Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-17 / 245. szám

1994 október 17., hétfő HAZAI HOL-MI iJHmimihKé ■ A szorgalom meghozza gyümölcsét Nagyüzem a kéki határban • Jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint Kántor Miklós a kelbimbótáblában A szerző felvétele Györke László Kék (KM) — Bár hűvös volt ez a hajnal is, a déli órákra a napsütés hatására majd­hogynem kellemesre fordult az idő. Szerte a kéki határ­ban szorgalmas kezek szed­ték aznap a paradicsomot. Annak van most itt a végsze­zonja. Igyekezni kell, mert ha fagy csípi, akár ott is lehet hagyni. — Sajnos sok maradt zölden — mondják az egyik táblában az asszonyok, akik éppen ebédelnek. — Későn jött az eső, a java már nem bírt be­érni. Korábban ezt is el tudtuk adni, de valahogy most nincs rá igény. Kár. Paradicsom Kántor Miklós kéki mezőgaz­dasági vállalkozó — az ő egyik dűlőjében zajlott az iménti röpke beszélgetés — híre messze túlhallik a falu határán. Úgy határozok hát, őt keresem meg. Lakásának ka­puját hiába zörgetem. Igaz, mit is keresne otthon dolog­időben... Mondja a postás, né­hány házzal odébb, hogy a közeli építkezésen érdeklőd­jek. Onnan irány az egyik, majd a másik paradicsomtáb­la. Ez utóbbiban annyit megtu­dok: mégiscsak otthon kell ne­ki lenni, hátul, a kert alatt. Ra­kodja a paradicsomot. De jobb, ha a dűlőúton közelítem meg a portáját, mert azt hamis kutya őrzi. Van is mit — győződöm meg róla kicsit ké­sőbb —, hiszen az udvar egyúttal a géptelep is. Sőt, a végében tonnaszám a konténe­rekbe rakott szép, egészséges, érett paradicsom. Kicsit meg is hökkenek, hiszen mosta­nában már a nyíregyházi piaco(ko)n sem igen látni szebbet. Itt végre rábukkanok Kántor Miklósra. Egy kis teherautóról emeli le a konténereket. Pár lépéssel odébb egy pótkocsi­val megtoldott nagy teherautó félig rakottam — Tizenhét éves már ez a masina — mondja, mikor Vegyszer Budapest (MTI) — A hazai termelésű friss zöldségeket és gyümölcsöket nyugodtan ehetik az emberek, ugyanis a növényvédő szerek ma­radványai ezekben nem ha­ladják meg a nemzetközi normákban előírtakat. Ezt Eke István, az FM agrárkör- nyezet-gazdálkodási és nö­vényvédelmi főosztályve­zető-helyettese mondta az MTI-nek annak kapcsán, hogy Budapesten háromna­pos regionális konferencián vitatták meg a térség álla­mainak képviselői a nö­vényvédő szerek felhaszná­lásának biztonságával ösz- szefüggő kérdéseket. A szakember elmondta: ha­zánkban évente 120 millió dollár, azaz 1,2 milliárd forint értékű növényvédő szert használnak fel. A sze­rek alkalmazása csökken, mivel értéke két-három év óta változatlan, az árak pe­dig folyamatosan emelked­nek. A jelenlegi felhaszná­lás mennyiségileg 75-80 százaléka a 80-as évek kö­zepén használtnak. A ma­gyar engedélyezési eljárás megegyezik a német ügy­menettel. ‘‘A kiszáll a fülkéből. — De még megy. Csak hát többet kell bütykölni. Jól fizet az idén a paradicsom Kéken. Szinte csodával határos, hogy aszály után ilyen szép a termés. Ön­tözés nélkül. Csak az a kár, hogy sok zölden marad. Ö Ezt mind önök termesztet­ték? — Á, dehogy. A falubeli kistermelők paradicsomát is elszállítjuk. Hárman csináljuk ezt. Rajtam kívül Balogh Jó­zseféi Czibók Ferenc. A szö­vetkezet valahogy kiszállt eb­ből a dologból. A Soltker Kft. jó vevő, hi­szen leszállítva 12 forintot ad a paradicsom kilójáért. És azonnal fizet. Kántorék jófor­mán csak a szállítási költséget teszik rá, meg egy minimális, mindössze 56 filléres hasznot. Ennek köszönhető, hogy a ter­melőnek tíz forint üti a markát minden kilogrammért. — Nem is értem — tűnődik —, hogy egyes felvásárlók miért tesznek két meg három forint hasznot rá. Ezzel csak a termelőt sújtják. Egynegyed Miközben körbejárjuk a „bir­tokot”, miről is beszélgethet­nénk, mint a szebb napokat is Geszteréd (KM - Gy. L.) — A falu főutcáján, a Balkány felé vezető út kétharmadánál feltűnik egy igen takaros por­ta. A járdaszegélyt virágsor dí­szíti. Az udvaron is sok a vi­rág. Tisztaság, példás rend mindenfelé. Kirimi János, a gazda egy pirospaprikával félig rakott ládával fogad. Aztán bent, a melegben megered a szó. A gazdálko­dásról beszélgetünk. Amolyan családi vállalkozás az övék. Vele együtt hatan voltak: a fe­lesége, Béla fia, annak fele­sége, Mária, meg a két unoka. De az egyik már kirepült a családi fészekből; Annamária viszont, aki Nagykállóban az óvónőképzőben tanul, ha ha­zajön, első dolga, hogy be­álljon a sorba. Pláne ilyenkor, amikor sok a munka. — Fiaméknak van egy kis boltjuk is — magyarázza —, a munka javát ennek ellenére ő végzi. Miután beszállította az árut, a feleségét otthagyja, és felül a traktorra. Vagy teszi, amit éppen kell. Kirimiék korábban is gaz­dálkodtak: zártkertben volt egy holdjuk — gyümölcs, szőlő —, meg egy két és fél holdas szántó. Kárpótlás révén megélt mezőgazdaságról. Vé­leményét nem rejti véka alá: — Nem tudom, miért kellett több milliárdos károkat okoz­ni. Egyébként az nem igaz, hogy a mezőgazdaságban csak úgy lehet boldogulni, ha vasta­gon támogatja az ágazatot az állam. Engem ki támogatott? Ha csak nem veszem az idei pályázati lehetőséget. Igaz, ez jól jött, mert legalább valamit tudtam frissíteni a gépállomá­nyon. Vettem permetezőt, kul- tivátort, meg egy krumpli- vájót. Én nem az idén kezdtem a vállalkozást, hanem még a nyolcvanas években, mikor még béreltük a földet. Aztán ahogy lehetett földet vásárol­ni, nem tétováztunk. Ma már harmincöt hektár saját földünk van. Főleg zöldségféléket ter­mesztünk, meg kukoricát, bur­gonyát. Formálódó jövő Mire ezt elmondja, már a helyszínen is vagyunk. Kuko­ricáson át vezet az út egy két- hektáros, csodálatosan szép kelbimbótáblához. A tengeri az aljban szép, ám a dombon még cső is alig van rajta. Jó, ha negyede lesz a hozama, mint amit várt volna a befektetés után. Pénzben és emberi erő­még mintegy 13 hektár föld­höz jutottak. Az idén tavasz óta már ebben is gazdálkod­nak. — A föld sose csapott be — mondja. — Akkor se, amikor kétlakiként szabad időmben csináltam. Persze akkor is a családdal. □ Mit jelent e kétlakiság? — Tizenöt éven keresztül voltam tanácselnök Szakoly- ban. A földhöz viszont akkor is hű maradtam. Fiamba si­került a szüleimtől örökölt földszeretet átültetni. Nem szédítette meg a város. Főleg neki köszönhetjük, hogy bol­dogulunk, hiszen hetvenéve­sen az ember már inkább csak a tapasztalataival, a tanácsai­val van jelen a gazdálkodás­ban, nem annyira fizikai ere­jével. — Az aszály ellenére jó közepes a termés. A Balkányi Állami Gazdaságtól tudtunk istállótrágyát vásárolni. Mert tehenet nem tartunk, jelenleg még sertésünk sincs. Úgy 40-50 mázsa komposztot ma­gunk is készítünk falevelek­ből, baromfitrágyából műtrá­gyával keverve. Mert ennek a földnek nem csak műtrágya kell... Kirimi János elismeri, hogy ben. A kelbimbó dús levelei­nek , .hónaljában” már diónyi a termés, pedig a betakarítás még odébb van. A kelbimbó bírja a fagyot, akár november- ben-decemberben is ráérnek vele. □ Nem babrás a leszedése? — Van hozzá kombájn — mondja. — Én nagyon meg vagyok elégedve. Megvan a helye, szerződésünk van. Négy éve termesztünk kelbim­bót, de még ilyen jól sose sike­rült. Aztán a falu felé mutat, ahol kissé mélyebb fekvésű rét zöldell: — Ide víztározót akarunk építeni. Egyhektáros lesz a vízfelülete, 22 hektárt lehet majd innét öntözni. Az aszá­lyos nyár is bizonyította: ön­tözés nélkül nem megy. Úgy tűnik tehát, hogy Kán­torék — és még vagy tízen-ti- zenöten a községben — bol­dogulnak. Megélnek a földből. Bizonyára feltűnt, hogy Kántor Miklós mindig többes számot használ. Hisz felnőtt fiai — Attila, a falugazdász és Miklós, a gépkezelő, fuvarozó — ugyancsak keményen kive­szik részüket a munkából. Na, és a felesége, aki az ég tudja, hány műszakban áll helyt. a mezőgazdaságban a tulaj­donviszonyokat rendezni kel­lett. Az viszont hiba volt, hogy a nagyüzemeket szétverték. Hiszen például vetőmagot kis­gazdaságokban szakszerűen termeszteni nem lehet. Már csak a azért sem, mert túlságo­san közel vannak egymáshoz a növények. Aztán eltűnődik: — A jövőt illetően optimista vagyok. A kilábolásban sze­rintem nem az állami támoga­tás a legfontosabb, hanem az egyéni szorgalom, a földsze­retet. Ne föntről várják a sült galambot! Volt itt olyan, aki milliókhoz jutott, sok földje volt, mégis tönkrement, mert a gyors meggazdagodást tartotta a legfontosabbnak, nem az át­gondolt és takarékos gazdál­kodást. A második az állandó szakmai képzés. Nem lehet múlt századi módszereket al­kalmazni. Nálam csak a har­madik az állami támogatás, amire persze szükség van, de nem minden. Végül, de nem utolsósorban: a keleti piac visz- szaszerzése. Meg az még a fontos, hogy az országban legyen feldolgozóipar. Vala­mikor a takarmány értékét nem pénzben, hanem húsban mérték. A föld sose csapott be Lehetőség adni a termelőknek Horváth Magdolna Budapest (ISB) — A me­zőgazdasági termelést álta­lában az alacsony jövedel­mezőség, és a lassú megté­rülés jellemzi. E hátrányo­kat évről évre tetézi az aszály, a fagykár, vagy ép­pen a hitelezési bizonyta­lanság. Az új vállalkozások döntő többsége nem rendel­kezik a vállalkozás meg­kezdéséhez, illetve folya­matos viteléhez, továbbfej­lesztéséhez elegendő tőké­vel, ezért külső pénzforrás bevonására kényszerül. A Földműveíésügyi Mi­nisztérium Pénzintézeti és Vállalkozásfejlesztési fő­osztályának vezetőjét, Bo- da Tamástól kértünk tájé­koztatást, milyen kedvez­ményes hiteleket vehetnek fel vállalkozásuk elindítá­sához, a folyamatos terme­lés biztosításához, vagy akár a szükséges fejlesztés megvalósítására. Emondta, hogy az elmúlt négy év során egyre bővülő kamattámogatási rendszer januártól új lehetőséggel gyarapodik. Eszerint 1995- től az, aki mezőgazdasági gépet hitelből vásárol, a hi­telkamat 70 százalékát visszaigényelheti. Mint megtudtuk, jövőre megváltozik az exporttá­mogatás rendszere is. Az úgynevezett export előfi­nanszírozási hitelt az export ösztönzésére, a költségek előzetes áthidaló fedezetére lehetett igényelni. A vissza­élések kiküszöbölése érde­kében jövőre az exporttá­mogatást nem az eddig ala­pul vett árhoz, hanem a kivitt mennyiséghez köt­nék. De az exportálók ver­senyeztetése is elképzelhe­tő, így aki a legkevesebb tá­mogatást igényelné, az kap­ná a lehetőséget. Az agrárpiaci támogatás rendszere is bővülni fog jövő évtől. Ebben az eset­ben az állam beavatkozik a piaci viszonyokba, és előre eldönti, hogy adott termék­ből meghatározott mennyi­séget, meghatározott áron felvásárol akkor, ha normál piaci viszonyok között azok a termékek nem adhatók el. Jövőre az agrárpiaci támo­gatások köre bővül, a búzá­ra, a kukoricára, a sertés és szarvasmarhára, valamint a tejre terjed ki. 1995-ben is működni fog a reorganizációs kamattá­mogatási rendszer — nyi­latkozta Boda Tamás fő­osztályvezető. Ennek célja, hogy a nagyüzemek, állami vállalatok privatizációja so­rán az itt fellelhető vagyon­tárgyak újrahasznosítását segítse. Amennyiben az új tulajdonos ezen eszközök megvásárlására hitelt vesz fel, úgy a kamat 70 száza­lékának visszatérítésére számíthat. A kezdő, illetve a kedvezőtlen adottságú te­lepülésen működő vállalko­zók ezen túl vissza nem té­rítendő támogatást kaphat­nak, amely a fejlesztés 10 százalékáig vehető igény­be, és legkisebb összege 200 ezer forint. Lényege, hogy a reorganizációs tá­mogatással megvásárolt ter­melő eszközt továbbfej­leszthesse, modernizálhas­sa, és megvásárolhassa a működéséhez szükséges forgóeszközt is. A reorganizációs kamat- támogatási források bárki számára elérhetőek, de ott, ahol valamely érdekvédel­mi szervezet felkarolta az igénylők ügyét, ott jelen­tősen megnőtt a támogatot­tak száma. így történt ez például Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, ahol a mezőgazdasági gépkeres­kedők vállalták a pályáza­tok megírását, és benyújtá­sát, a Mezőbank pedig az új földtulajdonosokat traktor­vásárlási akcióval segítette. A vállalkozókat hátrá­nyosan érinti 1995-től a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap rendszerének megvál­toztatása. 1994-ben a 15 ezer pályázó közül 7800-an részesültek ebben a támo­gatásban. Jövőre viszont megszűnik az 500 ezer fo­rintos vissza nem térítendő támogatási forma. Ezentúl a fejlesztés 40 százalékára ad az állam kamatmentes kölcsönt, a fejlesztés fenn­maradó 60 százalékára pe­dig bankhitel vehető igény­be, 60 százalékos kamat- preferenciával. Az igénylők köre is módosul, bővül majd. Míg eddig a 150 mil­lió forint alatti árbevétellel rendelkező vállalkozások vehették igénybe a Mező- gazdasági Fejlesztési Alap támogatását, addig jövőre ez az értékhatár 300 millió­ra módosul. Míg azonban a mezőgazdasági szolgálta­tást végzők eddig ki voltak zárva ebből a támogatásból, jövőre már ez a kör is igé­nyelhet az alapból pénzt. Nyírbogdányban... ...tíz család vállalkozott ar­ra, hogy a mezőgazdaság­ból próbáljon megélni. Ma­gántulajdonba egyébként a község határában közel kétezer hektár került. (KM) Csak részben... ...rendezettek a földügyek Pátrohán. Bár az utolsó Ücit is lezajlott, ám a részarány­tulajdonosok háromnegye­dének még nincs a nevén a birtok. (KM) A Dél-nyírségi... ...Közhasznú Tanács non­profit szervezet segíti Sza- kolyban és a környékbeli településeken a mezőgaz­dasági kisvállalkozókat, akiknek száma egyre nő a térségben. (KM) Jelentősen,... ...mintegy 20 százalékkal csökkent a szarvasmarhaál­lomány Józsefházán. A sertéstartóknak pedig közel 60 százaléka csak a család igényeinek kielégétésére hizlal disznót. (KM) A paprika... ...termesztésnek régi ha­gyományai vannak Bujon. A kistermelők viszont ne­hezményezik, hogy a papri­ka felvásárlási ára tíz év óta alig változott, ami meg­fontolásra készteti a terme­lőket. (KM) 'K Röviden

Next

/
Oldalképek
Tartalom