Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-15 / 270. szám
1994. november 15., kedd A maga ura a vállalkozó Nincs se vasárnap, se ünnepnap, ha csenget a vásárló, kiszolgálják Árokszállási Zoltán a templomi lépcsővel Tiszatelek (KM — M. M. L.) — Több éve már alanyi jogon minden állampolgár válthat ki vállalkozói engedélyt. Élnek is a lehetőséggel hazánkfiai. Ki azért, mert munkanélküli, ki azért, mert megunta, hogy a négy főnöke egymásnak ellentétes utasításokat adjon, ki pedig azért, hogy a nyugdíja mellett kiegészítő bevételre tegyen szert. Persze, nem mindig sikerül a vállalkozás, s amilyen könnyen ki lehet az engedélyt váltani, olyan könnyen vissza is lehet adni. A Rétköz egyik kistelepülése a hosszan elnyúló Tiszatelek. A vállalkozási engedélyek kiadásával a polgármesteri hivatalban Berecz László előadó foglalkozik. Az idei arány 10:1 — A településünkön is próbálkoznak a lehetőséggel a helybeliek, az idén eddig tíz személy váltotta ki az engedélyt — magyarázza Berecz László. — Található közöttük teherfuvarozó, géplakatos-hegesztő, palackozottital- és élelmiszer-kereskedő, szobafestőmázoló, mezőgazdasági szolgáltató, ács, valamint épület- és bútorasztalos. Egyikük adta vissza ebben az évben az engedélyt, egy nyugdíjas ruházati kiskereskedelemmel foglalkozott majd két évig. Arra hivatkozott, hogy nem volt nyereséges a vállalkozása. Összehasonlításképpen hadd említsem meg az 1993-as évet is. Tizenkét személy kérte az engedélyt, s hatan adták vissza. Jelenleg összesen negyvenöt vállalkozó él a településünkön. — Úgy érzem, az nem gond, hogy megnőtt a kereskedelmi egységek száma, hiszen azok a lakosság érdekeit szolgálják, az ellátás színvonalát emelik. Mivel több kilométer hosszú községről van szó, a boltok eloszlása arányosnak mondható, remélem, hosszú életűek is maradnak. □ A Tisza közelsége hat-e a vállalkozói engedélyek kiváltására? — Gyakran jönnek a kereskedők a hivatalba, hadd áruljanak a Tisza-parton. A part azonban tájvédelmi körzet, így nem elég a mi engedélyünk, még a Hortobágyi Nemzeti Parknak is bele kell egyeznie. Egyébként a gát tövében működik egy csárda, belül pedig egy büfé van, ez a két vendéglátó egység ki is elégíti az igényeket. Tavaly nyáron egy sportszerkölcsönző is megkeresett bennünket, aztán visszalépett. Munka a templomban Az egyik legfiatalabb vállalkozási engedéllyel Árokszállási Zoltán épület- és bútorasztalos rendelkezik. — Több éven keresztül dolgoztam Nyíregyházán a SZÁ- EV-nél, azonban megszűnt a cég. Egy évig kaptam a munkanélküli támogatást, s közben próbáltam elhelyezkedni, de nem a legjobban sikerült. Egyrészt nem könnyű Nyíregyházára bejárni, másrészt nem a szakmának megfelelő állás- ajánlatokat kaptam. Ezért gondoltam arra, jó lenne önállóan dolgozni. Az idén tavasszal váltottam ki a vállalkozói engedélyt. Egyedül - vagyok, munka pedig mindig kerül. Most épül a településen a római katolikus templom, a belső munkálatait nekem ajánlották fel. Ez sok munkát jelent, hiszen a zsaluzás, parkettázás mellett a korlátokat, a padokat, az oltárt is én készítem. Menet közben az iskolában, az óvodában van egy-egy javítás, s olykor a helybeliek is felkeresnek. Nem lehet különbséget tenni a kis javítás és a nagy értékű új munka között. — Bontott anyagból építettem egy kis műhelyt. Néhány gépet házilag készítettem, a kézi gépeket pedig vásároltam. Eddig nem bántam meg, hogy belevágtam. Eleinte félA szerző felvétele tem, hogy mindent nekem kell csinálnom, de így legalább magamnak osztom be a munkát, a magam ura vagyok. A tiszateleki főutca egyik új házának a garázsában rendezte be palackozottital-boltját és élelmiszerüzletét Földi József - né, aki korábban a nyíregyházi gabonaforgalmi vállalatnál dolgozott raktárosként. Most a kétéves kislányával van otthon. Gondolni a jövőre — A gabonaforgalminál a munkahelyem már megszűnt, gondolnom kellett arra, mi lesz, ha lejár a gyes. Sokat törtük a férjemmel a fejünket, mivel foglalkozzunk. Először zöldségre gondoltunk, de az másnak sem ment, végül palackozott italokra váltottuk ki az engedélyt. Aztán jött az igény a környékbeliektől, legyen tej, kenyér, hogy mindent megvehessenek egy helyen. Nincs se vasárnap, se ünnepnap, hiszen ha zárva is vagyunk, csengethetnek a vásárlók, s kiszolgáljuk őket. Lakatost keresnek Nyíregyháza (KM) — A megyei munkaügyi központ elkészítette megyénk legújabb munkaerőpiaci jelentését. E szerint a munkaadók számos szakmunkásnak állást kínálnak, s az ősz folyamán újabb átképző tanfolyamok indultak. Ősz elején megyénkben 48 ezer 510 volt a regisztrált munkanélküliek száma. Közülük több mint 41 ezer fizikai állományú. Szeptemberben a munkanélküliek közül 930-an létesítettek munkaviszonyt, 321-en kezdték meg tanulmányaikat valamelyik képző tanfolyamon, 61-en előnyugdíjra váltak jogosulttá. Szeptember végén, október elején 1360 üres állást kínáltak megyénk munkaadói. Nyíregyháza körzetében például 20 ácsot, 12 víz- és csőszerelőt, 10 hidegburkolót, 45 varrónőt kerestek. Ibrányban 15 asztalos kiközvetítését kérték. Vásárosnaményban 15 lakatosnak ajánlottak munkát. Mátészalka körzetében tíz cipőfelsőrész-készítő felvételét hirdették meg. Baktalóránthá- zán 20 gépi varró állása várt betöltésre. Nemrég komplex vállalkozó-vámkezelő tanfolyam, számítógépes szövegszerkesztő-tanfolyam, vendéglátó-vállalkozó tanfolyam indult. Véget ért a gazdaképző, a szociális ügyintéző, a bú- torasztalos- és a vámügyintézőtanfolyam. Kállai János ~\ t em sejtelmeskedni l\/ akarván, inkább ta- i Y pintatból pontoztam ki a közismert Ady-vers címének első szavát. Szükség van finomított fogalmazásra, mivelhogy pedagógusberkekben — anélkül, hogy a nagyobb mértékű elbocsátások fenyegető rémét folyton emlegetnénk—nagy a feszültség manapság. Aggodalomra van ok, hiszen a jövő évi költségvetés tervezetének irányszámai kevés jóval kecsegtetnek. És akadnak a kilátásba helyezett, megszorító pénzügyi intézkedéseket igazolni látszó tények is. Tény, hogy az is- kolárafogható gyerekek létszáma mintegy húsz százalékkal csökkeni t). Ez a körülmény óhatatlanul az intézménybezárások, a katedra nélküliség perspek- tívátlanságát körvonalazza. Hiú ábránd lenne azt hinni, hogy az oktatásügyet a mennyiségi csökkenés érintetlenül hagyhatja. Mindent nem lehet változatlanul megtartani, ami jelenleg még megvan; az átalakulás a tanügy minden szintjén elkerülhetetlen. Csakhogy: korántsem mindegy, miként; milyen megfontoltan, vagy mennyire drasztikusan, logikátlanul, netán a mindenkori pénzügyi egyensúly diktálta kényszereknek engedelmeskedve. Mert — hallottuk nemrég egy nyíregyházi sajtótájékoztatón a parlament oktatási bizottsága alelnöké- től — van munka, van szabad kapacitás az esetleg fölöslegessé váló pedagógusok képzettségének megfelelő területeken. Mondjuk: az átképzésben, á felsőfokon tovább nem tanulók iskolarendszeren kívüli oktatásában, a középfokról kimaradtak továbbléptetésé- ben, az idegennyelv-oktatás szivárvány-tarkaságú intézményhálózatában. Csak, s vélhetően itt keresendő a rejtély kulcsa: mindezeket koordinálni kell, szerbe- számba venni a potenciálisan létező munkahelyeket, stratégiát kidolgozni —főhatósági szinten — a kedvezőtlen folyamatok jó irányba terelésére. Ezzel tompíthatnák — mint tette a költő is — az elbocsátó szó kíméletlenségét egy szép üzenettel: munka van, munka lesz... Páll Géza tárcája Kórházi közjáték X T áratlanul alattomo1/ san jött az infarktus. * Szerencsére az enyhébb arcát mutatta a betegség. De ezt se kívánja senkinek. Már lábadozik, haza engedték a kórházból, ahol egészen közelről láthatta, milyen kevés választja el az élőt és a holtat. Az orvosok szerint jól küzdött a szervezete, nem lesz semmi baj. De a kórházi élmények, a betegtársak szenvedése nagyon megviselték. átlagosan három naponként halt meg egy beteg a kórteremben. Ez volt a nagyobb kegyetlenség, nem is annyira az infarktus. Ha még néhány napig marad, talán ő is a szerencsétlen emberek sorsára jut. —Nem vártam azt, hogy a betegség jó előre szépen bekopog hozzám és átnyújtja a névjegyét. Időt ad, hogy felkészüljek a védekezésre, a talpon maradásra. Ez, tudom, hogy képtelenség. De ezt mégsem értem, milyen erők munkálkodnak az emberben, amikor a legnagyobb terhelésnek van kitéve. Miért nem akkor roppan össze? Mint üzemmérnök megéltem néhány munkahelyi konfliktust, átszervezést, vezetőváltást, termelési krízist, a vállalat átalakulását. Ha akkor ér a betegség, talán nem is csodálkozom. Akkor jól bírtam, éreztem ugyan a fáradságot, a gyengeséget, de jól elviseltem az átlagon felüli iramot. Úgy látszik, a szervezet jóval később nyújtotta be a számlát... Betegtársának mondta az infarktus előzményeit, a 45 éves mérnök. De a betegtársa sem tudott elfogadható magyarázatot adni a történ- tekre. Hogyan is tudott volna. Ot a semmittevés, a céltalanság, a reménytelenség juttatta a kórházba. Harmincéves munkaviszony után anyagkönyvelő volt, szinte egyik napról a másikra megszűnt a cége, munka- nélküli lett. Egy hihetetlenül intenzív, nagyon erős igénybevétel után hirtelen légüres térbe került. Az orvos, véleményét idézte, aki azt mondta, a gyors átmenet váltotta ki a betegséget. Korábban a szervezet megszokott egy igen erős munkatempót, s amikor ez hirtelen megváltozott, ahogy mondani szokták, porszem került a gépezetbe. Ehhez jöttek még a munkanélküliséggel járó lelki bajok. A kórház folyosóján idézték fel újra a történteket, amolyan búcsú monológképpen, mind a ketten mehettek haza. Túl voltak a nehezén, már egy kis humort is megengedhettek maguknak. Egyébként a főorvos is azt tanácsolta, nézzék más szemmel az életet, a humor az egyik legjobb gyógyszer a teljes felépülésre. Ékelődtek, hogy kárpótlást kellene kérni az előző rendszertől, illetve az előzőnek az előzőjétől. Az üzemmérnököt még az állami vállalatnál átélt sok éves megpróbáltatások tették beteggé. A másikat, aki három hétig a kórházban az ágy szomszédja volt, az új rendszernek köszönheti az infarktusát. Abban maradtak, mégsem nyújtanak be kárpótlási igényt, mivelhogy már le is járt a határideje. Mosolyogtak a döntésükön, s indultak a kijárat felé. Ott azonban nagy riadalom fogadta őket. Az egyik nővérkétől tudták meg, mi történt. Vizit közben rosszul lett a főorvos úr, valószínű infarktus.-m t em is csoda, ennyi in- J\l farktusos beteg lát- x Y tán, hogy infarktust kap a főorvos is — mondta csendesen az egyik beteg, majd hamiskásan hozzátette:—Hiába ő ismeri a legjobban a betegséget. Úgy látszik a betegség nem ismeri a főorvos urat. Megjegyzem én figyelmeztettem a főorvos urat, jobban vigyázzon magára, mert idekerül mellénk. És akkor ki fog minket meggyógyítani... — Sajnálom, sok a tanár. Önt is nélkülöznöm kell... Ferter János rajza ffCoitimentár Tomboló erőszak Kováts Dénes |—T gyre aggasztóbb je- B-j lek vetnek árnyékot JUJ a közbiztonságba vetett hitünkre, a rendőrségi és hírügynökségi jelentések sorra-rendre közlik az erőszakról, garázdaságról szóló híreket. Ékes példája ennek az a napokban történt eset, amikor ismeretlen tettesekből álló csoport benzinnel töltött söröspalackokat dobott be egy gyöngyösi cigánycsalád házába, s gyújtották fel a lakást. Ezenkívül is számos hír számol be közterületen történt útonállásokról, amikor gázsprével fújnak, ököllel ütnek le idősebbeket és fiatalokat, s veszik el értékeiket. Nemcsak az éj leple alatt, de fényes nappal is. A gyilkosságokról nem beszélve, mert bár többnyire a vita hevében villan a kés, de a nyereségvágy is életet kioltó tényező. Úgy tűnik, a tomboló erőszaknak nem igazán sikerül gátat szabni, kérdéses a büntetés is, hiszen a legtöbb esetben ismeretlen tettes vagy tettesek ellen indul az eljárás. Bár megyénkben a komolyabb ügyek nagy részét sikerül felderíteni, ez nem mindenütt van így, nem beszélve arról: a sok elfogott is kevés, ha néhány gazember szabadon garázdálkodhat. A jelen körülmények között az erőszak okai nemcsak a rendőri munka hatékonyságában kereshetők, s az sem lehet elfogadható érv, hogy a munkanélküliség vezet nemegyszer az útonálláshoz, hisz régen rossz lenne, ha (súlyosabb) bűncselekmények árán lehetne csak a mindennapi betevő falathoz hozzájutni. Nem hiszem, hogy ez a fő motiváló tényező. Azt gondolom, kormányzati szinten kellene keresni az erőszak megfékezéséhez, visszaszorításához vezető utat, megtalálni a megoldást, bár erre eddig nem nagyon láttunk példákat. Igaz, számos más, fontos feladata is van az ország vezetésének, de nem szabad feledni: a közérzetet nagyban befolyásoló tényező a köz biztonsága. m mr ® Hj^^T^TTE mm ...szép üzenet Nézőpont B
