Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-19 / 247. szám

1994. október 19., szerda KIM-POSTA Fórum olvasóink leveleiből Tisztelt szerkesztőség! Nem értem és nem tudom nyo­mon követni a NYÍRTÁVHŐ Kft. számlázását, a UTÁSZ, TIGÁZ, víz- és csatornamű ugyanis annyit számláz, amennyit az órák mutatnak, ezzel szemben a NYÍRTÁV- HŐ számláiból képtelen va­gyok kiigazodni. Melegvízórát szereltettem fel 1993 áprilisában, amit a kft. emberei át is vettek. Alá­írattak ezzel szemben egy szerződést velem, melyben közölték, hogy hat hónapig még az átalányt számlázzák. Szeptembertől azonban már nem az átalányt fizettették ve­lem, hanem ettől eltérően számláztak. Vártam, hogy ka­pok egy tisztességes elszámo­lást, s november végén hozott is a postás „túlfizetés” meg­jegyzéssel 2734 forintot, de valahogy ez sem stimmelt szá­momra. Bementem reklamálni a Nyár utcai irodába, de ott megnyugtattak, hogy minden rendben. Másik problémám, hogy a mérőórákat nem a NYÍRT A V- HŐ olvassa le, hanem rábízza a fogyasztóra. Kialakult nálam a havi 4 köbméteres melegvíz­fogyasztás, amit közöltem is a céggel. Ennek ellenére szám­láztak már 3,19, 3,66, de 4,1 köbméter után is. Szeptember­ben kaptam egy korrekciós számlát, de nem tudom, ez mely időszakra vonatkozik? Bementem ismét a Nyár utcá­ra, ahol felvilágosítottak,: nemhogy túlfizetésben lennék, hanem még én tartozom 415 forinttal, a hideg vízért! Na, ezt bogozza ki valaki! Tudom ugyan, hogy a távhőnek fizet­nie kell a felmelegített víz után a vízműnek, csak azt nem ér­tem, a mi melegvízmérő óránk csak a meleg vizet méri, hogy szerepelhet akkor a számlán külön hideg- és külön meleg­vízdíj? Kérjük, segítsenek nekünk, hogy követni tudjuk, miért mennyit fizetünk! Tisztelettel: T. E.-né nyugdíjas Nyíregyháza Olvasónk levelére Szikom Andrásné, a NYÍRTÁVHŐ Kft. gazdasági vezetője kész­séggel válaszolt. Tavaly szep­temberben a mérőórákat még a kft. dolgozói olvasták le, s elő­fordult, hogy a megkötött szerződés ellenére olyan mé­rőórás is beleesett a leolvasás­ba, aki fogyasztásmérőjét csak egy-két hónapja szereltette be. Hátránya azonban senkinek sem származott ebből, hisz így hamarabb térhettek át a tény­leges fogyasztás utáni fizetés­re az átalánydíjról. Az önbe­vallást azért kellett bevezet­nünk, mert a melegvízórák száma tízezer körülire emel­kedett, s technikailag nehéz lenne megoldani a leolvasást. A számlázást az bonyolítja, hogy a fogyasztók egy előleg- számla alapján fizetnek, kal­kulált adatok szerint. Ha vala­ki többemeletes házban lakik, a hőközpontban leolvasott nagy mérőóra alapján állapít­ják meg a ház fogyasztását, s bontják le a mérőórás laká­sokra. Csak hat hónap eltelte után olvassák le az egyedi meleg­vízórákról a pontos fogyasz­tást, s ekkor korrigálják az előlegszámla és a pontos fo­gyasztásközti különbözetet. A szeptemberi korrekció a ja­nuár 1. és június 30. közötti időszakra vonatkozik. Ebben a hat hónapban ellenben az át­lagfogyasztásnak csak 80 szá­zaléka szerepelt az előleg- számlán, ezért tűnhetett most a korrekció borsosabbnak. A melegvízmérő óra csak a melegítés díját mutatja, a me­legvíz „előállításához” azon­ban el kell fogyasztani annyi hidegvizet, amennyi meleg vízre szükség van. Mivel a vízmű a város egyik felében a NYÍRTÁVHŐ Kft. részére számlázza a melegvíz előál­lításához szükséges hideg víz díját, a távhőnek kell ezt to­vábbítani a fogyasztóhoz. A számlán ezért található külön rovat hidegvízdíj címen. Akik a városnak ezen részéhez tar­toznak, azért kapnak két szám­lát — egyiken csak a hidegvíz­díj szerepel —, mert a szá­mítógépes ügyintézés során, a vízművel való elszámoláshoz ezt a tételt külön kell kezelni. A számla egyébként meglehe­tősen részletes, nemcsak kód­számokat, hanem magyaráza­tot is tartalmaz. Szabadidőparkban Szeptember 23-án, a nyírcsá­szári Általános Iskola tanulói és nevelői — százan — tanul­mányi kiránduláson vettünk részt a sóstói Szabadidőpark­ban. Köszönetünket szeret­nénk kifejezni a lap hasábjain a szervezőknek a programért. Köszönet a Volán és a MÁV dolgozóinak gondtalan utazá­sunk biztosításáért. Külön és személyesen is köszönet Sinka János nyírcsászári lakosnak a MÁV mátészalkai dolgozójá­nak a helybiztosításunk meg­szervezéséért. Köszönet a sze­mélyvonatok személyzetének és a nyíregyházi állomás szol­gálatban lévő szolgálattevői­nek, akik személyesen is biz­tosították helyünket az utazás­hoz. , A részt vevők Általános Iskola, Nyírcsászári Vajai panoráma az iskola ablakából Harasztosi Pál felvétele Örökség a sertéstelep mellett A felek megegyeznének csak az összeg vitatott • Csődöt mondott a rendszer Jármi (KM — D. M.) — „Kapitalista a szemlélet, csak éppen a magántulaj­dont nem tisztelik! Ez a föld az enyém, mégis keresztül- kasul járnak rajta!” — fo­gad kissé felindultan Major Tamás, amint a Jármi hatá­rában lévő földjére igyek­szünk. Sajnos, gondja nem egyedi. A földek visszaadásával nagyon sok, szinte megoldhatatlannak látszó probléma került felszín­re. Amíg minden a termelő- szövetkezeté, vagy az államé volt, senki sem törődött azzal, hol, s hogyan épül fel egy-egy létesítmény. így történt ez a panaszosunk esetében is. Terméskiesés — Nagyapai örökségként kö­zel nyolc hektár földet kapott vissza családunk — kezd történetébe. — Már négy éve használtuk, de csak ez évben lett véglegesen a miénk. A gond az, hogy pont mellette van az egykori téesz, ma a No- voka Kft. tulajdonában lévő sertéstelep. A szállítójármű­vek az én területemen fordul­nak meg, idehordják a szeme­tet. A legnagyobb problémát mégis a hígtrágya elhelyezése jelenti. Az őszi köd és a hideg meg­tette hatását, állapítjuk meg, amikor kiérünk a határba. A fakósárga kukoricalevelek, a fekete szárú apró paradicso­mok és paprikák jelzik, az egykori gazdag növénykultú­rát. Bár egy ilyen esztendő után szinte szentségtörésnek hangzik a „gazdag” kifejezés használata. A szárazság elbánt a reménykedőkkel. — Hetven százalékos ter­méskiesésről lehet beszélni — mutat körbe a gazda. — Ennek legalább a fele a kombinát szennyezésének köszönhető. A hígtrágyát a fasorunkon ve­zetik keresztül, s eredménye­ként az akácfák egy része már száradni kezdett. Két-három hetente 48 órán keresztül nyomják a régi mocsárba a több ezer köbméter lét. A benne lévő különböző fertőt­lenítőszerek miatt emberma­gasságú hab, s fekete folyadék lepi el a környéket, mely le­égeti a füvet, megmérgezi a vadon élő állatokat. Majd egy hektárnyi területünk vész így kárba. Panaszával Major Tamás megkereste a falugazdászt. S próbált egyezségre jutni a te­lep vezetőivel is, akik ígérték, megvizsgáltatják a talajt, és ha fertőzött, kártérítést fizetnek. Kapott viszont egy ajánlatot, hogy 1,5 hektárnyi területet kibérelnek tőle a vezeték men­tén, csakhogy az összegben nem tudtak megegyezni. — Tudom, a hígtrágya elve­zetése és feldolgozása milliók­ba kerülne a kft.-nek, s erre nincs pénzük — folytatja. — De engem is meg kell érte­niük. Másfél éve vagyok mun­kanélküli, egyetlen bevételi forrásom a mezőgazdaság. Egy-két ilyen esztendő és az adósok börtönébe kerülök. Természetes, hogy mindent megteszek a terméskiesés mi­atti kár rendezésére. Azt már csak halkan jegyzem meg: az itteni dögök vonzzák a lumpen elemeket, s a húshoz a mi krumplinkat és zöldségünket szedik ki. — Ha kárt okoztunk, ki­fizetjük, de megalapozatlan igényeknek nem ülünk fel — mondja Bartha Sándor telep­vezető. — Valóban tárgyal­tunk a tulajdonosokkal. Hisz a telepet nem lehet odébb vinni, itt kell megélni egymás mel­lett. Leültünk a földkiadó bi­zottsággal közösen, hogy néz­zük meg a határmezsgyéket. Maga a létesítmény 1982-ban épült. A tervek szerint a hígtrágyát a környező talajba injektálták volna. Le is fektették a csöve­ket, de a rendszer szinte azon­nal csődöt mondott, így ma­radt a jelenlegi kényszermeg­oldás. Különben a trágyalé el­helyezése az országban szinte sehol sincs megoldva. Szeret­nénk földet venni, s a máshol bevált nyárfás szikkasztást megvalósítani. Az évenkénti 1,5-2 millió köbméter folya­dék elhordása gazdaságosan nem oldható meg. Vadpusztulás Egyben cáfolja, hogy a trá­gyalében jelentős mennyiségű szennyező anyag lenne. Sze­rinte botorság, hogy a vadak ettől pusztulnának el. A ter­méskiesést is inkább a techno­lógiai hiányosságok és a szá­razság számlájára lehet írni. a dögelhelyezést is a előírtaknak megfelelően megoldották. Sajnos, az valóban igaz, itt is megtalálhatók azok a csalá­dok, akik innen szeretnék be­szerezni a fazékba valót. Még- egyszer hangsúlyozza, ők haj­landók a kompromisszumra, de csak az ésszerűség határán belül. Ez egy 600 kocás telep évi 8-10 000 sertés kibocsá­tással. A megyében egyedül men­tes minden nagyobb beteg­ségtől. Fel kell tehát mérni, milyen gazdasági kár kelet­kezne, ha leállítanák a kombi­nátot. Különben annak idején, amikor a telep elkészült, min­den hatósági engedély meg­volt. Akkor senki sem törődött a széljárással! Hatósági mintavétel Szántó Csaba polgármester­nek nem ismeretlen az ügy. Véleménye szerint is a tulaj­donviszonyok megváltozásá­val keletkeztek a gondok. A konkrét panasz kivizsgálása folyamatban van. A hivataltól voltak kint a területen. Sor került hatósági talajmintavé­telre, ennek eredményétől függhet a kártérítési igény jo­gossága. A jelenlegi trágyakezelési technológia elavult. A nyárfás szikkasztó rendszert—a meg­oldás kömyezetromboló ha­tása miatt — az önkormányzat nem fogadhatja el. Felvetődött lehetőségként, hogy vegyék igénybe a mátészalkai hús­üzem paposi derítőtelepét. Ő mindenképpen a felek közötti megegyezést látná jónak. Szerkesztői üzenetek Ingatlanra... ...(lakásra) is lehet végre­hajtást kérni. Ámbár ez rendszerint sikertelen ma­rad, mert lakott állapotban ritkán vesznek ingatlant. Előnye viszont, hogy a vég­rehajtási jogot bejegyzik az ingatlannyilvántartásba. De ügyelni kell arra, hogy a főköveteléssel együtt (5 év alatt) évülnek el a mellék­követelések is. A végrehaj­tási cselekmény az elévü­lést megszakítja. Tehát öt év lejárta előtt kérni kell a félbeszakadt végrehajtási eljárás továbbfolytatását. Az elévülési idő innen újra kezdődik — üzenjük Cs. Mária nyíregyházi olva­sónknak. Mozgáskorlátozottak... ...közlekedési támogatásá­ról szóló 179/1993. (XII. 29.) Korm. rendelet 19. pa­ragrafusának (1) bekezdése szerint a tárgyévben támo­gatást nem kapott ügyfe­leket a megyei tisztifőorvos írásban értesítette 1994. jú­lius 18-án. A hivatkozott rendelet 17. paragrafus (4) bekezdése értelmében a megyei tisztifőorvos dönté­se ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs — üzenjük Horváth Ferencné nyírbátori olva­sónknak. Ragaszkodjon... ...a munkaszerződés írásba foglalásához. Ellenkező esetben a munkaadója csú­nyán becsaphatja — taná­csoljuk a „szakmunkásta­nuló” jeligéjű levél írójá­nak. A végkielégítés... ... kiszámításánál eltérő a jogszabály a termelőszö­vetkezeti tagságnál és az al­kalmazottaknál. A levelé­ben leírt adatok szerint a végkielégítését helyesen számolták ki — üzenjük M. Csaba nagykállói lakosnak. Válaszol az illetékes Utólagos kedvezmény nincs Lapunk szinte folyamato­san foglalkozik a szociál­politikai kedvezmény felté­teleivel, mégis sok olva­sónk fordul hozzánk felvi­lágosításért. Nemrégiben egy nyírségi házaspár kérte tájékoztatásunkat: Két álla­mi gondozott gyermeket nevelnek, az elsőt négy, a másodikat három éve. Ne­velőszülőktől azt hallották, hogy állami gondozott gye­rekek után is jár a szociál­politikai kedvezmény. 1989-ben építkeztek és a két saját gyerek után kaptak 150 ezer forint kedvez­ményt. Szeretnék tudni, hogy a két állami gondozott gyermek után a szociálpoli­tikai kedvezmény külön- bözete valóban megilleti-e őket? Vagy pedig, mivel sok minden hiányzik a la­kásban, felújításra, vagy korszerűsítésre lehet-e igénybe venni rájuk vala­milyen kedvezményt. Az OTP Bank Rt. háló­zati osztálya (tájékoztatásra egyedül az OTP-illetékes) az alábbiakról világosította fel olvasóinkat: A szociál­politikai kedvezmény nyúj­tását a lakáscélú támogatá­sokról szóló, többször mó­dosított, jelenleg is érvény­ben lévő 106/1988. (XD. 26.) sz. MT. rendelet sza­bályozza. Á rendelet értelmében la­kásépítés és -vásárlás céljá­ra a méltányolható lakás­igény kielégítésére az épít­tetőt, vásárlót, az általa el­tartott, vele közös háztar­tásban élő gyermek és egyéb eltartott család tagok után az építési költség, eladási ár megfizetéséhez vissza nem térítendő támo­gatásként szociálpolitikai kedvezmény illeti meg. A fenti jogszabályt 1990. feb­ruár 1-től a 16/1990. (1.31.) sz. MT. rendelet az alábbi­akkal módosította: „A szociálpolitikai ked­vezmény szempontjából gyermek, az építtető, vásár­ló vérszerinti, örökbefoga­dott vagy gyámsága alatt álló gyermeke, valamint az intézeti vagy állami nevelt gyermek, aki a Gyermek és Ifjúságvédő Intézettel kö­tött megállapodás alapján legalább egy éve él az épít­tetővel, vásárlóval mint ne­velőszülővel és ő vállalja, hogy az elhelyezés három éven belüli megszűnése esetén a kedvezményt visz- szafizeti, ha másik gyermek gondozására megállapodást nem köt. A szociálpolitikai ked­vezmény nyújtása a köl­csönszerződés időpontjá­ban fennálló helyzet alap­ján történik. Levélíróink ré­szére a családi ház építés­hez az 1988. november 24- én aláírt szerződés alapján történt a kölcsön és a szo­ciálpolitikai kedvezmény nyújtása. Ekkor két gyer­mekük volt, akik után 150 ezer forint összegű kedvez­ményben részesültek. De mint közölték, két állami gondozott gyermeket ne­velnek, az egyiket 1990-től, a másikat 1991-től. Mint az a fentiekből is kiderül, az intézeti vagy ál­lami nevelt gyermek után 1990. február 1-től van le­hetőség arra, hogy az épít­tetők kedvezményben ré­szesüljenek. Ez a kedvez­mény azonban csak a szer­ződéskötés időpontjában az építtetőknél elhelyezett gyermek után és csak a fent közölt időponttól nyújtható. A szerződéskötés után az építtetőnél, mint nevelő­szülőnél elhelyezett inté­zeti, vagy állami nevelt gyermek után utólag szoci­álpolitikai kedvezmény nem nyújtható. A lakás- építési, vásárlási formákat amelyekhez szociálpoliti­kai kedvezmény nyújtható, a fent említett jogszabály tartalmazza. A lakás fel­újítása, korszerűsítése, ta­tarozása, korábban és jelen­leg sem, tartozott (tartozik) a kedvezményre jogosító lakásépítési formák közé. Ennek alapján ezen építési munkákhoz szociálpolitikai kedvezmény nem adható. A fentieket összegezve meg­állapíthatjuk, hogy sem a két intézeti nevelt gyer­meke után utólag, sem pe­dig a meglévő lakás fel­újítási, korszerűsítési mun­káihoz szociálpolitikai ked­vezmény nyújtására lehe­tőség nincs. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom