Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-03 / 233. szám
1994. október 3., hétfő 12 Kelet-Magyarország Legendák Attiláról Dombegyháza (MTI) — Helytörténeti szöveggyűjtemény jelent meg Dombegyházáról. A helyi önkormányzat által közreadott válogatás a nagyközség történetével, művelődési és irodalmi hagyományaival, néprajzával és népköltésével foglalkozó munkákból ad ízelítőt. A Békés megye Csanádi részében levő falu népének múltját bemutató, rendkívül gazdag összeállításban olvasni lehet egyebek közt a dohánykertészek sorsáról, a falut újratelepítő Marczibányi-csáíádról, a települést övező kunhalmokhoz kapcsolódó Atilla- legendákról, valamint a faluhoz kötődő jeles személyiségekről, például Hollósy Kornélia operaénekesről, a tudós Balsaráti Vitus Jánosról, a törökverő Toronyiról és az 1848/49-es szabadságharcban szerepet vállaló Lonovics József püspökről. A dombegyházi szöveggyűjtemény szép válogatást nyújt át az érdeklődőknek a helyi népdalokból is. A békés-csanádi falu múltját bemutató szöveg- gyűjteményt a dombegyházi iskola egyik tanára, Ge- rendeli György állította össze. A kiadvány elsősorban azért készült, hogy megismertesse a fiatalokkal szülőfalujuk igaz történetét. A számos adatot és képet is tartalmazó könyv ezer példányban látott napvilágot. Dürrenmatt... ...János király című drámájának szeptember 30-i bemutatásával megkezdődött a Békés Megyei Jókai Színház negyvenedik évada. A svájci író Shakespeare-át- dolgozását Szőke István Já- szai-díjas rendező vitte színre. (MTI) Tájolásra... ...indul októberben a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház két produkciója. Október 3-án Uj fehértó közönsége előtt mutatkozik be a Nyitott ablak című darab, 24-én pedig a Sári bírónak tapsolhat a vásárosnaményi publikum. (KM) Érmek... ...és kisplasztikák kiállítása nyílt meg Budapesten az Erdős Renée Házban. A tárlaton a Nyíregyháza-Sóstói Nemzetközi Eremművésze- ti és Kisplasztikái Alkotótelep gyűjteményéből válogatott közel 100 darabos kollekció tekinthető meg október 19-ig. (KM) Rockzenekarok... ...mutatkoznak be Nyíregyházán, a sétálóutcában. Október 6-án a Sackless, 7-én a Roxan, 8-án pedig a Dead Person Company ad koncertet. (KM) Jakovits József... ...a XX. századi magyarországi avantgárd szobrászat kiemelkedő alkotója, akadémikus 85 éves korában elhunyt. A jeles szobrász több mint két évtizedes amerikai emigrációt követően 1987-ben tért vissza Magyarországra. (MTI) Nyíregyháza művelődési házaiban a különböző korosztályoknak, érdeklődési köröknek, csoportoknak szerveznek klubokat, tartanak kulturális, művelődési és szabadidős programokat. Nemrég a KPVDSZ Művelődési Ház tizenhat éve működő nyugdíjasklubjának negyvennyolc tagja emlékezett meg az idősek napjáról Harasztosi Pál felvétele Magyarosan Nem használtatik Minya Károly TTZ- özhírré tétetik, hogy f C tovább nem tettikelünk. Ilyen mondat is elhangozhatott a valamikori kisbíró szájából. Az azonban biztos, hogy nyelvhelyességi szabályként kimondták a következőt: „a -tátik, -tetik a magyarban nem használtatik.” Miről is van szó? A történet Geleji Katona István erdélyi református püspöktől, a XVII. század kiemelkedő nyelvművelőjétől indul, aki 1645-ben Magyar gram- matikátska című nyelvművelő munkájában megfogalmazta „logikus” szenvedő formákat szorgalmazó szabályát. E szerint dísztelen, sőt káromkodó az embernek teremtéséről és megváltásáról beszélni, mert ez azt jelenti, hogy az ember teremtett és váltott meg, holott ez a cselekvés mástól indult ki. A szenvedő alakok használata (pl. elhatároztatta- tott, me gtétette tett) ma már nem él, s ez valójában így helyes. Csupán néhány alakban maradt fenn. De nem egyszer szükség van az ilyen szenvedő igékre — ha belőlük főnevet képezünk —, mert jelentéselkülönítő szerepük van. Nem mindegy pl., hogy fogadásról vagy fogadtatásról, elragadásról vagy elragadtatásról beszélünk. A hányattatás helyett sem mondhatunk hányást vagy hányatást. Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM — Gy. Á.) — A közelmúltban Nyíregyházán lépett fel az In Line zenekarral Szakcsi Lakatos Béla, a világhírű jazz-zongorista és zeneszerző. Interjúkészítés előtt úgy hittem, hogy mint sok nemzetközi nagyság, ő is tele van szeszéllyel. Ezzel szemben roppant közvetlen és életvidám embert ismertem meg benne. Szívesen nyilatkozott. Gondolom, az újságkészítőkkel való jó viszonya azzal is magyarázható, hogy karrierje kezdetén, 1970-ben a montreux-i jazz- fesztiválon a sajtó I. díját kapta. Sokféle műfajúak az alkotásai. Irt például baletthez muzsikát, színházi kísérőzenét, több musicalt és szép számú jazzkompozíciót. Nagyágyúkkal együtt Előadóként a hatvanas években tánczenével, azután jazz- zel, még később jazzrockkal foglalkozott. Az utóbbi időben — miközben Amerikában a jazz nagyágyúival lépett pódiumra —, és elérte, hogy a Brockhaus — Riemann-féle zenei lexikon Chick Coreával és Keith Jarrett-tel együtt emlegeti a nevét, itthon új musicallel mutatkozott be, a Ko- lumbusszal. □ Miért jó Önnek ez a köztes állapot? — kérdeztem. — Mert minden zenét szeretek, ami jó. Még a rapet is. Szerintem ugyanis csak jó és rossz melódiák léteznek. □ Mit szeret jobban: a nyilvános szereplést vagy a stúdiómunkát? — Tulajdonképpen mindkettő közel áll hozzám, kivéve a tévéfelvételeket. Akkor a kép miatt mindent háromszor kell elismételni, és a végén már nem tudom reprodukálni ugyanazt az improvizációt, ami először elhangzott. □ Miért választotta magának a zongorát a hangszerek közül — Elmesélem. Muzsikusdinasztiából származom. Apám hegedült. Gyerekkoromban nem jöttem rá, hogy az áliával tartja a hangszerét, és nem a kezével. így aztán túl fárasztóExtázisban nak találtam az ő mesterségét. Amikor mondtam, hogy én inkább klimpíroznék, a papám még örült is, mert úgy ítélte meg, hogy egyedül is meg tudok majd élni. □ Valamelyik könyvben olvastam, hogy tanít a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz tanszakán. Csak azt nem értem, hogy lehet megtanítani a jazzt. Mert a hozzá szükséges történeti és elméleti ismereteket a klasz- szikus zenei tanszékeken oktatják. Ott el lehet magyarázni a dallammal, ritmussal, harmóniával összeföggó dolgokat, de azt nem lehet az iskolában átadni, hogy valaki miképpen rögtönözzön egy adott témára. — Én is erre a következtetésre jutottam. A növendékeket csak hozzásegíteni lehet ahhoz, hogy megtudják, mi a jazz. Hallgattathatunk lemezeket, lekottáztathatjuk belőlük az improvizációkat, végezhetünk velük műhelymunkát, amibe teljes jogú partnerként beleszólhatnak, de ha a saját bőrükön nem érzik meg a kö- rülírhatatlant, akkor hiába minden. Egyébként 18 évig tanítottam, de már feladtam azt az állást. □ Nehéz is lenne most folytatni. Hiszen ingázik az Újvilág és Magyarország között. Miért ment Amerikába? Hiszen a jazz őshazájában csak nehezebb dolga lehet. — Meg akartam méretni magam. Pedig tisztában voltam azzal, mennyire lenézik ott a Kelet-Európából jött muzsikusokat. De hát — ahogy a magyar közmondás fogalmazza — senki sem lehet próféta a saját hazájában. Szerintem ennek az irigység az oka. Nagyon tehetséges nép a miénk, de kis hazában élünk. Minden helyre tízen alkalmasak. Végül kilencen megharagszanak arra az egyre, aki megszerzett magának valamilyen pozíciót. Bármely művészeti ágra gondol, számtalan példa juthat eszébe nagy formátumú alkotókról, akiknek el kellett innen menni ahhoz, hogy igazán érvényesüljenek. Kötődés Nekem megerőltető ez az ingázás. Persze lenne lehetőségem kint letelepedni, de 51 éves vagyok. Túl öregnek érzem magam egy ilyen változáshoz. A családom is ideköt. □ Pernye András mutatott rá, hogy a jazz az elidegenedés korában visszavezette a zenét az elidegenedés előtti állapotba. Hogyha igazolnom kellene ezt a megállapítást, én az Ön Sa-chi című LP-jére hivatkoznék. Ha szomorú vagyok, mindig ezt teszem fel. Viszont ha a jazz összes ágát együttesen szemlélem, már megkérdőjeleződik bennem az előbb említett mondat. Ön mit gondol róla? Andaxin-lemez — Először is: köszönöm az elismerést. Az a korong még engem is megnyugtat. Úgy is hívom, hogy Andaxin-lemez. Hadd áruljam el, hogy a hivatalos címét arról kapta, ahogy külföldön ejtik a nevemet. Visszatérve Pernyére: szerintem a szavai igazak maradtak, és még találóbbak lesznek a XXI. században. □ Addigra beválik az a jóslat, amely a jazz komolyzenébe olvadását jövendöli? — Inkább a jazz fog bekebelezni mindent. ö Végül engedjen meg egy kényes kérdést: nem sérti a hiúságát, hogy az 1993-mas kiadású Guiness-féle Jazz-zené- szek lexikonából kihagyták? Nem. Folyton kapom a leveleket, hogy küldjék magamról adatokat, mert fel akarnak venni mondjuk az amerikai jazzenciklopédiába. Aztán nem válaszolok. Mert engem ezek a dolgok nem érdekelnek. Visszavonul a filmálmodó Kieslowski nem teszi be többé a lábát a moziba... Madrid (MTI) — Krysztof Kieslowski, a híres lengyelfrancia filmrendező, a 42. San Sebast- ian-i filmfesztiválon — miután bemutatta a Három szín trilógia harmadik részét is — bejelentette, hogy visszavonul. „Nincs ebben semmi titokzatos. Egyszerűen visszavonulok és kész. A visszavonulás a legjobb módszer arra, hogy ne essek le magasból”. Színes trilógia Kieslowskit Lengyelországon kívül alig ismerték, míg hat évvel ezelőtt meg nem nyerte a Cannes-i Filmfesztiválon a zsűri különdíját Ne ölj című filmjével. Ezután Franciaországban megrendezte a Veronika kettős életé-t és a hatalmas siker után belekezdett a Három szín trilógiába. „Tudom, hogy meg fogom bánni, de soha többé nem térek vissza a filmművészethez. Nagyon jó emlékeim vannak, melyek az idővel még jobbak lesznek. Éppen a visszavonulás a legjobb módszer arra, hogy ezek az emlékek egyre kellemesebbek legyenek. Éhhez járul majd a megbánás, amiről szintén azt hiszem, hogy kellemes érzés”. Hogy ezután mit fog csinálni? „Semmit. Vagyis élni fogok. Az az igazság, hogy a filmrendezés nem élet. Ha élni akar az ember, fel kell hagyjon a filmrendezéssel.” Amikor elkezdte a Három színt, már tudta, hogy ez lesz az utolsó három filmje, és alig várta, hogy kész legyen. „Tudtam, hogy ez lesz a vége a filmművészettel való kapcsolatomnak. Úgy éltem meg, mint a rab, aki annyi vonalat húz a cellája falára, ahány nap még hátra van a büntetésből, és aztán mindennap áthúz egyet.” Nyugalmat szeretne Hogy mit vár az élettől?,Nyugalmat. Mostanáig nem volt benne részem. Tudom azt is, hogy soha nem fogom megtalálni, mert a nyugalom nem létezik. Nem létezhet, hiszen az élet olyan helyzeteket teremt, melyek véget vetnek a nyugalom állapotának. Ezek lehetnek jó vagy rossz helyzetek, a nyugalomnak mindenesetre vége. Ha meg is találom a nyugalmat, tudom, hogy nem fogom élvezni.” Visszaköltözik Lengyelországba és esküszik, hogy be nem teszi többé a lábát a moziba. Az elégedetlen Műveiről így beszél: „Sok mindent megbántam. Egyetlen filmemet, sem sikerült úgy megrendeznem, ahogy szerettem volna. A filmálmok nagyon finomak, szinte megfog- hatatlanok. Szerettem volna, ha a filmjeimben több a feszültség, a világosság, és ugyanakkor több a titok is és az apró árnyalatok. Tudom, hogy el- lenjtmondásnak tűnik, hogy egyszerre szerettem volna több világosságot és sötétséget, de így van. (Kieslowski néhány alkotását láthatták a nyíregyházi filmkedvelők is a városi művelődési központ különböző sorozataiban. A szín trilógiára még várni kell. —A szerk.) Tanmenetek Budapest (MTI) — Az Oxford University Press (OUP) angol kiadó tanmenet-javaslatokat jelentetett meg néhány, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által már az előző tanévben ajánlott tankönyvnek minősített kiadványához. Tájékoztató füzet készült kilenc, többek között a Headway, a Projekt English és a Stream Line tankönyvsorozathoz. Ezek segítik a tanárokat a tankönyv, tananyag megismerésében, felkészíti őket az egyes órákra, és kiegészítő anyagokat is javasol számukra. A tanmeneteket azok a magyar pedagógusok állították össze, akik már több éve a kiadványokból tanítanak. A 500 éves Oxford Egyetemhez tartozó kiadó 10 éve kezdte meg működését Magyarországon. Azóta magyarok számára többek között tanári szakkönyvet, munkafüzetet és egy képes szótárt is kiadtak. Az OUP 70 országgal van kapcsolatban. Jazz elidegenedés ellen Szakcsi írt balettmuzsikát, színházi kísérőzenét, musicalt és jazzkompozíciókat- KULTÚRA ____ ' /Jé' ' ' r ' ss 4 ' -
