Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-25 / 252. szám

1994. október 25., kedd HAZAI HOLMI Százmilliókkal gazdagodott a város Mátészalka (KM - Sz. E.)) — Lassan négy éve, hogy dr. Szilágyi Dénes elfoglalta Mátészalkán a polgármes­teri széket. Honnan indul­tak, s hová jutottak az eltelt négy év alatt? Erről kérdez­tük a polgármestert. — Négy évvel ezelőtt volt a városnak egy alapvetően meghatározott városrendezési szerkezete. A legfontosabb közlekedési útvonalak, ellátási rendszerek, lakóépületek, köz­épületek, a város centrumában rendben voltak, jól működtek, ám az állami költségvetési tá­mogatás kiapadása miatt már nem volt lakásépítés. A képvi­selő-testületnek számot kellett verni a meglévő állapottal, és fontossági sorrendben rang­sorolni azt, melyek a legszük­ségesebb beruházások. Ter­mészetesen terveink, elképze­léseink a pénzügyi fedezettől függtek. Jelenleg is a pénz elő­teremtése a legnehezebb fela­datunk. A pályázatok nem mindig tették lehetővé, hogy valóban a szükségesebbet ve­gyük alapul a beruházások ter­vezésénél. A pénzt nem arra adták, amire mi szerettük vol­na, hanem nekünk kellett azt szeretni, amire az adott idő­szakban pénzt adtak. Összes­ségében azonban elmondható, hogy Mátészalka a térséget és a megyei átlagot is meghaladó mértékben fejlődött. Mátészalka, a gazdagodó város Elek Emil felvétele — A városiasodás legfon­tosabb feltétele az infrastruk­túra fejlesztése. Ezen a téren komoly eredményeket értünk el. Csatornázási programunk túljutott a dandárján, sok-sok kilométer útfelületet újrabur­koltunk, a gázvezeték szinte minden portán van. Ezek ke­vésbé látványos fejlesztések, hiszen a földben vannak, ám értéküket és hasznosságukat tekintve a legfontosabbak. At­tól város egy város, hogy meg­felelő az infrastruktúrája, hi­szen csak az ezzel rendelkező település tud termékeny talaja lenni a fejlődésnek. — Jelentős fejlesztést ér­tünk el az oktatás területén is. Felépült a 138. Számú Ipari Szakmunkásképző és Szak- középiskola tanműhelye, mellyel sikerült kiváltani a gyakorlati oktatás feltételeit, hiszen a megszűnő üzemek miatt azok veszélybe kerültek. A térség legszebb oktatási in­tézményeinek egyikeként el­készült a Baross László Mező- gazdasági Szakközépiskola teljes felújítása. Az egészség­ügy is jelentősen fejlődött. Be­fejezéséhez közeledik a kór­házi rekonstrukció, és a tervek szerint a jövő év elején átadják az új százágyas sebészeti osz­tályt, mely a térség legkorsze­rűbb intézménye lesz. A szak­képzési feltételek javítása ér­dekében az Esze Tamás Gim­názium és Egészségügyi Szak- középiskolában elindítottuk az ötödéves képzést, ahol a hall­gatók felnőtt szakápolói képe­sítést szerezhetnek. — Mindent összevetve több százmillió forinttal gazdago­dott a város az elmúlt négy év alatt. A további fejlődés fel­tétele, hogy a különböző pá­lyázatok segítségével újabb pénzforráshoz juthassunk. To­vább kell folytatnunk a meg­kezdett beruházásokat, bár a fejlesztés üteme, az ország gazdasági helyzetét ismerve, valószínűleg lassúbb lesz a következő egy-két évben. Az is nagy gond, hogy a pályáza­tok beadásának egyik feltétele, rendelkezünk-e az úgyneve­zett saját erővel. Mivel Máté­szalkán a lakosság jövedelmi viszonyai az országos átlagnál alacsonyabbak, így ezt az ösz- szeget helyi adókból, helyi be­vételekből megteremteni na­gyon nehéz. — A legfontosabb, hogy a város azon területein is meg­épüljön az alapvető infrastruk­túra, ahol eddig hiányzott. A település különböző helyein élő polgárok ne érezzenek kü­lönbséget élet- és lakásviszo­nyaikban. Szeretnénk, ha a vá­rosban az építésre alkalmas telkek beépülnének, és ezáltal is enyhülnének az égető lakás­gondok. Legfontosabb feladatunk, hogy a négyéves töretlen fej­lődési ütem a későbbiekben is folytatódjon. A lakossághoz fordulunk kérésünkkel, hogy mindazokat a létesítményeket, értékeket amelyet közös erő­vel létrehoztunk, becsüljék meg és kíméljék. Az összkomfortosabbá vált Ibrány Ibrány (KM - Gy. L.) — Ha gyorsmérleget kellene készí­teni, nem a nagy beruházá­sokról szólnék. Bár kétségte­len, ezek alapvető dolgok. Ám a hétköznapok, az élet minőségét nem csupán a nagy dolgok határozzák meg. A fenti gondolatokkal kezdte rögtönzött értékelését Beren- csi Béla, Ibrány polgármeste­re. Mérföldkő volt a település életében a várossá válás 1993 novemberében. — Szerintem lényeges, hogy mi befolyásolja az embe­rek közérzetét. Véleményem szerint igen fontos, hogy Ib- rányban a nemrég létrehozott rendőrőrsnek köszönhetően az emberek nyugodtan alhatnak, mert van közrend. Ugyancsak biztonságérzetet nyújt az ál­landó ügyeletet tartó mentőál­lomás. A munkanélküliek szá­mára nagy könnyebbség, hogy a Munkaügyi Központnak van Ibrányban kirendeltsége. Az ibrányiak kényelmét szolgálja a hat-hat fős Tigáz, illetve MATÁV szerelőmesteri cso­portja. A középiskolások szá­mára fontos, hogy a gimnázi­um egyben szakközépiskola is lett. Az összkomfortosabbá válás szempontjából az sem mellékes, hogy minden má­sodik lakásban van telefon, kábeltelevízió. — A gazdasági nehézségek ellenére nem mondtunk le ar­ról, hogy a lehetőségekhez mérten támogassuk a közmű­velődést. Bővítettük a könyv­tárat, a képtárat, a helytörté­neti gyűjteményt. Nagy öröm számunkra, hogy az általános iskola fúvószenekara arany­diplomát szerzett. Gondolom, ezek a kis dolgok is fontosak, hiszen mindezek együtt már meghatározó erejűek. Azért a fejlesztések közül azt hadd említsük meg, hogy Ibrány egyik külterületén, Nagytanyán (hat kilométerre a várostól), most folyik a gáz- és a telefonvezeték fektetése, hogy innen a Kótaj-Buj útig bekötőút épült. Ezzel a me­gyeszékhely négy kilométerrel került közelebb Ibrányhoz, Nagytanya pedig ezáltal ki­nyílt. — Azt is pozitívumként kell értékelni — folytatja Berencsi Béla —, hogy Ibrány lakói egyre inkább városi polgárnak érzik magukat, amire büszkék. Miben nyilvánul ez meg? Pél­dául abban, hogy a közműépí­tés befejezése után igen sokat áldoztak környezetük szebbé tételére: fát, virágot ültettek, tisztaságot, rendet tartanak maguk körül. — Nem hallgathatom el vi­szont azt sem, hogy négy esz­tendő alatt szinte katasztrofá­lis méreteket öltött a munka- nélküliség. Bár számos kisvál­lalkozás indult be, a városban mégis több mint ezer ember­nek nincs állandó munkája. Ez az önkormányzat fejlesztési lehetőségeit is korlátok közé szorítja, hiszen több millió fo­rintot kell szociális felada­tokra fordítani. — Igen komoly gondként jelentkezik az is, hogy a mező- gazdaságban elkezdődött fo­lyamatok nem fejeződtek be. Ez bizonytalanságban tartja a gazdálkodni akarókat. Agro­banks ígértek a mezőgazdasá­gi vállalkozók számára. Mi épületet is felajánlottunk erre a célra. De hol vannak ezek a bankok? Önkritikusan el kell ismerni, hogy az ifjúság kul­turált szórakozási lehetőségét nem teremtettük meg, sürgő­sen lépnünk kell tehát. Soron következő feladat tehát: a munkahelyteremtés. En és az újság • Pályázatunkra érkezett „Az ének szebbé teszi az életet..." A cím Kodály egyik megállapításának el­sőfele, mely így foly­tatódik: „...az éneklők má­sokét is.” A komolyzene bará­tai sokszor és boldogan felis­merték ezt az érzést, nemhiá­ba keresik az újabb átélés lehetőségeit. Egy vaskos dossziéban ku- tatgatok. A Kelet-Magyaror- szág figyelemfelkeltő tudósí­tásai az elmúlt 36 év kórus-, népzenei és hangszeres ko­molyzenei rendezvényeiről. Ezek egy része előzetes tájé­koztatás: mire érdemes oda­figyelni. Másrészt recenzió vagy kritika: szakemberek véleménye a hallottakról. Ezeknek a cikkeknek a több­sége amatőregyüttesek vagy szólisták produkcióját nép­szerűsíti. Hogy mennyire szükség volt erre, azt azok a hangverseny-látogatók iga­zolhatják, akik nemegyszer állapították meg: többen vannak az előadói pódiumon mint a nézőtéren. E kínos helyzetet ismerte fel a Kelet- Magyarország is, amikor ér­deklődést keltő tudósításai­val hozzájárult a hangver­senyek látogatottságának nö­veléséhez, ez egyben buzdi- tólag is hatott az értékes zene közvetítőinek önzetlen tevé­kenységére: erőfeszítéseik nem hiábavalóak. Nézzünk a fentiekre néhány bizonyít­ható (az említett dossziéban is gyűjtött) kedves emléket: a mátészalkai pedagóguskórus 1958-ban alakult. Tagjait a pedagógiai munka gyakran idegileg is megviseli. Az esti próbákra azonban becsület­ből is eljárnak. Ezért énekel­nek az együttesben 14 köz­ségből bejárva is: barátság­ból, a zene szeretetéből (mely kikapcsolódást is jelent). De lelkesítő az is, mikor a Kelet- Magyarország híradásaiból azt tapasztalják: becsült, közérdekű ez a közművelődé­si tevékenység; ezzel is nevel­nek... A mátészalkai ÉR­DÉRT Vállalatnál 1961-ben 120 tagú kórus alakult — a vállalat vezetőjének példa­mutató közreműködésével. Minden jelentősebb fellépé­sükre hírt adott megyei napi­lapunk. Elég volt egy-egy el­ismerő megjegyzés ahhoz, hogy tíz éven át együtt tartsa a húsz községből verbuváló­dott kórustagokat. Mátészal­ka környéke élénk kórusmoz­galma indította el 25 évvel ezelőtt a Mátészalkai Dalos Tavasz rendezvényeit. Sike­rét több száz újdonságcikk dokumentálja. Megyénk népzenei együtte­seinek többségét a helyi tsz­ek patronálták. A fenntartók bizonytalan anyagi helyzete megnehezítette működésüket. Az elmúlt évben a Kelet-Ma- gyarország sorozatban mu­tatta be gondokkal küzdő együtteseinket — fotójukkal színesítve. A dalosok érezték a megbecsülésüket, s számuk kétszeresére emelkedett. Vé­gül emlékezzünk arra a ki­emelkedő segítségre, amit a Nemzeti Filharmónia bérleti hangversenyei népszerűsíté­sében nyújt a közvéleményt 50 éve szolgáló lapunk. En­nek is köszönhetően az or­szágban nálunk van a leg­több felnőtt és ifjúsági (15- 16 ezer) bérlettulajdonos. így segíti — örömünkre — szebbé tenni életünket a fél­évszázados jubileumát meg­ért Kelet-Magyarország. Erdős Jenő lnn mm mm a #* mm M y mk m Gyűrűfű újra él Bartha Andrea V olt egyszer egy tele­pülés Magyarorszá­gon, úgy hívták: Gyű­rűfű. Vagy tizenöt-húsz éve nyomon követhettük elnép­telenedésének okait, szívfa­csaró képsorokat közöltek az üres, enyészetnek szánt házakról. Minap hallottam egy ri­portot a rádióban: Gyűrűfű újra él. Bár út sem vezet oda, esőben csak gyalog, vagy lóháton lehet megkö­zelíteni, vállalkozó kedvű városiak egy csoportja mégis úgy határozott, itt kezdi újra az életét. Megte­lepedtek az elhagyott há­zakban, rendbe hozták a lyukas tetőket, omlófélben lévő falakat, s valamiféle, a faluközösségnél szorosabb, leginkább kommunához ha­sonlítható életközösséget hoztak létre, melynek egyik alaptörvénye, hogy csak az költözhet a faluba, akit az ott lakók már elfogadnak. S ami a legérdekesebb; Gyű­rűfű új lakói szinte kivétel nélkül értelmiségiek. Meg­szólalt például a riportban egy lány, aki a Külügymi­nisztériumban dolgozott, s tolmácsolt többek között a svéd királynő hazánkba lá­togatásakor magának a ki­rálynőnek is — ennek el­lenére most úgy döntött, nem bírja tovább a fővárosi életet, vidékre költözik, s szülei óriási megrökönyö­désére, épp Gyűrűfűre. Az­tán beszélt egy férfi, aki harmincegynéhány év után megundorodott a Mártírok útja zajától és szennyezett levegőjétől, s most csöndre, nyugalomra, természetkö­zelségre vágyik, családjá­val egyetemben. Merthogy ki ne felejtsem: a riporta­lanyok nem ám valamiféle különc, a világ történéseitől elzárkózó remeték, hanem zömmel családosok, egy­két, netán több gyermekkel is. Épp ezért már kidolgoz­ták az új általános iskola működtetésének feltételeit, s a tervek között például az is szerepel, hogy pont az említett lány tanítja majd a gyermekeket svéd nyelvre. Elnéptelenedett, kiörege­dő településekért nekünk sem kell a szomszédba men­nünk — gondoljunk csak Komlódtótfalura, ahol egy- tizedére csökkent a lakos­ság a hetvenes évek nagy árvízét követő építési tila­lom jóvoltából, vagy mond­juk Nagygécre, a maga egy lakójával. Vajon megérjük azt az időt, amikor valakik, ezekre is szemet vetnek, s ismét felvirágozhat egy már-már feledésszámba ment település jövője? Svéd... ...technológiával korszerű­sítik a közvilágítást Sza­kodban. (KM) Ingyen... ...felajánlja vállalkozó szá­mára a polgármesteri hiva­tal régi épületét a mátyusi önkormányzat, mivel ha­marosan újba költözik. Összesen... ...hétszázezer forinttal tá­mogatják az első lakáshoz jutó fiatal házasokat Nyír- bogdányban. (KM) Belátható... ...időn belül (talán mégis) lesz telefon Rozsrétsző- lőn, a MATÁV-nál ugyanis készül az ütemterv, sok igénylést visszaigazoltak. Beruházásokra... ...összesen 40 millió forint állami támogatást nyert az anarcsi önkormányzat az elmúlt négy évben. (KM) A NOÉ aggódik Nyíregyháza (KM) — A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) a leg­alább háromgyerekes csalá­dok pártoktól és világnéze­tektől független, jelenleg mintegy 110 ezer főt tömö­rít több mint 200 helyi szer­vezetbe. A NOÉ szakértői rögzítették álláspontjaikat a kormányprogram és a koalíciós megállapodás egyes pontjairól. A legfontosabb részlete­ket Makara Tamásáétól, a NOÉ nyíregyházi Családi Kör Egyesületének titkárá­tól tudtuk meg. Katasztro­fálisnak tartanák például, ha mind a jelenlegi gyer­mekgeneráció, a gyerekes családok, mind pedig az ország demográfiai helyze­te szempontjából, ha a gyermekek utáni adóalap­csökkentés lehetőségének visszaállítása helyett még a jelenlegi csekély, adóból levonható gyermekkedvez­ményt is megszüntetné a kormányzat. Azt tartanák előnyösebb állapotnak, ha a gyermekek a szülők külön erőfeszítései nélkül juthat­nának hozzá neveltetésük­nek legalább létminimum szintű költségeihez, ami azonban gazdasági okokból csak távlati cél lehet. Helyeslik, s demográfiai szempontból elsődleges je­lentőségűnek tartják, hogy a kormány tervezi a lakás áfa-visszatérítésének mó­dosítását. Azt azonban igen lényegesnek tartanák, hogy az indokolt értékhatárt bi­zonyos létszámúnál na­gyobb családok esetében egy főre jutó további ösz- szeggel növelten állapítsák meg. Nyilvánvaló ugyanis — érvel a NOÉ —, hogy az átlagos családi szükségle­tekhez képest indokoltan lényegesen nagyobb, ezért nagyobb értékű lakásra van szüksége. Aggasztónak ta­lálják, hogy a rövid távú gazdaságpolitikai intézke­dések között a kormány a nyugdíjakétól eltérően nem vállalja a gyermekes csalá­dok támogatási formái reál­értékének megőrzését. Tá­mogatandónak tartják azo­kat a kormányzat részéről szóban elhangzott ötleteket, hogy normatív családipót- lék-kiegészítésben része­sülhessenek a munkanélkü­liek gyermekei. Ehhez hoz­záteszik: a gyes-en, a gyet- en lévők gyermekeit is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom