Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-17 / 272. szám

1994. november 17., csütörtök KULTÚRA Tevejegyzet Szegény Radnóti! Minya Károly r ermészetes a tiszte­letadás és dicséretes a televízió azon gesz­tusa, hogy élő közvetítést sugárzott a Radnóti Miklós Színházból, amely a teátrum névadójának állított emléket Ötven éve ölték meg címmel. Talán érthető az a szándék is, amellyel megrendezték ezt a rendhagyó műsort. Le­gyen más, új, mindenkié. Azonban felemás érzések­kel, keserédes szájízzel áll­hattunk fel a képernyő elől az adás végén. Mint egy hul­lámvasút íve, úgy váltako­zott a versek előadásának színvonala, mivel a közön­ség is „verset kapott”. Többé-kevésbé ismert, ki- sebb-nagyobb mértékben versmondásra alkalmas sze­mélyek olvastak fel egy-egy verset a nézőtéren felállva. Váltakozott a színpad előa­dóköre is: színészek, írók és mások (?) tolmácsolásában hallhattuk a költőnek vagy magának a felolvasónak versét, vallomását. A mások azért kérdőjeles, mert volt akit bemutatott az est há­zigazdája, Bálint András és volt akit nem. (A rendezőelv ismeretlen). S amikor már- már minden porcikánkkal belefeledkeztünk volna Rad­nóti sorsába, világába, má­ris jött a hullámvölgy, vala­mely kívülálló versfelbiflá- zása. Ez bizony nem újszerű brechti elidegenítő effekt. Legfeljebb ha defekt. Be kell látni, ha egészen eredetit akarunk valamire görcsösen rátukmálni, jelen esetben az emlékműsorra az extravagáns formát, az bizony visszaüt. Letaglóz. Mint az, amikor két fiatal, egy általános és egy közép- iskolás korú tudta le a felol­vasást. Úgy mint régen a „musz" ünnepeken a szava­lókórusban. S döbbenten hallgathattuk az utolsó elő­adót a sorok közül, aki iz­galmában a „Fölöttük fú a förtelmes halál” helyett „Fölöttük fű a förtelmes halál”-t olvasott. Phüha! Szegény Radnóti! Néptáncestet... ...rendeznek a nyíregyházi művelődési központban no­vember 19-én 18 órától. Közreműködik a budapesti Bartók Béla Táncegyüttes utánpótlás csoportja, a Jósa Gyermekcsoport és az Igri- ce Néptáncegyüttes. (KM) Színházi... ...előadás lesz november 22-én a mátészalkai műve­lődési központban. A vígjá­tékot a Sztárszínház mű­vészei viszik színre. (KM) Fizikusnapot... ...szervez a nyíregyházi 107. Számú Ipari Szakkö­zépiskola és Szakmunkás- képző Intézet november 22- én. Az előadásokkal párhu­zamosan videofilmek be­mutatására és eszközkiállí­tásra kerül sor. (KM) Tárlat... ...nyílik Fehérvári József, túristvándi fafaragó mun­káiból a nyírbátori minorita templomban november 23­án 17 órakor. A tárlatot Hu­szár István festőművész nyitja meg. Az alkotásokat január 31-ig tekinthetik meg az érdeklődök. (KM) Óvodavezetők... ...fórumára kerül sor a nyír­bátori 5. számú óvodában november 24-én 9 órától. A tanácskozás témája az óvo­dai tervezés. (KM) Filmfesztivál... ...Thesszalonikiben. A Nagy Sándor nővéréről, Thessza- láról elnevezett második legnagyobb görög városban tizenkét ország filmjei ver­senyeznek a vasárnapig tar­tó nemzetközi fesztiválon. Ugyenezen a héten zajlik az idén elkészült, előzsűrízett görög játékfilmek szemléje is. A magyar versenyfilmet, Szász János Woyzeck című alkotását a hét második felében vetítik három alka­lommal. A zsűri elnöke Sza­bó István Oscar-díjas ren­dező. A díjakat vasárnap- este ítélik oda. (MTI) Szabolcsi szólások Mizser Lajos Nyíregyháza — 1864-ben Pesty Frigyes nagy vállal­kozásba fogott: összegyűj­tette „a haza helyneveit”. Pesty kitöltött kérdőíveit megyénk települései is visz- szaküldték és két község még egy-egy szólást is fel­jegyzett. 1. Ördög és pokol a vég­ház a Mándoki csere. Nincs benne O. Nagy Gábor szó­lásgyűjteményében. Róthe Lajos, Mándok jegyzője a következőképpen magya­ráz: „...helynek történeti eredete az, hogy Thököli Imre lázadó törekvésében Mándokon tartotta hadfo­gadó helyét, ’s az határban sem folyó víz sem tó nem létezik”. Hogy valóban ez történt-e, ma már nem tud­juk, de a szólás lényegén nem változtat, hiszen jelen­tése ez: a tevékenységünk színhelyét gondosan kell megválasztani. 2. Meghúzza magát, mint Komoró végen a Guta. Ezt már közli O. Nagy Gábor, mégpedig több változatban, azaz más helyneveket is említ Komorón kívül: Ko- moróc, Gyömörő Gömöre, Homoród stb. Hasonló hangzásúak ugyan, de igen valószínű, hogy a szólás Komoróról terjedt el. Szom- bathy Bernát, Kömörő fő­bírája ezt írja: „Guta Csárda hagyomány szerént régibb időkben erdős és Cserjés hely volt mellyben bizo­nyos guta Jakab rabló tar­tózkodott ’s húzta volt meg magát mainapiglan is ezen egyénről neveztetik Guta Csárdának, most is a vidék nyelvén van, meg húzta magát mint Komoró végen a Guta.” Azaz: meglapul, rejtőzik. Szakmunkások képzése A szakképzés ideje alatt három osztályozó vizsgát kell tenni a diákoknak Rajzkiállítás a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban A szerző felvétele Molnár Károly Vásárosnamény — Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye ipara ugyanolyan kilátásta­lan helyzetbe került pár éve, mint az ország többi régiójá­ban. Ez azt is jelentette, hogy az éveken át a szakmunkás- képzőkből kikerülő fiatalok döntő többsége (főleg a vasas szakmákban) a munkanél­küliek számát növeli. A meg­oldások közül egy sajátos utat kezdenek a naményiak. Erről kérdeztem Trencsényi Miklóst, a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium igazgatóját. Képzési forma — Mi a négyéves nappali kép­zés közel háromszáz diákja mellett, ebbe beleértve a hat- osztályos gimnáziumi osztá­lyokat is, 90-120 levelező ta­gozatos felnőttet is fogadunk. Korábban, de most is többen vannak olyanok, akik szak­munkás vizsgájukat követően többségük munkanélküliként jelentkeznek levelező tagozat­ra. Az 1994-ben csak Vásá- rosnaményban tíz osztályban végzett fiatalok között eszter­gályos, hegesztő, szerkezetla­katos, üvegfúvó üvegcsiszoló, géplakatos szakmájú fiatalok végeztek. Ezekben a szakmák­ban nagyon nehéz elhelyez­kedni. Ez nem jelenti azt, hogy a férfiruha-készítő, a szakács, cukrász vagy éppen az élelmi­szereladó, vagy a vegyesbolti eladók mindegyike talált mun­kahelyet. Rajtuk is segítendő határozta el a II. Rákóczi Fe­renc Gimnázium tantestülete, hogy az 1995/96-os tanévtől új felnőttképzési formát veze­tünk be. Ez a szakmunkások középiskolájának kétéves in­tenzív nappali tagozatát. En­nek a képzési formának a be­vezetését a képviselő-testület támogatja. □ Van már valahol hasonló képzési forma? — Igen, Tatabányán. Októ­ber második felében, a felnőtt- képzéssel foglalkozó helyet­tessel Toldi Zoltán, ott voltunk a tatabányai pedagógiai napo­kon. Ezzel a témával foglalko­zott Szabó József, a Közép- Magyarországi Regionális Táv­oktatási Központ igazgatója. — Részletesen beszélt arról is, hogyan lehet megszervezni, megvalósítani a távoktatást, mely elsősorban a munkanél­küliek gyors átképzését, a szakmunkások munka melletti továbbképzését tenné lehető­vé. A határainkon kívül élő ma­gyarok oktatási igényeinek ki­elégítésénél is jelentős segítsé­get adhatna a távoktatás. Az előadást követően kon­zultatív beszélgetésen vitattuk meg a felnőttoktatás napi teen­dőit. Közös tapasztalatunk volt, hogy az 1994/95-ös ta­névben a középfokú oktatási intézmények levelező tagoza­tán megnőtt a munkanélküli szakmunkások száma. Az ok­tatási intézményeket fenntartó önkormányzatoknak egyre na­gyobb gondot okoz a felnőtt- oktatás. A tatabányaiak egyedi tantervet állítottak össze, s ezt valóra is váltva juttatják el a fiatalokat a középiskolai érett­ségiig. Közösen használják □ Milyen lehetőségeket tud­nak kínálni? — 1995 szeptemberétől mi is megkezdjük a kétéves inten­zív képzést. Erre az oktatási formára a már szakmunkás­bizonyítvánnyal rendelkező, munkanélküli vagy várhatóan munkanélküli komolyan és in­tenzíven tanulni vágyó fiatalo­kat és idősebbeket várunk. A második év végén a tanulók érettségi vizsgát tehetnek. A képzés ideje alatt három osztá­lyozó vizsgát kell tenni a diá­koknak. Be kell tartaniuk az is­kola házirend­jét, természete­sen azoknak, akik a II. Rákó­czi Ferenc Gim­názium diákjai lesznek. Mi meg­állapodást ír­tunk alá a tata­bányai dolgozók gimnáziuma és szakközépisko­lája igazgatójá­val. Ennek ér­telmében a szak­munkások kö­zépiskolája két­éves intenzív nappali tagozata óraterveit, tanügyi iratait kö­zösen használjuk. Az oktatás, de majd az érettségi során szerzett tapasztalatokat folya­matosan egyeztetjük, illetve egymás rendelkezésére bo­csátjuk. így közösen bizo­nyára eredményesebbek lehe­tünk. Együtt várható □ Mit tegyenek azok, akik eb­ben az iskolatípusban kíván­nak szakmunkás-bizonyítvány- nyal a zsebükben újra középis­kolások lenni? — Jöjjenek be a vásárosna­ményi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumba, ahol jelentke­zési laphoz juthatnak. Jelent­kezési határidő 1995. augusz­tus 1. Reméljük sokan fognak jelentkezni gimnáziumunkba, illetve szereznek eredményes középiskolai érettségi bizo­nyítványt. Szakmunkás-bizo­nyítvánnyal illetve érettségi­vel együtt várhatóan javulnak az elhelyezkedési lehetőségek. Mi ezt szeretnénk, kollégáim­mal együtt. Magyar grafikusok Ungváron Barát Mihály Ungvár — A Kárpátaljai Szépművészeti Múzeum és a Miskolci Városi Galéria együttműködésének köszön­hetően színvonalas grafikai tárlat nyílt székvárosunkban. A kiállítás anyagát a XVII. Országos Grafikai Biennálé díjazott alkotásaiból válogat­ták össze a miskolciak (a bien- nálékat immár hagyomány- szérűén ott rendezik meg, s az anyaországban és külföldön egyaránt élénk érdeklődés kí­séri őket.) A kiállítás előzménye, hogy a két múzeum együttműködé­se keretében idén tavasszal Miskolcon tárlatot rendeztek a kárpátaljai festészet klassziku­sainak, Boksay Józsefnek és Erdélyi Bélának a vásznaiból. Ennek viszonzásaként most a miskolciak látogattak el hoz­zánk a tárlattal. A rendkívül változatos tech­nikákkal készült mintegy fél­száz grafika közös tulajdonsá­gai, hogy mechanikai úton sokszorosíthatók, de nem kor­látlanul, hanem egy meghatá­rozott számban. Magyarorszá­gon és nálunk is nagy igény mutatkozik a művek iránt, hiszen az egyetlen példányban előállított alkotások megvásá- rolhatósága — az ismert gaz­dasági helyzet miatt — egyre csökken az érdeklődők köré­ben. Klasszikus és modem irányzatok váltakoznak, újsze­rű eljárásokkal született műve­ket látunk, réz-, fa-, linómet­szetek, szitanyomatok, szeri­gráfiák, rézkarcok, ofszetek, fotorepesztések, acélnyoma­tok békésen megférnek egy­más mellett. Jómagam különösen szíve­sen időztem el Gyulai Lívi- usznak, a magyar grafika jeles művelőjének finoman kidol­gozott litográfiái előtt, ame­lyek — sajátos ellenpólusként — a nyugati és a keleti civili­záció egy-egy jellegzetességét örökítik meg. Megkapják a né­zőt tömörségükkel és a fantá­ziának tág teret adó allegori­kus kicsengésükkel a korábbi biennálén nagydíjat nyert Grál József színes homogram lap­jai, Kéri Imre és Szabados Ár­pád gondolatgazdag szitanyo­matai. Említésre méltó még, hogy a tárlatot elkísérte Ungvárra Dob- rik István, a Miskolci Városi Galéria igazgatója, Pető János grafikus- és festőművész, va­lamint Dobos Klára újságíró. A vendégek eszmecserét foly­tattak a szépművészeti mú­zeum vezetőivel és előzetes megállapodást kötöttek arról, hogy 1995 első felében kiállí­tás lesz Miskolcon az ötvenes­hatvanas évek nálunk fellelhe­tő szocreál műveiből (?) ké­sőbb pedig ők jönnek el hoz­zánk egy újabb tárlattal. Az első népfőiskola jubileuma iskolák alakulásakor a legna­gyobb tömegű parasztság nemzetbe emelését, polgáro­sodását tűzte ki célul. Ma már ez nem lehet cél, fontos ellen­ben, hogy e tekintetben is meg­őrizzük a néphagyományt, ál­talában a népi, történeti érté­keinket. Hazánkban ma körülbelül háromszáz településen mű­ködnek népfőiskolák és évente több tízezer embert érintenek mint hallgatót. A Felső-Tisza vidékén 25 népfőiskola műkö­dik. Ezek nagy része közmű­velődési intézményben műkö­dik. Az elkövetkező évek fela­data, hogy természetes úton egyre több művelődési házban jöjjön létre népfőiskola. A Fel­ső-Tisza-vidéki Népfőiskolái Társaság ehhez minden szak­mai és módszertani segítséget megad. A magyar népfőiskolái moz­galom a dánhoz viszonyítva nem tud gyorsabban fejlődni, intézményesülni az anyagi források hiányában. A Művé­szeti és Szabadművelődési Alapítvány évente 30 millió forinttal, a Pro Renovanda Cultura Alapítvány évente 5 millióval támogatta eddig a népfőiskolákat. Sok népfőis­kola, ha nem nyer pályázaton, szinte megszűnik anyagiak hiányában, kivétel a művelő­dési házakban működő népfő­iskolák, ahol mintaszerű együttműködés alakult ki. Saj­nos jövőre a tervek szerint az egyharmadára csökken az ala­pítványok támogatása, aminek beláthatatlan következményei lehetnek a népfőiskolái moz­galomra nézve. Ebben a helyzetben sokat segíthetnek a helyi önkor­mányzatok. Az önkormányza­toknak mecénásként kellene segíteni a népfőiskolákat, a garantált finanszírozás mellett javítani szükséges a működési feltételrendszert. Hisz jól tud­juk, hogy helyi társadalom nem épülhet fel polgárok nél­kül és csak társadalmi összefo­gással, önszerveződéssel, a népfőiskolák és önkormányza­tok együttműködésével lehet csak előbbre lépni. Nyíregyháza (KM) — Dánia és egyben a világelső népfőis­kolája egy kis észak-schleswi- gi faluban Roddingben jött lét­re 1844. november 7-én, e cél­ra megvásárolt egyszerű épü­letben. Grundtvig és Kőid ne­véhez fűződő dán népfőiskolái mozgalom az elmúlt évtize­dekben töretlenül fejlődött. Húsz év múlva már 15 népfő­iskola, 1870-ben pedig 52 mű­ködött Dániában, napjainkban 108 népfőiskolája van az or­szágnak. Valamennyi népfőis­kola bentlakásos, korszerűen felszerelt intézményt jelent. A magyar népfőiskolái moz­galom a dánhoz hasonlóan pa­raszti gyökerű, hiszen a har­mincas években az első népfő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom