Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-10 / 266. szám

1994. november 10., csütörtök HAZAI HOL-MI Újfehértó ú] úton indult el Nem fizettek a rácsatlakozásért • Tanulóidő volt • Vállalkozások segítése Pillanatkép a városközpontból Szekeres Tibor felvétele Újfehértó (KM - Cs. K.) — Úgy érzem, nem volt ered­ménytelen az elmúlt négy év — kezdte értékelését Nagy Sándor, Újfehértó polgár- mestere, aki a legutóbbi vá­lasztások óta egyben a kör­zet szocialista párti ország- gyűlési képviselője is. Nehéz rangsorolni, mi volt a legjelentősebb eredmény a te­lepülés életében, a legnagyobb változást kétségkívül a vá­rossá válás jelentette 1992- ben. Nagyon feszített ütemet diktáltak a négy év alatt annak érdekében, hogy mihamarabb behozzák a lemaradást, s na­gyon takarékosan gazdálkod­tak. Rendőrőrs Igyekeztek minden pályázati lehetőséget kihasználni, így a céltámogatásokkal lényeges előrelépést könyvelhetnek el az infrastruktúra fejlesztésé­ben. Közben biztosították a meglévő intézményhálózat za­vartalan működését, lényeges megszorítások nem voltak, nem zártak be intézményt, és csoportelvonásokat sem ren­deltek el. Mintegy kétszázhar­minc millió forintot fordítot­tak a gázhálózat kiépítésére. Több, mint hatvannégy kilo­méter hosszan épült ki a gáz­vezeték, s minden házhoz, építési telekhez „beálltak”. A tulajdonosoknak pedig csak akkor kell kifizetniük a köz­műfejlesztési hozzájárulást, ha rá akarnak csatlakoztatni a ve­zetékre. A szennyvízhálózat bőví­tésére száz millió, az utak asz­faltozására több, mint nyolc­van millió (ebből a kálmán- házi összekötő út egymaga 52 millióba került), rekonstruk­cióra pedig mintegy ötven mil­lió forintot fordítottak. A szennyvízhálózatról még any- nyit érdemes elmondani, hogy mintegy nyolc kilométer hosszan épült ki a vezeték, minden udvarra beálltak vele, s egyáltalán nem kell fizetni a rácsatlakozásért. A közbiztonság javítása ér­dekében hozták létre a rendőr­őrsöt, működéséhez az önkor­mányzat épületet és gépkocsit biztosított, továbbá egy éven keresztül állta az üzemeltetési költségeket. A telefon fejlesz­tésében csak részeredményt sikerült elérni: a város kapott egy crossbarvonalat — ezen keresztül bonyolíthatják az előfizetők távhívásaikat. Idén remélhetőleg elkészül az új telefonközpont, de csak 1995 tavaszán épül ki a hálózat, ezt követően tudják kielégíteni az igényeket. Legsúlyosabb gond a város­ban a munkanélküliség, meg­haladja a 25 százalékot. Ha valahol kevés, vagy részered­ményeket tudott elérni az önkormányzat, az pontosan a munkahelyteremtés. A kör­nyező településekkel jó kap­csolatot sikerült kialakítania a városnak, példa erre, hogy Újfehértó gesztorságával Tég­lással és Hajdúhadházzal kö­zösen valósult meg a gázberu­házás. Hitel nélkül Nem kis dolog az sem, hogy — három évvel ezelőtt — az országban elsőként sikerült helyi tömegközlekedési társa­ságot létrehozni 75 százalékos önkormányzati részesedéssel. A város (amelynek költség- vetése idén több, mint félmil- liárd forint volt) 1993-ig hitel nélkül gazdálkodott, tavaly 20 millió forint átmeneti hitelt vett fel, de már vissza is fi­zette, idén újabb, likviditási hitel felvételére kényszerül­tek, továbbá 20 milliós beru­házási hitelt kapott a kálmán- házi útra. Nagyon sok elvégzendő fel­adat van még a városban, de ennél többet, mint amit a négy év alatt elvégeztek, már nem lehetett volna vállalni, csak nagyobb hitelekkel. A költ­ségvetés 25 százalékát tavaly és idén is szociálpolitikai fel­adatokra fordították. Most 710-en, de év végéig várható­an csaknem ezren részesülnek jövedelempótló támogatásban, a gyermekétkeztetést pedig idén több, mint tíz millió fo­rinttal támogatták. A polgármester az elért eredményeket még azzal ma­gyarázza, hogy olyan hivatali apparátus áll a képviselő-tes­tület mögött, amelyik szívvel- lélekkel teszi a dolgát. Az elmúlt öt évben hat felsőfokú végzettségű szakember került a hivatalba, s ketten befejezték az államigazgatási főiskolát. Stabilizálódott az apparátus, és ezt a testület is elismeri. Az országgyűlési képviselő polgármester úgy látja, parla­menti tagsága hosszabb távon lesz kifizetődő a városnak, az elmúlt néhány hónap tanuló­idő volt. Nagyon fontosnak tartja, hogy a helyi önkor­mányzati érdekek képviselete jelenjen meg a parlamentben, amit a korábbi időszakban hiányolt. Az idén kezdték A közelgő választásokon újra indul, szeretné befejezni a megkezdett munkákat (tele­fonhálózat, szennyvízhálózat), legalább olyan ütemben foly­tatni az útépítést, ahogy eddig, hiszen a belterületi utak több, mint ötven százaléka még mindig burkolatlan. Elkerül­hetetlennek tartja egy új álta­lános iskola építését is, hiszen tarthatatlan az az állapot, hogy négy helyen működjön egy iskola, tornaterem nélkül. Idén elkezdték a tájház kialakítását, már folyik az anyaggyűjtés, a tervek szerint 1995-ben nyitja meg kapuit a látogatók előtt. Feladatnak tartja még Nagy Sándor a munkahelyteremtést, a vállalkozások segítését, pon­tosabban olyan körülményeket teremteni a városban, amelyek vonzóvá teszik a vállalkozá­sok számára. Gyarmaton még nincs itt a Kánaán Minden második házban telefon • Legfontosabb a kórház rekonstrukciója Fehérgyarmat egyik legújabb házsora Elek Emil felvétele Fehérgyarmat (KM - D. M.) — Az elmúlt négy évben je­lentős előrelépés történt az alig 9500 lelkes Fehérgyarma­ton. Nemes István polgármes­tert arra kértük, foglalja össze a ciklus jelentősebb esemé­nyeit. — A rendszerváltás előtt előkészített és indított beruhá­zás keretében a város csaknem teljes gázellátása megvalósult. Elkészült a győrteleki gázát­adó és a városi fogadóállomás, a belső középnyomású gáz­vezetékhálózat. A 260 millió forintos beruházáshoz 38 mil­lió forint állami támogatást szerveztünk. Az 1840 lakossá­gi társuló (42 ezer forint laká­sonként) közel 77 millió, míg az érintett települések, ipari üzemek és egyéb fogyasztók további mintegy 70 millió fo­rinttal járultak hozzá. Eddigi rákötések száma kétezernél több. Megtörtént az önkor­mányzati intézmények gáz­fűtésre átállítása is. □ Húsz évvel ezelőtt 280 telefonállomás volt Fehér- gyarmaton, kézikapcsolásos központtal. Történt-e ezen a téren változás? — 1990-ben félezemyi távbeszélő-állomás volt váro­sunkban. Önkormányzati költ­ségvetési hozzájárulással megépült a MATÁV műszaki épülete, s az új posta. Meg­valósult a régi állmunk is, elkészült a 4000-es automata­központ. Ezzel kapcsolatban érdemes tudni, a városi törzs- hálózatot is kiépítette a MATÁV, de a telefonbekö­téseket és az ehhez szükséges hálózatépítést már nem finan­szírozta. A telefon iránti nagy igények miatt, önkormányzati közreműködéssel, lakossági társulásban, két ütemben ösz- szesen 807 plusz vonallal bő­vült az immár távhívásos tele­fonellátás. így ma 100 lakásra közel ötven készülék jut. □ Az árvíz után megoldódott Fehérgyarmat ivóvízellátása, de hogyan alakult a szennyvíz kezelése? — A város alatt kialakult vízdomb 1973 óta másfél méterrel emelkedett, a házi szennyvízaknák környezet­szennyező hatása, a talaj- és a vízvédelem miatt égetően szükségessé vált a teljes csa­tornázottság elérése. Jelenleg a családok 72 százaléka kötött rá a szennyvízre. Itt említeném meg, a nehéz helyzetünk el­lenére több belső vízrendezési feladatot is megoldottunk. A TITÁSZ segítségével sikerült a nagyfeszültségű ellátást is biztonságossá tenni. □ A város parkjait megye- szerte elismeréssel emlegetik. Sikerült-e ezen a téren is elő­relépni? — A több mint 70 hektárnyi közcélú zöldterületből 11-12 hektár kiépített és belterjesen gondozott park van a város­ban. A FIKSZ Kft. dolgozói, illetve a közhasznú munkások végzik ezt a munkát, a köz- tisztasági feladatok egy részével együtt. Szeretnénk növelni a zöldfelületet, a par­kokat, ez azonban nemcsak szándék kérdése. □ Maradt még elvégzendő feladat? — Bőven. Ha csak az utakat említem, vagy a járdákat (45-55 millió forint kellene). Komoly felújításra szorul az autóbusz-pályaud­var, leszálló pero­nok, a 7-es buszváró mellé újak építésére lenne szükség. — A kórház re­konstrukciója min­dennél fontosabb. Meg kell oldanunk a háztartási szemét megnyugtató elhelyezést. El­maradt egyes intézményeknél a felújítás, amit pótolni kell. Nagyon sok lakást kellene építeni, segítenünk kell a te­lekhez jutást, lépnünk kell az általános rendezési terv végre­hajtásában. Ezek megvalósításában sze­retnék én is részt venni, hisz képviselőként, s polgármes­terként is indulok. A helyi MSZP az ajánló szervezetem, de támogatásáról biztosított az SZDSZ, a Munkáspárt, az Agrárszövetség és a Vállalko­zók Pártja is. Igyekszem meg­felelni a bizalomnak. A piramis csúcsán Páll Géza-j» -r em tudom, hányán l\l aludtak nyugtala- X V nul az utóbbi időben amiatt, hogy a lapok, a rádió, a tévé híradásai közreadták: mégis marad a posztján az egyik országos intézmény elnöke. Valószí­nűleg az sem rázta volna meg alapjaiban a közvé­leményt, ha nem marad beosztásában a tiszteletre méltó állami tisztviselő. Az állampolgár aligha kap a szívéhez az ilyen és hasonló közlemények hallatán, mert nem ismerik közelebbről ezeket az urakat, nincsenek napi kapcsolatban velük. Talán úgy vélekedik attól, hogyX vagy Y egy állami in­tézmény vezetője, semmi sem változik. Legalábbis az ő számára nem. Ugyanúgy kell fizetni az adót, ugyan­úgy zajlik az élet, mintha nem is történt volna változás az említett posztokon. Akkor minek a gyakori műszenzációkeltés, amely senki számára nem fontos, nem érdekes, de a riporte­rek kitartóan loholnak a szóbeszédben szereplő álla­mi vezető után, aki sejtel­mes mosollyal vagy elhárít­ja a választ, vagy a szoká­sos diplomáciai semmit- mondás sablonjával kitér az egyenes válasz elől. Sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánja a hírt. Ez aztán kielégíti a legigényesebb állampolgárt is... Nem tudom, ki gondolja azt, hogy az embereket egy csöppet is izgatja, ki lesz az AVU vagy más ismeretlen állami intézmény vezetője, ha a mostani lemond, vagy lemondatják. Attól, hogy egyik vagy másik állami in­tézmény bársonyszékében változik a személy — már majdnem azt írtam, változik a benne ülő testrész—, még nem lesz kevesebb a havi kiadása. Az is igaz, egy-egy intéz­ményt lehet jól is, és rosszul is vezetni, tehát mégsem tel­jesen közömbös, ki ül né­mely magas bársonyszék­ben. Csakhogy az emberek inkább arra kíváncsiak, megfelelő állami köztiszt­viselők foglalkoznak-e a napi ügyekkel. Helyben. Az kevésbé válik számukra fontossá, kik vannak a pi­ramis csúcsán. Röviden Ömbölyön... ...I. és II. világháborús em­lékművet avatnak novem­ber 12-én (szombaton) 11 órakor a helyi közteme­tőben. (KM) A Megyei... ...Hátrányos Helyzetű Ro­mák Érdekvédelmi Szerve­zete közérdekű kötelezett­ség vállalásának támogatói az Iparbankház Rt. Nyír­egyházi Fiókjában (4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 11 sz.) a 449-98936/43322 számon fizethetik be a se­gítésre szánt összeget. Bridzs... ...és tarokklubot szerveznek a nyíregyházi Váci Mihály Városi Művelődési Köz­pontban. Várják azok je­lentkezését, akik szeretik ezeket a játékokat. (KM) Befejezéséhez... ...közeledik a nyírturai folyékonyhulladék-elhelye- ző telep beruházása, amely állami céltámogatással és önkormányzati saját forrás­ból valósult meg, közel 20 millió forint értékben. (KM) Hatályba... ...lépett az a lakáscélú tá­mogatásokról szóló kor­mányrendelet-módosítás, mely többek között meg­emeli a lakásépítési támo­gatás, közismertebb nevén „szocpol” gyerekenkénti összegét. (KM) A Dunában a leánykar Nyíregyháza (KM - M. M. L.) — Televíziós felvételt készített a Duna TV a kö­zelmúltban a Pro Musica leánykarral. Eredetileg arra kérték fel a fiatalokat, hogy a 60 éves Kocsár Miklósról készített portréfilmben né­hány részletet énekeljenek el a zeneszerző „Miséjé­ből”, azonban mire a tele­vízió munkatársai megér­keztek Nyíregyházára, már igény volt a teljes mű fel­vételére. A Pro Musica leánykar Szabó Dénes karnagy ve­zetésével a vállaji római ka­tolikus templomot ajánlotta a felvételek helyszínéül. A tévés szakemberek először értetlenül fogadták az öt­letet, azonban mikor meg­látták a templomot és kör­nyezetét, nem bánták meg, hogy elfogadták a javasla­tot. A Duna TV ígéretet tett arra, hogy a portréfilmtől függetlenül karácsony kör­nyékén egyszer teljes ter­jedelmében leközli a közel 25 perces kórusművet. Repülők a földön Nyíregyháza (KM - T. K.) — Földön es egen tartotta évadzáró összejövetelét a nyíregyházi légisport egye­sület a napokban. Berencsi Attila, az egyesület elnöke köszönte meg az őket támo­gató cégeknek, intézmé­nyeknek a segítséget. A légisport egyesület hét végi összejövetelén Farkas Bertalan ezredes, a Magyar Honvédség repülő­szemlélő-helyettese, az első magyar űrhajós nosztalgiá­val emlékezett a repülés terén itt megtett első lépé­sekre, s ezeknek az isme­reteknek a birtokában vág­hatott neki a vadász­repülésnek és vehetett részt az Interkozmosz program­ban, majd lehetett az első magyar űrhajós 1980 má­jusában Valerij Kubaszov társaként. I "7 ^ Jegyzet |

Next

/
Oldalképek
Tartalom