Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-25 / 252. szám

1994. október 25., kedd 12 Kelet-Magyar or szag KULTÚRA _ _ m %*•**%+ Jt-y jJmWmWÍ Baj van velük... Karádi Zsolt Y y Százötvenezer em- l—l bért kellene elbo- J. JL csátani a költségve­tési szféra egymillió dolgo­zójából — idézi egyik hazai bankvezérünk ominózus gondolatát kedvenc napila­pom. A derék pénzügyér csak annak az elszánásának adott hangot, hogy ideje lenne már gatyába rázni ezt a szájtáti bandát. Mármint a közalkalmazottak és köz- tisztviselők népes táborát. Merthogy mindig ezek miatt van a baj. Semmi sem elég nekik. Némelyik egyetemi tanár úgy elszemtelenedett, hogy ötvenévesen akár a bruttó negyvennégyezer forintot is kevesli. Ahelyett, hogy örülne: neki még van munkahelye. Nem, nem örül. Sőt! Nem fogja vissza a fogyasztását. S mi több, gyermekeit is szeretné isko­láztatni, noha havi nettó bére idestova nem elég a két lurkó tanévkezdéséhez. Nos, végre itt lenne az al­kalom megritkítani ezt az egész tehetetlen improduk­tív bagázst. A magam szerény ötletei­vel szeretnék csatlakozni az általam ugyan nem ismert, ellenben idézett megnyil­vánulása alapján mély tár­sadalomismeretről tanús­kodó bankvezető kitűnő el­képzeléséhez. Javaslom tehát, hogy leg­alább kilenc százötvenezer főt bocsássanak el. Javas­lom az óvodák, iskolák, egyetemek, tudományos in­tézetek, könyvtárak, színhá­zak, levéltárak, művelődési intézmények, koncerttermek bezárását, rendelőintéze­tek, kórházak, szociális ott­honok azonnali hatállyal történő felszámolását. Az így felszabaduló pénzekből rendbe lehetne tenni a gaz­daságot. Ki lehetne vezetni az országot a válságból. Ja, s hogy akkor végül is ki kit vezetne és hová? Ez bizony fogas kérdés. Erről talán egy másik kreatív bankfigurát kellene meg­kérdezni. Elvégre a páncél­termek világában viszony­lag könnyű számokkal do­bálózni. A trezorajtók hermetiku­san zárnak. Aki mögöttük dolgozik az ország javán, nem hallja meg százezrek szavát. A tudomány, a mű­vészet, s az oktatás nélküli élet: „szép új világ” lesz. Csak élni nem érdemes benne. Legfeljebb akkor, ha jól menő bankot igazgat az ember. Tarr János Ősz a tibori erdőn című festményét az idei Őszi Tárlaton láthatta a közönség Archív felvétel Hírcsokor Korok, stílusok... ...a magyar művészetben címmel kezdődik kiállítás­sorozat október 25-én 15 órakor a nyíregyházi Városi Galériában. A tárlatnyitót megelőzően — 14 óra 30- tól — a Művészeti Szakkö­zépiskola zene tagozatos növendékei adnak koncer­tet. (KM) Újjáéled... ...a II. világháború előtt jól működött budapesti Nem­zeti Szalon, ahol a XX. szá­zadi magyar piktúra legran­gosabb képviselőinek mű­veit felvonultató tárlatot a napokban nyitották meg. (MTI) Társastánc... ...csapatversennyel és nem­zetközi bállal köszöntötték Gyulán a város harminc éve működő társastánc körét. A rendezvény németországi és szlovákiai táncosok rész­vételével zajlott le. (MTI) A Kárpátaljai... ...Magyarokért Alapítvány október 25-én 10 órától munkaértekezletet tart Nyíregyházán, a Megyei Pedagógiai Intézetben. Skinheadekkel... ...foglalkozó tanulmány- kötet kéziratáról rendezett vitát az Oktatáskutató Inté­zet Ifjúságkutatási Csoport­ja és a Magyar Szociológiai Társaság Ifjúságszocioló­giai Szakosztálya Budapes­ten. Sárközi Judit újságíró­nő Kopaszok? című könyve az Edukáció sorozatban je­lenik meg. (MTI) Festik a Feszty-t Ópusztaszer (MTI) — Legfontosabb szakaszához érkezett a Feszty-körkép három évvel ezelőtt meg­kezdett restaurálási munká­lata. A kivitelezést felügye­lő nemzetközi szakbizott­ság elnöke elmondta: a len­gyel Ars Antiqua csoport hozzákezdett a festészeti restauráláshoz. Komoly gondot okoz a szakembereknek, hogy a hatalmas vászon egyes kép­szeletei annak idején eltűn­tek. Hozzájutottak viszont egy, még 1928-ban Buda­pesten készült fekete-fehér diasorozathoz, amelyet a vászonra vetítve újra meg­rajzolhatják a hiányzó ré­szeket. A szellem közös kincsei A könyvtárban már 1969-ben igényelni lehetett a fonotéka szolgáltatásait Szaniszló Ferenc (balra) és Fábián Béla (jobbra) a jubileumon Molnár Károly Fehérgyarmat — A fehér- gyarmati járási könyvtár működési engedélyét 1954. október 10-én, mint a me­gyei tanács népművelési osztályának vezetője, Gacsó László írta alá. Erre emlékezve, évfordulós ünnepséget tartottak a jubiláló intézményben. Szaniszló Fe­renc, a városi önkormányzat művelődési osztályvezetője köszöntötte a megye különbö­ző részéből érkezett emléke- zőket. Az elmúlt negyven év­ben történtekről tőle érdek­lődtünk. — Az akkori rendszer — számtalan gazdasági, társadal­mi és politikai tévedése, hibája ellenére — a művelődés terü­letén dicséretes lépéseket tett. Jelentős állami támogatással megteremtette az olcsó kiadás feltételeit, s a lakosság széles rétegei számára hozzáférhető közkönyvtárakat hozott létre. Olvasó nép Nem csak szólam volt: olvasó néppé váltunk. Ebben nagyon nagy szerepük volt a köz­könyvtáraknak, mert az akkori szegénységben nemigen tellett saját könyvek vásárlására. Az 1952-es minisztertanácsi határozat alapján életre kellett hívni 1954 végéig a járási könyvtárakat. Az induló alap­állomány 5 ezer kötet, ebből 700 kötet kellett legyen a gyermekirodalom. Fehérgyar­mat könyvellátására a máté­szalkai körzeti könyvtár ka­pott megbízást. Hátrányos helyzetünk már akkor is meg­mutatkozott, a leltárkönyv ta­núsága szerint csak háromezer kötettel indultunk. □ A nyitást követően válto­zott a helyzetünk? — Sokan itt vannak közöt­tünk még azok közül, akik hallhatták az 1954. október 15-i avató ünnepségen a dísz­vendég, Szabó Pál Kossuth- díjas író szavait. Az új könyv­Kállai János Nyíregyháza (KM) — A megalapításának harmin­cadik évfordulóját ünneplő vajai Vay Ádám Múzeum tudományos ülésszakkal és vadonatúj könyvekkel tette emlékezetessé a jubileumot. A kiadványok többsége a múzeum Baráti Körének ki­adványaként látott napvilá­got — köszönhetően a kultú­ráért, a művelődésért, az értékek felmutatásáért és őrzéséért anyagiakkal is ál­dozni kész támogatóknak, szponzoroknak. A három évtizedes múlt átte­kintését kínálja az olvasónak a Molnár Sándor múzeumigaz­gató összeállította 30 éves a Vay Ádám Múzeum című fü­zet. Az ízléses küllemű köny­vecskében a középpontban az alapító Molnár Mátyás kezde­ményezésének és egész életét kitöltő fáradozása eredmé­nyeinek a számbavétele áll — ha csak vázlatosan is, hiszen a teljességre apelláló szándék legfeljebb egy vaskos monog­ráfiában manifesztálódhatna. Több ívet töltene meg a mú­zeum tudományos munkájá­nak a bemutatása és elemzése. tár a Petőfi utca 4. szám alatt, a lakóház utcai része négy szo­bájában kapott helyet. A ve­zetői teendőket Ballács Béla nyugalmazott tanító látta el. Kilenc darab újság, folyóirat járt rendszeresen. Az első köl­csönző könyvtáros Bányai Éva, az első szervező könyvtá­ros Kovács Zsolt volt. 1955. január elsejétől a könyvtár ve­zetőjévé Tisza Miklósáét ne­vezték ki. Tőle 1959. novem­ber elején vette át a jelenlegi igazgató, Fábián Béla a könyvtár irányítását. Pár hó­nappal korábban került köl­csönző könyvtárosi munka­körbe Márkus Zoltánná. Rövid idő alatt meghatározó szerepe lett a könyvtárnak Fehérgyar­maton és a hozzá kapcsolódó 49 településen. Dinamikus fejlődés 1958-ban költöztek az 1957. augusztus 20-án avatott műve­lődési ház emeletére. Itt a 192 négyzetméteres területen fel­nőtt- és gyermekkönyvtárat lé­tesítettek. Dinamikus volt a fejlődés, s a sok-sok könyv sú­lya statikailag is veszélyeztet­Bőségesen lehetne írni a funkciójának mind maradék- talanabbul eleget tevő alkotó­házról, a kiállítások gazdag­ságáról, az újra magára talált Baráti Kör szorgalmas és hasznos cselekedeteiről. A füzet kezdő írásai azok­nak jelentenek majd nóvumot, akik kevésbé vagy egyáltalán nem ismerik Vaját, a település históriai emlékekeit, múltját és jelenét. Tömör, lexikon szó­cikk precizitású fejezetet talál­nak a füzetben a Vay család­ról, a kastély építéstörténeté­ről, s magáról a kastélyról mint történelmi emlékhelyről. (30 éves a Vay Ádám Mú­zeum. A Vay Ádám Múzeum Baráti Kör Kiadványa. Vaja, 1994.) Az „így múlék el tőlünk...” című antológia szintén ^aTcör” publikációja. A Lászlóffy Csa­ba szerkesztette összeállítás kisebb — inkább könyvészeti szempontból kifogásolható — hiányossága, hogy sem a kötet „műfajára” utalás, sem elő-, sem utószó nem található ben­ne; nincs datálás, a kiadás he­lyének megnevezése is elma­radt. Persze, a lényeg nem ez, ha­nem az igen színvonalas tartal­makat előszámláló írások sor- jáztatása. Mohás Lívia szél­te az épületet. 1990 őszén köl­tözhettek a volt járási tanácsi épület földszintjére, ahol a mai 48 és fél ezer kötet, ezernél több időszaki kiadvány, két és fél ezer hangzóanyag, ezer mikro és egyéb dokumentum, no meg a kétezer olvasó, köz­tük kilencszáz gyerek, kultu­rált elhelyezésére nyílott lehe­tőség. □ Ön mint az irányítást el­látó osztály vezetője, milyen különlegességet tudna aján­lani, gondolván a fehérgyar­mati városi könyvtár állomá­nyára? — Helyben nyolcvan folyó­iratot olvashatnak a látogatók; a hét végére haza is vihetik őket. Könyvtárközi kölcsön­zéssel Nyíregyházától Debre­cenen át Bécsig, Moszkváig megpróbálnak közvetíteni az olvasó érdekében. A megyében elsőként itt lé­tesítettek fonotékát 1969-ben. Az olvasó zenét hallgathat, nyelvet tanulhat, a csökkent- látók szépirodalmi műveket hallgathatnak, 45 irodalmi műből válogatva. Ez utóbbi beszerzésére a Soros Alapít­jegyzetekkel ellátott napló- részlete, Vekerdy Tamás kas­tély-impressziói, vagy Kocsis István és Láng Zsolt dolgoza­tai nagyobb érdeklődésre tart­hatnak számot. Valódi „cse­mege” a szerkesztő írása, mely hosszú címével sejteti: értékes forrásanyag környékén járunk: Vay Ádám Őkegyelmessége Munkács várában való kapi­tányságának végnapjai tulaj­don fiának tapasztalata és em­lékezete szerint. („így múlék el tőlünk...” A Vay Ádám Múzeum Baráti Kör kiadvánnyá) Első kötetével szerepelt a vajai könyvbemutatón a bak- talórántházi születésű (1972), igen fiatal és tehetséges Tóth Zoltán költő. A Szemeid előtt című versgyűjteménye lírikusi pályafutása eddigi legjavát tartalmazza, ciklikus elrende­zésben. A jelenleg Vaján élő — levelező tanulmányait az egri tanárképzőn folytató — ifjú többféle munkává próbál­kozik, de igazán az irodalom és a tanítás vonzza. Debütáló kötetének — többek között — az egyik legerősebb verse a Megtűr az arc című költe­mény. (Tóth Zoltán: Szemeid előtt. Váci Mihály Irodalmi Kör. Nyíregyháza, 1994.) A szerző felvétele vány támogatásából nyílt lehe­tőség. Helytörténet Kimagasló értékű a könyvtár helyismereti gyűjteménye a városról, a Tiszahátról, az Er­dőhátról és Szamoshátról. Há­romezer fénykép, 3500 színes dia, 80 mikrofilm és filmte­kercs, 1200 kiadvány, nyom­tatvány. Mindezek révén sike­rült az irodalmi, történelmi, építészeti, néprajzi nevezetes­ségeket, népszokásokat, s az eltelt 40 év történéseit meg­örökíteni, mindenkinek hoz­záférhetővé tenni. Persze, egy kicsit ide is betört az üzlet. Ugyanis — pénzért — külön­böző másolatokat is elkészíte­nek, igény szerint. Befejezésül Czine Mihály irodalomtörténésznek a biblio­téka vendégkönyvébe írt sorait idézzük: „Nagy dolog az, hogy valaki segítheti meg­valósulni az emberben levő lehetőségeket; a könyvtáros közvetíteni tudja a szellem kincseit, gazdagabbá tehet má­sokat is a szellem közös kin­cseivel.” Bebiztosítva Zalaegerszeg (MTI) — A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium isko­laszékének és nevelőtes­tületének kérését támo­gatva a nyolcosztályos gimnáziumi képzés 1996- 97-es tanévtől történő be­vezetése mellett döntött a városi képviselő-testület, Az eredeti javaslat a jövő tanévi kezdésről szólt, de főleg a többletkiadást je­lentő költségvetési kihatá­sok és részben okfatássze- vezésí szempontok miatt módosították a határidőt. Zalaegerszegen még nincs ilyen képzési forma, ugyanakkor jelentős az f ilyen irányú szülői igény, amelynek legfőbb okaként az általános iskolák felső tagozatán meglevő funk­ciózavarokat, valamint azt jelölték meg, hogy mi­előbb „biztonságos” kö­zépfokú intézményben szeretnék látni gyermekei­ket, Legjellemzőbb szak­mai-pedagógiai érvként pedig az időnyereség és nagyobb képzési haté- i konyság szolgál, amelyet az általános és középisko­lai tantervek közötti átfe­dés megszüntetése jelent. iäiiii Új könyvek közt tallózva A vajai kiadványok mindegyike túlmutat önmagán

Next

/
Oldalképek
Tartalom