Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-05 / 235. szám

1994. október 5., szerda Jubiláló oktatás Nyíregyháza (KM) — Ta­lán kevesen tudják, hogy Nyíregyházán a Vasvári ut­ca elején is tanulnak főisko­lai hallgatók: nevezetesen a SZÜV RT. központjában. Az informatikai és szolgál­tató központ a SZÁMALK- kal közösen indította a Gá­bor Dénes Műszaki Infor­matikai Főiskola keretében szervezett képzést. A bu­dapesti központú főiskolán egyébként szeptember vé­gén volt a tanévnyitó, ame­lyen a hatvan szabolcsi hallgató is részt vett. A képzés egyébként távokta­tás formájában történik. Pontosan tíz évvel ezelőtt alakult a SZÜV, azaz akko­ri nevén a NYÍR BIT, s az rt. időközben szép új pa­lotába költözött. A nem iskolai formában oktató in­tézményre égetően szükség volt, hiszen korunk új vív­mányát, a számítógépet egyre több helyen alkal­mazzák a közlekedéstől az újságszerkesztésig. A gé­pek használásának, okta­tásából viszont nemzedé­kek maradtak ki, pedig nekik is szükségük van az okos gépek segítségére. A SZÜV az elsők között vál­lalkozott erre. A tíz év alatt aztán százak, ezrek tanultak itt is. Az új „tanévben” sokféle kurzussal várták a tanulni óhajtókat. Személyi számí­tógép, szoftverüzemeltetői tanfolyam, számítástech­nikai programozó tanfo­lyam, könyvelői, pénzügyi, menedzseri tanfolyam — hogy csupán néhányat emeljünk ki a bőséges vá­lasztékból. Az intézet igazgatójától megtudom, olyannyira nép­szerűek lettek például a munkanélküliek számára szervezett kurzusok, hogy már könnyebb felvételi vizsgát is kell tenniük a je­lentkezőknek. A SZÜV most ismét bővítés előtt áll: újabb gépteremmel bűvül hamarosan az intézmény, ahol minden tanuló gyakor­latozhat. A kereszténység zenéje — könyvben Budapest (KM) —Andrew Wilson-Dickson: A keresz­ténység zenéje — a gre­goriántól a gospelig — című munkáját jelentette meg magyar nyelven a Gemini Budapest Kiadó. A kötet hangversennyel egy­bekötött bemutatóját csü­törtökön tartják a budapesti Szent Gellért plébánia- templomban. A neves an­gol szerző munkájában át­tekintést ad többi között a keresztény zene születésé­ről, a reneszánsz és a refor­máció korának egyházi muzsikájáról. Mindezeken kívül bemu­tatja Afrika és Amerika keresztény zenéjét is. Wil­son-Dickson a vallás- és egyháztörténeti elemzések mellett ismereteket közöl az egyes keresztény fele­kezetek liturgiájáról, szoká­sairól, zenei sajátosságai­ról, lejegyzési módozatairól egyaránt. A magyar kiadást Tardy László, Trajtler Gábor és Fekete Csaba publikációi egészítik ki. Az egyházze­nei kutatók számot adnak arról, hogy mi tette jelleg­zetessé és tipikusan ma­gyarrá a három hazai nagy­egyház — a római katoli­kus, az evangélikus és a re­formátus — zenéjét. A ki­advány — amely eredetileg az oxfordi Lion kiadónál lá­tott napvilágot — 85 színes, 26 fekete-fehér fényképet, valamint 36 kottapéldát is tartalmaz. rwrwwi Harmadik... ...évfolyamát kezdi a nyír­egyházi Kertvárosi Népfő­iskola. A mostani kurzuson az önkormányzatok műkö­désének társadalmi tapasz­talatait dolgozzák fel és vi­tatják meg. Az első vita­indító előadást október 5-én 16 órakor tartják a Kert­városi Közösségi Házban. (KM) Zrinyis Napok... ...kezdődnek október 7-én és 8-án a nyíregyházi Zrí­nyi gimnáziumban. A pén­teken kezdődő rendezvény- sorozaton többek között népzenei bemutató, tánc­ház, verébavató, sportese­mények és diszkó szóra­koztatja a fiatalokat. (KM) Színházi... ...előadás várja a gyereke­ket Mátészalkán a művelő­dési központban. A kultúra fellegvárában a szekszárdi Holló Színház október 6-án 14 órától zenés irodalmi műsort mutat be. (KM) Tudományos... ...zenei előadások hangza­nak október 6-án 15 órától a nyíregyházi Vasvári gim­náziumban. Előadók a Liszt Ferenc Zenakadémia ta­nárai. (KM) Nyilvános... ...tévéfelvétel lesz a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színházban október 25-én. A televízió a Sári bíró című produkciót rögzíti. (KM) Madách-nap Csesztvén Csesztve (MTI) — Madách irodalmi napot rendeztek a hét végén a Nógrád megyei Csesztvén a Nógrádi Tör­téneti Múzeumban. A ha­gyományosan minden év októberének első szombat­ján tartott rendezvényen előadások hangzottak el többi között a Madách-ku­tatásokról, illetve a Tragé­dia szövegkritikai kiadá­sáról. Az irodalmi nap ré­szeként Jelenté magát Jézus címmel Tóth Zsóka elő­adóművész és Szvorák Katalin énekes ünnepi mű­sort adott a templomban, majd a résztvevők megko­szorúzták a költő szobrát. Távoli elődeink hagyatéka Sok látogatója van a Jósa András Múzeum új kiállításának Szűcs Róbert felvétele marnom Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Még a múzeumi kiállítások között is vannak szenzációk, igazi cse­megék. Sokan tekintették meg például a Magyar Nemzeti Múzeumban annak idején a ki­jevi aranykincseket, és tö­megeket vonzott a kínai agyagkatonákat bemutató ki­állítás. Mindkettőnek egyik főszervezője Fodor István címzetes főigazgató, nagyhírű szakember volt, akinek egy újabb érdekes kiállítás kö­szönhető éppen Nyíregyhá­zán. A múlt héten nyitották meg a Jósa András Múzeum­ban az „őseink és rokonaink” című kiállítást, amely a hon­foglaló magyarság kultúrájá­nak keleti gyökereit igyekszik bemutatni. A dolog érdekes­sége, hogy most először került Európába egy olyan rendkívül gazdag anyag, amelyet így együtt még Keleten sem látha­tott senki sem. Fodor István is részt vett a múlt heti megnyitón, tőle ér­deklődtünk a kiállítás meg­szervezésének körülményei­ről, a mintegy 7-8000 darab nagyságú anyag érdekessé­geiről. — Régi tervünk ennek a kiállításnak az összeállítása, és most, hogy kisebbek a kötött­ségek, sikerült az Orosz Tu­dományos Akadémia Kelet­kutató Intézetének vezetőivel egy csapatot toborozni ennek érdekében. A mostani bemu­tatóhoz jó alkalmat szolgál a magyar honfoglalás jövő évi 1100-as évfordulója. A főrendező a továbbiakban elmondta, hogy több ezer kilo­métert kellett beutazni azért, hogy az anyag összegyűljön. Szentpétervártól Sziktiktárvig mintegy tucatnyi múzeumból gyűlt össze az anyag. A múzeumok munkatársai igen segítőkészek voltak, ám volt olyan múzeum is, amelyik nem akart együttműködni. (Pedig jól jártak volna, az anyag jó részének restaurálá­sát a magyar szakemberek vál­lalták magukra.) Ez az anyag is jól bizonyítja az ősi magyarság sokszínű kultúráját. Egy olyan népnek a műveltségét, amely nomád nép volt, de egy hatalmas te­rületen vándorolt, sokirányú kereskedelmet is folytatott, és sok kultúrával találkozott, amelyet aztán a magáéba ötvözött. így aztán a hosszú népvándorlás után, amikor őseink megérkeztek a mostani hazába, már gazdag kultúrával rendelkeztek, amely veteke­dett az itt élőkével. A kiállítás néhány igazi szenzációval is dicsekedhet. Az egyik tárlóban például a szibériai Omszk városhoz kö­zel lévő Szidorovka falu mel­lett talált ősmagyar temetke­zés helyén feltárt úgynevezett katonai kíséret egyik előke­lőségének tárgyai láthatók, melyek közül néhány talált tárgy az ázsiai hunok dolgai­val hasonlóak. Más. A Tatár Köztársaságban, az egykori Magna Hungária területén olyan 8-10. századi magyar népcsoport temetőjére buk­kantak, akik nem vándoroltak tovább a honfoglaló magya­rokkal, hanem inkább ottma­radtak. (Utódaikat kereste és találta meg Julianus barát a 13. században.) A történelem furcsa fintora, az ottmaradt magyarok helyett most kétezer év múlva, az egykori hasz­nálati tárgyaik közül utazott jó néhány az új hazába. Persze hosszan lehetne so­rolni a páratlanul gazdag anyag bemutatatását, de most mi csupán kettőről szóltunk kedvcsiholóul. Tekintsük meg inkább a páratlan kiállítást, amelyet Budapest és Keszt­hely után, most Nyíregyházán tekinthető meg november vé­géig. Strauss-est a bujtosi csarnokban Babka József Nyíregyháza — Már hagyo­mánnyá kezd válni, hogy a „Nyírségi Ősz” rendezvényso­rozatába illesztve kerül sor a Nemzeti Filharmónia bérlet nyitóhangversenyére. így tör­tént ez ebben az évben is, szeptember 30-án este a Buj­tosi Szabadidő Csarnokban. A hangverseny műsora igyeke­zett alkalmazkodni a terem ad­ta óriási méretekhez. Johann Strauss zenéje most is szép számú közönséget vonzott. A közönség nem csalódott. J. Strauss életművének legis­mertebb alkotásai csendültek fel, többek között a Kék Duna keringő, Denevér nyitány, Terefere polka, Tavaszi han­gok, stb., majd az elmarad­hatatlan ráadásszám a közön­ség aktív tapsaival kísérve a Radeczky mars. Strauss könnyed, de úgy dallamilag mint formailag igényes, szellemesen hang­szerelt művei a Debreceni Fil­harmonikus Zenekar tolmá­csolásában hangzottak el Ka- rolos Trikolidis vezényletével. Úgy a karmesterhez, mint zenekarához nagyon közel állt ez a romantikus világ. Mindig tudták, azt a mértéket, hogy meddig lehet elmenni a vég­letek kiélezésében és kiélésé­ben ahhoz, hogy a művek ko­moly zenei mércével mérve is ízlésesek maradtak. Ha vala­hol hiányérzetünk támadt, az a vonósok kevés száma volt. Egy ilyen méretű teremben a 12. elsőhegedűs — és a hozzá méretezett többi szólam lett volna ideális a megfelelő hangzáshoz. A hangverseny szólistája Kóródi Anikó a Csokonai Színház magánénekese volt. Szépen csengő hangja kimű­velt, különösen a fekvésben szárnyaló. A terem miatt na­gyobb dinamikai árnyalatok­ban nem mert belemenni. Az általa előadott két daljáték­részlet közül a Cigánybáró Szaffi dala tűnt teljesen meg­győzőnek, drámainak. A tava­szi hangok átirata nem volt a legsikeresebb. A zenekari szó­lamok gyakran nyomták el a közép lágében az énekszóla­mot. Az est kedves színfoltja volt a SLIP-TSK táncosainak közreműködése. (Koreográfus Bertli József.) A fiatalabbak- ból álló csoport által előadott. Terefere polka osztatlan sikert aratott, a másik csoport előadásában a Kék Duna ke- ringőt láthattuk elegánsan elő­adva. Kár, hogy a nagy zene­kar mellett gépi zenére került bemutatásra a koncert előtt. A műsor második felében közös előadásban hatásosabb lett volna. A közönség a hangverseny végén olyan ünneplésben ré­szesítette a közreműködőket, hogy több ráadást kellett adni. Örömünk mellett azonban igen sajnáltuk, hogy a másik — bérleten kívül — tervezett hangversenyré, Kocsis Zoltán zongoraestjére nem került sor a Nyírségi Ősz keretén belül. Színésznyár munkával és pihenéssel Csutkái Csaba felvétele Nyíregyháza (M. J.) — A színházi évad kezdetével befe­jeződött a színészek számára is a vakáció. Felhőfi Kiss Lászlótól kérdeztük meg, hogy a véleménye szerint milyen egy igazi színésznyár? — Egy színésznek szerintem akkor igazi és teljes a nyara, ha dol­gozni is tud a pihenés mellett. Nekem legin­kább az előbbiből volt több, s ezt egyáltalán nem panaszképpen mondom. Van egy kol­légákból, barátokból szerveződött állandó csapatunk, a „Komme- die Franc Ez”, akikkel már 4 vagy 5 éve, min­den nyáron csinálunk valami könnyed, vidám dolgot. Egy hangulatos helyen, az Óbudai Tár­saskörben szoktunk fel­lépni, ez úgy néz ki, mint egy pici velencei terecs- ke. Játszottunk korábban fran­cia vígjátékot, több alkalom­mal Goldonit, s most is a nagyszerű olasz színpadi szer­ző egyik darabja volt az alap­anyag: a „Kávéháziból hoz­tunk létre egy erősen átfor­mált, egyéni arculatú játékot. — Nagyon jól éreztük ben­ne magunkat, hiszen a kitű­nően összekovácsolódott csa­patban — ahol nincs rendező, dramaturg, vezető, kizárólag közösségi munka folyik — ugyanazt a nyelvet, a humor nyelvét beszéljük és értjük valamennyien. A másik alkotóközösségem­mel — ez az Utolsó Vonal Színházi Erdektömörülés — már a nyár elején egy fontos esemény részese lehettem: Jancsó Miklós beválasztotta a zalaegerszegi Színházi Fesz­tivál programjába az „Isa pour és homu...” című előadásun­kat. Az egyik barátunkkal, kollégánkkal sikerült kijut­nunk ugyanezzel a darabbal Kölnbe, egy fesztiválra. Na­gyon jól éreztük magunkat, az egy hét alatt elmentünk szín­házba, és sokat beszélgettünk. Pillanatnyilag úgy áll a dolog, hogy jövő nyáron is visszavár­nak bennünket egy nagyobb tűmé keretében. Még egy megmérettetésünk volt Ka­zincbarcikán. Az itteni Alternatív Színházi Találkozóra kapott meghívást az UV, s a mi Piroska című előadásunk — amivel már Ba­lassagyarmaton is megnyer­tünk egy fesztivált — hó­dította el leginkább az ítészek tetszését. — Pihenésről még nem is szóltunk. — Hosszabb pihenésre iga­zából nem sok idő maradt. A budakalászi bányatavakhoz szoktam kikerékpározni, úszók, pihenek, s visszafelé a Duna-parton, a kellemes Ró­mai-parti kerékpárúton jövet, meg-megállok az egymás után sorakozó, hangulatos kis kocs­mák valamelyikében egy va­csorára vagy egy sörre. .KULTÚRA-

Next

/
Oldalképek
Tartalom