Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-10 / 266. szám

1994. november 10., csütörtök ELETUNK ŐSZÉN A postás most hosszan csenget Novemberben, decemberben emelt nyugdíj • Külön utalványon egy összegben Nyíregyháza (KM) — Az országgyűlés határozatban döntött a nyugdíjak szep­temberi 8 százalékos emelé­séről. A határozat alapján a Kormány rendeletében in­tézkedett a nyugellátások és a baleseti nyugellátások emeléséről, valamint a nyug­díjszerű rendszeres szociális ellátások és a gyermekgon­dozási segély pótlékának az emeléséről is. A szeptembert megelőző időre vonatkozó visszamenőleges egyösszegű kifizetésről az Országgyűlés is határozott. Visszamenőleg Annak, akinek a nyugellátását, baleseti nyugellátását ez év szeptemberében már felemel­ték, a szeptemberben kapott emelés összegének nyolcszo­rosát novemberben, a nyugdíj szokásos kifizetési időpontját megelőzően, külön utalvá­nyon egy összegben juttatják el a nyugdíjasokhoz. Mint köztudott, szeptember 1-jétől 8 százalékkal kellett emelni az 1994. január 1-je előtti idő­ponttól megállapított öregségi nyugdíjat — bányásznyugdí­jat, előnyugdíjat, az egyes mű­vészeti tevékenységet foly­tatók öregségi nyugdíját és a korengedményes nyugdíjat — rokkantsági és baleseti rok­kantsági nyugdíjat, baleseti já­radékot, özvegyi és szülői nyugdíjat, árvaellátást, a me­zőgazdasági szövetkezeti ta­gok öregségi és munkaképte­lenségi járadékát, a szakszö­vetkezeti tagok növelt összegű öregségi és munkaképtelensé­gijáradékát, valamint az özve­gyi és növelt összegű özvegyi járadékot. Ugyancsak emelni kellett szeptemberben azt a hozzátar­tozói nyugellátást is, amelyet 1993. december 31-ét követő, de az 1994. szeptember 1-jét megelőző időponttól állapítot­tak meg. Ki veheti fel? Ha a 8 százalékos nyugdíj- emelésre jogosult 1994. au­gusztus 31-ét követően és 1994. november 1-jét megelő­zően meghalt, a részére járó, de az elhalálozása miatt fel nem vett visszamenőleges emelés összegét a vele közös háztartásban együtt élő házas­társa, gyermeke, unokája, szü­lője, nagyszülője és testvére egymást követő sorrendben, ezek hiányában pedig az örö­kös veheti fel a halál napjától számított egy éven belül. A hozzátartozói ellátáshoz (az özvegyi nyugdíjhoz, a végki­elégítéshez, az árvaellátáshoz, a szülői nyugdíjhoz és az öz­vegyi járadékhoz) annyi hó­napnak megfelelő egyösszegű emelés jár, ahány naptári hó­napra a hozzátartozói ellátást az 1993. december 31-ét köve­tő és az 1994. szeptember 1-jét megelőző időben folyósítot­ták. A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások visszame­nőleges emelése ügyében meghozott törvény szerint an­nak a nyugdíjszerű szociális ellátásra jogosultnak a részére, akinek az ellátását felemelték, az emelés összegét azokra a hónapokra visszamenőlegesen is egy összegben folyósítani kell, amely hónapokban 1994. január 1-jétől augusztus 31-ig ellátásban részesült, feltéve, hogy a nyugdíjszerű rendsze­res szociális ellátásra 1994. novemberében is jogosult. Emlékeztetőül Szeptember 1-jétől kellett meghatározott összeggel emelni a rokkantsági járadé­kot, az átmeneti járadékot, a vakok rendszeres szociális se­gélyét, az egészségkárosodási járadékot, valamint a közpon­ti szociális segély összegét. Visszamenőlegesen egy ösz- szegben kell folyósítani az emelést azoknak is, akiknek a nyugdíjszerű szociális ellátás­ra való jogosultsága — az el­halálozás kivételével — 1994. szeptember 1-je és október 31- e között megszűnt. Akinek a nyugdíjszerű rend­szeres szociális ellátását szep­temberben felemelték, az eme­lési összeg nyolcszorosát a ter­vek szerint még ebben az év­ben kiutalja a Nyugdíjfolyósí­tó Igazgatóság. Világnapi beszámoló és üdvözlet Nyíregyháza (KM) — Való­színű nem mindenki előtt is­meretes, hogy az ENSZ 1992- től minden év október elsejét az Idősek világnapjává nyil­vánította. A Nyugdíjasok Or­szágos Kamarája az országban működő nyugdíjas kamarák egyetértésével korábban úgy határozott, hogy az országos szintű ünnepséget Zalaeger­szegen rendezi, a megyékben és falvakban pedig a polgár- mesterek segítségét kérik az idős emberek tiszteletére tar­tandó ünnepség megszervezé­sére. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyugdíjas Kamara és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyugdíjas Klubok Szövetségének vezetői levél­ben kérték a polgármestereket a világnap méltó megünnep­lésére. Nyíregyházán a Váci Mihály Művelődési Házban került sor az ünnepségre, ahol a polgármester úr által aláírt emléklappal és virággal, vala­mint színvonalas műsorral kö­szöntötték az idős embereket. Dr. Felbermann Endre alpol­gármester beszámolt az önkor­mányzat négy évi tevékenysé­géről, eredményekről, szólt a víz-, gázépítés, telefon, sze­méttároló telep, közbiztonság javítása, piacfejlesztésről és gondokról, valamint a további elképzelésekről is. Csabai Lászlóné ország- gyűlési képviselő a parlament­ben végzett munkájáról be­szélt, s elmondta, hogy sok esetben igen keményen kell megvédeni az álláspontokat, hiszen például a nyugdíj visz- szamenőleges emelése és an­nak mértéke az állami költség- vetés pénzhiánya miatt ko­moly gondot okozott. A nyug­díjemelési témában jelentős szerepet töltöttek be a Nyugdí­jasok Országos Kamarája és MSZOSZ nyugdíjas választ­mányi képviselői is, akik hatá­rozottan képviselték a nyugdí­jas érdekeket. Beszámolt ar­ról, hogy az energiaár-emelés miatt az alacsony jövedelmű családok esetében a kompen­zációs támogatását javasolják a képviselők, legalább 15 000 forint jövedelemig. Szólt ar­ról, hogy a választójogi tör­vény módosításának tárgyalá­sánál a vita tárgyát az képezte, hogy egyfordulós vagy kétfor­dulós legyen a választás. Harmadik szónokként Illés- né Erdős Judit a polgármesteri hivatal szociális osztályának vezetője adott tájékoztatást ar­ról, hogy a megye lakosságá­ból a 60 éven felüliek aránya jelenleg tíz százalék. Öregségi nyugdíjban 11 százalék, rok­kantsági nyugdíjban 3,6 száza­lék részesül. Jelentős a gyer­meknevelési és lakásfenntartá­si támogatásra fordított összeg — e téren 60 millió forint a keret—, de közgyógyellátási igazolvány után is eddig 12 millió forintot fizetett az ön- kormányzat az egészségügyi pénztárnak. 410 fő részére ad otthont a szociális otthon és mintegy 200 főt lát el a házi­gondozói szolgálat. Mint a fentiekből is kiderül, tennivalóból és elért ered­ményről is jócskán beszámol­hatnak az illetékesek. Orosz Tiborné ügyvezető elnök Debrecenben jártak a nyugdíjasok Nyíregyháza (KM) — Lassan egy évtizede lesz, hogy a fe­hérgyarmati városi művelő­dési központ otthont adott a helyi nyugdíjasklub program­jainak. A félszáznyi idősödő hölgy és úr rendszeres vendé­ge az intézmény rendezvé­nyeinek, de önálló elképzelé­seiket is igyekeznek megvaló­sítani. A közelmúltban autóbusz­kiránduláson keresték fel a Hajdúság fővárosát, Debre­cent. Dr. Nemes István pol­gármester, aki rendszeres ven­dége a klubnak, a hétfői össze­jöveteleken is első kézből tá­jékozott a nyugdíjasok gond­jairól. Lehetőségeihez mérten igyekezett segíteni. Mostani elképzeléseik megvalósítására 15 ezer forintot adott a város polgármestere. így nem volt akadálya egy korábbi vajai, il­letve az elmúlt napokbani deb­receni túrának. A Bárdos La­jos ének-zene általános iskola autóbusza kedvezményesen szállította a klubtagokat. A debreceni útitervet előre részletesen összeállították. Ebbe belefértek a cívis város templomai, történelmi neveze­tességű helyei, de felkeresték az állatkertet, a vidámpark környékét is. Egy-egy ilyen kiránduláshoz a klubtagok is hozzájárulnak, így egy közös ebédre is sor került. Az ide­genvezetést felkészült klub­tagok vállalták. A jókedvűen hazautazó cso­port autóbuszbeli dalolásában azonban már minden különö­sebb felkészülés nélkül szinte minden jelenlévő bekapcsoló­dott. Hogyan válasszunk önkormányzatot? Nyíregyháza (KM) — A most elfogadott törvénymódosítás értelmében egyfordulóssá vá­lik az önkormányzati válasz­tás, megszűnik az érvényessé­gi és az eredményességi kü­szöb. Mostantól a polgármes­tereket, beleértve Budapest főpolgármesterét is, közvetle­nül választják. Megváltozik a? ajánlások rendszere is: a képviselőjelöl­teknek és a polgármesteijelöl- teknek az eddiginél több támo­gatót kell gyűjteniük. Újdon­ság, hogy a választópolgár egyidejűleg több jelöltet is tá­mogathat, egy jelöltet azonban ezután is csak egyszer ajánl­hat. Változásokat hoz az új jog­szabály a tízezernél több lako­sú településeken: némileg csökken a testületbe meg­választható képviselők száma, és bevezetik az úgynevezett kompenzációs listát. Erre a listára a választópolgárok nem szavaznak, ezen az egyéni vá­lasztókerületek töredéksza­vazatai — vagyis nem a győz­tesre adott voksok — alapján osztják a mandátumokat. Ez például egy 15 ezer lakosú település esetében azt jelenti, hogy kilencen kerülnek egyéni választókerületből és hatan a listáról a képviselő-testületbe. Új kategóriaként kerül a törvénybe a száz, illetve az an­nál kevesebb lélekszámú tele­pülés, amelynek lakosai há­romfős képviselő-testületet választhatnak. A megyei közgyűlés tagjait megyénként két választókerü­letben, közvetlenül választják. Külön kerületet alkotnak a tíz­ezernél több és az annál ke­vesebb lakosú települések. A megyei jogú város továbbra sem része a megyei közgyű­lésnek, így a megyei jogú vá­rosok lakosai nem szavaznak a megyei közgyűlés listáira. Minden településen ki kell jelölni egy olyan szavazókört is, amelyben a hajléktalanok szavazhatnak, vagyis azok, akiknek lakcíme csak az adott település megnevezését tartal­mazza. Új elemként biztosítja a jogszabály a Magyarország­ra bevándorolt nem magyar ál­lampolgárok választási jogát is. A fővárosban a polgárok változatlanul kerületi egyéni jelöltekre szavaznak, a kerü­leti képviselő-testület mandá­tumainak 40 százalékát a töre­dékszavazatok alapján osztják el. A fővárosi közgyűlés lét­száma csökken, tagjait teljes egészében a polgárok választ­ják, a kerületek delegáltjai nem tagjai a közgyűlésnek. A nemzeti és etnikai kisebb­ségek minden településen a választás kitűzését követő tíz napon belül kérhetik kisebbsé­gi önkormányzati választás megtartását, nem kerül azon­ban sor a kisebbségek nép- számlálására. Ez a választás is egyfordulós és akkor érvé­nyes, ha a tízezernél kevesebb lakosú településen legalább ötvenen, az annál több lakosú településeken és a főváros ke­rületeiben legalább százan ér­vényesen voksoltak. Adni vagy irigyelni Kovács Éva A kormány és a parla­ment döntött, visz- szamenőleg is jár a nyugdíjemelés, melyet az érintetteknek egy összegben kifizetnek. Az út végére, mondhatni révbe ért tehát a téma, de mint tudjuk, nehéz volt az út. A korábban megkötött megállapodást később poli­tikai csatározások kísérték, az idősek, a munkában megöregedettek ügye pár­tokat, pártérdekeket szolgá­ló csemege lett. Amíg a politikusok civa­kodtak, vitába keveredtek maguk az érintettek is. Vol­tak, akiknek az szúrt sze­met, miért mindig az öre­gek, miért nem a fiatalok kapnak bármilyen mértékű támogatást, akadt, aki úgy gondolta, az idős embernek már mindene megvan, míg a fiatalok családot tarta­nak, gyermeket nevelnek, ruháznak és iskoláztatnak. Mindenkihez méltatlan ez a vita. Abban is bizonyos vagyok, egyetlen társada­lomban sem tehető megkü­lönböztetés a kor szerint ré­té geződés nyomán, s gond­jai, anyagi vagy bármiféle indíttatásból korától füg­getlenül bárkinek lehetnek. Tudjuk persze, a fenti problémákra létezik, pon­tosabban létezne megoldás: ha mindenkinek annyi pén­ze lenne, amennyit szeretne, ha az ország bugyellárisa olyan tömött lenne, hogy abból az össszes szociális kiadásokra, ilyen-olyan tá­mogatásokra futja, ha a mostaninál nagyobb lenne az egymás iránti türelem, a tolerancia. Alom ez persze, tudjuk mindannyian. Olyan álom, melynek megvalósításához nem csak nekünk, de a ná­lunk jóval gazdagabb or­szágoknak sincs elegendő pénze. Nem marad hát más, mint megpróbálni igazsá­gosan elosztani a meglévő keveset, s figyelni azokra, akiknek olykor nem is any- nyira a pénzre, mint inkább egypár jó szóra lenne szük­sége. Meg arra a szemléletre, amely vallja: ha adni nem tudunk, legalább irigyek se legyünk... Délutáni pihenő Tiszaadonyban Harasztosi Pál felvétele Nyugdíjas Ki mit tud? 1994. október 14-15. újra összehozta a megye nyug­díjasklub tagjait. Ki mit tud? vetélkedőre jött össze a klubtagság. Már kora reg­geltől autóbusszal, vonattal érkeztek a szereplők és az érdeklődők. Örömteli talál­kozás barátokkal, klubve­zetőkkel, kórustagokkal, zenészekkel, vers- és pró­zamondókkal. A klubok életének ezernyi híve zsongott mindenfelé. Ki­lenc órára mindkét napon zsúfolásig megtelt a Váci Mihály Művelődési Köz­pont színházterme. A se­rény, ügyes rendezők egyeztették a műsor mene­tét, s kialakult a produkciók egymásutánja is. A remek, élményekkel teli találkozó sok-sok epizódját vissza­pergetve magamban rádöb­bentem, hogy mindaz, amit tesznek ezek az idős em­berek, nem más, mint élet­igenlésük sugárzó bizony­sága. Hitük az élet értelmé­ben minden nehéz körül­ményük ellenére megható és példamutató más korosz­tályok számára is. A nyíregyházi Váci Mi­hály Művelődési Központ szépen díszített, egyszerű színpadán falusi népvise- letes csoportok mellett ün­nepi ruhába öltözött kóru­sok daloltak. Őszhajú asz- szonyok, hatvan-hetven éves parasztasszonyok föl­dig érő fekete szoknyában, r. fehér blúzban, a férfiak fe­kete nadrágban és hófehér ingben, mint a hivatalos énekkarok tagjai. Ugyanígy semmi csodál- nivaló sincs azon, hogy a megye 60 nyugdíjasklubjá­nak tagjai sorában seregnyi kitűnő versmondó találha­tó. Ezek az idős emberek Kosztolányi, Babits, Petőfi és Arany versei mellett a világirodalom kitűnőségei­nek költeményeibe öntött gondolatait is nagy átélés­sel tolmácsolják. Estók Jó- zsefné, aki már több orszá­gos vetélkedőn mutatta be képességeit, de Kardos Lászlóné és Gombos Já- nosné is igencsak méltó az említésre. Vagy a Fegyve­res erők Nyugdíjas Klubjá­nak férfikara, a nyírteleki Őszi Rózsa Nyugdíjas Klub népdalköre évek óta orszá­gosan is ismert kórus lett, de beszélhetnénk mind a 13 népdalkor e napi produk­ciójáról. Csodálatos volt a citerajáték Fráter Sándor, Bódi Mihály és a többiek előadásában. Felidézve a nap esemé­nyeit, élményeit láttam, hogy ezeknek az emberek­nek van hitük abban, hogy még tenni képesek, s hogy amit tesznek érték mások­nak is. Tudják, érzik, lehet értékes, szép életet adni az éveknek. Dr. Jósvai László megyei elnök II

Next

/
Oldalképek
Tartalom