére utalnak talános iskolai végzettséggel. Békésben 98, Hajdúban 224, Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében 103, megyénkben 132 egyetemet végzett munka- nélkülit tartanak nyilván. A grafikonokból az is kiderül, hogy megyénk jelentős támo­gatásokat kapott a központi alapból, s a képzések, átkép­zések terén is figyelemre méltó eredményeket értünk el. Az igénylista most sem csökken Fejlődés a keleti térségben • A záhonyi „hídfőállás" szerepe felértékelődött Debrecen (G. Sz. L.) — Az utóbbi hetekben már csak­nem a napi hírek szintjén történnek az események a kelet-nyugati kapcsolat ki­építésének folyamatában. Mint arról lapunkban hírt adtunk, a napokban a Joint Venture Szövetség Debre­cenben tartott kétnapos Kelet-Nyugat Konferenciát és Üzletember-találkozót. A rendezvény célja az volt, hogy milyen módon lehet fej­leszteni Kelet-Magyarország híd szerepét a keleti és nyu­gati kereskedelem révén. A több mint kétszáz résztvevő közel egyharmada olyan orosz, ukrán, román és szlovák üzletember volt, akik már a kapcsolatfelvételen túl konk­rét javaslatokkal és ajánla­tokkal érkeztek. Számukra, il­letve a magyar üzleti élet kép­viselői részére egyaránt jelen­tős volt Berényi Lajos ipari minisztériumi államtitkár kon­ferenciát nyitó előadása, il­letve az azt követő pódium­beszélgetés. Szélesíteni kell Kedvező fogadtatást kapott az a megállapítása, hogy a Hom- kormány az előző időszaktól eltérően súlyponti kérdésként kezeli Magyarország keleti — közeli és távolabbi — szom­szédaival való viszonyát. „Nem az a cél, hogy az el­vesztett piacokat visszaszerez­zük, hanem az, hogy lényege­sen árnyaltabban és hatéko­nyabban dolgozva az eddi­ginél — s minden lehetőséget idejekorán felismerve s ki­használva — előretörjünk. Ki kell szélesíteni kapcsolata­inkat és utána minél mélyebb­re hatolni a piaci területeken. Az pedig, hogy a konferencia éppen Debrecenben került megrendezésre, a legkevésbé sem véletlen. A keleti térség és ezen belül is Záhony és kör­zete a „'hídfőállás” szerepét hi­vatott betölteni”. — mondta az államtitkár. Előadása további részében részletesen érintette az orosz és az ukrán kereskedelmi le­hetőségeket. Utalt arra, hogy felgyorsult a különböző szintű kereskedelmi diplomácia. Ma­gyarország részéről különös tekintettel a délvidéki esemé­nyekre alapvető érdek a kőolaj és a földgázigény oroszországi forrásainak biztosítása, illetve a nyersanyagok félkész- és késztermékek beszerzési le­hetőségeinek kiszélesítése. Oroszország számára viszont kiemelten fontosak az élel­miszer-, gyógyszer- és vegyi­pari termékek vásárlásán túl egyre inkább a gépipari gyárt­mányaink is. Ukrajna számára ugyancsak ezek az árufélesé­geink a keresettek elsősorban, de rendkívül széles az „igény­lista”. Elmondta, hogy a fi­zetési feltételek partnereink részéről távolról sem kedve­zőek ma még, de ez nem lehet gátló tényező. Most kell felis­merni a piaci lehetőségeket és nem szabad meghátrálni. Zavart okoz Bajor Tibor országgyűlési képviselő korreferátuma szo­rosan illeszkedett az állam- titkári előadáshoz. „Bár a ko­rábbi rendszer hirdette az in­ternacionalizmust, a határ menti együttműködés szinte kizárólag a tervgazdaság által meghatározott és jó előre szer­ződésekben rögzített vasút­üzemi kapcsolatokra korláto­zódott. így a határ menti re­gionális együttműködést sem a területi közigazgatási és civil szervezetek irányították és szervezték, hanem az itt folyó termelés szükségleteinek és a kelet-európai rendszerek napi politikájának megfelelően a nagyvállalat — a vasút. A tényleges gazdasági viszo­nyok megjelenése nemcsak a hivatalos kapcsolatokban, ha­nem a magánember életében is funkcionális zavarokat oko­zott. Ezeket ismerte fel Csap, Tiszacsemyő és Záhony ön- kormányzata, amikor a rend­szerváltás után elsőként a térségben testvérvárosi szer­ződést kötött. Az eltelt vi­szonylag rövid idő alatt ez a folyamat jelentős eredménye­ket produkált. Tény, hogy a forgalom csökkenésével meg­jelent egy jelentős nagyság- rendű munkanélküliség. Ugyanakkor kialakult és mű­ködik a fekete és a „szürke” kereskedelem. Ezzel egy idő­ben viszont erőteljesen érzé­kelhető mindhárom irányból a gazdasági és földrajzi hely­zetből adódó saját út keresése, amely szükségszerűen közös úttá kell, hogy váljon. Ki kell mondani végre, hogy a térség­ben az ukrán, a szlovák és a magyar egyaránt egymásra utalt — hangsúlyozta a kép­viselő. Lehetséges termelő tevé­kenységet folytató vámszabad terület kialakítása. Elsősorban a feldolgozóipari jelleg erő­sítésével. Erre a jogi háttér lényegében adott. A nemzet­közi gyakorlatban is elterjedt közepes nagyságrendű vál­lalkozói zóna kialakításának szándékából szükséges kiin­dulni és eleve a terjeszkedés szándékát kell számításba venni. Természetesen gondolni sem szabad arra, hogy szűk­látókörűén a beruházási költ­ségek csökkentése érdekében nem a nemzetközi gyakorlat­nak megfelelő infrastruktúra épül ki. Áll ez különösen a telekommunikációra — mondta többek között. A közös cél Záhony és körzete transzmisz- sziós szerepet tölthet be, kiépülése jelentős fejlődést, a térség gazdálkodását, s ezáltal létbiztonságot eredményezhet Az érintettek együttműködési készségén múlik a régió jövő­je. A vállalkozók üzletkiépítési szándéka érzékelhető, a kor­mányzati szféra „hangsúly- váltása” ösztönző, tehát az együttműködési irány megfo­galmazása, illetve mielőbbi megvalósítása a sürgető kö­vetkező lépés. Kinek-kinek a saját területén, a közös cél, a kisvárdai-záhonyi térség fej­lesztése érdekében — fejezte be előadását Bajor Tibor or­szággyűlési képviselő. Számítógépen a győri kekszszámlák A hagyományos papírszámlák helyett CD-lemezt használnak archiválásra Győr (MTI) — Optikai CD- lemezre helyezték át a Győri Keksz Kft. számlaarchívumát. Ezzel a hagyományos papír­számlák helyett CD-leme- zeken őrzik a cég értékesítési, beszerzési bizonylatait. A számítógépesítésre, CD- alapú számlaarchívum kié­pítésére azért volt szükség, mert a vállalat forgalma az elmúlt években gyorsan nö­vekedett, s ez maga után vonta a bizonylatok számának jelen­tős emelkedését is. A Győri Keksz és Ostyagyár 96,5 százaléka 1991-ben került az angol United Biscuits tulaj­donába. Azóta a külföldi tulajdonos jelentős fejlesztéseket hajtott végre, s ennek eredményeként a forgalom felfutott. Az idén egymilliárd forintos forgalom- növekedéssel számolnak, az értékesítés az év végéig vár­hatóan eléri az 5,2 milliárd forintot. A termelés felfutásával a cég menedzsmentjének, s fő­leg a számviteli részlegnek is lépést kell tartania. Ezért a Győri Keksz Kft. a budapesti UniQum Systems Kft.-vel szerződést kötött a papíralapú archívum optikai CD-lemezre történő átállítására. A rend­szerház egy hónap alatt elvé­gezte az archívumok ál­lapotanalízisét. A hamburgi ÁCS Systemberatung GmbH adta a fejlesztéshez szükséges felhasználói szoftvert. Ezt a szoftvert jelenleg Eu­rópában 4000 vállalatnál használják, olyan helyeken, mint a Lufthansa, a Tchibo, a Bundesbahn és a France Tele­com. A szoftvert az UniQum Sys­tems írta át magyar nyelvű archiváló programra. Rekord nevezés a Foodapest nagydíjra A szakkiállítást november 23-26-a között rendezik meg Budapesten Budapest (MTI) — A Hung- expo Rt. Agro Stúdiója no­vember 23-26-a között ren­dezi meg a budapesti vásár- központban a Nemzetközi Élelmiszeripari és Élelmiszer­gépipari Szakkiállítást, a Foodapest ’94-et. A vásárral egyidejűleg kerül sor a Kiváló Minőségű Élelmiszer (High Quality Food) termékver­senyre. A hazai és nemzetközi érdeklődés az idén minden várakozást felülmúl, amit az is mutat, hogy a versenyre 156 terméket neveztek be, közülük 13 a külföldi. A díjra pályázó készít­mények többsége a baromfi, illetve hústermék, és sok mélyfagyasztott élelmiszert is neveztek. A Foodapesten nagydíjat nyert termékeket külföldön is jegyzik. Ä világhírű német Nieder- reuther cég a Foodapesten kapott ajánlólevél, illetve a nagydíj alapján bevezeti és ajánlja a nyertes termékeket a német piacon. Festékgyártás Kétezer tonnás növekedés Budapest (MTI) — Az idén kétezer tonnával nö­veli értékesítését Magyar- ország legnagyobb festék­gyára, a francia-német tu­lajdonban lévő Total-Hae- ring Kft. A gyár termelése eléri a 15 ezer tonnát, s ár­bevétele 2,8 milliárd forint körül alakul. Az elmúlt év­ben a gyár 13 ezer tonna festéket állított elő, és az értékesítés 1,9 milliárd fo­rint volt. Peuer István ügyvezető igazgató az MTI-nek el­mondta, hogy ebben az esz­tendőben új festékgyártó egységet helyeztek üzem­be, s a gyár kapacitása így 3 ezer tonnával bővült. A márciustól működő egység tette lehetővé az értékesítés növelését. A budapesti gyárban 1500-2000 féle festéket állítanak elő. Ter­mékeiket Hollandiába, Horvátországba, Ukrajnába exportálják. A gyár 200 dolgozót foglalkoztat. Közös agrárpolitika Bécs (MTI) — A legna­gyobb kihívást a kelet-eu­rópai országok jelentik — mondotta Franz Fischler, az Európai Unió mezőgaz­dasági tárcájának szombat­on megválasztott új osztrák biztosa. Fischler, aki vasárnap Prágában a cseh mezőgaz­dasági miniszterrel tárgyalt, az osztrák sajtónak nyi­latkozva elmondta, hogy az Európai Unió egyik leg­fontosabb feladatának te­kinti a volt KGST országok integrálását az Unió mező- gazdasági rendszerébe. Mindez hosszabb távra ér­vényes, hiszen a keleti irá­nyú bővítés legjobb esetben az 1996-os kormányfői konferencia után lesz csak igazán téma — mondotta —, 1997 előtt nem számít a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Mint el­mondta, mindenképpen re­formra szorul a közös agrárpolitika, különben nem védhető ki az anyagi összeomlás. Gyorshírek Napjainkra... ...165-re emelkedett a ku­bai-külföldi közös vállala­tok, illetve más gazdasági társulások száma, a partne­rek között 38 ország cégei szerepelnek, legtöbb a spa­nyol, kanadai, francia, olasz és mexikói vállalko­zás. (MTI) A Magyar... ...Külkereskedelmi Bank Rt. november 1-jétől emel­ték a forintbetéteinek ka­matait. (MTI) A tyreKare... ...gumiabroncstömítő anya­got mutatja be csütörtö­kön 10 órától Nyíregyhá­zán, a Primom Agrármar­keting Centrum Konferen­ciatermében a Nivotex Kft. és az Alfa Globus Kft. (KM) A Duna... ...Tőzsdei Befektetési Alap befektetési jegyei novem­ber 2-ától jegyezhetők, az alap szinte kizárólag tőzs­dei értékpapírok vásár­lására kívánja fordítani a befektetők pénzét. (MTI) Szerdától... ...újabb kárpótlási jegy hasznosító rt. részvényei je­gyezhetők. A Gót Ingat­lanbefektetési Rt. újdonsá­ga, hogy az összegyűlt kár­pótlási jegyekkel ingatla­nokat, és nem privatizált ál­lami cégeket kívánnak sze­rezni. (MTI) Index (ideiglenes) november 1-én: 1590,27 (+5,08) Érvényben: 1994. november 1. Valuta Deviza Kanadai dollár 78,28 79,86 79,06 Pénznem ______Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 556,48 365,72 360,24 Német márka 70,57 71,99 7133 Angol font 173,60 177,08 175,15 Norvég korona 16,25 1657 16,37 Aasztráf dollár 78,63 8023 79,45 . Olasz lírai 1000) 68,99 70,39 69,52 Belgafrank(IOO) 343,22 350,14 346,47 Osztrákse.(IOÖ) 1030 1023 1013 Dáataaa m ts.40 1824, Port. esc.l 100) 68,88 70,28 69,77 Finn márka 23,03 23,49 23.30 Spanyol p»(tÉ) 84,71 8643 8562 Francia frank 20,62 2164 2561 Svájci frank 84,51 86,21 85,50 Holland fonni 62.95 64,21 63.64 Svédkor«« 14,76 151» 14,97 ír font 17031 17427 17228 USA dollár 105,88 108,02 106,92 Japán jen (100) 109,35 11135 110,63 ECU 134,54 13726 13591 Árfolyamok Kárpótlási jegy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom