Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-16 / 271. szám
Fórum olvasóink leveleiből Mecénásokat keresünk Huszonegy éve alkot rendkívüli értékeket Vásárosna- ményban az Országos Fafaragó Tábor. Több száz alkotás várja a bemutatkozást szekrényekbe, vitrinekbe zárva. Az eltelt két évtized arra ösztönzött bennünket, hogy egy képes kiadványban adjunk számot az elért eredményekről. A könyvben a művészek önnön magukról és a fáról, a legősibb művészeti anyagról is vallanak. A megjelentetéséhez azonban nincs elég pénzünk, ezért kérünk minden művészetszerető embert, céget, hogy lehetőségeikhez mérten támogassák a hiányt pótló mű kiadását. Előre is megköszönjük, hogy a felajánlott adományokat a vá- sárosnaményi városi művelődési központ 810-403 451-es számlájára küldik, amelyen elkülönített módon kezeljük. A kiadvány szerkesztői nevében: Schmidt Sándor táborvezető Sánta Miklós a művelődési központ igazgatója Lemaradtunk November 5-én szombaton, Nyíregyházáról Záhonyba szerettem volna utazni a Budapestről Csapra induló gyorsvonattal. De csak szerettem volna, mert a nyíregyházi állomás dolgozói félretájékoztatták az utasokat. Éppen megérkeztem az állomásra, amikor bemondták, hogy húsz percet késik a Debrecenből 9.33 órakor érkező és Záhony felé 9.35-kor induló gyorsvonat. Gondoltam, addig egészség- ügyi szükségletemet kielégíthetem, mivel akkor még csak fél tíz múlt öt perccel. Hét perc múlva vissza is érkeztem, de sajnos, a vonatnak többen már csak a végét láttuk. Ugyanis még tíz percet sem késett. Nem tudom, hol járhatott, amikor húsz percnyi lemaradása volt... Most, amikor vasútvonalakat akarnak megszüntetni és májustól már így is ritkábbak a járatok, nem beszélve a menetrend olyan összeállításáról, hogy a Budapestről érkező gyorsvonat előtt 10 perccel előbb elmegy a Záhonyba induló személyvonat és csak órák múlva megy másik... Nem hiszem, hogy meg lehet engedni ilyen pontatlanságot, felelőtlen kijelentést. Tudom, hogy a késés bejelentése csak tájékoztató jellegű. Na de így?! Miért nem mondanak tíz percet, vagy hozzáteszik, hogy „várhatóan, valószínűleg”, ha nincs pontos értesülésük a késésről? Név és cím a szerkesztőségben Kihagyták Tollat kellett fognom, mivel nem állapot, amit itt Sóstóhegyen az úttal tesznek. A november 7-ei számban olvastam egy cikket, a kormányrendelet támogatásról szóló részt. Idézek belőle: A módosítás alapján a központi költség- vetés a rendeletben meghatározott esetekben támogatja a települési önkormányzatot... Jó, az útépítő vállalat csinálja az utat, azt is nagy hűhóval. Van egy utca, amelyik csak szakaszonként van megcsinálva. Ez a Csalogány út. Az út elejét megcsinálták a Csalogány közig, de onnan tovább sehol. Csak a gircses-görcsös alapkő van, majd szétrázza a gyerekkocsit, biciklit, autót, ami átmegy rajta. Gyalog pedig kriminális, egy hónap és az ember vehet egy új cipőt! Valószínű, elkerülte az illetékesek figyelmét, hogy akik a Csalogány utca végén laknak, mind befizették a 30 ezer Ft hozzájárulást az útért. Azok is azon az úton járnak haza. Tudjuk, hogy drága az anyag, de miért kerüljünk egy utcát, ha anélkül is hazajuthatunk. De, ha jó úton akarunk menni, akkor kerülnünk kell. Azt a 10-15 méter szakaszt miért nem csinálják meg? Ezen spórolnak? K. S.-né Sóstóhegy Elmaradt a bemutató Egy vállalkozói húzás áldozatai lettünk. 1994. október 27én levelet kaptunk a debreceni Demkó Feder Kft.-től a termék manager aláírásával, melyben meghívnak november 3-án 18 órára a nyíregyházi Korona étterembe egy vacsorával egybekötött termék- bemutatóra. Nagy szlogen, sorsjegyek beígérve. Nyíregyháza üzletemberei, vállalkozói ezt elhitték, készültek és este hat órára mindenki ott volt. Ám most jött a meglepetés! Tömegesen bementünk és álltunk a Korona bejáratánál, kerestük, hogy hol lesz a rendezvény. Rendezvény helyett egy rosszul öltözött fiatalember kérdésünkre tájékoztatott, hogy a termékbemutató elmarad, ugyanis az előadónő influenzás lett, s így itt ma este semmi nem lesz. A vendégek egy-egy megjegyzéssel, csalódottan távoztak. Utólag annyit tudtunk meg, hogy az étterem nem is volt lefoglalva, a vacsora sem volt megrendelve. Az ilyen magatartás legyen a vállalkozóknak a legrosz- szabb példa, mert ettől az üzleti világ borzong, s elfordul. Szolgáljon tanulságként minden vállalkozó és üzletember számára. Tóth Zoltán Nyíregyháza, Róka u. 18. Ha ilyen ütemben emelik a benzinárakat, maholnap már a Trabant is luxus lesz, nemhogy az ilyen autók Balázs Attila felvétele Jtogászszemmel Tudnivalók az öröklésről (1.) Dr. Bartha Sándor E lap hasábjain már történt említés arról, hogy az örökhagyó halála esetére szóló egyoldalú nyilatkozattal, végrendelettel vagyonáról, vagy annak egy részéről rendelkezhet. A végrendelkezés szabadságára vonatkozó rendelkezés nemcsak a végrendeletre, hanem minden vég- intézkedésre is irányadó. A végintézkedés ugyanis lehet egyoldalú, jogügylet és lehet kétoldalú. Az egyoldalú jogügylet maga a végrendelet, míg kétoldalú jogügyletként legtipikusabban az öröklési szerződést szoktuk említeni. Tehát az öröklési szerződés a végintézkedés egyik fajtája, amely a halál esetére tartalmaz rendelkezést, azonban nem egyoldalú jog- nyilatkozattal, hanem kétoldalú akaratnyilvánítással, vagyis szerződéssel történik. Ennek megfelelően a szerződő fél intézkedéséhez a másik fél is kötve van, attól egyoldalúan, a másik fél hozzájárulása nélkül nem térhet el. A szoros értelemben vett öröklési szerződés a szerződéses végintézkedések leggyakoribb formája. Az öröklési szerződés alanyai az örökhagyó és a szerződéses örökös. Az öröklési szerződésben az egyik fél mindig csak mint örökhagyó, a másik fél pedig mint a tartást, vagy életjáradékot nyújtó szerződéses örökös szerződhet. Kétféle minőségben, tehát kölcsönösen örökhagyóként és szerződéses örökösként egyik fél sem szerepelhet ugyanabban a szerződésben. Az öröklési szerződésre egyébként az írásbeli végrendelet alakiságai az irányadók. Ebből következik, hogy örökhagyóként mindig egy személy szerepelhet az öröklési szerződésben. Ez alól egyetlen kivételt ismer a törvény: a házastársak, örökhagyóként ugyanabba az okiratba foglalva, közösen is köthetnek öröklési szerződést. A szerződéses öröklésnél viszont nincs akadálya annak, hogy több személy közösen, akár együttesen, akár egyetemlegesen öröklési szerződést kössön. A szerződéstípus tartalmi kapcsolatára figyelemmel jogi személy is köthet öröklési szerződést. Az öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. A szerződéses örökös részéről nyújtott szolgáltatás a tartás, vagy életjáradék. Tartalmára a tartási, illetőleg az életjáradéki szerződésre vonatkozó szabályok adnak eligazítást. A szerződéses örököst a szolgáltatásáért, vagyis a tartásért vagy az életjáradékért, az örökhagyó örökösévé teszi. Ez tehát az örökhagyó ellenszolgáltatása. Az öröklési szerződést a tartási, az életjáradéki szerződéstől abban különböztetjük meg, hogy a tartási vagy életjáradéki szerződés esetében a tartás ellenében juttatott vagyontárgy (egyébként az esetek többségében az ingatlan), a szerződés alapján nyomban az eltartó tulajdonába kerül. Öröklési szerződés esetében azonban a tulajdonjog átszállása csak az örökhagyó halála esetében történik meg. Ez az örökhagyó részére nagyobb biztonságot nyújt, mert a szerződéssel lekötött vagyontárgyak — a ház, a telekingatlan, a bútorok és más ingóságok — a tulajdonában maradnak. A szerződéses örökös, mint a vagyontárgyak tulajdonjogának várományosa, csak az öröklési szerződésben kikötött mértékben és módon használhatja a vagyontárgyat. A törvény a tartást, vagy életjáradékot nyújtó szerződéses örökös jogait is biztosítja akkor, amikor kimondja, hogy az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet. Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra az örökhagyóval szerződő félnek a javára az ingatlannyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ez a rendelkezés azonban, amennyiben a bejegyzés elmarad, a harmadik személy jóhiszemű és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti. (Folytatjuk) A kezdő... ...vállalkozó sem adókedvezményben, sem adómentességben nem részesül az első évben — üzenjük Csizmadia Gézának Kisvárdára. Levelünket... ...ismeretlen helyre költözött megjegyzéssel visszahozta a posta, így jogi tanácsunkat itt közöljük K. Zoltánná nyíregyházi lakos számára: Ä gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt a volt férjével kötött megállapodást követően csak két év eltetével indíthat pert. A bíróság akkor változtatja meg az elhelyezést, ha a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése a jelenlegi helyen nincs biztosítva. A házassági vagyonközösség megszüntetését ugyancsak a bíróságtól kérheti. Életjáradékát... ...még a mi megkeresésünk előtt kiutalta önnek a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Reméljük, hogy jogos jussát azóta már rég megkapta — üzenjük Mudri Sándornak Kemecsére. Az 1992. évi... ...I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény rendelkezett azokról a szabályokról, hogy a termelőszövetkezetekben korábban tagsági viszonynyal rendelkezők, illetve örököseik miként és meddig kérhetik a tagsági viszonyuk visszaállítását. Ennek a jogvesztő határideje 1992. április 23-án lejárt, ugyanis ezek alapján kellett elvégezni a vagyonnevesítést — válaszoljuk az „Idős házaspár” jeligéjű, Tisza- lökön feladott levél írójának. A befizetett... ... társadalombiztosítási tartozást először a megtérítendő ellátásra, a rendbírságra, a késedelmi pótlékra, a végrehajtási (eljárási) költségre, ezt követően a járulékokra kell elszámolni. A kamat kiegyenlítését követően a törvény nem ad lehetőséget arra, hogy utólag méltányosságból elengedjék a kamatot — üzenjük K. Mihálynak Nyíregyházára. Átlagkereset-számítás Nagy Mihály A munka törvénykönyve tételesen szabályozza azokat az eseteket, amikor a munkavállaló részére munkavégzés nélkül jár díjazás, illetve átlagkereset. Elsőként említjük meg, a rendes (alap-, és pót-) szabadságot. Ha a szabadság a 10 napot meghaladja, ezt az átlagkeresetet a szabadság idejére, valamint a közben esedékes munkabért a munkáltató előre köteles kifizetni. Átlagkereset jár a rendes felmondási idő felére, ha a munkaviszonyt a munkáltató mondja fel. Ezt a munkáltató az utolsó munkában töltött napon az egyéb járandósággal együtt köteles kifizetni. Ezen túlmenően átlagkereset jár a közvetlen hozzátartozó halála esetén legalább két munkanapra. Állampolgári kötelezettség teljesítése idejére (pl. tanú- kénti meghallgatás, katonai sorozás), kötelező orvosi vizsgálaton való részvétel tartamára. Orvosi vizsgálatnak csak azok az esetek minősülnek, amikor a munkavállaló egészségi állapotától függetlenül köteles a vizsgálaton részt venni. Itt jegyezzük meg, hogy ez utóbbi esetekben csak annyi időre jár az átlagkereset, amennyi a tanúmeghallgatáson, vizsgálaton való részvételhez feltétlenül szükséges. Végezetül a szoptatási munkaidő kedvezmény idejére. Az átlagkereset számítását lényegesen egyszerűsítette, illetve egységesítette a jogszabály. Átlagkeresetet számítani 1992. július 1- től csak egyféleképpen kell. A kiszámításnál a pénzügyi forrás közömbös, bármilyen alapból származik a munkabér, az átlagkereset számításánál figyelembe kell venni. Az időbért (havi-, vagy órabért) nem az átlagkereset alapjául szolgáló időben kifizetett ösz- szeggel, hanem az esedékességkori (kifizetési időpont) időbérrel kell elszámolni. . Ezt a munkáltatók gyakran figyelmen kívül hagyják és az időbért is átlagolják, ugyanis az időbérnek van a legnagyobb jelentősége az átlagkereset számításánál. Különös jelentősége van ennek a gyermek- gondozási szabadságról visszatérőknél. Keresetüket az időközben azonos munkakörben és képesítéssel rendelkezők bérével arányosan kell növelni. Ha ilyen vagy hasonló munkavállaló nincs, akkor a munkáltatónál végrehajtott átlagos bérfejlesztéssel arányosan kell a bérüket növelni és ezt követően az átlagkeresetet kifizetni. Az átlagkereset számításánál az irányadó időszakban kifizetett valamennyi bért figyelembe kell venni és osztani kell az adott időben munkában töltött, illetve fizetett, de munkában nem töltött napok számával. Az órák számának kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni a rendkívüli munkaidőket, úgy mint túlóra, készenlét, ügyelet. Az átlagkereset számításának időbeli alapja az utolsó négy naptári negyedév. Ez nem mindig azonos a megelőző naptári évvel, illetve tizenkét hónappal. Ez alól csak az az eset kivétel, amikor a munkavállaló ettől rö- videbb munkaviszonnyal rendelkezik. Ebben az esetben az utolsó naptári negyedév vagy egy hónap a számítás alapja. Ha a munkavállaló egy hónapnál is rövidebb munkaviszonnyal rendelkezik, a vele azonos munkakörű és képességű képesítésű munkavállaló keresetét kell alapul venni. Ilyen munkavállaló hiányában a személyi alapbér az irányadó. Ezt a számítási módot kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a törvény munkajogi átlagkereset számítását írja elő. KM-POSTA. 1994. november 16., szerda Szerkesztői üzenetek
