Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-04 / 234. szám
1994. október 4., kedd HAZAI HOL-MI A szentmártoni vállalkozás Fonott áruk és kerti bútorok készítését sajátítják el a cigány fiatalok Egy hallgató. Bakró Albertné Amatőr felvétel Farkas Kálmán Tiszaszentmárton — Itt elfogy a kövesút. Kertjei alatt kígyózik az ukrán határ. Nevezték fél évszázaddal ezelőtt Margit hercegnő falujának is. Ez volt az Odeschal- chyak birodalma két kastéllyal, sok szolgával a 30-as évek derekán. Tiszaszentmárton lélekszáma akkor ezer volt. A falu 70 százaléka cselédkenyéren tengette életét. Azóta fordult a történelem kereke, változott az élet, ám nem annyira lendült, hogy napjainkban ne fenyegetné ismét a rohamos elszegényedés a száguldó munkanélküliség miatt, amely leépüléshez vezet, testet, lelket rombol. Modern iskola — Ide a kultúra is csak úgy jön, ha járunk utána — mondja rezignáltan, ám igen találóan a kedves Szabó Éva jegyző. A modem iskolaépülettel egy fedél alá épült igazán impozáns, modem községháza kellemesen hűvös irodájában beszélgetünk. Társaságunkban van a frissen kinevezett, hivatásának élő igazgatónő, Orbán Ferencné, Zsuzsa asszony is. Nem fogyó falu Szentmár- ton. Lélekszáma most meghaladja az 1300-ü Nem szólva a cigányságról. Ők ebből 350- nel részesednek. Ez pedig írd és mondd a lakosság 27 százaléka. Ezzel pedig már illik és kell is számolni. Olyan neuralgikus tényező, amelynek csak részbeni kezeléséhez is elhivatottságú vezetőkre van szükség. Ilyen az iskola igazgatónője és a jegyző. S ha a falu lélekszámút illetően a cigányság aránya „csak” 27 százalék, az iskolai tanulóké feleződik! Szerencsére szép számmal akad közöttük tehetség. Ilyen a kis Pongó Rudi, aki a cigány-magyar vers- és prózamondó megyei verseny kategóriájában Móra Ferenc A patkó című költeményével győztes lett. Éva és Zsuzsa írtak, leveleztek, utaztak, míg végül ajtó nyílt előttük. S hála kitartásuknak, elképzelésük megvalósulóban van. — Bár nem az eredeti, de ez még talán jobb is. Olyan fiatal cigányok kerestek meg, mint Pongó Andrásné. Azt kérték, indítsunk tanfolyamot, amelyen az általános iskola 7-8. osztályát elvégezhetik a cigányok — említi a jegyzőnő. — Végül is az iskolából nem lett semmi — fűzi hozzá az igazgatónő. Ám Zsuzsa igazgatónő nem adta fel. Jó sorsa hozta össze az ügy kapcsán a Munkaügyi Központban Gönczi Andrással, aki felajánlotta segítségét így került kapcsolatba az átképző központtal. — Igazán készségesen fogadtak, s miután megbeszéltük a teendőket, május 8-án már meg is kezdődhetett a fonottáru- és kertibútor-készítő tanfolyam Tiszaszentmárton- ban... Elnyűtt művelődési ház, kopott cégérrel. Fent a lépcső- feljáratnál ismerős cigány férfi fogad. Lakatos József mester, a tanfolyam vezetője. Ismerem. A hetedik határban is — Hogyhogy itt talállak? — Járom a világot. Tanítom a szakmára a cigány fiatalokat — mondja. Lakatos Jóskát valóban ismerik a hetedik határban is. Tanított Nyíregyházán, Miskolcon, Ózdon, meg még ki tudja hol. Most éppen Szent- mártonban. — Eddig legalább 100 cigányt tanítottam meg a kosárfonásra, adtam a kezükbe kenyérkereseti lehetőséget. Nagyterem, olajos padló, most munkaterem. Kazettáról roma muzsika szól. A fal mellett kétoldalt fiatal cigányok, cigány lányok. Felkészítették őket, hogy vendég érkezik. Csinosak, ujjaik között formálódik a bevásárlókosár, gyümölcsöstál, tálca és sok más szép termék. Három hónapja mutatta meg nekik az első fogásokat Lakatos Jóska. Ki hinné? Igazi piacképes termékek. — Mire jogosítja e tanfolyam elvégzése őket? — Ha sikeresen elvégzik, elhelyezkedhetnek a szakmában vagy vállalkozásba kezdhetnek. Ez már valami. Addig havonta a munkaügyi központtól 7700 forintot kapnak. Szól a muzsika, serényen mozognak az ujjak. — O az osztályelső — mutatja be a mester Bakró Albert- nét. Félszeg cigányasszony. Huszonhat éves, 4 gyerek anyja. Férjét az italozás miatt otthagyta. Élettársa van. Nehéz anyagi helyzete miatt gyerekeit az anyjánál helyezte el Zsurk faluban. — Én meg albérletben lakom itt Szentmártonban — mondja. — Igazán kedvező, hogy a központtól 3 ezer forint hozzájárulást kapok a fizetésen felül. A sor legelején a szőke Horváth Gyöngyi dolgozik. — Kenyértálcát, virágtartót, bevásárlókosarat fonok. Mikor mi van előírva. Otthon csak tétlenkedtem, semmit nem csináltam. Itt legalább keresek havonta 7700 forintot és tanulok is. — Itt mindenkinek megvan a 8 osztálya. Én nagyon örülök, hogy szakmát tanulhatok. Ha végzek megpróbálok vállalkozni — vélekedik a fekete szakállú Tóth Sándor. Notórius hiányzók Sajnos, nem minden hallgató gondolkodik így. Főleg, a notóriusan hiányzók, akik miatt veszélybe kerülhet a tanfolyam sorsa. Betegségre és sok mindenre hivatkoznak. Pedig itt térítés ellenében ebédet is kapnak. Sokuk még ezt sem fizeti. Ám a polgármesteri hivatal állja a cehet. — Olykor kénytelen vagyok azzal „fenyegetőzni”, hogy a hiányzóktól megvonom a segélyt — jegyzi meg Szabó Éva. — Persze, hogy nem teszem meg, de muszáj a fegyelmet megkövetelni a többiek érdekében, a tanfolyam létéért. Olcsó legyen vagy működőképes? Korszerű és egyre inkább szolgáltató jellegű legyen közigazgatásunk Nyíregyháza — A rómaiak, de francia forradalom győztesei, sőt Lenin, de az utóbbi időben minden kormány — így természetesen a legújabb is — a bürokrácia megnyirbálását, közkeletű kifejezéssel olcsóbb közigazgatást ígért választóinak, szimpatizánsainak, a„népnek”. Az a magyar köztisztviselők és közalkalmazottak számára nem értelmezhető, hogy 50 ezerrel, 70 ezerrel vagy 17 ezerrel, netán 8 százalékkal, 10 százalékkal többen dolgoznak a közigazgatásban és intézményekben, mint ahogy arra szükség lenne. Sajnálatos módon az utóbbi időben igen gyakran elhangzottak ilyen vélemények „mértéktartó körökből”, ami nem kevéssé megzavarja az érintett munkahelyek munka- vállalóit is. Pedig a köztisztviselői kar az utóbbi időben sok mindent megélt... Emlékezzünk csak a 80-as évek elejére, amikoris politikai indíttatású „szemfényvesztő igazgatási” létszámcsökkentés folyt, vagy a különböző „átszervezések”, „korszerűsítések” mindig olyan eredményt hoztak, hogy időlegesen ugyan kevesebben dolgoztak a közszolgálatban, azonban a növekvő munkaterhek „visszaszervezték” a létszámot. Ugyanezt élték át a köztisztviselők a legutóbbi rendszerváltozáskor is. Csak a némák nem szórtak rájuk tücs- köt-bogarat, csak a bénák nem rúgdosták meg őket, — holott pártatlanul, tisztességgel elvégezték a rájuk kirótt feladatot, úi. mint a választásokat, a népszavazásokat több fordulóban, s elviselték az önkormányzati hivatalok átszervezése során (okkal, ok nélkül) keletkezett, egzisztenciájukat is érintő eseményeket, de méltósággal felülemelkedtek azon a párját ritkító anomálián is, hogy munkaviszonyukat szabályozó, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény bértáblázata a törvény hatálybalépésétől számított majd három év múlva hatályosul, 1995. január 1- jén.(?) Dúl a nyilatkozatháború, összefeszülnek a vélemények a Parlamentben és azon kívül. A köztisztviselők pedig teszik dolgukat, készülnek az újabb választások hozzájuk méltó megszervezésére és levezénylésére. Munkájuk mellett viszont természetes igényük van arra is, amit a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete is messzemenően képvisel, — hogy vi-szonyaikat „összefésült törvények” szabályozzák. Ne legyen első és másodrangú köztisztviselő. Kinevezésükkor csak a szakmai alkalmasság számítson, ne pedig politikai lojalitásuk. Szakszervezetünk törekvése, a stabilabb, garantáltabb viszony megteremtése. Lehet ugyan ígérni olcsóbb állam- igazgatást, csak ilyen a világon nincs. Van viszont arra lehetőség, hogy az arra hivatottak a munkamegosztást áttekintsék, hogy a központi túlköltekezést mérsékeljék, és hogy meghatározott tárcák, meghatározott csápjait lenyesegessék és természetesen arra is van lehetőség, amit a szak- szervezet szintén messzemenően támogat, hogy minél korszerűbb, minél eredményesebb és egyre inkább szolgáltató jellegű legyen közigazgatásunk. Ami nem lesz olcsóbb, de csak ilyen ok miatt nem is szükséges, hogy működőképességét veszély fenyegesse. Természetesen mindezek mellett a köztisztviselőket olyan, a kormánnyal kötendő társadalmi, gazdasági megállapodás kereteibe tartozó kérdések is foglalkoztatják, szorítják, mint a költségvetési intézményekre tervezett bérszi- lencium; az államháztartás reformján belül: a kincstári finanszírozás lehetősége megteremtésének következményei, a közigazgatás korszerűsítése, a költségvetési szerveknél a differenciált gazdálkodás szabályának bevezetése, a nyugdíjrendszer átalakítása, az elkülönített alapok visszaszorítása. Önkormányzati kérdésekben az az általános álláspont, hogy az önkormányzatok helyzete nem lehet jobb az államháztartás helyzetétől; egészségügyi kérdésekben: a kórházi kapacitások csökkentésére irányuló akarat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak forráskiegészítő szerepének erősítése, a táppénzrendszer átalakítása oly módon, hogy az egészségbiztosítás, csak a speciális munkáltatók átlagos kockázatvállalását meghaladó esetekben legyen érintett, egyébként a táppénz a munkáltató és a munkavállalók közötti szerződés elemévé váljon; a teljes költségvetési bérpolitika és így tovább. Mindezekről a kérdésekről, továbbá arról, hogy ezen kérdések kapcsán tagjai képviseletében meddig mehetnek el a szakszervezetek és a meglévő, törvényben is biztosított eszközeikből, melyekkel léphetnek fel, vagy bizonyos önkorlátozó magatartásukért mit és milyen garanciával kémek, arról október 14-én a megyeháza dísztermében 10 órától fogunk eszmét cserélni polgármesterekkel, jegyzőkkel, intézményvezetőkkel és szakszervezeti tisztségviselőkkel. Timkó József Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezete megyei titkára Kiszorítósdi Bartha Andrea O vono ismerősöm lelkesen mesélte: képzeld, egy amerikai óvodamintát ismertető tréningen micsoda jópofa játékot próbáltunk ki! A szervezők leterítettek a földre néhány újságpapírt, majd énekelni kezdtek, s amikor abbahagyták a dalt, nekünk valamennyiünknek rá kellett állni az újságokra. Igenám, a papírokat azonban sorra szedték fel a padlóról, így egyre kisebb és kisebb hely maradt a csoportunknak. A végén már csak egyetlen lapra állhattunk, mégis jutott hely valamennyiünknek, mert kézzel- lábbal segítettünk egymást megtartani. Van ennek a játéknak egy magyar változata. Székeket állítanak körbe, eggyel kevesebbet, mint ahány gyerek játszik. Tapsszóra azután mindenkinek le kell ülni, aki nem elég ügyes, állva marad, hisz nem jut neki szék. Kiesik a játékból, s akkor eggyel csökkentik az ülőhelyek számát, hogy a következő körben is legyen egy kieső. Mindez addig folytatódik, míg végül egy gyerek marad — tapsoljuk meg, ő lett a legügyesebb! Ugye, ismerős ez az utóbbi variáció? Szorítsuk ki, nyomjuk el, tapossuk a földbe, hisz nem elég életrevaló. Nem csak az óvodában dívik a kiszorítósdi, össznépi játék ez minálunk. S a győztesnek—ha nem is tiszta szívből — tapsolunk, mosolyt erőltetve az arcunkra gratulálunk. P edig játszhatnánk épp az ellenkezőjét, a „bennmaradós- dit” is. Vajon képesek lennénk még egymásra odafigyelni, vagy túl régóta játsszuk már a magyar változatot? Röviden Biogazdálkodásról... ...indul előadássorozat a nyíregyházi mezőgazdasági főiskolán. A foglalkozásokat péntekenként (az elsőt október 7-én) tartják, 14 órától. (KM) Feloldja... ...az erdők és a közelükben lévő területekre elrendelt általános tűzgyújtási tilalmat a Földművelésügyi Minisztérium. (MTI) Kossuth Lajos... ...halálának centenáriuma alkalmából Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum aulájában Kossuth-bankók- ból nyílt kiállítás, mely december 1-jéig tart nyitva. (MTI) IV. Országos... Művelődési Otthoni Konferencián, október 14-15-én Kecskeméten a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Népművelők Egyesülete szervezésében megyénk szakemberei is részt vesznek. (KM) Kotrási... ...munkákat végeznek a Tiszán a tiszabecsi és a tisza- csécsei folyószakaszon. Búcsú a pohártól Nyíregyháza (KM - N. L.) — A megyei munkaügyi központ pszichológiai szakszolgálatának fontos szerepe van a munkanélküliség kezelésében. Többek közt ezt állapították meg a megyei munkaügyi tanács legutóbbi ülésén. A szakszolgálat és az álláskereső klub több krízishelyzetbe került munkanélkülinek is segített. A szakszolgálat egyik fontos feladata a képzési tanfolyamokra jelentkező munkanélküliek pszichológiai vizsgálata. Főleg túljelentkezés esetén végeznek vizsgálatokat és akkor, ha a tanfolyam elvégzéséhez sajátos képességekre van szükség. Ha a vizsgálat alkalmatlanságot állapít meg, akkor az illetőnek egy másik tanfolyamot javasol a szakszolgálat. Tavaly 718 munkanélküli vett részt pszichológiai vizsgálaton, valamennyi vizsgálat 2-3 teszt alkalmazásából, illetve lehetőség szerint egyéni elbeszélgetésből állt. Miben is segíthet a szak- szolgálat? Ha a munkanélküli nem tudja eldönteni, hogy milyen átképzési tanfolyamra jelentkezzen, ha személyes gondjai vannak, ha szeretne átfogó képet kapni érdeklődéséről, képességeiről, önmagáról, ha álláskeresési ötletekre kíváncsi. Jó tudni: a nyíregyházi Benczúr tér 18. sz. alatt működő szakszolgálat szolgáltatásai ingyenesek. Néhány konkrét ügy, amelyet a szakszolgálat intézett. Egy munkanélküli alkoholista nő elvált, félje nevelte két gyermeküket, ő a segítőházba költözött. Öt egyéni tanácsadás után leszokott az italról és munkát talált magának. Egy 24 éves lányt a budapesti munkahelyről erőszakkal hoztak haza a szülei. Itthon tíz hónapig munkanélküli volt, a végén már ideggyógyászati kezelésre szorult. A szak- szolgálat lelkileg helyrebillentette, tanácsokkal látta el, így sikerült megyénkben munkát találnia. Egy kereskedelemben dolgozó asz- szonyt a munkahelyéről elbocsátottak, 13 hónapi tétlenség után jelentkezett az álláskereső klubba, ahol információkat kapott arról is, hogy miként lehet vállalkozóvá válni. Ez az asszony azóta sikeresen vezeti a saját üzletét. Egy építész- technikus fiatalember 9 hónapos munkanélküliség után kereste meg a klubot, ahol felkészítették, ez a fiatalember most egy építkezési társaságnál műszaki vezető beosztásban dolgozik.
