Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-05 / 235. szám

1994. október 5., szerda mmmmmmmmmzz MATTER Kincstári realizmus megyénkben Iroda, lőtér, műemlék, erdő, tiszai strand dolgát intézik a vagyonkezelők A volt naményi úttörőtábor is munkát ad a kirendeltségnek Elek Emil felvétele Nábrádi Lajos Nyíregyháza (KM) — Sok­rétű, bonyolult, felelősségtel­jes munkát végez a Kincs­tári Vagyonkezelő Szerve­zet Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Kirendeltsége, amely szeptemberben kezdte meg tevékenységét Nyíregy­házán, a volt HMSZ szék­házában. A szerteágazó munkáról, az elképzelésekről Hlatky Attila kirendeltségvezető tájékoztat­ta lapunkat. Elöljáróban elmondta, a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezet jogelődjét,a Zárolt Álla­mi Vagyont Kezelő és Hasz­nosító Intézményt 1989 végén hozták létre. Akkor az intéz­mény alapfeladata volt a meg­szüntetett munkásőrség va­gyonának átvétele, őrzés-vé­delmének megszervezése, va­lamint a vagyontömeg kor­mány által történő haszno­sítása. Jogutódként a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetet 1991. január 1-én hozták létre. Kezeli és hasznosítja Ez a szervezet jelenleg is irá­nyítja a volt munkásőrség va­gyonának hasznosítását, gon­doskodik a a szovjet csapat- kivonás következtében felsza­badult, állami tulajdonban lévő ingatlanok kezeléséről, őrzéséről, hasznosításáról, gyakorolja a kezelői jogot azon állami tulajdonban lévő ingatlanok felett, amelyekre a társadalmi szervezetek kezelői joga megszűnt, kezeli és hasznosítja a leállított Bős- Nagymaros állami nagyberu­házás vízügyileg nem hasz­nosítható létesítményeit, végzi az önkormányzati tulajdonba nem adható műemlékek és más ingatlanok kezelését és hasznosítását, kezeli az egy­házi tulajdonba kerülő ingat­lanokat mindaddig, amíg azok konkrét átvétele az egyházi szervek részéről meg nem tör­ténik. A kezelt vagyonból az értékesítésre szánt ingatlan- csoportok nyilvántartási érté­ke 1993 végén a következő­képpen alakult országos szin­ten: volt szovjet vagyon 51,8 milliárd forint, dunai vízlép­cső 1,2 milliárd forint, volt munkásőrvagyon 2,2 milliárd forint. Ám összesen 84-86 milliárd forintnyi vagyon ke­zeléséről kell gondoskodni a szervezetnek. Csak közreműködőként A megyei kirendeltségek leg­fontosabb feladata a szervezet kezelésébe került ingatlanok kezelése, üzemeltetése, fenn­tartása, állagromlásuk meg­akadályozása, a vagyonvéde­lem. Feladat a kezelésbe vett ingatlanok eredményes hasz­nosítása, ez lehet bérbe adás­sal, használati megállapodá­sokkal és értékesítéssel. (Az értékesítésben a kirendeltsé­gek csak közreműködőként vehetnek részt, a szervezet központja mellett.) Előfordul, hogy haláleset után a magyar állam az örö­kös, vagy az örökhagyó egye­nesen az államra hagyja va­gyonát. (Megyénkben is több­ször előfordult már ilyen eset mostanában.) Állami öröklés esetén az átvétel és sok ügyin­tézés a szervezetre vár. A szer­vezet egyébként a Pénzügy­minisztériumnak van aláren­delve. A kirendeltséget Nyíregy­házán hatan alapították. Van köztük építőmérnök, pénzügyi szakember és fizikai dolgozó is. (Egyébként az országban majdnem ezer embert foglal­koztat a szervezet, többségük őrző-védő feladatot lát el.) Ők hatan több mint félmilliárd forint értékű vagyon kezelését végzik Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében — hangsúlyoz­ta Hlatky Attila. Nyíregyháza és megyénk két látványos, vagy ha úgy tet­szik közismert épületének tu­lajdonviszonya már korábban rendező­dött, így erre a két épületre már nincs gondja az új kiren­deltségnek. Ez a két épület a kilenceme- letes volt pártszék­ház és a volt szovjet laktanya. Am kü­lönböző ingatlanok, létesítmények fela­datok elé állítják a kirendeltséget. Megszűnt társadal­mi szervezetek épü­leteiről — köztük a volt MHSZ épüle­téről — van szó, de lőterek, volt ifjúsági táborok, tiszai stran­dok, műemlékek is munkát adnak a ki- rendeltségnek. Ér­dekességként említ­hető, hogy erdő, sőt Szatmár- ban lévő víztározó és a Nyír­ségben lévő egyházi ingatlan is a kirendeltséghez tartozik. A kirendeltég munkatársai a helyzetfelméréssel vannak el­foglalva, de még idén bér­beadással, felújítási munkák­kal is foglalkozhatnak. Vállalkozókat várnak Itt említjük, hogy például vál­lalkozók jelentkezhetnek a kirendeltségen, ha tudomásuk van arról, hogy a szóban forgó ingatlanok valamelyikében egy-egy részterületet bérbe vehető. Nem fontos tehát meg­várniuk a kihirdetés időponját. A szervezetnek ugyanis célja, hogy az eladásokból, bérbe adásokból minél több pénzt juttasson a költségvetésbe, a közös kasszába. A műemlékek állagmegóvása, felújítása is kiemelt feladat, várható, hogy erre a célra központi pénzt kap megyénk. Elmondható tehát, hogy az új intézmény, a kiren­deltség közhasznú tevékeny­séget folytat. M egsiratták a zongo­rát, mert annyira hozzájuk nőtt, mint egy családtag. Negyven évig éltek egy fedél alatt vele Nagy ék, s a napokban mégis meg kellett válni tőle. Nehéz szívvel adták fel a hirdetést. De feladták és jöttek is az érdeklődők. Sokan kopogtak az idős házaspár otthonában. Nézegették, le-leütöttek né­hány billentyűt, a járatosab- bak játszottak is egy-két dal­lamot a széphangzású hang­szeren. Akadt aki — egy ki­csit tapintatlanul megkér­dezte — miért akarják elad­ni. Az idős házaspár kitérő válaszokat adott a kérdésre: felnőttek a gyerekek, akinek annak idején vették. Szárnyra keltek, őkpedig ketten marad­tak, nincs aki játsszon a zon­gorán. Inkább egyfajta csalá­di ereklye már, magyarázták az érdeklődőknek. Egy társta- lan, néma zongora nagyon szomorú látvány. Az életük egy darabkájától képtelenek megválni, mert úgy hozta a helyzet. De a vevők nem elsősor­ban erre voltak kíváncsiak, mintahogyan arra sem, hányszor kellett békíteni a szomszédokat, mert már me­gint zavarja őket a zongo­raszó. A vevőjelöltek inkább arra voltak kíváncsiak, nincs-e valamilyen rejtett hi­bája, nem azért akarják el­adni a zongorát. Az idős há­zaspár csendes nyugalom­mal fogadta a gyanúsítga- tást, nem sértődtek meg, szó- bahozták a hangszerjavító nevét, aki rendszeresen gon­dozta a zongorát, ő meg tud­ja mondani, milyen állapot­ban van, megér-e annyit, amennyire tartják. Olyan érdeklődő is jött a hirde­tésre, akit egyáltalán nem Páll Géza Zongora 111111 - ■. ü •'•> I! ,<-•> érdekelt az ára, a zongora állapota, már fizette volna is a kért összeget. Nagyék azonban gyanút fogtak, talán egy hangszer- kupec az illető, gondolták, más nem lehet. Az újgaz­dagok nem használt zongo­rával lepik meg a gyereke­ket, hanem márkás, új hang­szerrel. Valami kifogást ta­láltak ki az alku nélkül vá­sárolni akaró középkorú fér­finek, azt mondták, már van egy másik vevő. A férfi sértődötten távo­zott. Utána aztán majdnem összevesztek, miért engedték el a biztos vevőt, amikor már eldöntötték, hogy történjen bármi, eladják a zongorát. Azt szerették volna viszont, ha olyan venné meg, aki nem csupán szobadísznek, hanem azért, mert szüksége van rá. De értelmes dolog-e azon gyötrődni, milyen gazdája lesz a zongorának. Nem mindegy az már nekik? Talán nem is annyira azt sajnálták, hogy meg kell vál­ni tőle, hanem azt a negyven évet, ami elszállt az életük­ből, s aminek néma tanúja volt a zongora. De a gye­rekek más városban élnek, csak amikor nagyritkán ha­zalátogatnak, akkor ülnek a jó öreg zongora mellé, akkor kezd élni, lélegzeni a gyö­nyörű hangszer. Utána újra elnémul. A lakás, a megél­hetés költségei pedig folyton emelkednek, a csekély nyug­díjból már a legszüksége­sebbre is alig telik. Igazában ezért döntöttek úgy, hogy eladják a zongorát. De ezt szégyellték volna mondani, nem tartozik senkire. Ez az ő kis tőkéjük, amihez most hoz­zá kell nyúlni. De még jó, hogy van. M erengésüket éles csengőszó szakította meg, a kupecnek né­zett vevőjelölt jött vissza, s mintha mi sem történt volna, meglobogtatta kezében a bankjegyeket. Hát akkor megegyeztünk — mondta — és elkezdte számolni az asz­talra a pénzt. Az idős házas­pár csak nézett, milyen rá­menős, célratörő emberek vannak. És hozzáláttak meg­olvasni a pénzt. Csak akkor sírták el magukat, amikor az idegen becsukta maga mögött az ajtót. X Akkor szüret! Vásárosnamény (M. K.) — Igaz, Gergelyiugomya nem tartozik a híres-neves szőlőter­melő területekhez, de ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Petőfi Sándor Álta­lános Művelődési Központ idén is rendezzen szüreti fel­vonulást és bált. Ha az időjárás is kedvező lesz, október 8-án (szomba­ton) délután 1 órakor indul a menet Gergelyiugomyáról a kultúrház elől. Miként koráb­ban, most is egy csinos hölgy­lovas halad az élen. Legények- ből-urakból álló lovascsapat, majd hintók, szekerek követik az első lovast. A régi magyar ruhába öltö­zött mai fiatalok gondolnak a kíváncsi bámészkodókra, s nekik szőlővel, borral ked­veskednek. Az idei menetben ott halad majd a határainkon túl is ismert ököritófülpösi Fergeteges táncegyüttes. Miként korábban, előre fel­díszítik a kultúrház nagyter­mét szőlővel, amire a szüreti bál bírója vigyáz. A felügye­letben csőszlányok és csősz­fiúk segítik az ítéletvégrehaj­tót. A tolvajokat ugyanis a nagyközönség előtt „szigo­rúan” meg fogják büntetni. Tekintettel az ukrán határ­közelségre, mindig is nem­zetközi jelleget ölt a rendez­vény. Ezúttal a szüreti bál ze­néjét is kárpátaljai zenekar szolgáltatja, a muzsaji Kontakt együttes. Egyeztetés Balogh József L ehet, hogy mire ezek a sorok napvilágot lát­nak, már elkészül a válasz a kérdésre, mikor, s milyen módon történik meg az önkormányzati választás. Az időpontra talán elkészült hétfőn a válasz, amikor Göncz Árpád azt mondta: december 11-ére kívánja kitűzni azt, de az ellenzéki pártok kivonulása miatt úgy tartaná a köztársasági elnök jónak, ha mégiscsak asztal­hoz ülnének a pártok, ha mégiscsak születhetne vala­milyen kompromisszum A nézeteltérés oka nyil­vánvalóan ismerős legtöb­bünk előtt, az úgynevezett ajánlási, részvételi és ered­ményességi limit ügyében nem sikerült egyezségre jut­ni, ezért kérték meg a pár­tok a köztársasági elnököt: teremtse meg a kompro­misszumos módosítás al­kotmányos lehetőségét. Ta­lán neki sikerülhet még. A kormánykoalíció pártjai azt mondják, hogy a jövőben is egyeztetnek az ellenzéki pártokkal a törvényelőké­szítés menetében az alkot­mány módosítását igénylő kérdésekben, de most sür­get az idő, s egyébként az ellenzéki pártok nem mind­egyike kifogásolta az alkot­mánymódosítást. Az ellenzéki pártok példa nélkül állónak nevezték, hogy egy alkotmányos alapintézményt egyoldalú kormányzati akarattal mó­dosítsanak. A Fidesz még azt is hozzátette, az SZDSZ- től a korábbi ígéretei is szá- monkérhetők, a választás előtt ugyanis azt ígérték, hogy az alkotmányt csak hatpárti konszenzussal fog­nak módosítani. És most a múlt héten két párt akara­tából történt minden. Az SZDSZ elnöke azt mondta: a tárgyalások so­rán szó sem esett arról, hogy az alkotmánymódosí­tással az ellenzék ne értene egyet. Az alkotmány négy pon­ton módosult, ebből három elkerülhetetlen volt. Az első lehetővé tette, hogy a me­gyei közgyűléseket és a pol­gármestereket közvetlenül lehessen választani, a má­sik annak az alkotmányos kötelezettségnek tesz eleget, hogy létrejöhessenek a kisebbségi önkormányza­tok, a harmadik pedig pon­tosítja a választás időpont­ját, mert ez a jelenlegi sza­bályozás szerint nem egy­értelmű. A negyedik a köztársa­sági megbízotti intézmény felszámolása lenne, ehhez gondolták, hogy legalább egy ellenzéki pártnak is egyet kell érteni vele. jl j em tudni tehát, mi- l\f lyen döntés születik: X Y figyelembe veszik-e az ellenzék kívánságát, vagy marad minden a múlt heti döntés szerint, hiszen Szeke­res Imre szerint az eljárás törvényességét nem lehet kétségbe vonni. Egy kérdést azért ezek után is fel lehet tenni: ha az előző négy esz­tendő alatt az ellenzék min­den törvény tárgyalásánál a hatpárti konszenzusra való törekvést kérte számon, s meg is történt jó néhány tör­vény esetében, most miért nem fontos figyelembe ven­ni azt? más energiahordozóra áll­jon át. Szakemberek szak- véleménye: a gáz jelenlegi ára nem valós költségeken alapszik, ezért természetes a növelése, de erről vala­hogy nem esett szó a lát­ványos beruházások idején. Mivel megyénk nyolcvan százalékában az elmúlt évek ajándéka volt gázláng­gyújtás, az itt élőknek jelen­ti a legnagyobb csalódást a drasztikus áremelés. Autó­pályánk pedig vagy lesz, vagy nem. Nem baj, hiszen az idei nyár egyik bejelentése sze­rint Budapest-Bécs utat ha­marosan két órán belül teheti meg vasúton az uta­zó. Ugyanezen a nyáron ha valaki egy átlagos hétköz­napon lekéste a Nyíregy­házára délután ötkor in­duló, utolsó közvetlen jára­tot, csatlakozással együtt öt óra alatt érte el úticélját. y -r tazás térben és I / időben. A restiben V_y ülve felrémlik a másodrangú állampolgár­ság víziója. A térség lekerült a győzelmi lobogóról, a központi érdeklődés lany­hulása mellett nagyobb szükség van a helyi tettekre. Hogy ne legyünk azzá, ami voltunk: láthatatlan régió. Nyéki Zsolt zeret, nem szeret — V tépheti a margaréta kJ szirmait Kelet-Ma- gyarország polgára, miköz­ben a gazdasági programok kidolgozóinak megnyilvá­nulásait tisztázza, értelmezi magában. Az elmúlt évti­zedekben fárasztó kedves­ként panaszkodott e térség a Dunántúl elsőbbséget élve­zőfejlesztéseiről, beruházá­sairól, kirakati szépségéről, miközben keleten maradt a fekete vonat és a lavór. Az­tán csak sikerült jó néhány fejfájós napot szerezni az ál­lam bácsinak, mert az elmúlt négy évben a felzárkóztatás mellett döntött. Rövid idő alatt gázcsövek hálózták be a megye egész területét, szép tervek és ígéretek születtek egy autópályáról, amely a keleti perifériára tett utat is gyorsabbá, egyszerűbbé, nem utolsó sorban vonzób­bá tenné. De minden csoda három napig tart, a gázprogram­nál azoknak lett igazuk, akik „déja vu” érzésre pa­naszkodtak. Annak idején az olaj volt olcsó, épített is rá boldog-boldogtalan háztartást, vállalkozást, hogy aztán újabb kiadással I k # X * X* i i á A láthatatlan régió

Next

/
Oldalképek
Tartalom