Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-25 / 252. szám
1994. október 25., kedd 12 Kelet-Magyar or szag KULTÚRA _ _ m %*•**%+ Jt-y jJmWmWÍ Baj van velük... Karádi Zsolt Y y Százötvenezer em- l—l bért kellene elbo- J. JL csátani a költségvetési szféra egymillió dolgozójából — idézi egyik hazai bankvezérünk ominózus gondolatát kedvenc napilapom. A derék pénzügyér csak annak az elszánásának adott hangot, hogy ideje lenne már gatyába rázni ezt a szájtáti bandát. Mármint a közalkalmazottak és köz- tisztviselők népes táborát. Merthogy mindig ezek miatt van a baj. Semmi sem elég nekik. Némelyik egyetemi tanár úgy elszemtelenedett, hogy ötvenévesen akár a bruttó negyvennégyezer forintot is kevesli. Ahelyett, hogy örülne: neki még van munkahelye. Nem, nem örül. Sőt! Nem fogja vissza a fogyasztását. S mi több, gyermekeit is szeretné iskoláztatni, noha havi nettó bére idestova nem elég a két lurkó tanévkezdéséhez. Nos, végre itt lenne az alkalom megritkítani ezt az egész tehetetlen improduktív bagázst. A magam szerény ötleteivel szeretnék csatlakozni az általam ugyan nem ismert, ellenben idézett megnyilvánulása alapján mély társadalomismeretről tanúskodó bankvezető kitűnő elképzeléséhez. Javaslom tehát, hogy legalább kilenc százötvenezer főt bocsássanak el. Javaslom az óvodák, iskolák, egyetemek, tudományos intézetek, könyvtárak, színházak, levéltárak, művelődési intézmények, koncerttermek bezárását, rendelőintézetek, kórházak, szociális otthonok azonnali hatállyal történő felszámolását. Az így felszabaduló pénzekből rendbe lehetne tenni a gazdaságot. Ki lehetne vezetni az országot a válságból. Ja, s hogy akkor végül is ki kit vezetne és hová? Ez bizony fogas kérdés. Erről talán egy másik kreatív bankfigurát kellene megkérdezni. Elvégre a páncéltermek világában viszonylag könnyű számokkal dobálózni. A trezorajtók hermetikusan zárnak. Aki mögöttük dolgozik az ország javán, nem hallja meg százezrek szavát. A tudomány, a művészet, s az oktatás nélküli élet: „szép új világ” lesz. Csak élni nem érdemes benne. Legfeljebb akkor, ha jól menő bankot igazgat az ember. Tarr János Ősz a tibori erdőn című festményét az idei Őszi Tárlaton láthatta a közönség Archív felvétel Hírcsokor Korok, stílusok... ...a magyar művészetben címmel kezdődik kiállítássorozat október 25-én 15 órakor a nyíregyházi Városi Galériában. A tárlatnyitót megelőzően — 14 óra 30- tól — a Művészeti Szakközépiskola zene tagozatos növendékei adnak koncertet. (KM) Újjáéled... ...a II. világháború előtt jól működött budapesti Nemzeti Szalon, ahol a XX. századi magyar piktúra legrangosabb képviselőinek műveit felvonultató tárlatot a napokban nyitották meg. (MTI) Társastánc... ...csapatversennyel és nemzetközi bállal köszöntötték Gyulán a város harminc éve működő társastánc körét. A rendezvény németországi és szlovákiai táncosok részvételével zajlott le. (MTI) A Kárpátaljai... ...Magyarokért Alapítvány október 25-én 10 órától munkaértekezletet tart Nyíregyházán, a Megyei Pedagógiai Intézetben. Skinheadekkel... ...foglalkozó tanulmány- kötet kéziratáról rendezett vitát az Oktatáskutató Intézet Ifjúságkutatási Csoportja és a Magyar Szociológiai Társaság Ifjúságszociológiai Szakosztálya Budapesten. Sárközi Judit újságírónő Kopaszok? című könyve az Edukáció sorozatban jelenik meg. (MTI) Festik a Feszty-t Ópusztaszer (MTI) — Legfontosabb szakaszához érkezett a Feszty-körkép három évvel ezelőtt megkezdett restaurálási munkálata. A kivitelezést felügyelő nemzetközi szakbizottság elnöke elmondta: a lengyel Ars Antiqua csoport hozzákezdett a festészeti restauráláshoz. Komoly gondot okoz a szakembereknek, hogy a hatalmas vászon egyes képszeletei annak idején eltűntek. Hozzájutottak viszont egy, még 1928-ban Budapesten készült fekete-fehér diasorozathoz, amelyet a vászonra vetítve újra megrajzolhatják a hiányzó részeket. A szellem közös kincsei A könyvtárban már 1969-ben igényelni lehetett a fonotéka szolgáltatásait Szaniszló Ferenc (balra) és Fábián Béla (jobbra) a jubileumon Molnár Károly Fehérgyarmat — A fehér- gyarmati járási könyvtár működési engedélyét 1954. október 10-én, mint a megyei tanács népművelési osztályának vezetője, Gacsó László írta alá. Erre emlékezve, évfordulós ünnepséget tartottak a jubiláló intézményben. Szaniszló Ferenc, a városi önkormányzat művelődési osztályvezetője köszöntötte a megye különböző részéből érkezett emléke- zőket. Az elmúlt negyven évben történtekről tőle érdeklődtünk. — Az akkori rendszer — számtalan gazdasági, társadalmi és politikai tévedése, hibája ellenére — a művelődés területén dicséretes lépéseket tett. Jelentős állami támogatással megteremtette az olcsó kiadás feltételeit, s a lakosság széles rétegei számára hozzáférhető közkönyvtárakat hozott létre. Olvasó nép Nem csak szólam volt: olvasó néppé váltunk. Ebben nagyon nagy szerepük volt a közkönyvtáraknak, mert az akkori szegénységben nemigen tellett saját könyvek vásárlására. Az 1952-es minisztertanácsi határozat alapján életre kellett hívni 1954 végéig a járási könyvtárakat. Az induló alapállomány 5 ezer kötet, ebből 700 kötet kellett legyen a gyermekirodalom. Fehérgyarmat könyvellátására a mátészalkai körzeti könyvtár kapott megbízást. Hátrányos helyzetünk már akkor is megmutatkozott, a leltárkönyv tanúsága szerint csak háromezer kötettel indultunk. □ A nyitást követően változott a helyzetünk? — Sokan itt vannak közöttünk még azok közül, akik hallhatták az 1954. október 15-i avató ünnepségen a díszvendég, Szabó Pál Kossuth- díjas író szavait. Az új könyvKállai János Nyíregyháza (KM) — A megalapításának harmincadik évfordulóját ünneplő vajai Vay Ádám Múzeum tudományos ülésszakkal és vadonatúj könyvekkel tette emlékezetessé a jubileumot. A kiadványok többsége a múzeum Baráti Körének kiadványaként látott napvilágot — köszönhetően a kultúráért, a művelődésért, az értékek felmutatásáért és őrzéséért anyagiakkal is áldozni kész támogatóknak, szponzoroknak. A három évtizedes múlt áttekintését kínálja az olvasónak a Molnár Sándor múzeumigazgató összeállította 30 éves a Vay Ádám Múzeum című füzet. Az ízléses küllemű könyvecskében a középpontban az alapító Molnár Mátyás kezdeményezésének és egész életét kitöltő fáradozása eredményeinek a számbavétele áll — ha csak vázlatosan is, hiszen a teljességre apelláló szándék legfeljebb egy vaskos monográfiában manifesztálódhatna. Több ívet töltene meg a múzeum tudományos munkájának a bemutatása és elemzése. tár a Petőfi utca 4. szám alatt, a lakóház utcai része négy szobájában kapott helyet. A vezetői teendőket Ballács Béla nyugalmazott tanító látta el. Kilenc darab újság, folyóirat járt rendszeresen. Az első kölcsönző könyvtáros Bányai Éva, az első szervező könyvtáros Kovács Zsolt volt. 1955. január elsejétől a könyvtár vezetőjévé Tisza Miklósáét nevezték ki. Tőle 1959. november elején vette át a jelenlegi igazgató, Fábián Béla a könyvtár irányítását. Pár hónappal korábban került kölcsönző könyvtárosi munkakörbe Márkus Zoltánná. Rövid idő alatt meghatározó szerepe lett a könyvtárnak Fehérgyarmaton és a hozzá kapcsolódó 49 településen. Dinamikus fejlődés 1958-ban költöztek az 1957. augusztus 20-án avatott művelődési ház emeletére. Itt a 192 négyzetméteres területen felnőtt- és gyermekkönyvtárat létesítettek. Dinamikus volt a fejlődés, s a sok-sok könyv súlya statikailag is veszélyeztetBőségesen lehetne írni a funkciójának mind maradék- talanabbul eleget tevő alkotóházról, a kiállítások gazdagságáról, az újra magára talált Baráti Kör szorgalmas és hasznos cselekedeteiről. A füzet kezdő írásai azoknak jelentenek majd nóvumot, akik kevésbé vagy egyáltalán nem ismerik Vaját, a település históriai emlékekeit, múltját és jelenét. Tömör, lexikon szócikk precizitású fejezetet találnak a füzetben a Vay családról, a kastély építéstörténetéről, s magáról a kastélyról mint történelmi emlékhelyről. (30 éves a Vay Ádám Múzeum. A Vay Ádám Múzeum Baráti Kör Kiadványa. Vaja, 1994.) Az „így múlék el tőlünk...” című antológia szintén ^aTcör” publikációja. A Lászlóffy Csaba szerkesztette összeállítás kisebb — inkább könyvészeti szempontból kifogásolható — hiányossága, hogy sem a kötet „műfajára” utalás, sem elő-, sem utószó nem található benne; nincs datálás, a kiadás helyének megnevezése is elmaradt. Persze, a lényeg nem ez, hanem az igen színvonalas tartalmakat előszámláló írások sor- jáztatása. Mohás Lívia szélte az épületet. 1990 őszén költözhettek a volt járási tanácsi épület földszintjére, ahol a mai 48 és fél ezer kötet, ezernél több időszaki kiadvány, két és fél ezer hangzóanyag, ezer mikro és egyéb dokumentum, no meg a kétezer olvasó, köztük kilencszáz gyerek, kulturált elhelyezésére nyílott lehetőség. □ Ön mint az irányítást ellátó osztály vezetője, milyen különlegességet tudna ajánlani, gondolván a fehérgyarmati városi könyvtár állományára? — Helyben nyolcvan folyóiratot olvashatnak a látogatók; a hét végére haza is vihetik őket. Könyvtárközi kölcsönzéssel Nyíregyházától Debrecenen át Bécsig, Moszkváig megpróbálnak közvetíteni az olvasó érdekében. A megyében elsőként itt létesítettek fonotékát 1969-ben. Az olvasó zenét hallgathat, nyelvet tanulhat, a csökkent- látók szépirodalmi műveket hallgathatnak, 45 irodalmi műből válogatva. Ez utóbbi beszerzésére a Soros Alapítjegyzetekkel ellátott napló- részlete, Vekerdy Tamás kastély-impressziói, vagy Kocsis István és Láng Zsolt dolgozatai nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot. Valódi „csemege” a szerkesztő írása, mely hosszú címével sejteti: értékes forrásanyag környékén járunk: Vay Ádám Őkegyelmessége Munkács várában való kapitányságának végnapjai tulajdon fiának tapasztalata és emlékezete szerint. („így múlék el tőlünk...” A Vay Ádám Múzeum Baráti Kör kiadvánnyá) Első kötetével szerepelt a vajai könyvbemutatón a bak- talórántházi születésű (1972), igen fiatal és tehetséges Tóth Zoltán költő. A Szemeid előtt című versgyűjteménye lírikusi pályafutása eddigi legjavát tartalmazza, ciklikus elrendezésben. A jelenleg Vaján élő — levelező tanulmányait az egri tanárképzőn folytató — ifjú többféle munkává próbálkozik, de igazán az irodalom és a tanítás vonzza. Debütáló kötetének — többek között — az egyik legerősebb verse a Megtűr az arc című költemény. (Tóth Zoltán: Szemeid előtt. Váci Mihály Irodalmi Kör. Nyíregyháza, 1994.) A szerző felvétele vány támogatásából nyílt lehetőség. Helytörténet Kimagasló értékű a könyvtár helyismereti gyűjteménye a városról, a Tiszahátról, az Erdőhátról és Szamoshátról. Háromezer fénykép, 3500 színes dia, 80 mikrofilm és filmtekercs, 1200 kiadvány, nyomtatvány. Mindezek révén sikerült az irodalmi, történelmi, építészeti, néprajzi nevezetességeket, népszokásokat, s az eltelt 40 év történéseit megörökíteni, mindenkinek hozzáférhetővé tenni. Persze, egy kicsit ide is betört az üzlet. Ugyanis — pénzért — különböző másolatokat is elkészítenek, igény szerint. Befejezésül Czine Mihály irodalomtörténésznek a bibliotéka vendégkönyvébe írt sorait idézzük: „Nagy dolog az, hogy valaki segítheti megvalósulni az emberben levő lehetőségeket; a könyvtáros közvetíteni tudja a szellem kincseit, gazdagabbá tehet másokat is a szellem közös kincseivel.” Bebiztosítva Zalaegerszeg (MTI) — A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium iskolaszékének és nevelőtestületének kérését támogatva a nyolcosztályos gimnáziumi képzés 1996- 97-es tanévtől történő bevezetése mellett döntött a városi képviselő-testület, Az eredeti javaslat a jövő tanévi kezdésről szólt, de főleg a többletkiadást jelentő költségvetési kihatások és részben okfatássze- vezésí szempontok miatt módosították a határidőt. Zalaegerszegen még nincs ilyen képzési forma, ugyanakkor jelentős az f ilyen irányú szülői igény, amelynek legfőbb okaként az általános iskolák felső tagozatán meglevő funkciózavarokat, valamint azt jelölték meg, hogy mielőbb „biztonságos” középfokú intézményben szeretnék látni gyermekeiket, Legjellemzőbb szakmai-pedagógiai érvként pedig az időnyereség és nagyobb képzési haté- i konyság szolgál, amelyet az általános és középiskolai tantervek közötti átfedés megszüntetése jelent. iäiiii Új könyvek közt tallózva A vajai kiadványok mindegyike túlmutat önmagán