Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-09 / 265. szám
1994. november 9., szerda HATTER Oly korban élnek ezek a gyerekek, amikor még önfeledt játszadozással telnek napjaik. Könnyű nekik — mondogatják ilyenkor a felnőttek, de ne feledjük, mindenki így kezdte egykoron. S hogy ki mivé lett, abban már sok minden közrejátszott... Harasztosi Pál felvétele A TB kezében a nagy kalapács A pénzintézetek valóban erősen vitatják a jelzálogszerződés jogosságát Nyíregyháza (KM - M. Cs.) — A végrehajtási törvény szerint szeptember elsejétől az állami köztartozások az adósság kiegyenlítésében elsőbbséget élveznek. A gye- rektartásdíj, egyéb tartásdíj, munkabérrel azonos jellegű kiűzetések élveznek elsőbbséget, utána a büntető és büntetésvégrehajtási eljárások költségei következnek, majd az álíami köztartozások behajtása, közöttük a TB-mulasztásoké. Ezután sorolták be az egyéb tartozásokat, közöttük a pénzintézetekét. A változásokról Ladányi Jánosáé dr.-t, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatóhelyettesét kérdeztük. Felszólítás □ A TB mikor kér valamelyik vállalkozó vagy cég ellen végrehajtást? — Amennyiben az illető cég vagy egyéni vállalkozó a tárgyhót követő 10. napig a járulékot nem fizeti be, vagy a külön megállapodásban történő napig, akkor mulasztást követett el és gyakorlatilag lehet ellene azonnal is végrehajtást kérni. A TB törvény szerint a bevallás végrehajtható köz- igazgatási okiratnak számít. A törvény szerint 501 forintos mulasztásnál is lehet végrehajtást kérni, de ez gazdaságilag a TB-nek nem éri meg, viszont egy ilyen mulasztásnál is megkapja az ügyfél a fizetési felszólítást. Megszűnt cégeknél, ha van mögöttes felelősség a behajtási eljárás felszólító levéllel, működő cégeknél (akár egyéni, akár társas vállalkozás) az azonnali beszedési megbízás elküldésével indul. Amikor az utóbbit a bank fedezet hiányára hivatkozva visszaküldi, akkor kezdődik a végrehajtás, amelynél szintén kötelező egy fokozatosságot betartani: ingótárgyak értékesítése és ha ez sem elég a követelés kiegyenlítésére, akkor következnek az ingatlanok eladása. □ Mi van akkor, ha valaki megpróbál valamilyen kibúvót keresni? — Amíg az ingóvagyon értékesítése történik, addig zár alá vesszük vagy lefoglaljuk a cég ingatlanját, hogy ne tudjon kibújni a fizetési kötelezettség alól. Amikor kitűzi a végrehajtó az árverést, megállapítja a becsértéket, erről valamennyi érdekelt felet értesíti, akinek az ingatlannyilvántartásban valamilyen bejegyzése van. Amennyiben sikeres volt az árverés, a vevő kifizette a vételárat és a TB-tartozásnál több térül meg, akkor a végrehajtó egy felosztási tervet készít és a többlet bevételből akkor már a pénzintézeti követelést is figyelembe lehet venni. Ha nem folyt be annyi, amennyi a TB-követelést fedezi, akkor a pénzintézeteknek a vételárból nem jut, ilyenkor a TB az adott cég többi vagyontárgyát is bevonja a végrehajtásba addig, míg a követelését ki nem egyenlíti. □ A pénzintézetek azért kérnek a hitelkihelyezésnél valamilyen jelzálogot, hogy fizetési mulasztás esetén az adott vagyontárgy értékesítésével hozzájussanak a pénzükhöz. Mindez ebben az esetben nem érvényesül. Miért? — A pénzintézetek valóban erősen vitatják ennek jogosságát, hiszen szerintük a jelzálog szerződés egy polgári törvény- könyvön alapuló szerződés. Viszont a végrehajtás egy egyedi végrehajtás, a cég ezután megmarad, működhet, létezik más vagyona, tehát más vagyontárgyak értékesítéséből a pénzintézeti követelést ki lehet egyenlíteni. A végrehajtási jog jelenti azt a lehetőséget a TB-nek, hogy elsőbbséget élvezzen a jelzálogjogot bejegyzőkkel szemben. Felszámolásnál viszont ez a kedvezmény már nem érvényesül, aki jelzálogjoggal rendelkezik és' legalább hat hónapja az ingatlannyilvántartásban szerepel, az a felszámolási törvény szerint elsőbbséget élvez a többi hitelezővel szemben. Fedezet □ Az illető adós tulajdonában lévő ingatlanokat milyen szempontok alapján választják ki és ebbe az adott cégnek milyen beleszólása van? — Ha a cég átütemezéssel tudja a tartozását rendezni, akkor fedezeti biztosítást kér a TB, hiszen elképzelhető, hogy ilyen módon sem tudja a cég kifizetni az adósságát. Ilyenkor az illető cég tesz javaslatot, hogy melyik vagyontárgyára jegyeztessünk be jelzálogot, amelyet felértékelés után vagy elfogad a TB, vagy kér másikat. A másik a klasz- szikus végrehajtás, amikor nincs esély az átütemezésre, vagy a megállapodásra. Ilyenkor a cég nyilvántartásából, vagy a földhivatali bejegyzésekből választja ki a TB azt az ingatlant, amelyet a végrehajtási eljárásba bevon. Az árverés megkezdése előtt a végrehajtó megállapítja az ingatlan becsértékét. Szeptember elsejéig a hivatalosan kiállított adó- és értékbizonyítványt kellett figyelembe venni, amit a polgármesteri hivatal adott ki, viszont azóta a végrehajtónak módja van ettől indokolt esetben eltérni. Az árverési előleg ennek a 10 százaléka, azok árverezhetnek, akik az árverés megkezdéséig ezt az összeget letétbe helyezték. □ A fizetési gondokkal küszködő cégeknél alig van olyan ingatlan, amelyet ne terhelne pénzintézeti jelzálog. Ha ilyen ingatlant vonnak be a végrehajtásba, a földhivatal törli a jelzálogjogot? — Amikor a végrehajtásba bevont ingatlant a TB árverésre vagy értékesítésre meghirdeti, akkor még az ingatlannyilvántartásban szerepelhet a pénzintézet jelzálogjoga. Ha az árverés sikeres, adott a vevő, akkor a jelzálogteher már nem fog szerepelni az ingatlannyilvántartásban, hanem csak a következők terhelhetik az ingatlant: törvénnyel vagy szerződéssel biztosított haszonélvezeti jog, telki szorgalom, közérdekű használati jog és ingatlanynilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog. Mindezek csak akkor terhelik az ingatlant, ha már volt ilyen bejegyzés, ha nem, akkor a földhivatal az árverési jegyzőkönyv alapján a többi tehertől tehermentesíti az ingatlant, ugyanis az eljárás eredeti tulajdonszerzésnek minősül. Akiknek jelzálogjoguk van az ingatlanra és ezt nem tudták érvényesíteni, azok ezt a jogosultságukat elvesztik az árverési vevővel szemben. 5 milliárd □ Milyen cégeket érint mindez és mekkora tartozás behajtására számítanak? — Elsősorban azoknál a cégeknél kezdeményezzük a végrehajtást, amelyek évek óta, több tízmillió forinttal tartoznak a TB-nek. Ezek a cégek a velünk kötött megállapodást nem tudták tartani, többségük nem is működik, csak a vezető és az adminisztratív létszám dolgozik, ugyanakkor nincsenek felszámolás alatt. Megyénkben a tartozás összege több mint ötmilliárd forint. / ó napot kívánok! Dr. Blézer Béla állatorvos urat keresem. — Én vagyok az. Mi a probléma, kérem? — Még magam sem tudom, de az az érzésem, hogy ennek a szarvasbogárnak a bal mellső lába törött. Mintha húzná, kérem. — Micsoda? Minek törött a bal mellső lába? — A szarvasbogárnak. Itt van a gyufásdobozban. Egy pillanat! Kiengedem ide az asztalra. Na, bújj elő! így. Ugye milyen szép? De tessék csak nézni. Sán- tikál. — Kérem, én nem gyógyítok szarvasbogarat! — Nem? Akkor mit gyógyít? — Mindent. Akár elefántot is. De bogarat, rovart! Ne Szarvasbogár haragudjon, hogy jutott ilyesmi az eszébe? — Hogy jutott? Ültem a parkban egy pádon és akkor megláttam ezt a gyönyörű szarvasbogarat. Rossz volt ránézni, ahogy vonszolta magát. Megsajnáltam, beletettem egy gyufásdobozba és idehoztam. Miért? Hová kellett volna vinnem, ha nem egy állatorvoshoz? —Nem tudom, uram, de én állatokkal foglalkozom, és nem ízeltlábúakkal. Mégis mit gondol? Mit tudnék én ezzel csinálni? — Mi az, hogy mit tudna? Meggyógyítja. —Hogyan? Gipszeljem be a lábát? Egyáltalán, honnan tudja, hogy el van törve? —Na, ne vicceljen! Nézze, hogy biceg. Figyelje csak, most fel akar mászni arra a dossziéra, de nem tud. A lábát fájlalja. Ne legyen olyan kegyetlen, doktor úr! Csináljon már valamit. — Na jó, nem bánom. Megnézem nagyítóval. Szerintem csak elfáradt ez a bogár. Vagy melege van. Nem csoda, én is alig bírom ezt a kánikulát. Na lássuk! Igen, jól sejtettem. Nincs eltörve a lába. —Biztos ez, doktor úr? —Biztos. Minden rendben. Ezek az agancsszerű rágói is remekül szuperálnak. Szép, fejlett, nagy bogár. Mit akar kezdeni vele? — Felszúrni a bogárgyűjteményembe. Szenvedélyes bogarász vagyok. —Nem értem. Ha úgyis fel akarta szúrni, akkor miért akarta előbb meggyógyíttat- ni? — Emberségből, drága doktor úr! Köszönöm, hogy megpróbált segíteni. Most visszateszem a dobozba. Hol van? Hová mászott? — Nem tudom, az előbb még itt volt. Nézzünk körül. Bár eléggé reménytelen. Könyvek, papírok, műszerek. Akárhová elbújhatott. Sajnálja? —Hát persze. Díszpéldány volt. Mivel tartozom, doktor úr? — Csak a vizsgálatért. Majd az asszisztensnőmnek fizessen. Van még valami? y j an. Itt ebben a másik 1 / gyufásdobozban la- X pul egy hőscincér. Köhög. Megnézné? A jó, a rossz — és a többi Kovács Éva A közelgő önkormányzati választások apropóján, az alighogy magunk mögött tudott parlamenti választásokra emlékezve azt mondja az egyik, kormánypártiból mára ellenzékivé vált párt prominens képviselője: optimisták a jövőt illetően, mert annak idején hatszáz- negyvenezren szavaztak rájuk, s ezek az emberek a szavazótábor jobbik feléből kerültek ki. A minősítésen azóta sem tudok napirendre térni, s próbálom magamban eldönteni: ha az volt a jobbik, milyen lehet a szavazótábor rosszabbik fele? Ugyan miféle szempontok, miféle vezérelvek alapján lehet 1994-ben, a második demokratikus választásokra utalva kijelenteni, te a jobbik, te pedig a rosszabbik táborhoz tartozol? A válasz nem könnyű, ezért—hogy amennyire lehet, reális legyek — megpróbáltam körülnézni. Főleg azokat vettem nagyító alá, akikről egyértelműen tudtam, annak idején kire adták voksaikat. Az eredményt látva máris kiderül: igen vegyes a kép. A szakmai végzettség, a társadalmi ranglétrán elfoglalt hely, az anyagiak terén ugyanis nem lehet egyértelmű véleményt mondani, ilyen alapon nemigen létezhet jó vagy rossz szavazó, hiszen lelkiismeretükre, meggyőződésükre hagyatkozva egyetlen szakmán belül, azonos diplomával rendelkezők is különbözőképpen szavaztak. Jómagam mind máig tanácstalan vagyok. Nem könnyíti a válaszadást, hogy a parlamenti választások végeredményét látva kénytelen vagyok megállapítani, a nyilatkozó szempontjából az ország döntő többsége nem a jobbik szavazók táborába tartozott, nem felelt meg a szóban forgó párt kívánalmainak, hiszen nem rájuk, hanem más-más pártokra adta jelentős többségű voksait. Nehéz a felelet arra a kérdésre is, kinek mi a jó, mi pedig a rossz. A megítélés természetesen attól függ, ki milyen életfilozófiát vall, miféle elveket követ. A választók döntöttek: törhetik is a fejüket, hogyan tudnának megjavulni... — Szívem, miért is drága a kávé...? Ferter János rajza Nyéki Zsolt A közvélemény gyakran alaptalanul veszi szigorú górcső alá a pénzintézetek munkáját, emel kifogásokat az ott dolgozók jövedelmével szemben — állította egy közelmúltban megyeszékhelyünkön vendégeskedő, magas beosztású banktisztviselő. Bár megjegyzése az adott pillanatban visszhang nélkül maradt, a hallgatóság soraiból nem mindenki értett vele egyet. Az egyik csendes vitapartner három évvel ezelőtt vette kezébe diplomáját, s végzést követően az adóhivatalnál kapott munkát. Az egyetemről ismert egykori évfolyamtársnője ugyanekkor egy jó nevű bank fővárosi fiókjánál helyezkedett el. Azonos végzettség és azonos munkában eltöltött idő mellett a fiatal hölgy fizetése közel négyszerese az adóellenőrként dolgozó társáénak, annak ellenére, hogy jelenleg mindkét munkahely költségvetési intézményként működik. Kizárva a zavaró tényezőket (az intrikákat éppúgy, mint az irigység vádját) az aránytalanság még mindig szembetűnő marad. Mint ahogy a közalkalmazottak és a köztiszviselők táborát is megosztja a jelenlegi bérszabályozás. S nemcsak a közvélemény fogadja el nehezen az egyszerű ember számára követhetetlen szakmai vitákat és érveket, bár vitathatatlan tény, hogy a nagyobb felelősséggel együtt növekszik a jövedelem is. Az általánosítás mindig rossz tanácsadó, de tény: a bankkonszolidáció terhei- ről, a felelőtlen pénzkihelyezésekről, a túlértékelt fedezetekre kiadott s elveszett hitelekről napvilágra kerülő hírek éppen azokban csökkentik a tiszteletet, akiknek a pénzintézetek valójában a megélhetésüket köszönhetik. mamiim- > g zJr .4« J *í*J s | *11 IliÍ HiÉÉHb^^Í A köz és a pénze
