Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-21 / 249. szám
1994. október 21., péntek CSUPA ERDEKES „Átlépni a remény küszöbét" A pápa könyve: tegnap jelent meg húsz nyelven, húszmillió példányban Róma (MTI-Panoráma — Gózon István) — A könyvkiadás történelmének egyik szenzációja látott napvilágot csütörtökön: a világ harminchat országában egy időben került a könyvesboltokba n. János Pál pápa riport formájában készült „önvallomása”. A majd’ kétezer éves katolikus egyház eddigi 264 pápája közül Karol Wojtyla, a jengyei pápa” az első, aki saját maga írt könyvet vallásos hitéről, aki a nagyközönséghez szólva nyilvánosan tálja fel a hitnek az egyén által megélt drámáját a posztmodem világban. Az „Átlépni a remény küszöbét” című könyv az olasz Mondadori kiadó gondozásában jelent meg. Előzménye jó tíz évre nyúlik vissza, amikor Joseph Ratzinger bíboros, a vatikáni Hittani Kongregáció vezetője a katolikus egyház évszázados „hallgatási törvényét” átlépve interjút adott egy újságírónak a hit kérdéseiről. ,vA jelentés a hitről” című riportkönyv annak idején nagy vitát kavart az egyházon belül, amelynek pozitív lett a végkicsengése, s így a szerző, Vittorio Messori komolyan gondolhatott arra, hogy egy televíziós beszélgetésben szólaltassa meg n. János Pál pápát. A pápa az utolsó pillanatban lemondta a televíziós szereplést. Az újságíró 35 kérdését azonban eltette, s valemennyi- re egy-egy kisebb tanulmánynyal válaszolt. Ezek a tanulmányok kerülnek most a nagy- közönség elé: 20 nyelvre lefordítva, 20 millió példányban. Messori — mint a könyv megjelenése előtt írt egyik cikkében maga hangsúlyozta — csak olyan kérdéseket tett fel a pápának, amelyeknek semmi közük nincs a politikaiszociológiai „vatikanológiá- hoz”. „Tömören fogalmazva, számomra nem Krisztus földi helytartója, hanem maga Krisztus volt a kérdés, az, hogy lehet-e hinni benne még, hogy életünkben és halálunkban ma is Evangéliumára, Egyházára hagyatkozhatunk-e” — írta. II. János Pál nem utasított el egyetlen kérdést sem, mindegyikre válaszolt. A könyv minden bizonnyal szintén komoly viták tárgya lesz, annál is inkább, mert amit ebben a könyvben leírt, az nem megfellebbezhetetlen kijelentés. A katolikus egyház feje csak tisztének ellátásakor nyilatkozhat „ex catedra”, magán- személyként nem. Ez a könyv pedig egy földi ember vallomása, aki a könyv és egész pápasága mottójaként azt a biztatást választotta: „Ne féljetek!”. Az ,Átlépni a remény küszöbét” várhatóan tekintélyes jogdíja teljes egészében a pápa jótékonysági szolgálatát lehetővé tévő alapítványt fogja gyarapítani. Márványon magyarul, németül Egy ausztriai kutató-kartográfus a mattsee-i új Szent Korona emlékműről Nyíregyháza (KM) — A Jósa András Múzeumban májusban rendezett konferencia egyik résztvevője volt vitéz Somor- jai Béla kartográfus, törzskapitány, a Vitézi Rend archívumának gondnoka. A magával hozott kiadványokból ismertük meg a Salzburg melletti Mattsee községben létesített Szent Korona Emlékmű történetét. Ismert, hogy 1944 végén a koronaőrség Ausztriába menekítette a nemzeti ereklyét: 1945. április 26-ról 27-re virradóra Mattsee község határában, egy kettéfűrészelt benzineshordóban, 2,5-3 méter mély gödörben, a föld alá rejtették azt. A koronaőrség parancsoka, nemes bankói Pajtás Ernő koronaőr ezredes irányította a munkákat, az őrség néhány tagjának közreműködésével. Amikor a koronaőrség amerikai fogságba esett, Pajtás ezredes a kihallgatása során végül elmondta az elrejtés helyét, mivel a korona szállítására eredetileg szolgáló vasládát Augsburgban felnyitva, természetesen üresnek találták. 1945. július 24-i feltárása után a Szent Korona Mattsee- ből került az USA-ba, ahonnan csak a Carter kormányzat szolgáltatta vissza Magyarországnak. A nyugati magyarság áldozatkészségével Mattseeben emlékművet emeltek azon a helyen, ahol a Szent Korona a földbe került. Az emlékmű kezdeményezője, a rejtekhely topográfiájának felkutatója, vitéz Somoijai Béla volt. Az emlékművet Szamosi József képzőművész tervezte. A Mattsee-i képeslap (fölül) — A helyszínek Somorjaí Béla rajzolatában vörös márványon magyar és német nyelven „Bujdosó útján ezen a dombon volt elásva a Magyar Szentkorona 27. april - 24. juli 1945. Ezt az emléket menekült magyarok állították István Király szentté avatásának 900. évében 1983.” felirat olvasható, a felette lévő reliefen Sacra Corona megjelöléssel a Szent Korona látható. A relief Franz Konrad mari- azelli kőfaragómester munkája. Az emlékkápolnát Baldur Kreiseder mattsee-i építőmester emelte. Az építés összköltsége 30 ezer márkába került. Az ünnepélyes beszen- telés 1983. szeptember 15-én történt. Most jó lenni katonalánynak! Budapest (MTI-Press) — Miközben Diana hercegnő és Károly herceg látványos és hangos érzelmi magánhá- borúját vívja, a sors igazságtalansága, hogy a hivatásos katonáknak azért kell fedezékbe vonulniok Angliában, mert kimutatták érzelmeiket egy fiatal hölgykatona előtt. Angela Inglis, 26 esztendős tizedes egy elszánt pillanatában a feletteseire zúdította nagy bánatát: nőiesebb keblet szeretne az egyenruha alatt! Merthogy kicsi a melle... A zsold pedig, sajnos, nem elegendő a plasztikai műtétre. Inglis tizedeskiasszony őszintesége felkavarta a hadvezetést, beutalták tehát a katonakórházba és elvégezték rajta az óhajtott műtétet. A számlát — mintegy 2 és fél ezer fontot—a hadsereg fizette. És ebből lett a baj! A szőrösszívű civilek ugyanis — adófizetői érdekekre hivatkozva — pazarlással vádolták a hadügyminisztériumot. A választ a szóvivője útján tudatta a miniszter: a hadsereg nem engedheti meg, hogy bármelyik katonáját kisebbségi érzés kínozza! Főleg, ha az átlagnál többször néz tükörbe. Melltartózápor Budapest (MTI-Press) — Van fogalmunk arról, hogy miképpen ünnepli hőseit a stadion? Az aréna ez ideig nem adott leckét, de most itt van Je- sulin de Ubrique matador sikerének példája. Előzmény: a huszonegy esztendős szép fiú, spanyol lányok és asszonyok bálványa, elhatározta, azzal hálálja meg a gyengébb nem iránta kifejezett vonzalmát, hogy „csak hölgyeknek” rendezett viadalon veszi fel a harcot a kirendelt bikákkal. Hírügynökségi beszámoló szerint kilencezren kerekedtek fel a hívásra, azért ennyien, mert többen nem fértek el a nézőtéren. Egy ötgyermekes mamát még az egész napos vonatozás sem riasztott vissza, mindenképpen látni akarta kedvenc matadorát. Délután háromnegyed 5-kor fehérbe és ezüstbe öltözötten le is szállott az angyal az arénába — a hölgyek legalábbis így látták — és tette a dolgát: leszúrt hét bikát. És amikor a mutatvány végén teátrálisan meghajolt, hullani kezdett rá és felé bugyieső és melltartózápor... „Cirkusz volt ez, nem bikaviadal. Méltatlan a matadorok művészetéhez” — mondta lebiggyesztett szájjal az egyik kolléga a siker láttán. Jesulin azonban értékelte hódolói gesztusát: fölkapott néhány alkalmi tetszéskelléket és meglobogtatta a feje fölött, a győzelem és a megadás zász- laiként egyaránt. Sztálin tolmácsa Pillantás a Kreml kulisszatitkaiba Bolzano (MTI-Panoráma) — Sztálin hajdani tolmácsa visszautasította azt az egyes történészek által még ma is vallott feltevést, amely szerint Hitler állítólag „megelőző háborút” indított a Szovjetunió ellen, amikor 1941. június 22-én rátámadt. Valentyin Mihajlovics Bereskov professzor exklú- ziv interjút adott az APA osztrák hírügynökségnek abból az alkalomból, hogy kedden előadást tartott a dél-tiroli Bolzanóban. Ebben többek közt utalt a Vörös Hadseregnek a Finnország ellen 1939-1940 telén megmutatkozott gyengeségére, bár nem tagadta, hogy Sztálin egy későbbi időpontban elképzelhetőnek tartotta a világháborúba való bekapcsolódást. Bereskov szerint Sztálin már 1929-ben beszélt arról, hogy háború fog kitömi és előkészítette a szovjet lakosságot a fenyegető összetűzésre. Végül is azonban meglepte őt Franciaország gyorsan bekövetkezett veresége 1940-ben — mondotta. Amikor arról faggatják, hogy milyen benyomásokat szerzett Hitlerrel lezajlott találkozóin, Bereskov rendszerint a „Führer” izzadt tenyerét említi. Az 1916-ban Szentpéterváron született Bereskov tolmácsként részt vett Molotov, szovjet külügyminiszternek 1940 novemberében, Berlinben Hitlerrel és Ribbentrop német külügyminiszterrel folytatott megbeszélésein. 1940 decembertől 1941 júniusig mint első titkár teljesített szolgálatot a berlini szovjet nagykövetségen. Jelen volt azon a találkozón, amelyen Ribbentrop tudomására hozta a berlini szovjet nagykövetnek a német hadüzenetet. E diplomáciai ténykedés mellett Bereskov tolmácsa volt Sztálinnak és Molotov- nak. Ebben a minőségében részt vett Sztálin, Roosevelt és Churchill háború alatti találkozóin. Arra a kérdésre, vajon minek tulajdonítja, hogy több „tisztogatási hullámot” is túlélt, Bereskov azt válaszolta, hogy „szerencséje volt”, és élvezte Molotov védelmét Sztálint „alacsony, sovány, fakó arcszínű” embernek írta le, hozzátéve, hogy a szovjet vezető olyan embei volt, aki meg tudta magá nak nyerni az embereket — „nagy színész volt”. A második világháború után Bereskov jelen volt más fontos politikusokkal — például a későbbi Csou En-laj kínai miniszterei nőkkel — folytatott megbe széléseken. A háború befejeztével egyébként újság írással foglalkozott, jelenleg két amerikai főiskolán tanít és több történelmi tár gyú könyvet írt, ezek kétmillió példányban keltek el és bepillantást nyújtanak a Kreml kulisszatitkaiba Az első partner Washington (UPI) — Amerikai egyetemi diáklányok között végzett felmérés azt mutatja, hogy az első szexuális kapcsolaton már „átesett” hölgyek kevésbé óvatosak további partnereikkel, vagyis hajlamosabbak mellőzni a biztonságos szexet. A michigani egyetem kutatócsoportja közel 600 megkérdezett diáklány válaszaiból azt a következtetést von ta le, hogy az első utáni kapcsolatoknál a hölgyek mái nem törekszenek olyan erősen a biztonságra, második és további partnereikkel gyakran diszkóban vagy bárban kötött egy estés ismeretség után bújnak ágyba és a biztonságos szex „játék- szabályait” sem tartják be olyan szigorúan. Csokoládé ízesítésű sör. Londonban e héten mutatták be a Whitbread cég forradalmian új termékét, a csokoládé ízesítésű sört, melynek alkoholtartalma 4,6 százalék AP-felvétel
