Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-15 / 270. szám
1994. november 15., kedd A híd szerepe az egyházak között Őrsy László Elek Emil felvétele ■Mmmmmkommmmmmmmmsmmmmmkm Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Fontos esemény színhelye volt a napokban Nyíregyháza abból az alkalomból, hogy 100 évvel ezelőtt jelent meg XIII. Leó pápa apostoli levele a keleti egyházakról. A szabolcsi szim- pozionon a keleti és nyugati egyházak számos jeles képviselője részt vett: közöttük volt Orsy László, a Washingtoni Katolikus Egyetem és a római Pápai Keleti Intézet professzora is. Ő egyébként a nyíregyházi görög katolikus egyetem létrehozásának egyik patró- nusa is. □ Miért tartotta fontosnak professzor úr, hogy Washin- tongból felkerekedve, részt vehessen ezen a tanácskozáson? — Azért tartottam szükségesnek, mert ez a találkozó is fontos lépés az egyházak közötti kibékülésben. Magyar- országon ennek különösen nagy jelentősége van, már csak azért is, mert ez az egy görög katolikus egyház van, amely híd lehet a keleti és nyugati egyházak között. □ A szimpozionon szép és megértő beszédet mondott az egyházak sokszínűségéről és szükségességéről. — Mi keresztények hiszünk abban, hogy Isten kinyilatkoztatta magát. A kinyilatkoztatás egy forrásból jött. Ugyanakkor mi emberek, akik befogadjuk, különbözőek vagyunk. Nemcsak mint személyek, hanem, mint társadalmak is. Különböző társadalmaknak más és más a kultúrája is. Ezekbe a kultúrákba fogadjuk be ezt az egyetlen ajándékot, és azt tükrözzük vissza a kereszténység értelmezésében. Kezdettől fogva a különféle közösségekben Jeruzsálemtől Alexand- riáig az egyházaknak sajátos jellege alakult ki. És ez a sajátos jelleg tükrözi a kinyilatkoztatás gazdagságát. Ezért van az, hogy a sokszínűség nem új dolog, hanem kezdettől fogva megtalálható a vallás történetében. Ez nem is lehet másképp, mert nem csak mi, emberek vagyunk különbözőek, hanem a kultúránk is az. □ Az egyház viszont mindig is hangsúlyozta az egységet. — Való igaz, az egységet őrizni kell, hogy azt meg ne bontsuk. Ugyancikkor a különbséget tisztelni kell, és meg kell érte-- ni. A különbségek hozzátartoznak az egyház életéhez. A nyíregyházi szimpozionon is a felszólalások sokszínűsége ragadott meg elsősorban, hisz a résztvevők oly sok helyről jöttek. □ Úgy tűnik, mintha az utóbbi években feszültebbbé vált volna a keleti és a nyugati egyházak közötti kapcsolat. A magyar anyanyelvű hívőket ez talán jobban is érinti. Nem tagadható, hogy éppen a görög katolikus és a görög keleti egyház között több román és kárpátijai településen új gondok jelentkeztek. A görög katolikus egyházak jogosan szeretnék visszakapni például a korábban elvett templomaikat. Mi erről a véleménye? — Az egyházak közötti kapcsolat helyenként változik. Tudok ezekről a nehézségekről, de mivel külföldről jöttem, nem szívesen beszélek a helyi viszonyokról. De éppen az ilyen tudományos ülések segíthetnek ennek megoldásában, a feszültség enyhítésében. Már maga az a tény, hogy a különböző egyházak képviselői találkoznak és beszélnek egymással. A nyíregyházi tudományos szimpozionon egyértelműen a jóindulat volt tapasztalható. □ Ön a Pápai Keleti Intézet munkatársa. Nem mindenki tud róla sokat. Kérem, mutassa be röviden az intézet tevékenységét! — Az intézet tulajdonképpen egyetem, amelynek célja, hogy tudományos munkát végezzen a keresztény keletre vonatkozóan. Ez jelenti a kö- zelkeleti szertartásokat, keresztény vallásokat. Kutatja a régi hagyományokat. Ugyanakkor egyetemként növendékeket is oktat, a hajdúdorogi egyházmegyéből érkezőket is. □ Még egy személyes kérdés. Két, egymástól távoli, a washingtoni és a római egyetemen tanít. Hogy tudja ezt megoldani? — Ez ma már nem probléma. Washington és Róma között repülőn csak hét óra a távolság. Plébánia és püspökség az utókornak Nyíregyháza (KM) — A megyeszékhely központjában lassan véget érnek a Kossuth tér átalakítási munkái, de a végső kép formálása ugyancsak tart még. Ezután épül majd a csemege ÁBC helyére valami, most a plébániatatarozás folyik. A polgármesteri hivatal és a római katolikus egyház között 1992-ben megállapodás jött létre arról, hogy a plébánia emeleti részén az egykor állami tulajdonban lévő öt lakást az egyház visszakapja, s helyükön plébániai célt szolgáló helyiségeket alakíthatnak ki. Ez a munka már nyáron elkezdődött, a belső helyiségek átalakítása megtörtént. — Kialakítottunk egy hittantermet, egy nagyméretű gyülekezeti termet, káplánlakást, a püsök úr számára fogadóirodát, pihenőt és két vendégszobát — sorolja az eddig elvégzett jelentősebb munkákat dr. Várady József pápai prelátus, püspöki helynök —. Ezzel az épületrésszel az egész emelet az egyház tulajdonába került és az egyház használatában is lesz. A földszinti boltokat nem adhatta vissza a város, jóllehet az egész plébániát az egyház építtette. A törvény szerint ugyanis csak a lelkipásztori célokat szolgáló épületeket, vagy épületrészeket adhatják vissza, a haszon rendeltetésű államosított egyházi ingatlanokat nem. — A város kötelezettséget vállalt arra, hogy a plébániaépület külsejét felújítja, részint mert a földszint ezután is a város tulajdona lesz, másrészt az épület nagyobbik része évtizedeken át a város tulajdonában volt. Sajnos az IKSZV többszöri átszervezése miatt késő őszre maradt a munkák elkezdése, s félő, hogy ha a hideg beáll, a munka minősége látja kárát. Féltünk a tetőzet beázásától is, de szerencsére a kivitelező gyorsan elkészült a tetőfelújítással. A plébániaépület a felújítás után eredeti szépségét nyeri vissza, használhatóságát tekintve pedig megfelel majd a mai igényeknek. Az épület tetőzetén réz- csatornákat helyeztek el, kívülről piros hódfarkú cseréppel fedik, az udvarról eltávolítják az épület falához engedély nélkül odahelyezett bódékat, ezzel az udvar tágasabb lesz, s az épület is hozzáférhetőbbé válik. Teljesen lebontják és visszaépítik az első emeleti függőfolyosót. Nagy munka volt a vízvezetékrendszer, a csatonahálózat felújítása, s az eddigi gázkonvektorfűtését az építészeti előírások szerint központi fűtéssel kellett felcserélni. Mivel ez nem a plébánia kérésére, hanem a város igényei szerint történt, a költségeit is a város fizette. — Az építkezési munkáknak ez csak egy része. A másik nagy feladat a püspöki székház létesítése lesz — folytatja a plébános —. Az ismert a városlakók előtt, hogy a városi közgyűlés a püspökség részére a templom mögötti Autóker emeletes épületét adta. Már az 1992-es megállapodásban is szó volt róla, hogy ezt az épületet csereként kapja az egyház. A város nemrég a szomszédos telekkel együtt bocsátotta az egyház rendelkezésére, azzal a céllal, hogy itt egy püspöki lelkipásztori központ létesüljön. Elkészültek az előtervek. Hat pályázó küldött be vázlatot, ez segít abban, hogy dönteni lehessen: milyenné alakuljon az új épület. Az egyháznak kevés a pénze a létesítmény felépítéséhez, azonban ha elkészülnek a tervek, akkor már számíthatunk külfödi segélyekre, s ha több ütemben is, de felépíthetjük a püspöki székházat. Szeretnénk megőrizni az épület értékeit, ami megmenthető, azt láthatóvá tesszük az utókor számára is. Az Opel-taxis és Gábor pesti esete M élybordó Opel Vectra rádiótelefonos taxi. A száma 228. Főszereplővé vált ebben a kiismerhetetlen világban. Vezetője 35-40 év körüli kiegyensúlyozott, határozott fiatalember, aki nemcsak a pénz után fut. Képes elengedni több fuvart, hogy segíthessen. Sok szemben megcsillanhat a reménysugár, a márkás autó volánjánál is ülhet szolgálatkész, segítő szándékú ember. Csepp a tengerben? Vasárnap este ez a csepp egy embert mentett meg a kihűléstől. Szociális munkásképzésre utaztam fel Budapestre. A képzés után Kati sógornőmmel és fiával, Zoliival sétáltunk a Margit-híd budai hídfőjénél. Egy órát akartunk így múlatni, ami az esti mozikezdésig volt hátra. Egy parkon mentünk át, ahol szemünkbe ötlött egy nagyobb „valami” a földön. Egy részeg férfi feküdt a nedves fűben. Gondolkodás nélkül elindultunk felé. Mintegy 15 perc alatt sikerült magához téríteni, feltámogatni, hogy elinduljon saját lábán hazafelé. Két lépés után bebizonyosodott, hogy ez hiú remény. Gábor össze- csuklott. A 35 évéhez legalább 185 centiméter és 100 kilogram körüli termet tartozott, ami nehézzé tette az újbéli elindulást. Nem adtuk fel. Eltámogattuk a park utolsó padjáig és elindultam segítséget kérni. Mit kellene csinálni vele? — kérdezte Kati. Hívok egy taxit, hátha rádión segítséget tudunk kérni. Kati nyelt egyet, legyőzte a részeg emberrel kapcsolatos előítéletét, végiggondolta az összes lehetséges következményt és halkan mondta: Várj! Jövök a kocsimmal. Ahogy odaállt újra kezdtük Gábor felébresztését. Sikertelenül. Kiálltam az útra taxit leinteni. Az elsőben nem volt rádió. Öt perc múlva jött a másik. A jól szituált taxis készségesen teljesítette a kérésemet. A rendőrség elutasítása után sem kedvetleneden el. Hívta a mentőket. Többször elmagyarázta a körülményeket, mondta a mentős diszpécsernek, hogy kocsijával megvárja a mentőt. Tőlünk elköszönt, mondván, a többit bízzuk rá. Gábort a mentő elszállította. Felesége és két gyermeke visszakapta őt. Volt ember, aki segített rajta. Én pedig kaptam három karitász munkatársat, akinek fontosabb volt az élet megmentése, mint a részeg férfi elítélése. Az eső eleredt, de áldásként és nem halált ho- zóan hullott a földre. Gégény Béla egyházmegyei karitász igazgató /"K Nyílt levél Fodor Gáborhoz Budapest (MTI) — Az iskolafenntartó történelmi keresztény egyházakat aggodalommal tölti el az a tény, hogy a közvéleményt tévesen tájékoztatják iskoláink helyzetéről — olvasható abban a nyílt levélben, amelyet Katona István, a Katolikus Iskolák főhatóságának püspök-elnöke, Márkus Mihály, a Református Egyház Zsinatának iskolaügyekkel megbízott püspöke és Harmati Béla, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke intézett Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszterhez. A három egyházi vezető a miniszternek egy rádióműsorban és egy napilapban elhangzott interjúját kifogásolja, amelyben Fodor Gábor azt állította, hogy: „egy önkormányzati iskolába járó tanuló 94 ezer forintba kerül évente, amelyből a költségvetés 47 ezer forintot vállal. Ezzel szemben az egyházi iskolák növendékei 143 ezer forintba kerülnek évente, amit teljes egészében az állam vállal”. A nyílt levélben leszögezik: az állami költségvetési hozzájárulás az egyházi iskolák számára két részből tevődik össze, mégpedig a normatív támogatásból, amely ugyanannyi, mint az önkormányzati iskolák esetében, valamint az Ország- gyűlés által megszavazott kiegészítő támogatásból. A normatív és a kiegészítő támogatás összege a miniszter által alapul vett 1993-as költségvetési évben tanulóként átlagosan 78 ezer forint volt. Ez az összeg 65 ezerrel kevesebb annál, amit Fodor Gábor a nyilvánosság elé tárt. Az iskolafenntartó egyházakat aggasztja, hogy az ilyen téves adatok azt a látszatot keltik, mintha a kormányzat az egyházi iskolákat kiváltságos helyzetbe hozná az önkormányzati, illetve a magán- és alapítványi iskolákkal szemben. „Az egyházi iskolákba járó tanulók támogatása nem az egyház támogatása, hanem a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló alkotmányerejű törvényben egyértelműen megfogalmazott emberi jogok érvényre juttatásának feltétele. Alkotmányos jogainkkal és jogrendszerünkkel ellentétesnek tartunk minden olyan jelenséget, amely alaptalanul ellenséges hangulatot kelthet az emberek között iskoláinkkal szemben” — tartalmazza a három egyházi méltóság nyílt levele. A keleti egyházak méltóságáról tartottak négynapos tanácskozást a közelmúltbn Nyíregyházán a görög katolikus püspökségen abból az alkalomból, hogy XIII. Leo pápa száz éve adta ki Orientalium dignitas című apostoli levelét. Képünkön a tanácskozás résztvevőinek egy csopotja. Elek Emil felvétele Röviden Krisztus... ...király ünnepén, november 20-án Bosák Nándor püspök ünnepi szentmisét mutat be Napkoron, amelyek keretében akolitussá avat két civil személyt, akik a jövőben a hitoktatásban és a temetésben segítik a helyi plébánost. (ÚÁ) Az adventista... ...egyház október 22-én ünnepelte fennállásának 150. évét. A jubileumi istentiszteletet Budapesten, a Nagyvárad téren tartották, ahol közel ezren gyűltek össze. (KM) A barcsi... ...városközpontban dr. Márkus Mihály püspök szentelte fel október 30-án a város új református templomát, amelynek építéséhez nemcsak a helyi református hívek járultak hozzá, hanem a dunántúli egyház- kerület, a megyei közgyűlés, a barcsi önkormányzat, a német és svájci reformátusok, valamint az evangélikusok, katolikusok is. (MTI) A Bibliaszövetség... ...második őszi országos csendje napját november 12-én Budapesten, a Pasaréti Református Gyülekezetben tartották. (ÚA) A nagyváradi... ...püspöki palota az egyházé. A váradi bíróság helyt adott a Királyhágó-melléki Református egyházkerület fellebezésének, ezzel semmisnek nyilvánította a püspöki palotára vonatkozó, egyértelműen politikai megfontolásból született „ajándékozási szerződést.” A döntés nyomán a református egyház újból birtokba veheti jogos tulajdonát, melytől törvénytelen eszközökkel 1962-ben fosztotta meg az akkori hatalom. A HIT VILÁGA
