Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-12 / 268. szám
MAGÁNVÉLEMÉNY Riogatásaink Egyszer már volt divatban az az össznépi társasjáték, amelynek lényege: az egyik minisztériumból kiszivárogtatnak egy nagy számot 10 és 100 között — mondjuk 70- et —, hogy annyi százalékkal emelik valaminek az árát. A felháborodás természetesen óriási. Néhány napig a „közvélemény” há- borog, majd Illetékes bejelenti: nem is hetvennel, „csak” harmincöttel emelték az árat. Még őröltünk is a szerencsének, hogy nem volt igaz a szóbeszéd, s boldogan fizettük a sokkal magasabb árat. Úgy tűnik: huzamosabb ideig szünetelt ez a licites, mostanában azonban visszatért. Szinte nem is telik el nap anélkül, hogy valamilyen „csatornán” ne értesülne az ember arról, ki mindenki kíván árat emelni, amivel prímán lehet riogatni bennünket. Az utóbbi idők legemlékezetesebb „húzd meg, ereszd meg”-je az energiaáremeléshez kötődik. Ennyivel kellene emelni; annyival nem lehet; mégis próbáljuk meg; elég lesz kevesebb is, bár mindenképpen több kellene; aztán leváltják a vezérkart s lön újabb százalék, de már nem ekkortól, hanem akkortól és természetesen nagyobb kompenzációval. Az energia mellett a benzin, a kávé az állandó áremelés-veszélyes termék, ezeket még mindig lehet felfelé srófolni, ami különösen akkor szférák zenéje az ember fülének, amikor azt hallja: a világpiaci ár csökken. Ha ez ráadásul véletlenül be is következik, nálunk tovább emelik az adótartalmat, a vásárló pedig már nem is reagál: elfásult. Évenként visszatérő a biztosítások körüli huzavona, most a héten éppen titkosították a díjemelési javaslatot, merthogy a biztosítók „túllőttek a célon”, 24,1 százalékkal akarták emelni a kötelezőt, természetesen átlagosan, tehát a gyakori kocsikét úgy kb. egyharmadnyival. (Az érdekvédelmi szervezetek az alacsony szolgáltatási színvonal miatt legfeljebb öt százalékos emelést tartanának elfogadhatónak.) Nem beszélve az olyan trükkökrök mint a „malus”, ami elméletben jó, de a gyakorlatban a károsult a tettenérést kivéve futhat az elkövető és a biztosító után; egyszerűen nem hagynak betétlapot, mert piti kár okozásáért is annak többszörösével emelkedik „malusos” díjuk. Természetesen nem arra a következtetésre akarok jutni, hogy a mai infláció és a gazdaság jelen állapota mellett ne legyen áremelés — ez elképzelhetetlen. De társasjátékot sem kellene űzni belőle, hogy ki tud nagyobbat mondani (elfogadtatni), ezzel elvenni a kis maradék kedvünket, sulykolni az emberekbe a frászt. A mostani helyzethez több tisztesség, mértéktartás illik. Marik Sándor Lakos László Balázs Attila felvétele itt veszített a legtöbbet, mivel a korábban kialakított integrációs rendszer, részben az állami támogatások csökkentése, részben pedig a privatizáció miatt felbomlott, sok helyen megszűnt. Másik pedig nem épült ki helyette. Ezért tartjuk legfontosabbnak, hogy piaci stabilitást teremtsünk a gazdálkodóknak. A tőkehiányt azonban másféle eszközzel is csökkenteni kívánjuk. Továbbra is jelentős támogatást fogunk nyújtani a termeléshez. A növénytermelés és állattenyésztés forgóeszköz-szükségletéhez kamatámogatásokat adunk. Továbbá jelentős tétel lesz a valószínűleg megszűnő mezőgazdasági fejlesztési alap helyett, az ideitől szűkebb reorganizációs támogatási keret. Viszont a mezőgazdasági gépek vásárlásához a hitelfelvételt azzal fogjuk segíteni, hogy rendkívül jelentős, már a reorganizációnál megismert mértékű 60-70 százalékos kamattámogatást adunk. □1 Hogy áll a kárpótlásijegy-elszámolás a kárrrendezési hivatalok és a szövetkezetek között? — Hivatalba lépésem után egyik legfontosabb feladatomnak tartottam, amelyet ügy látszik sikerült is elérni, hogy a kárrendezési hivatalok elszámolását a nagyüzemekkel szemben meggyorsítsam. Nyíregyházán is elhangzott, hogy a megyei kárrendezési hivatal a nagyüzemek 90 százalékával elszámolt, így azok már megkaphatják a kárpótlási jegyeiket. Nem tudjuk mennyi jegy van az üzemeknél, mivel ilyen bejelentési kötelezetség nincs. Most própénz legnagyobb hányadát, a 75-ből több mint 40 milliárd forintot a piaci szabályozásra kívánunk fordítani. Részben az exportpiacok visszaszerzésére, részben pedig a hazai piaci zavarok kiküszöbölésére. Látszólag ez nem jelent támogatást. Én viszont azt hiszem, hogy a mezőgazdaság Már az országgyűlés őszi időszakának kezdetén elhatározta a megyei képviselőcsoport, hogy megismerteti megyénk agrár- problémáit a földművelésügyi miniszterrel. Lakos László, aki moszkvai tárgyalásai miatt volt kénytelen elhárítani a szeptember végén megrendezett első megyei mezőgazdasági kiállítás és vásár, az Agro Food megnyitását, a napokban végre vendégünk volt. Egynapos nyíregyházi látogatásán a megyei közgyűlés elnökével tárgyalt, majd az agráriumhoz tartozó megyei szakintézmények vezetőivel, este pedig mezőgazdasági termelőkkel találkozott. Látogatást tett a dohányiparnál, valamint a Primom Agrármarketing Centrumában, közben időt szakított a megyei sajtó képviselői, köztük lapunk munkatársa kérdéseinek megválaszolására. Cl A mezőgazdasági termékek import védővámjai bevezetésének hírét nemtetszéssel fogadta a külföld. Különösen Csehország reagálása volt éles. — Nem értem Csehországnak a védővámokkal kapcsolatos súlyos elmarasztalását. A november elsején életbeléptetett vámok ugyanis tiszteletben tartják egyéb megállapodásainkat, így az EFTA-val kötötteket is. Tehát mindaddig, amíg ez a megállapodás fennáll, a védővámok a közöttünk lévő élelmiszer- és mezőgazdasági termékforgalomra nem vonatkoznak. Ugyanezeket lehetne elmondani a legtöbb erre vonatkozó külföldi gonddal kapcsolatban. A GATT megállapodás ugyanis lényegében szintén tiszteletben tartja az effajta külön jogokat. □ Az FM-hivatalok és a mezőgazdaság állami szakirányításában részt vevők jövőbeni feladataival kapcsolatban meglehetősen nagy a bizonytalanság. Milyen változásokra lehet számítani e téren? — A Földművelésügyi Minisztérium és az FM-hivatalok által képviselt állami ha- tóssági jogkörök felülvizsgálata folyamatban van. Jelenleg még nagyon sok olyan állami feladat van, amit nem szükséges megtartanunk. Ezeknek egyrészét a megyei 77 Hetvenötből több, mint negyven milliárdot a piaci szabályozásra kívánunk fordítani, o* mmmmim*mmmmm*m*i***"***^^ .Jf J | és helyi önkormányzatoknak kell átadni, más részét át kell engedni a most szerveződő Agrárkamaráknak és különböző, a termelők által létrehozott szervezeteknek, együttműködéseknek, terméktanácsoknak, érdekképviseleteknek. Csak azokat a jogköröket, hatósági feladatokat akarjuk megtartani állami hatáskörben, amiket mi tudunk jobban ellátni, elláttatni. Amiket a termelők jobban megtehetnek, azokat nem kívánjuk megtartani. Attól függően, hogy az egyéb szerveződések, különösen az Agrárkamara hogyan, milyen ütemben áll fel, fogjuk ezeket a feladatokat átadni. Ennek természetesen anyagi következményei is vannak. □ A termelők számára milyen támogatási lehetőségeket kíván adni a földművelés- ügyi kormányzat? — A kormány továbbra is nagyon fontosnak tartja az agrárágazatot. Az új támogatási rend kialakítása most készül. A a. báljuk felmérni az érdekképviseleteken keresztül. Az FM-nek most az új privatizációs törvény előkészítése kapcsán sikerül elérni, hogy egyes, még meglévő élelmiszerfeldolgozó üzemek privatizációja során eredeti kárpótlási jegy tulajdonosok — így a törvény szerint kárpótlási jegy elfogadására kötelezett szövetkezetek is — ne a kárpótlási törvényben előírt 20 százalék tulajdoni hányadot vásárolhassanak meg kárpótlási jegyeikért, hanem ki fogunk tűzni olyan csomagokat, amelyben akár 80-90 százalékot is szerezhetnek. Ez lesz a legfontosabb lépés, amely a szövetkezetek kárpótlási jegyei felhasználhatóságának javítását célozza. □ Falugazdász-hálózat megszüntetéséről változatlan-e a véleménye? — Meggyőződésünk, hogy nem képzelhető el az új tulajdonosok, a kisgazdálkodók integrációja hosszú távon egy állami alkalmazott, a falugazdász közreműködésével. Egyszerűen fizikai képtelenség, hiszen ennek az embernek tájékozottnak kéne lenni jogi ügyekben, támogatási rendszerben, szakmai ügyekben, mint a növénytermesztés, állattenyésztés, a kertészet és ennek részleteiben a műtrágyázástól a vegyszerezésig. De tájékozottnak kellene lenni a piaci ügyekben, hogy mit érdemes, mit kell termelni. Ez egy kétségbe esett kísérlete volt az előző kormánynak, hogy az általa megszüntetett — ha nem is helyesen, de mégis csak működő — integrációs rendszer helyett valamit adjon. A mezőgazda- sági termelés összefogására, integrálására többcsatornás rendszert kell kialakítani. Ennek részét képeznék az agrárkamarák, de szóba kerültek a terméktanácsok is. Ide tartozik a garantált árak rendszere és különösen ide tartozik az Agrármarketing Centrumhoz köthető új felvásárlási, értékesítési együttműködések támogatása. A szaktanácsadásban ezek a szervezetek valamennyien részt vesznek az önkormányzatok, vagy éppen a gazdák által kialakult helyi szervezetekkel együtt. Tehát mi ezt a fajta segítséget nem 77 Az öntözés támogatása megmarad, megpróbáljuk az anyagi terheit csökkenteni, yy akarjuk megszüntetni — bár ’95-re nincs ennyi pénz — hanem azt szeretnénk elérni, hogy mindazok, akik e pályákon ezzel foglalkoznak, egyaránt hozzájuthassanak. □ Fenn marad-e a megye számára is sorskérdéssé váló öntözési beruházások támogatottsága? Nem lehetne-e eltekinteni az öntözést drágító előírásoktól, hogy akár „fekete”-kutakról, de minél többen támogatott berendezéssel öntözhessenek? — Az öntözés támogatása megmarad, sőt a parlament a pótköltségvetés keretében még plusz pénzt is adott erre a célra. A feketekutakkal kapcsolatban azt szeretném azért elmondani, hogy megvizsgáljuk a dolgot, megpróbáljuk ennek az anyagi terheit csökkenteni. Ám nem szándékunk és nem is célunk az, hogy ezt a kérdést kivonjuk a szabályozásból. Hogy jövőre mennyi pénz áll erre rendelkezésre azt körülbelül tudjuk. Azt kellene elérni, s ebben szeretnénk együttműködni a szakemberekkel, hogy a felhasználása hatékony legyen, de ezeknek a támogatásoknak a fekete igény- bevételi lehetőségét csökkentsük. ^ Kedvező változások várhatók a szövetkezetek kárpótlási jegyeinek hasznosításában, yy Galambos Béla AKTUÁLIS INTERJÚNK Első a piac, második a tőke A mezőgazdaság felbomlott integrációs rendszere sok mai gond oka
