Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-31 / 257. szám
1994. október 31hétfő MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Kelet-Magyarország 9 Halottak napján Kanyó Ferenc felvétele A megmaradás lehetősége A kárpát-medencei magyarság kérdéseiről Nyírbátorban Nyírbátor (KM - K. É.) — Szombaton véget ért Nyírbátorban az a tanácskozás, amelyen a Kárpát-medencei magyarság oktatási problémáit vették nagyító alá. Az Erdélyből, Ukrajnából, a Felvidékről, illetve Horvátországból és a Vajdaságból érkezett képviselők a konferencia befejezéseként állásfoglalást írtak alá. A dokumentumban leszögezik: a Kárpát-medencei magyarság harmadik közoktatási fóruma nagyra értékeli azt a tevékenységet, amelyet a Magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium, illetve a Kárpátmedencei Magyar Pedagógus Szövetség végzett az anyanyelvű és anyanyelvi oktatás érdekében az elmúlt négy esztendőben. Az etnikai és nemzeti kisebbségi főosztály révén ugyanis lehetőség nyílt a határon túli magyar oktatás erkölcsi és anyagi támogatására, mely a magyarság fennmaradásának egyik pillére ezekben a régiókban. Fontosnak tartjuk — olvasható az állásfoglalásban —, hogy az immár jól bevált támogatási rendszerek fennmaradjanak, a magyarság érdekeinek megfelelően szolgáljanak. Az anyaország és az utódállamok közötti oktatási és kulturális szerződések előkészítésébe vonják be az illető régió pedagógusszövetségeit, vegyék figyelembe annak véleményét. Elsősorban azokat a törekvéseket támogassák, melyek az anyanyelvi oktatást szeretnék meghonosítani, továbbfejleszteni. Fontosnak tartják azt is, hogy a hazai egyetemeken és főiskolákon tanuló diákok anyagi és erkölcsi támogatást kapjanak. A nyírbátori fórum résztvevői megállapodtak abban is, hogy kiemelt kérdésként kell kezelni a szórványban élő magyarság igényeit az oktatás szerint, s hangoztatták, az államközi megállapodásoknak, szerződéseknek rögzíteniük kell a továbbképzések tematikáját is. A magyar- és történelemszekció résztvevői szerint egységes magyar nyelvű pedagógiai kultúrák megalapozása céljából a jövőben olyan pedagógiai és pszichológiai előadások is szükségesek, melyek a nevelés rendszerének, a személyiségfejlesztésnek és a tehetséggondozás szempontjainak is megfelelnek. Kérték a résztvevők, hogy a Baktalórántházi Regionális Közoktatási Központon keresztül továbbra is juttassák el a Kárpát-medencei magyarokhoz a térség pedagógusainak munkáit, tankönyveket, feladatgyűjteményeket, térképeket és különböző szép- irodalmi műveket is. Nyíregyházán elült a csatazaj Emléknap Mátészalka (KM) — Dr. Für Lajos történész, egyetemi tanár lesz az ünnepi szónoka annak az ünnepségnek, amelyet a Magyar Demokrata Fórum mátészalkai szervezete és a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület szervez a reformáció emléknapja alkalmából. A Mátészalkai Város Művelődési Központ színháztermében október 31-én, hétfőn délután 4 órakor kezdődő ünnepségen Szalai László református lelkész mond imát. A műsorban közreműködik Béres Ferenc Liszt-díjas dalénekes, a Magyar Köztársaság kiváló művésze, Lipcsey Edit énekművész — kíséri Hegedűs Valér zongora- és orgonaművész —, a nagykárolyi Collegium Régizene Együttes Deák Endre vezetésével, az Ádám Jenő pedagóguskórus Csányi Ottó vezényletével, Szabó Attila orgonakíséretével. Szavalatot Néző László mond. A református templomban istentisztelet zárja az ünnepséget. Hálózat Nyíregyháza (KM) — A Neumann János Számítógéptudományi Társaság megyei szervezetének NETWORKING Csoportja szombaton tartotta alakuló ülését a nyíregyházi tanárképző főiskolán. Vitathatatlan, hogy a számítógép rendszereknek gazdasági jelentőségük van. A kötetlen beszélgetés és a rendszerbemutatás során az is elhangzott, hogy a főiskola számítógépesei a nemzetközi hálózatnak is hasznát veszik. A csoport tiszteletbeli elnökének választották Med- gyesi Józsefet, a megyei közgyűlés, elnökét, titkár lett Kaki Ákos főiskolai tanársegéd. A szervező és irányító munka főleg Bíró Sándor rendszergazdára és Bódi Antalra, a főiskola számítógép-központjának vezetőjére vár. A nyíregyházi egészség- ügyi főiskolán megrendezett XI. Országos Gyermek-Gastroenteroló- giai Kongresszuson az előadások szüneteiben a tápszergyártó cégek új termékeivel, gyógyszerújdonságokkal, egészséges táplálékokkal ismerkedhettek a résztvevők Harasztosi Pál felvétele Horváth Sándor 1944. szeptember 6-án — az angol bombatámadás alkalmával — először érintette meg Nyíregyháza városát a háború vér- és vaszivatarának a szele. De az igazi nagy vihar csak októberben söpört végig az egész Tiszántúlon, és városunkon is. Október 6-án reggel szabadult el a pokol Nyíregyházán. Menekülők áradata lepte el a várost, szétvert német csapatok teherautói robogtak végig a Rákóczi utcán Tokaj és Miskolc irányába. Sok nyíregyházi is elhagyta ekkor a várost, ki gyalog, ki szekéren, ki pedig német vagy magyar katonai teherautókra felkérezkedve. Délben pedig kihirdették a városban a kiürítési parancsot. Az óriási pánik valódi okát és hátterét csupán a háború után ismerhettük meg teljes egészében a megjelent memoárokból és egyéb háborús dokumentumírásokból. Az történt, hogy 1944. október 6-án kora hajnalban támadásba lendültek a szovjet csapatok a máramarosi havasoktól az Al- Dunáig terjedő 850 kilométeres arcvonalon, és Plijev tábornok lovas gépesített hadtestje már a támadás első óráiban áttörte a 3. magyar hadsereg hevenyészett védelmi vonalát. A támadó páncélos és lovas ékek Nagyvárad, Debrecen és Nyíregyháza felé törtek előre. A támadás fő célja az egész Tiszántúl elfoglalása, valamint az Eszak-Erdélyben harcoló német és magyar csapatok visszavonulási útjának elvágása volt. A német hadvezetés újabb és újabb páncélos és gyalogos csapatok bevezetésével igyekezett megállítani a támadást. Ennek következtében alakult ki a debreceni páncélos csata, — a második világháború egyik legnagyobb tankcsatája, amely több mint ezer harckocsi részvételével, esetenként óráról órára változó, bonyolult helyzetben október 9-től október 20-ig az erők teljes megfeszítésével tombolt. Plijev tábornok csapatai október 12-én vették be Nagyváradot, és október 20-án bevonultak Debrecenbe. Ezzel véget ért a páncélosok gigászi küzdelme, szétlőtt, kiégett páncélosok százai borították a Hortobágy tágas térségeit. Plijev tábornok erői október 21-én nyomultak be első ízben Nyíregyháza városába, és még aznap Rakamaznál elérték a Tiszát. De a város megpróbáltatásai még csak ekkor kezdődtek, mert városunk kétszer cserélt gazdát és vált ismételten harcok színterévé. Végül Plijev csapatai október 31-én végleg kiszorították a németeket Nyíregyházáról, és aznap estére már Tokaj előtt álltak. Kezdetét vette a budapesti hadművelet előkészítése. A fasiszta pusztítás Nyíregyházán is borzalmas nyomokat hagyott maga után. Lerombolták a vasúti hidat és a sóstói felüljárót. Megrongálták a Nyíregyházáról Tokaj, Miskolc, Debrecen, Kisvárda, Polgár és Vásárosnamény felé vivő vasútvonalakat. Felrobbantották a postahivatal épületét, a távíró és távbeszélő központtal együtt, a villanytelepet, a város három gabonaraktárát és a Júlia malmot is. A németek lerombolták az Artita Főzelék és Gyümölcsszárító Konzervgyárat, ahol 250 munkás dolgozott, elpusztították a dohánygyárat, használhatatlanná tették a repülőteret, sőt még a város víztartályát is felrobbantották. A Hangya raktárait felgyújtották, és itt 660 ezer pengő értékű bőráru vált a tűz martalékává. Ugyanerre a sorsra jutott a borsóhántoló üzem is. A Kossuth tér sarkán álló Ben- czúr-házat, a nagy festő szülőházát és a benne lévő Benczúr- patikát egy légitámadás során pusztították el a bombák a mellette lévő Kis Korona sörözővel együtt. Ugyanennél a támadásnál gyulladt ki és égett le teljesen a Megyeháza Egyház utcai frontjának negyedik emelete is, ahol szolgálati lakások voltak. Napokig sűrű füst borította az egész Egyház utcát. 1944. október 31-én ilyen körülmények között ült el végleg a csatazaj Nyíregyházán. Napokig nem volt áram a városban, az utcákon néhol holttestek és döglött lovak hevertek, és sok utcát az égő üzemek, raktárak és lakások füstje borított be. Tragikus sors Felavatták Kállay Miklós szobrát Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (KM) — Szombat délben avatták fel Nyíregyházán Kállay Miklós mellszobrát. Gömbös László szobrászművész alkotását a szülői ház szomszédságában, a Bessenyei- téren helyezték el, ahol Módi Zoltán polgármester, Dörnbach Alajos, a parlament önkormányzati bizottságának alelnöke, s Németh Péter megyei múzemumigazgató méltatta az egykori szabolcsi főispán, az ország 1942-44 közötti miniszterelnökének életútját. Akkor nevezték ki a kormány élére, amikor az ország már belesodródott a háborúba, s ő felismerve az egyetlen járható utat, azon igyekezett, hogy az ország megőrizze nemzeti függetlenségét, elkerülje a kettős veszedelmet, a nácizmust, a bolsevizmust. Nem sikerülhetett. Mint annyi más magyar miniszterelnöké, az ő sorsa is tragikus volt. Negyvennégy márciusában menekülnie kellett, majd a németek koncentrációs táborba zárták, de szabadulása után sem térhetett vissza hazájába. 1967-ben, amerikai emigrációban halt meg. Hamvait nemrég hozták haza Kállósemjénbe, szombattól pedig szoborral is emlékezünk rá. Hfrmuxtra A muzulmán... ...hatóságok Közép-Bosz- niában letartóztattak 142 horvátot, akik a muzul- mán-horvát harcok idején állítólag részt vettek a népirtó akciókban. (MTI) Az izraeli... ...kormányfő Casablancában bejelentette, hogy keddtől kezdve fokozatosan feloldják a Gáza-övezet lezárását. (MTI) Félő, hogy... ...a Nagy-Britannia és Franciaország közötti csatomaalagút kapcsán még a Panama-csatorna körüli század- eleji esetnél is nagyobb botrány tör majd ki — legalábbis ettől tart a létesítmény francia kisrészvényeseinek egyik vezetője. (MTI) A szélsőséges... ...iszlám szervezet, a Ha- mász nyilatkozatot tett közzé, amelyben felszólította a PFSZ-t: utasítsa el Izraelnek azt a követelését, hogy számoljon le a szervezettel a palesztin önkormányzat alá tartozó területeken. Jegyzet Ki kicsoda a színházban Nagy István Attila A Móricz Zsigmond Színház új bemutatója (Csehov: Három nővér) minden bizonynyal feliratkozik a színház eddigi kimasló teljesítményei közé. Ez mindenképpen nagy öröm, hiszen a művészi magaslatokkal a társulat a közönséget és önmagát is megbecsüli. Nagy kár, hogy a színház egy kellően végig nem gondolt ötletével beárnyékolja a sikert. A műsorfüzet (plakát) ebben az évadban nem közli a művészek teljes nevét. így van ez most is. Olgát Pregitzer, Mását Varjú, Irinát Gábos alakította. De fellépett Gazsó, Peremar- toni, Kerekes, Szigeti; tapsoltunk Bede-Fazekasnak, Bajzáthnak, Kocsisnak, Máthénak, Dórának, Tűzkőnek és másoknak. Kik ők? Az egyik szünetben idős nénik kérték a segítségemet. Nagyon tetszett nekik — a tárlóban lévő egyik fotóra mutattak, amelyen Kerekes Lászlót lehetett látni — a művész játéka, de a műsorfüzet csak annyit ír, hogy Kerekes. Nem nyíregyháziak, de szeretnék megjegyezni a nevét, mert nagyon tehetséges■ Korábban a művészek egy-egy mondatos „vallomását” olvashattuk a belső oldalon a teljes nevükkel együtt. Most ez A elmaradt! Persze azt megtudhatjuk, hogy ki volt az aranyos csecsemő, a színpadmester, a hangtechnikus, a kellékes, a fodrász, az öltöztető, a bútoros. Azt is, ki súgott, ki világított. Mindenkinek megtudhatjuk a teljes nevét — jogosan, hiszen ők is részesei voltak a sikeres produkció megteremtésének —, csak a színészekét nem! Nehogy magunkkal vigyük a siker ízét, s annak a nevét, aki ezen az estén megmutatta nekünk, hogy más emberi sorsok is vannak, nem csak azok, amely- lyel mi viaskodunk. Ehelyett elmesélhetjük a történetet meg az élményt: bejött Pregitzer, megállt Kerekes előtt, a szemébe nézett, majd odafutott Gazsóhoz, elvette a hegedűjét és átadta Máthénak. Akár egy futballmérkőzésen. (Nem mintha egy jó mérkőzés nem jelentene élményt.) Kedves műsorfüzet-szerkesztő! Nagy tisztelettel kérem, legközelebb írja ki a művészek teljes nevét. Ha jól látom, van még hely a sorban, ahová a szerepeket írják. Tévedésünk beismerése pedig nem tartozik emberi hibáink közé.
