Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-17 / 245. szám
1994 október 17., hétfő HAZAI HOL-MI iJHmimihKé ■ A szorgalom meghozza gyümölcsét Nagyüzem a kéki határban • Jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint Kántor Miklós a kelbimbótáblában A szerző felvétele Györke László Kék (KM) — Bár hűvös volt ez a hajnal is, a déli órákra a napsütés hatására majdhogynem kellemesre fordult az idő. Szerte a kéki határban szorgalmas kezek szedték aznap a paradicsomot. Annak van most itt a végszezonja. Igyekezni kell, mert ha fagy csípi, akár ott is lehet hagyni. — Sajnos sok maradt zölden — mondják az egyik táblában az asszonyok, akik éppen ebédelnek. — Későn jött az eső, a java már nem bírt beérni. Korábban ezt is el tudtuk adni, de valahogy most nincs rá igény. Kár. Paradicsom Kántor Miklós kéki mezőgazdasági vállalkozó — az ő egyik dűlőjében zajlott az iménti röpke beszélgetés — híre messze túlhallik a falu határán. Úgy határozok hát, őt keresem meg. Lakásának kapuját hiába zörgetem. Igaz, mit is keresne otthon dologidőben... Mondja a postás, néhány házzal odébb, hogy a közeli építkezésen érdeklődjek. Onnan irány az egyik, majd a másik paradicsomtábla. Ez utóbbiban annyit megtudok: mégiscsak otthon kell neki lenni, hátul, a kert alatt. Rakodja a paradicsomot. De jobb, ha a dűlőúton közelítem meg a portáját, mert azt hamis kutya őrzi. Van is mit — győződöm meg róla kicsit később —, hiszen az udvar egyúttal a géptelep is. Sőt, a végében tonnaszám a konténerekbe rakott szép, egészséges, érett paradicsom. Kicsit meg is hökkenek, hiszen mostanában már a nyíregyházi piaco(ko)n sem igen látni szebbet. Itt végre rábukkanok Kántor Miklósra. Egy kis teherautóról emeli le a konténereket. Pár lépéssel odébb egy pótkocsival megtoldott nagy teherautó félig rakottam — Tizenhét éves már ez a masina — mondja, mikor Vegyszer Budapest (MTI) — A hazai termelésű friss zöldségeket és gyümölcsöket nyugodtan ehetik az emberek, ugyanis a növényvédő szerek maradványai ezekben nem haladják meg a nemzetközi normákban előírtakat. Ezt Eke István, az FM agrárkör- nyezet-gazdálkodási és növényvédelmi főosztályvezető-helyettese mondta az MTI-nek annak kapcsán, hogy Budapesten háromnapos regionális konferencián vitatták meg a térség államainak képviselői a növényvédő szerek felhasználásának biztonságával ösz- szefüggő kérdéseket. A szakember elmondta: hazánkban évente 120 millió dollár, azaz 1,2 milliárd forint értékű növényvédő szert használnak fel. A szerek alkalmazása csökken, mivel értéke két-három év óta változatlan, az árak pedig folyamatosan emelkednek. A jelenlegi felhasználás mennyiségileg 75-80 százaléka a 80-as évek közepén használtnak. A magyar engedélyezési eljárás megegyezik a német ügymenettel. ‘‘A kiszáll a fülkéből. — De még megy. Csak hát többet kell bütykölni. Jól fizet az idén a paradicsom Kéken. Szinte csodával határos, hogy aszály után ilyen szép a termés. Öntözés nélkül. Csak az a kár, hogy sok zölden marad. Ö Ezt mind önök termesztették? — Á, dehogy. A falubeli kistermelők paradicsomát is elszállítjuk. Hárman csináljuk ezt. Rajtam kívül Balogh Józseféi Czibók Ferenc. A szövetkezet valahogy kiszállt ebből a dologból. A Soltker Kft. jó vevő, hiszen leszállítva 12 forintot ad a paradicsom kilójáért. És azonnal fizet. Kántorék jóformán csak a szállítási költséget teszik rá, meg egy minimális, mindössze 56 filléres hasznot. Ennek köszönhető, hogy a termelőnek tíz forint üti a markát minden kilogrammért. — Nem is értem — tűnődik —, hogy egyes felvásárlók miért tesznek két meg három forint hasznot rá. Ezzel csak a termelőt sújtják. Egynegyed Miközben körbejárjuk a „birtokot”, miről is beszélgethetnénk, mint a szebb napokat is Geszteréd (KM - Gy. L.) — A falu főutcáján, a Balkány felé vezető út kétharmadánál feltűnik egy igen takaros porta. A járdaszegélyt virágsor díszíti. Az udvaron is sok a virág. Tisztaság, példás rend mindenfelé. Kirimi János, a gazda egy pirospaprikával félig rakott ládával fogad. Aztán bent, a melegben megered a szó. A gazdálkodásról beszélgetünk. Amolyan családi vállalkozás az övék. Vele együtt hatan voltak: a felesége, Béla fia, annak felesége, Mária, meg a két unoka. De az egyik már kirepült a családi fészekből; Annamária viszont, aki Nagykállóban az óvónőképzőben tanul, ha hazajön, első dolga, hogy beálljon a sorba. Pláne ilyenkor, amikor sok a munka. — Fiaméknak van egy kis boltjuk is — magyarázza —, a munka javát ennek ellenére ő végzi. Miután beszállította az árut, a feleségét otthagyja, és felül a traktorra. Vagy teszi, amit éppen kell. Kirimiék korábban is gazdálkodtak: zártkertben volt egy holdjuk — gyümölcs, szőlő —, meg egy két és fél holdas szántó. Kárpótlás révén megélt mezőgazdaságról. Véleményét nem rejti véka alá: — Nem tudom, miért kellett több milliárdos károkat okozni. Egyébként az nem igaz, hogy a mezőgazdaságban csak úgy lehet boldogulni, ha vastagon támogatja az ágazatot az állam. Engem ki támogatott? Ha csak nem veszem az idei pályázati lehetőséget. Igaz, ez jól jött, mert legalább valamit tudtam frissíteni a gépállományon. Vettem permetezőt, kul- tivátort, meg egy krumpli- vájót. Én nem az idén kezdtem a vállalkozást, hanem még a nyolcvanas években, mikor még béreltük a földet. Aztán ahogy lehetett földet vásárolni, nem tétováztunk. Ma már harmincöt hektár saját földünk van. Főleg zöldségféléket termesztünk, meg kukoricát, burgonyát. Formálódó jövő Mire ezt elmondja, már a helyszínen is vagyunk. Kukoricáson át vezet az út egy két- hektáros, csodálatosan szép kelbimbótáblához. A tengeri az aljban szép, ám a dombon még cső is alig van rajta. Jó, ha negyede lesz a hozama, mint amit várt volna a befektetés után. Pénzben és emberi erőmég mintegy 13 hektár földhöz jutottak. Az idén tavasz óta már ebben is gazdálkodnak. — A föld sose csapott be — mondja. — Akkor se, amikor kétlakiként szabad időmben csináltam. Persze akkor is a családdal. □ Mit jelent e kétlakiság? — Tizenöt éven keresztül voltam tanácselnök Szakoly- ban. A földhöz viszont akkor is hű maradtam. Fiamba sikerült a szüleimtől örökölt földszeretet átültetni. Nem szédítette meg a város. Főleg neki köszönhetjük, hogy boldogulunk, hiszen hetvenévesen az ember már inkább csak a tapasztalataival, a tanácsaival van jelen a gazdálkodásban, nem annyira fizikai erejével. — Az aszály ellenére jó közepes a termés. A Balkányi Állami Gazdaságtól tudtunk istállótrágyát vásárolni. Mert tehenet nem tartunk, jelenleg még sertésünk sincs. Úgy 40-50 mázsa komposztot magunk is készítünk falevelekből, baromfitrágyából műtrágyával keverve. Mert ennek a földnek nem csak műtrágya kell... Kirimi János elismeri, hogy ben. A kelbimbó dús leveleinek , .hónaljában” már diónyi a termés, pedig a betakarítás még odébb van. A kelbimbó bírja a fagyot, akár november- ben-decemberben is ráérnek vele. □ Nem babrás a leszedése? — Van hozzá kombájn — mondja. — Én nagyon meg vagyok elégedve. Megvan a helye, szerződésünk van. Négy éve termesztünk kelbimbót, de még ilyen jól sose sikerült. Aztán a falu felé mutat, ahol kissé mélyebb fekvésű rét zöldell: — Ide víztározót akarunk építeni. Egyhektáros lesz a vízfelülete, 22 hektárt lehet majd innét öntözni. Az aszályos nyár is bizonyította: öntözés nélkül nem megy. Úgy tűnik tehát, hogy Kántorék — és még vagy tízen-ti- zenöten a községben — boldogulnak. Megélnek a földből. Bizonyára feltűnt, hogy Kántor Miklós mindig többes számot használ. Hisz felnőtt fiai — Attila, a falugazdász és Miklós, a gépkezelő, fuvarozó — ugyancsak keményen kiveszik részüket a munkából. Na, és a felesége, aki az ég tudja, hány műszakban áll helyt. a mezőgazdaságban a tulajdonviszonyokat rendezni kellett. Az viszont hiba volt, hogy a nagyüzemeket szétverték. Hiszen például vetőmagot kisgazdaságokban szakszerűen termeszteni nem lehet. Már csak a azért sem, mert túlságosan közel vannak egymáshoz a növények. Aztán eltűnődik: — A jövőt illetően optimista vagyok. A kilábolásban szerintem nem az állami támogatás a legfontosabb, hanem az egyéni szorgalom, a földszeretet. Ne föntről várják a sült galambot! Volt itt olyan, aki milliókhoz jutott, sok földje volt, mégis tönkrement, mert a gyors meggazdagodást tartotta a legfontosabbnak, nem az átgondolt és takarékos gazdálkodást. A második az állandó szakmai képzés. Nem lehet múlt századi módszereket alkalmazni. Nálam csak a harmadik az állami támogatás, amire persze szükség van, de nem minden. Végül, de nem utolsósorban: a keleti piac visz- szaszerzése. Meg az még a fontos, hogy az országban legyen feldolgozóipar. Valamikor a takarmány értékét nem pénzben, hanem húsban mérték. A föld sose csapott be Lehetőség adni a termelőknek Horváth Magdolna Budapest (ISB) — A mezőgazdasági termelést általában az alacsony jövedelmezőség, és a lassú megtérülés jellemzi. E hátrányokat évről évre tetézi az aszály, a fagykár, vagy éppen a hitelezési bizonytalanság. Az új vállalkozások döntő többsége nem rendelkezik a vállalkozás megkezdéséhez, illetve folyamatos viteléhez, továbbfejlesztéséhez elegendő tőkével, ezért külső pénzforrás bevonására kényszerül. A Földműveíésügyi Minisztérium Pénzintézeti és Vállalkozásfejlesztési főosztályának vezetőjét, Bo- da Tamástól kértünk tájékoztatást, milyen kedvezményes hiteleket vehetnek fel vállalkozásuk elindításához, a folyamatos termelés biztosításához, vagy akár a szükséges fejlesztés megvalósítására. Emondta, hogy az elmúlt négy év során egyre bővülő kamattámogatási rendszer januártól új lehetőséggel gyarapodik. Eszerint 1995- től az, aki mezőgazdasági gépet hitelből vásárol, a hitelkamat 70 százalékát visszaigényelheti. Mint megtudtuk, jövőre megváltozik az exporttámogatás rendszere is. Az úgynevezett export előfinanszírozási hitelt az export ösztönzésére, a költségek előzetes áthidaló fedezetére lehetett igényelni. A visszaélések kiküszöbölése érdekében jövőre az exporttámogatást nem az eddig alapul vett árhoz, hanem a kivitt mennyiséghez kötnék. De az exportálók versenyeztetése is elképzelhető, így aki a legkevesebb támogatást igényelné, az kapná a lehetőséget. Az agrárpiaci támogatás rendszere is bővülni fog jövő évtől. Ebben az esetben az állam beavatkozik a piaci viszonyokba, és előre eldönti, hogy adott termékből meghatározott mennyiséget, meghatározott áron felvásárol akkor, ha normál piaci viszonyok között azok a termékek nem adhatók el. Jövőre az agrárpiaci támogatások köre bővül, a búzára, a kukoricára, a sertés és szarvasmarhára, valamint a tejre terjed ki. 1995-ben is működni fog a reorganizációs kamattámogatási rendszer — nyilatkozta Boda Tamás főosztályvezető. Ennek célja, hogy a nagyüzemek, állami vállalatok privatizációja során az itt fellelhető vagyontárgyak újrahasznosítását segítse. Amennyiben az új tulajdonos ezen eszközök megvásárlására hitelt vesz fel, úgy a kamat 70 százalékának visszatérítésére számíthat. A kezdő, illetve a kedvezőtlen adottságú településen működő vállalkozók ezen túl vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, amely a fejlesztés 10 százalékáig vehető igénybe, és legkisebb összege 200 ezer forint. Lényege, hogy a reorganizációs támogatással megvásárolt termelő eszközt továbbfejleszthesse, modernizálhassa, és megvásárolhassa a működéséhez szükséges forgóeszközt is. A reorganizációs kamat- támogatási források bárki számára elérhetőek, de ott, ahol valamely érdekvédelmi szervezet felkarolta az igénylők ügyét, ott jelentősen megnőtt a támogatottak száma. így történt ez például Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, ahol a mezőgazdasági gépkereskedők vállalták a pályázatok megírását, és benyújtását, a Mezőbank pedig az új földtulajdonosokat traktorvásárlási akcióval segítette. A vállalkozókat hátrányosan érinti 1995-től a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap rendszerének megváltoztatása. 1994-ben a 15 ezer pályázó közül 7800-an részesültek ebben a támogatásban. Jövőre viszont megszűnik az 500 ezer forintos vissza nem térítendő támogatási forma. Ezentúl a fejlesztés 40 százalékára ad az állam kamatmentes kölcsönt, a fejlesztés fennmaradó 60 százalékára pedig bankhitel vehető igénybe, 60 százalékos kamat- preferenciával. Az igénylők köre is módosul, bővül majd. Míg eddig a 150 millió forint alatti árbevétellel rendelkező vállalkozások vehették igénybe a Mező- gazdasági Fejlesztési Alap támogatását, addig jövőre ez az értékhatár 300 millióra módosul. Míg azonban a mezőgazdasági szolgáltatást végzők eddig ki voltak zárva ebből a támogatásból, jövőre már ez a kör is igényelhet az alapból pénzt. Nyírbogdányban... ...tíz család vállalkozott arra, hogy a mezőgazdaságból próbáljon megélni. Magántulajdonba egyébként a község határában közel kétezer hektár került. (KM) Csak részben... ...rendezettek a földügyek Pátrohán. Bár az utolsó Ücit is lezajlott, ám a részaránytulajdonosok háromnegyedének még nincs a nevén a birtok. (KM) A Dél-nyírségi... ...Közhasznú Tanács nonprofit szervezet segíti Sza- kolyban és a környékbeli településeken a mezőgazdasági kisvállalkozókat, akiknek száma egyre nő a térségben. (KM) Jelentősen,... ...mintegy 20 százalékkal csökkent a szarvasmarhaállomány Józsefházán. A sertéstartóknak pedig közel 60 százaléka csak a család igényeinek kielégétésére hizlal disznót. (KM) A paprika... ...termesztésnek régi hagyományai vannak Bujon. A kistermelők viszont nehezményezik, hogy a paprika felvásárlási ára tíz év óta alig változott, ami megfontolásra készteti a termelőket. (KM) 'K Röviden
