Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-20 / 248. szám

1994. Oktober 20., csütörtök HAZAI HOL-MI Tiszalök négyéves mérlege Egy szép iskolaépület Tiszalökön Harasztosi Pál felvétele Tiszalök (KM - Gy. L.) — Tiszalök történetében meg­határozó volt az elmúlt négy év, hiszen ezen időszakban (1992) lett a nagyközségből város. De vajon hogyan ér­tékeli a hamarosan lezáruló ciklust maga a polgármester, Király Sándor? — A képviselő-testület célja volt a kezdet kezdetén, hogy a település működőképességét megtartsa, meghatározza a fej­lesztési irányokat. Megkísér­lem tömören összefoglalni egy-egy év történéseit. 1991- ben 121 millió forintból gaz­dálkodtunk. Ebből 17 millió forintot fordítottunk fejleszté­sekre — miközben törlesztet­tük az örökölt hiteleket —, melyek közül a belterületi utak építése, a kábeltelevízió, az üdülő ivóvízhálózatának bőví- tése-korszerűsítése, a hat tan­termes iskola felújítása, egy iskolai sportpálya öltözőjének építése kívánkozik a kiemelés­re. Ebben az évben még 1 mil­lió 830 ezer forint vissza nem térítendő támogatást adtunk az első lakáshoz jutóknak. — 1992-ben 182 millió fo­rint volt a költségvetésünk, melyből végül is 53 milliót fordítottunk fejlesztésre. Ezek közül kiemelkedett — a szó szoros értelmében is — az 500 köbméteres, 36 méter magas víztorony, valamint a Teleki Blanka Gimnázium tető- szerkezetének felújítása, az or­vosi rendelő tetőszigetelése, a ravatalozó felújítása, a hat tan­termes iskola rekonstrukciójá­nak befejezése, a gimnáziumi tornaterem építése. Sajnos, már ekkor előre vetítette ár­nyékát az a kifejezetten a tele­pülést hátrányosan érintő el­képzelés, hogy megszüntessék a 24 ágyas szülőotthont. — A ciklus legkiemelke­dőbb éve volt fejlesztés tekin­tetében 1993, amikor is a 325 millió forintos költségveté­sünkből 130 milliót fordítot­tunk e célra. Június 10-e és de­cember 22-e között építették meg Tiszalökön a gázhálóza­tot. Ez 27 kilométer gerincve­zetéket és 24 kilométer hosszú oldalcsatlakozást jelent. Min­den telken (több mint 1800) ott a csonk, 1008-an fizettek hozzájárulást a mai napig, s mintegy 600 lakóházat kötöt­tek rá a hálózatra. A beruházás nagyságrendjét érzékelteti, hogy a költségvetésnek mint­egy 40 százalékát teszi ki. Eb­ben az évben adták át a Teleki Blanka Gimnázium tornater­mét. Ennek az évnek az ered­ménye, hogy öt kocsiállásos új mentőállomás létesült, az üdü­lőben 1700 méter utat portala- nítottak aszfalt záróréteggel, megnyílt az Arany János utcai öregek napközi otthona, meg­épült Kisfástanyán egy kilo­méter hosszú kerékpárút, vala­mint a tiszalök-újtelepi össze­kötő út 2200 méteres szaka­sza, mely utóbbi beruházás megvalósításához FM-pályá- zatot nyertünk, Rendőrőrs át­adására is sor került. Az egész­ségügyi alapellátás 1993 szep­temberétől ortopéd szakrende­léssel bővült. — Sajnos 1994 nem volt számunkra a legsikeresebb ed­dig. 245 millió forintos költ­ségvetésünkből már csak 60 milliót tudtunk fordítani fej­lesztésre, de ezek is mind áthúzódó beruházások voltak. Tehát újba nem is kezdhet­tünk, már csak azért sem, mert legnagyobb döbbenetünkre a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium az új szempontú paraméterek sze­rint Tiszalököt kihagyta a hát­rányos helyzetű települések közül. Ez a városnak 14 millió forint kiesést jelentett. Mivel ez működési zavarokat okoz­hat az intézmények működte­tésében, pályázatot nyújtot­tunk be, mint önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került te­lepülés. Ezt elsőre elutasítot­ták azzal, hogy a költségvetés a működtetéshez szükséges eszközöket biztosija. Augusz­tusban pályázatunkat újra be­nyújtottuk. A válasz immár nem volt elutasító, a pótkölt­ségvetés elfogadásától teszi függővé, hogy megkapjuk-e a támogatást. Sajnos annak a bi­zonyos 14 millió forintnak a kiesése a szociális szférában is érezteti hatását: az idén már például nem tudtunk adni tá­mogatást az első lakáshoz jutóknak. —* Az említett szűkös lehe­tőségek ellenére bőrgyógyá­szati szakrendeléssel bővítet­tük az egészségügyi alapellá­tást. Az idén, sajnos, bekövet­kezett az, amitől féltünk: a me­gyei közgyűlés a megyei kór­ház vezetőinek előterjesztésé­re kimondja a végítéletet szü­lőotthonunk felett. Ennek amolyan „hozadéka”, hogy a nőgyógyászati szakrendelés 3 munkanap 3-3 órájára zsugo­rodott, ami rendkívüli zsúfolt­ságot „eredményezett”. A gondokkal, problémákkal együtt sokat fejlődött a fiatal város. Egy számot hadd írjak ide ennek illusztrálására. Míg országosan átlag a települések a költségvetésüknek 18,3 szá­zalékát fordították fejlesztés­re, addig ez a szám Tiszalökön 33,6 (!) százalék. Javult az élet minősége Halászon Nagyhalász (KM — K. D.) — Ifjú városaink egyike Nagy­halász, még egy éve sincs, hogy elnyerte ezt a címet. így törvényszerű: az elmúlt négy év értékelése nem csak a vá­rosi létet öleli fel. — A várossá válásnak inkább előnyeit lehetne számba venni, mint hátrányait — értékelt Szoboszlai Ottó polgármester. — így nagyobb mértékű szja- visszetérítést, illetve kiegészí­tést kapunk, közjogilag maga­sabb státus a városé, emellett a további intézményi és gazda­sági fejlődés ösztönzője is le­het. Arról sem szabad megfe­ledkezni, hogy a várossá válás hatása érzékelhető a lakosság hozzáállásában, több áldozatot vállalnak a fejlődés érdeké­ben, aktívabbá, tettrekészeb- bé, igényesebbé váltak. Fogal­mazhatnék úgy: lendületbe jött a település egésze. Az eredményeket számba véve összességében fejlődés­ről adhat számot a polgármes­ter, aki örvendetes tényként említette, hogy nagyobb fenn­akadás nélkül sikerült biztosí­tani az intézmények működő- képességét, s bár a bölcsődét kihasználatlanság miatt meg kellett szüntetni, újat is alkot­tak az Öregek Napközi Ott­hona és a zeneiskola létreho­zásával, utóbbi a remények szerint az alapfokú művészeti képzés bázisa lesz. Igyekeztek azonnal lépni a pályázati lehetőségek kihasz­nálásával, a szennyvízhálózat kiépítettsége 90%-os, a jövő héten működni kezd a szenny­víztisztító telep (Ibránnyal kö­zösen valósították meg). Ne­hezen indult, de azután sikeres lett a gázberuházás (sokan ve­zették be a lakásokba is), az év végére több mint 300-an jut­nak telefonhoz, korszerűsítet­ték a főutcát, a közvilágítást, és még lehetne sorolni a ki­sebb értékű beruházásokat. A gázzal kapcsolatban még meg­jegyezte Szoboszlai Ottó: az­zal, hogy a távolabb eső, de a városhoz tartozó Homokta­nyára is eljutott 22 milliós be­ruházásként, ugyanolyan fel­tételekkel, mint bármelyik ut­cában, talán sikerült valamit törleszteni a településrész el­maradottságából. Sőt, mivel végig vezet a gáz, a még ki­használatlan útmenti területe­ken adott a lehetőség vállal­kozások indítására, mivel műút, gáz, villany és telefon van illetve lesz. Épülhetne ar­rafelé dohány- vagy termény- szárító, hűtőház vagy bármi más. Örvendetes az is, hogy több vállalkozás beindult az elmúlt időszakban, épült ben­zinkút és üzletsor, kialakítot­tak piacot, s tervek szerint panzió is lesz a városban. To­vábbi tervek persze még talál­hatók a tarsolyban. Az eredmények közé, s egy­ben a közeljövő feladataihoz sorolható a Csuha-Kállay- kúria ügye, talán jövőre si­kerül felújítani. A közösség háza lehetne. Az egyik leg­nagyobb kudarc a közbizton­ság ügye, a testület bármeny­nyire erőlködött, a megyei rendőr-főkapitányságon csu­pán megvalósítatlan ígéreteket kaptak. Pedig egy városba szükséges egy őrs. Szoboszlai Ottó indul a választásokon, ismét megpá­lyázza a polgármesteri tiszt­séget. A karácsonyi kaktusz hálája Y y azudnék, ha azt mon- S—i danám, ez volt éle- X 1 tem legszebb pilla­nata, mégis úgy érzem, ez a történet tollhegyre kíván­kozik. Van egy nagy cserép kará­csonyi kaktuszom. Tavasztól késő őszig kinn tartottam az erkélyen. Télen azonban nem volt helye. A lakásban min­dig valami sötét sarok jutott szegénynek osztályrészül. Most télen is az ebédlő­szekrény tetején kapott he­lyet. A két fiam játszadozott, kergetőzött a lakásban, s a kisebbik — 10 éves — meg­botolván, oly hévvel esett a szekrénynek, hogy a kaktusz lezuhant a tetejéről. Óriásit puffant. Az egész család összecsődült. A cserép dara­bokban hevert, a növény vas­tag, húsos levelei letöredez­tek. Kisfiam halálra rémült. Édesanyám — a nagymama — kezét összecsapva: — Édes drága gyermekem, még jó, hogy agyon nem ütött! Ki kell lökni ezt a nagy rondaságot! Valóban szörnyű még el­gondolni is, mi történik, ha a nehéz, földdel teli cserép Zo­likám fejére, vagy kis gerin­cére esik. De szerencsére nem így történt, s ha jól meg­gondoljuk, nem a virág, hanem eleven, mozgékony kisfiam idézte elő a balesetet. Hosszas vívódás után nem dobtam ki, hanem átültet­tem egy nagyobb cserépbe, s helyet szorítottam neki a szobában, a többi virág között. Egy szép, napsütéses reg­gelen arra lettem figyelmes, hogy a kaktusz levelei tele vannak apró bimbókezde­ményekkel. Több mint 20 bimbóéskát számoltam meg. Csodálatos pillanat volt. Ahogy telt az idő, a bimbók úgy növekedtek, s szaporod­tak. Örömöm is egyre nőtt, a lélegzetem is elállt, mikor egyik este egyszerre három bimbó is megpattant. Végül 39, férfiököl nagyságú, tűz­piros virágot hozott. így hálálta meg, hogy nem dobtam ki. Ahogy figyeltem, hogyan nyílnak a bimbók, úgy éreztem, minden szirom, minden kehely azt súgja: kö­szönöm az életet. Ezek után merje valaki azt mondani, hogy a növények nem érző, értelmes lények. A hatalmas, tűzpiros, pom­pás virágok minden egyes darabja a pusztulás fe­lett aratott győzelmet hirdet­te. Ennek látványa — mely- lyel kaktuszom megajándé­kozott — hosszú időn ke­resztül gyönyörűséggel töl­tött el. Péczeliné Tóth Zsuzsa Nyíregyháza Dankó Mihály Y~~i mlékszem, gyermek­ig koromban, egyszer 1—J egy idős, topron­gyos bácsi kért bebocsátást a házunkba. Halkan, mono­ton hangon énekelni kezdett. Anyám egy kis szalonnát, kenyeret, s némi aprópénzt adott neki. Az ember nem győzött hálálkodni, elhal­mozott bennünket jókíván­ságaival. „Ki volt ez?” — kérdez­tem. „Egy koldus”—hang­zott a válasz. S hiába gon­dolkodtam, nem értettem, mi az, hogy koldus. Aznap este sokáig nem tudtam el­aludni. En biztosan szé­gyellnék így kéregetni! Nincs családja, gyerekei? Miért jár ilyen rongyosan? A kérdések sokáig nem hagytak nyugodni. Aztán néha még búcsúkban talál­koztam hasonló kinézetű emberekkel, de már nem voltak rám ilyen hatással. Szép lassan elfeledtem az egészet. Evek, évtizedek tel­tek el. Eltűntek a koldusok is. Valahogy így volt ez ter­mészetes. Sohasem kérdez­tem magamtól, azért mert tilos lett a koldulás, vagy, mert már senki sem olyan szegény, hogy kéregetni kelljen. Nemrégiben aztán a nyíregyházi KGST-piacra igyekeztem, amikor egy ka­lapját maga előtt tartó férfi szomorú arca állított meg. Mintha csak azt a régi kol­dust láttam volna. Bár ez nem énekelt, suttogva mondta az: Isten fizesse meg!-et is, de a szeme ugyanaz volt. Fénytelen, tá­volba tekintő. Lassan hoz­zászokunk a kukázókhoz, néhány más országból át- rándult kunyerálóhoz, de a koldulás valahogy nem fér a „képbe”. Szerintem — még ha néhányon követ is vetnének rám kijelentése­mért — ma Magyarorszá­gon valaki csak a saját hibájából süllyedhet olyan mélyre, hogy mindenféle ellenszolgáltatás nélkül másoktól adományokat várjon. Hallva egy-egy te­lepülés önkormányzatának beszámolóját, milliókat köl­tenek mindenütt a szociális támogatásokra. Vajon hová tűnik a pénz? Ha nagyon cinikus akarnék lenni, azt mondanám, le­folyik a torkokon. Lehet, hogy nem így van minden esetben, de tény, sok tele­pülésen gondolkodnak, vagy már meg is valósítot­ták, anyagiak helyett élel­met, ruhát, esetleg vásár­lási utalványt adnak a rá­szorulóknak. Y~\ iztosan tudom, í-c mindez csak tüneti X-J kezelés, s a bajok gyökerei mélyebbre nyúl­nak, melyet az egyénnek és a társadalomnak közösen kell feltárni és orvosolni. A gyerekekről,... ...a családról lesz szó októ­ber 22-én, szombaton egész nap a nyíregyházi Városi Művelődési Központban. A NOÉ Családi Kör Egyesü­lete szervezte program első előadója, 10.3Ó-kor a neves pszichológus, kisgyermek­kor-szakértő dr. Ransch- burg Jenő lesz. (KM) A belkereskedelmi... ...vállalkozások — a KSH felmérése szerint — a 64 százaléka számol árbevé­telének növekedésével, és csak 11 százalékuk a csök­kenéssel. A kereskedelmi szervezetek 19 százaléka változatlan árbevétellel kal­kulál. (MTI) A szakértők... ...egyetértenek abban, hogy a Parlamentben létre kell hozni egy cigányügyi albi­zottságot, amely politikai támogatást nyújtana a kor­mánynak a cigányválságke­zelő program végrehaj­tásához — erről Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára tájé­koztatta az MTI-t. (MTI) Az Expo ... ...megtartása érdekében több mint százezer aláírás gyűlt össze. A népszavazást — mint ismeretes — au­gusztus 13-án kezdemé­nyezték. (MTI) Új finanszírozási... ...szerződéseket köt az egészségbiztosító az egész­ségügyi intézményekkel és szolgálatokkal jövőre. Er­ről, valamint a szervezet vagyongazdálkodásáról már elkészítette javaslatát az Egészségbiztosítási Ön- kormányzat elnöksége, s benyújtásra kész az egész­ségbiztosítási alap jövő évi költségvetése is. (MTI) Még az idén... ...tranzitmegállapodást ké­szítenek elő, hogy az Ukraj­nán túlra „igyekvő” magyar vállalkozók a legnagyobb kedvezményt kapják. Munkamegosztás Balázs Attila felvétele Jegyzet Röviden _________________________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom