Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-14 / 269. szám

1994. november 14., hétfő HAZAI HOL MI Kelet-Magyarország 5 Támogatás fészekrakóknak Átkeresztelték, de nőtt • A különbözette! is számolhatnak az érdekeltek gatási formára. Az összegek a következőképpen alakulnak: egy gyereknél az eddigi 50 ezerről 200 ezerre, két gye­reknél a 300 ezerről 1 millió 200 ezerre, három gyereknél 900 ezerről 2 millió 200 ezer­re nő az igénybe vehető tá­mogatás összege. Minden to­vábbi gyerek 200 ezer forintot „ér”. egyébként a lakás költségveté­sének legfeljebb 65 százalékát teheti ki. Nagyobb hangsúlyt kap a rendeletben a „méltányolható lakásigény” fogalma. A ked­vezmény ugyanis csak akkor jár, ha a lakás mérete nem ha­ladja meg a család létszámával arányos igényt. Ahogy az osz­tályvezetőtől megtudtuk, azok l Szőke Judit Nyíregyháza (KM) — Ahhoz képest, hogy azt rebesgették, megszűnik, elég nagy arány­ban felemelték. Mármint a szocpolt. Illetve — mivel át is keresztelték — a lakás- építési kedvezményt. De a névváltozás nem sokat vál­toztat a lényegen: a hitel­célok maradtak, sőt eggyel ki is bővültek. A kormány október 21-i ülésén módosította a lakáscélú támogatásokról szóló rende­letet. Eddig csak óvatos infor­mációk láttak napvilágot, de már megjelent a Magyar Köz­löny, sőt a rendelkezések no­vember 7-től életbe is léptek. Utánajártunk a részleteknek, s néhány ponton még az értel­mezésbe is belevágtunk. Ol­vasóink tájékoztatásában Si­mon János, az OTP megyei igazgatósága lakossági hitel­osztályának vezetője volt se­gítségünkre. Feltételek A rendelet hatálya kiterjed a lakásépítésére, értékesítés cél­jára gazdálkodó szervezetek által épített lakások megvásár­lására, valamint gazdálkodó szerv által a vevőjétől meg­vásárolt lakás újraértékesíté­sére, s újabban adható a ked­vezmény a települési önkor­mányzat kijelölése alapján in­gatlanközvetítő szervezettől való olyan lakás megvásár­lására is, melynek tulajdonosát nyugdíjasok házában helyez­ték el. Tehát azok, akik ma­gánforgalomban szerettek vol­na lakáshoz jutni, továbbra sem számíthatnak erre a támo­A támogatáshoz jutásnak több feltétele is van. Csak ak­kor lehet igénybe venni pél­dául, ha az áfavisszaigénylés még nem történt meg (erre még december 31-ig van le­hetőség) és a kölcsönön és a támogatáson kívül az építtető legalább egyharmad saját erőt igazol. Ahogy megtudtuk, en­nek az igazolásnak több módja is van. Építkezésnél mérvadó a telekvásárlásról szóló adás­vételi szerződés, illetve hely­színi szemlét tartanak. Vásár­lásnál az adásvételi szerződés a „bizonyítéka” a saját erő fel- használásának. Az egyetemistára is Építkezés esetében a ked­vezményt a készültségi fokkal arányosan folyósítják, vásár­lásnál az építő gazdálkodó szervezetnek utalják át (tehát nem kerül készpénzben fo­lyósításra). A kedvezmény a 35 év alatti, eleddig gyer­mektelen házaspárok, akik lakást építenének vagy venné­nek, nyilatkozhatnak két gye­rek vállalásáról és így a ■be­költözők számát 4 fővel tudják figyelembe venni, ami befo­lyásolja a méltányolható szo­baszámot. A mellékelt HVG- ből származó táblázat szem­léletesen mutatja az ár, a szo­baszám és a családtagok szá­ma közötti összefüggést. (Megjegyzés: 3 vagy több gyermeket nevelő család ese­tében a lakásigény felső határa személyenként nem fél-, ha­nem 1-1 szobával nő.) Többen érdeklődtek a „gyermek” kategóriája iránt. Amint megtudtuk, eltartottnak 16 éves korig minősül egy családtag, de e szempontból 25 éves korig elismerik a fel­sőoktatási intézmények nap­pali tagozatán tanulókra is a támogatási jogot, természete­sen megfelelő igazolásokért cserébe. Mivel e támogatás intéz­ménye nem újkeletű, csak az összegek változtak, sokan vannak, akik már egyszer igénybe vették a lehetőséget. Kérdésünkre, mely az ő ese­tükre vonatkozott, pozitív vá­laszt kaptunk. Lakásbővítéshez nem Azaz, aki után a kedvezményt már elszámolták, az után újabb lakás építése, vagy vá­sárlása esetén akkor kell a különbözet erejéig kedvez­ményt nyújtani, ha a kedvez­mény összege időközben emelkedett, mint ahogy most történt. Megszűnt ellenben az a ki­zárólagosan csak a három- és többgyerekes családokra vo­natkozó kedvező körülmény, mely szerint ők a lakásbő­vítéshez is kérhették a ked­vezményt. Nem módosult vi­szont az a tétel, hogy a ked­vezmény a feltételeknek meg­felelő családokat akkor is megilleti, ha az építéshez vagy a vásárláshoz kölcsönt nem vesznek igénybe. Utólagos kedvezmény, pót- kölcsön, kamattámogatásos, törlesztési támogatásos hitel, arányok, építkezések elhúzó­dása... hogy csak néhány pél­dát említsünk, mind arra utal­nak, hogy az átfogó szabályo­zás, összetett változások egyedi eseteket produkálnak, egyedi elbírálásokat igényel­nek. Ezért azt tanácsoljuk, hogy aki konkrét informáci­ókhoz szeretne hozzájutni, ke­resse fel a területileg illetékes OTP-fiókot, ahol készséggel és segítőszándékkal állnak rendelkezésre. Csökkenő lakásszám, emelkedő rezsi Nyíregyháza (KM) — Még- hogy lakás, de rezsi... A nyír­egyházi polgármesteri hiva­tal a szociális törvény szabta keretek között készült tes­tületi rendelet alapján ebben az évben eddig 30 millió forint lakásfenntartási tá­mogatást fizetett ki a rászo­rulóknak — tudtuk meg a szociális iroda vezetőjétől. Az egyébként pozitív dolog, hogy igen magas a megye- székhelyen az összkomfortos lakások aránya (a városon belüliek tekintetében az össz- lakásállomány 90 százaléka tartozik ebbe a legszínvona­lasabb kategóriába), ám éppen ezek fenntartása kerül a leg­többe. Az iroda felkérésére dr. Kerülő Judit készített egy fel­mérést a város lakásállomá­nyáról — épp a döntés-előké­szítés alapossága érdekében. Ebben található egy táblázat, mely a rezsivel kapcsolatos költségek alakulását vizsgálta egy év távlatában. Összeha­sonlítva az 1991 és 1992 de­cemberi adatokat (az azóta történt áremeléseket nem re­gisztrálhatta), megdöbbentő százalékok derültek ki. Nincs olyan energiahordozó-ár, köz­üzemi díj, mely százszáza­léknál kisebb arányban nőtt volna. Nyíregyháza majd min­den harmadik lakása az elmúlt tíz évben épült. A tanulmány szerint az 1990 után épült lakások közül egyetlen darab nem akadt, melyet önkor­mányzat vagy központi költ­ségvetési szerv épített volna. 1990 és 1992 között a lakásépítkezés 50 százalékkal csökkent. 1991-től ellenben a jogi személyiségű gazdasági szervezetek általi építkezések nagyságrendje jelentősen nőtt. Míg 1990-ben az adott évben átadott lakásoknak csupán 5 százalékát, addig 1991-ben már az elkészült lakások 43 százalékát ők építették. De most hagyjuk egy kicsit a számokat! A szociálpolitikus dr. Illésné Erdős Juditnak az a tapasztalata, hogy sokan túl­méretezett lakást vásárolnak illetve építenek. Igen jók a ma­gyar adatok, amelyek szerint 3,3 fő jut egy lakásra, no de... A lakásmobilizáció például nem a kívánatos ütemű. Ez azt jelenti, hogy idős, már gyere­kek nélküli szülők tágas laká­sokban laknak, közülük sokan nehezen viselik a fenntartással kapcsolatos terheket, — vala­milyen okoknál fogva még­sem választanak kisebb lakást. Az önkormányzati lakást meg­vásárlók között is szép szám­mal akadnak olyan családok, akik a teherbíró képességüket rosszul ítélték meg. A másik oldal is jellemző, azaz sok, akár többgyerekes család kis lakásba kényszerül összezsú­folódni, megrekedni. Legne­hezebb helyzetben az egyedül­állók vannak... A szakember szerint a ren­deletmódosítás annak kedvez, akinek vagy van már valami­lyen eladható lakása, vagy egy kis sprórolt pénze, melyet megmozdítva és a támogatás­sal kiegészítve nagyobbra cse­rélhet. Neki egyébként az az elve, hogy mindenki olyan lakásban lakjon, melyet a jö­vedelmi helyzete megenged. Az, ami a világon mindenütt természetes, hogy könnyen, gyorsan lehet munkahelyet és lakást váltani az országhatá­rokon belül, nálunk ma — több ok miatt, sajnos — nehe­zen elképzelhető. Talán élénkülni fog az ingatlanpiac Nyíregyháza (KM) — Igen aktívak a lakásépítésre (arra is) szakosodott gazdálkodó szervezetek. Naponta olvas­hatjuk az újságokban, hogy építkezni szándékozókat tobo­roznak. Körbetelefonáltuk őket, hogy a megváltozott feltételek tudatában milyen kínálatuk van jelenleg, illetve hogyan alakulnak rövidtávú terveik. Van, aki hamarosan nyil­vánosságra hozza, hogy a belváros mely két újabb pont­ján indítanak társasházépítést még ebben az évben. A Tavasz utcai első emeleti lakások — 45-80 négyzetméter közöttiek — árai 37 ezer Ft + áfa körül alakulnak. Több cég is meg- -k erősítette, hogy a lakásnagysá­gokat és a készültségi fokot az igényekhez igazították. Majd­nem mindegyik szervezet 80 százalékos készültségi fokban adja át a megbízónak a lakását. Persze, nem mindegy, ki mit ért ez alatt. Az egyik informátor szer­vezet például a belső felsze­reltség tekintetében a kész va­kolat, aljatbetonozást és a gépészeti beszerelést vállalja. De kívánságra alapcsonyabb, illetve magasabb fokozatot is készítenek. Még lehet jelent­kezni Vasvári Pál utcai újon­nan épülő lakások megvásár­lására. Építkezés kezdődik (s az elképzelések szerint több ütemben folytatódik is majd) a Sólyom utcán. A kétszintes, tetőteres társasházat jövő au­gusztusban adják át. Kisebb és nagyobb (87-90 négyzetmé­teres) lakások is lesznek ben­ne. Egy első emeleti négyzet- méter ára: 36 ezer Ft + áfa, egy második emeleti ára 34 ezer Ft + áfa lesz. Ez évi átadással, ez évi áron, új szocpol-lal — jelszó je­gyében népszerűsítenek ker­tes, kétállásos, garázsos sor­házas, lánc- és ikerházas épít­kezéseket. Ezek a munkák folytatódnak jövőre is. A pénztintézet azoknak a lakástámogatási igényét, akik ilyen típusú társasház-szer- vezetekbe lépnek be, építési hitelként kezeli. Tehát ugyan­azok a feltételek érvényesek, mintha az illető magánerős építkezést folytatna. Kevés az olyan gazdálkodó szervezet — ilyen történetesen az OTP és a Nyírinköz —, amely a saját maga, önállóan finanszírozta építést követően az elkészült lakásokat kínálja eladásra. Ez esetben az új lakás vásárlásá­ra vonatkozó szabályok sze­rint folyósítják — ha a többi feltétel megengedi — a lakás- építési támogatást. Náluk je­lenleg vannak értékesítésre váró, főleg egy-másfél szobás lakások (37-58 négyzetméte­resek), illetve olyan használ­tak, amelyre a támogatás igénybe vehető. Fosztóképző Szőke Judit M iközben sokan fel­ujjongtak a la­kásépítési támo­gatás összegének emelé­sekor, a lázas igyekezettel fogtak a tervezésbe, mi­közben mások óvatos gyanú­val látogatják végig az építőanyag-kereskedéseket, miközben többen fittyet sem hányva sem áraknak, sem béreknek, luxusépítkezésbe invesztálnak... Szóval mind­eközben elkészültek a szá­mítások, melyek eredmé­nyeképpen kiderült, hogy az év elején az országban 25-26 ezer hajléktalant tar­tottak nyilván, a fele fővá­rosi lakos (helyesebben szólva „nem lakos"). Azt még nehezebb fel­tárni, hogy hány család él a hajléktalanság úgynevezett veszélyzónájában (a szíves­ségi befogadottak, a kila­koltatás előtt állók tartoz­nak ebbe a szomorú kate­góriába). Ráadásul az utóbbi két évben felerő­södtek a hajléktalanságot újratermelő társadalmi je­lenségek. Ennek következ­tében hamarosan akár újabb 2-3 ezer ember feje felett nem lesz tető. A helyzetet súlyosbítja, hogy a tendencia szerint egyre fiatalabbá válik ez a réteg. A kormány kidolgo­zott különböző megoldási módozatokat, hogy a kiala­kult drámai szituációkat — legalább rövid távon — enyhítse. Bővítik például a szálláshelyeket, az önkor­mányzatok figyelmét pedig felhívták a nappali melege­dők férőhely számának nö­velésére, s megvizsgálják a nappali melegedők bővíté­sének anyagi lehetőségeit. A javaslatokban szerepel egy külön fejezet az érintet­tek egészségügyi ellátásá­val. Minderre elkülönítettek több mint 200 millió forin­tot. Félő azonban, hogy ez, ha elegendő is lesz a téli krízishelyzetek viszonyla­gos megoldására, édeske­vésnek tűnik az egyre sú­lyosodó társadalmi problé­ma (mit társadalmi problé­ma!), végletessé és töme­gessé vált emberi sorsok hosszú távú rendezésére. Néhány sorban Az 1990-ben... ...újonnan épült nyíregyhá­zi lakások 95 százaléka épült önerőből, 1991-ben ez az arány 57 százalékra csökkent. (KM) A hivatkozott... ...alaprendelet száma: 106/1988 (XII. 26.) MT, a most érvénybe lépetté pe­dig 141/1994 (XI.2.) Korm. (KM) Jelentősen... ...megnőhet a lakásépítések száma — legalábbis több szakember ezt jósolja. Töb­ben úgy vélik, hogy a támo­gatás és a különféle hitelek az „olcsó vidékeken” jelen­tősen fellendíthetik a lakás­építéseket, a fővárosban vi­szont és azokban a városok­ban, ahol a telekárak akár meghaladhatják a ráépült lakás értékét is, inkább azoknak jelentenek segítsé­get, akiknek már van va­lamilyen — mondjuk la­kótelepi — lakásuk, de on­nan eddig nem tudtak továbblépni. (HVG) Az 1994. dec. 31... ...előtt kiadott építési enge­délyek esetében azt a tényt, hogy a tulajdonos áfa­visszatérítésben nem része­sült, az adóhatóság igazol­ja. (KM) Duplájára nő... ...egy nemrég módosított PM-rendelet értelmében a lakáscélú megtakarítások után folyósítható külön- kölcsönök felső határa is. Ehhez továbbra is jár állami törlesztési támogatás, ami azt jelenti, hogy a futamidő első öt évében a havi tör­lesztőrészlet 70, a második öt évben 40 százalékát a költségvetés téríti meg a banknak az adós helyett. (HVG) Megemelték... ...az állam által garantált kamattámogatásos hitelek felső határát is. (HVG) A lakásépítési... ...támogatás szempontjából gyermek az építtető (vásár­ló) vér szerinti, örökbe fo­gadott vagy gyámsága alatt álló gyermeke, valamint az intézeti vagy állami nevelt gyermek — bizonyos felté­telek megléte esetén — ezeket az alaprendelet tar­talmazza. (KM) Ha felépül végül a házunk... Harasztosi Pál felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom