Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-12 / 241. szám
1994. október 12., szerda KOZELET Kelet-Magyarorszag 5 ígéretek a fejlesztésre Az információáramlás korszakában nagy szerepe van a telekommunikációnak Lotz Károly Balázs Attila felvétele Kováts Dénes Kisvárda (KM) — Megyénk infrastukturális helyzetéről és a gondok megoldásának lehetőségeiről tárgyalt Kisvárdán a napokban Lotz Károly közlekedési, hírközlési, vízügyi miniszter. Számos probléma megoldásában kérték segítségét megyei és településvezetők. Elutasító választ szinte alig kaptak, igaz, konkrét ígéretekeket sem nagyon. Az azért biztató, hogy az ügyek alaposabb áttekintését felvállalta a miniszter. A tanácskozást követően beszélgettünk. □ Miniszter úr! Bár sokmindenről szó esett a tárgyalásokon, valahogy az az érzésem, igazából nem sok esélyünk van a gondok orvoslására. Úgy tűnik, letehetünk az M3-as autópálya folytatásáról, a Tokaji úti felüljáró megépítéséről, és számos más, megvalósításra váró dologról, ön hogyan vélekedik erről? — Én azért nem tennék le ilyen könnyen az autópályáról. Bízom abban, hogy az érezhető forgalomnövekedés meghozza gyümölcsét, hiszen az EBRD sem tett le a Polgáron túli nyomvonal koncesszióba adásáról. Hiszen nincs értelme egy autópályának, ha abbamarad, s nem vezet át a határon. Azon lehet vitatkozni, hogy megépítsünk-e leágazásokat, arról is, merre vezessen, de hogy folytatni kell, az biztos. A felüljáró építése, ami egy- milliárd forintba kerülne a rávezető utakkal, illetve más, a közúti közlekedést érintő fejlesztés nagymértékben függ attól, sikerül-e növelni az útalapra szánt összegeket, ezekre valóban nem lehet felelőtlenül ígéreteket tenni. De remélem, hogy fokozatosan kivitelezhetek lesznek ezek a valóban fontos beruházások. Már csak azért is, mert a térség kulcs- terület a keleti piacok, a három szomszédos ország miatt. □ Milyen ügyekben érhetünk el mielőbbi előrelépést? — Ami mindenképpen megvalósíthatónak látszik, az a csengersimai határátkelő bővítése. Döbbenetes a szám, amit hallottam, hogy évente több mint egymillió jármű érkezik, s ugyanennyi hagyja el hazánkat ezen az átkelőn. A korszerűsítés elsősorban politikai, s csak másodsorban gazdasági kérdés. Rajtunk nem fog múlni, ha a román féllel egyetértésre jutunk, s akkor a teherforgalom számára is megnyitható lesz az átkelő. A közútnál maradva: a közeljövő egyik fontos feladata lesz megvizsgálni a 41-es út korszerűsítésének lehetőségét, hiszen a záhonyi Tisza-híd jövő évi felújítása miatt várhatóan Beregsurány felé terelődik a forgalom. — A távközlés terén is várható előrelépés, reális kérésnek látom, hogy a távközlési alapból nyújtott kölcsönnel ne 1996-ban csúcsosodjon csak ki a fejlesztés, hanem egyenletesebb legyen a következő időszakban. □ A megyének, s különösen székhelyének fontos lenne a nyíregyházi repülőtér további fejlesztése, hogy közepes méretű gépeket fogadhasson. Megnyitása vélhetően vállalkozásélénkítő hatása is érződne... — Ismetjük a problémát, bár a debrecenieket — szavaik szerint — ez esetben érdeksérelem érné. Tárgyalunk a Honvédelmi Minisztériummal is, a közeljövőben megvizsgáljuk a repülőterek fejlesztési lehetőségeit. Én személy szerint hajlok arra: ha van egy fogadóképes repülőtér, forgalmát nem lenne szabad korlátozni. Talán vállalkozói alapon lehetne megoldani a dolgot. □ Csak azt ne feledjék, ha csupán a debreceni érdekeket nézik, akkor a miénk sérül... Más téma: vasútügyben mi várható? A tanácskozáson az is elhangzott: nagyon sok vonalon sebességkorlátozás van a pálya állapota miatt, Vásá- rosnaményból például igen sokáig tart bejutni a megye- székhelyre. Arról nem beszélve, hogy számos szakaszt a megszüntetés réme fenyeget. — Vasútügyben folyamatosan tárgyalunk, több változat készült a MÁV sorsáról. A napokban érkező világbanki delegációval is szót váltunk erről a témáról, jelentős hitelt adnának, de kemény feltételekkel. Jelentős osztrák és francia érdeklődés mutatkozik a vasútfejlesztésre, a tervek között szerepel egyebek között egy, a keleti és nyugati országrészt összekötő vonal megépítése Komárom és Záhony között, mely elkerülné a fővárost. A megszüntetésre ítélt vonalak jövője nagyban függ a MÁV sorsának alakulásától, megoldásokat kell keresni, esetleg az önkormányzatok bevonásával. □ Az ön minisztériumában melyik szakterületet kezelik majd kiemelten az elkövetkező időszakban? — Igazából minden ágazat fontos valamiért. Furcsa ilyet mondani, de ha politikai értelemben vesszük, akkor a vasutat, hiszen a családtagokat tekintve közel 300 ezer ember sorsát érinti közvetlenül, közvetve pedig milliókat, mert nagyon sokan utaznak több-kevesebbet vonattal. Ha az ország jövőjét nézem, akkor a távközlés nagyon fontos, hiszen az információáramlás korszakában nagy szerepe van a telekommunikációnak. □ Végül — bár úgy tudom, önt elsősorban nem politikusként, hanem szakemberként tartják számon — egy, a pártját, az SZDSZ-t érintő kérdés. Hogyan látja esélyeiket az ön- kormányzati választásokon? — Úgy gondolom, a koalíció a parlamenti választásokhoz hasonlóan szerepel majd, bár törvényszerű, hogy valamivel gyengébben. Lényeges eltérés azonban nem várható. Az ellenzék csak az időt húzza... Az önkormányzatok mandátuma négy évre szól(t), tavasszal tehát lejárt Bírta Sándor Kovács Éva Budapest (KM) — A köztársasági elnök aláírta a törvényt, az önkormányzati választások napja december 11-e. Látszólag úgy tűnik, ezzel pont került a hosszas ügy végére, az indulatok azonban nemigen csillapulnak. Az ellenzék sértődött, a kormánypártok értetlenül hallgatják vádjaikat, nyilatkozataikat, melyeket többnyire vissza is utasítanak. Bírta Sándort, Nyírbogát polgármesterét, megyénk MSZP- s parlamenti képviselőjét arra kértük, értékelje az ellenzéki pártok érveit, segítsen világossá tenni a törvény kifogásolt pontjait. — Elöljáróban szeretném elmondani, számomra az ellenzék parlamenti kivonulása, a szavazástól történő távol- maradása azért is volt furcsa, mert szerintem erre egyáltalán nem lehetett számítani. Ők ugyan azt állítják és azt mondták, az alkotmánymódosítás ellen tiltakoznak, holott a nyár folyamán, az ötpárti egyeztetések idején jelen voltak, így láthatták, mely pontok szerepeltek javaslatként módosításra, tudták, mi az, amivel egyetértenek, mi, amivel nem. □ Sokan tudják, mások előtt azonban nem teljesen ismert, melyek az ellenzék legfőbb kifogásai, mi az, amivel ön szerint korábban egyetértettek, s mi, amin most mégis változtatni szeretnének? — A tervezett öt módosításból néggyel gyakorlatilag egyetértettek. Azzal tehát, hogy a polgármestereket minden településen közvetlenül válasszák, azzal, hogy a megyei közgyűlés tagjait szintén közvetlen módon lehessen megválasztani, azzal, hogy a választás egyfordulós legyen, s negyedikként azzal, hogy a köztársasági megbízotti hivatalok megszűnjenek. Szeretném hangsúlyozni, hogy az MDF egyedül az utolsó ponttal, tehát a köztársasági hivatalok megszűnésével nem értett egyet. — Mindezek után érthető, ha nem értem, mostanra miért változtatták meg az ellenzéki pártok véleményüket? Ha pedig nem értettek egyet, még mindig szavazhattak volna nemmel. A kivonulásnak pedig akkor lett volna igazán értelme, ha egy időben visszavonják módosító indítványaikat is. Nem tették, azokról késő estig szavaztak a bent- maradók... □ Kedden, a szavazást megelőzően még leültek a pártok. Akkor nem volt érezhető a közelgő ellenzéki döntés? — A megbeszélésre azért került sor, hogy a pártok meg- eggyezzenek, s ezen a találkozón már csak a részvételi küszöb körül folyt a vita. Az MDF tartotta magát korábbi álláspontjához, a Fidesz pedig azt javasolta, legyen érvényes a szavazás akkor, ha a választók harminc százaléka jelenik meg, és az lehessen képviselőjelölt, aki húsz százalék szavazatot kapott. A polgár- mesterek választásánál ez a küszöb huszonöt százalékot jelentett volna. A Fidesz kérése volt az is, hogy a jelölésnél legyen elég négy százalék ahhoz, hogy valaki a választásokon egyáltalán jelölt lehessen. Ezt, a már korábban is megfogalmazott kérést a kormánypártok is elfogadhatónak tartották. A keddi megbeszélésen ezzel szemben ezeket a százalékokat tovább akarták növelni, a tárgyalások itt szakadtak meg. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy az ellenzék csak az időt húzza. Ugyanezt, tehát az időhúzást jelentette, hogy az ellenzéki padsorokból sokan, sokszor ugyanazt mondták, ismételgették. □ A változtatásról sokan mondják azt, hogy lényeges kérdéseket rejtenek. Nem kellene akkor megfelelő időt hagyni az eldöntésükre? Különösen, hogy a koalíciós pártok korábban arról beszéltek, lényeges, az egész ország sorsát érintő dolgokban nem óhajtanak az ellenzék jóváhagyása nélkül határozni... — A megegyezés szándéka most is megvolt bennünk, az idő azonban sürgetett. Elsősorban azért, mert a költség- vetést — amennyiben nem lenne meg idén a választás — még a mostani önkormányzatok tervezték volna, végrehajtása azonban már a következő testület feladata lenne. Arról nem is beszélve, hogy hivatalosan, a jelen törvények szerint az önkormányzatok mandátuma szeptember 30-án lejárt, hiszen annak idején négy évre választották őket. A többség érzi az erejét... Budapest (KM — K. É.) — Az Országgyűlés legutóbbi ülésén ismét napirenden volt a világkiállítás ügye. Az a téma, amely körül lassan egekig csap az indulat, s amelyről legfőbb ideje lenne végleges véleményt mondani. A kormány anyagiakra hivatkozva mond nemet, az expopártiak a nemzet hírnevét, hitelét féltik. Kávássy Sándort, megyénk kisgazdapárti parlamenti képviselőjét arról kérdeztük, miképpen gondolkodik pártja, és személy szerint ő maga a világkiállítás ügyéről? — Megvan róla a véleményem. Elöljáróban azonban szeretném elmondani, nagyon örülök, hogy a Kelet-Magyarország újságíróját itt látom, hogy vele beszélhetek. Meggyőződésem ugyanis, hogy a megyében élőket igencsak érdekli, mit csinálnak, hogyan dolgoznak az általuk ideküldött képviselők. Biztos vagyok abban is, ami a magyar parlamentben történik, arra Európa figyel. Tudja, az információ igen fontos dolog. — Az expóra annak idején igennel szavaztam, mert meggyőződésem, hogy Magyarországnak szüksége van egy ilyen lehetőségre. Most, amikor Barsyné Pa- taky Etelka felszólalását hallgattam, elszomorodtam, pedig őszintén megmondva voltak negatív élményeim a világkiállítással kapcsolatosan. Annak idején felkeresett egy szabolcsi vállalkozó, aki abban kért tőlem segítséget, ismertessem össze azokkal, akik a vidéki programokért felelnek, mert ő szeretne a világkiállításban részt vállalni. Levelet írtam Barsynénak, aki hónapokig még csak válaszra sem méltatott. Amikor pedig a személyes találkozást kierőszakoltam, akkor azt a választ kaptam, nincs módjukban a vidéki vállalkozásokat segíteni. Arra a kérdésemre, hogy ezek szerint az expo csak arra lesz jó, hogy a pesti vállalkozók zsebét tömje degeszre, semmitmondó válaszokat adott... □ Ez az élmény azt is jelenti, hogy ma már mégis egyetért a lemondással? — Egyáltalán nem. Az expo lemondása baromság. Egy csomó pénzt már beleöltek, helyes lenne akkor a hasznot is lefölözni. Azt azonban hangsúlyozom, ha netán mégis sor kerülne rá, a szervezők, az illetékesek részéről egy egészen más hozzáállásra lesz majd szükség, nem pedig olyanra, amiről fentebb beszéltem. □ Az ellenzéki pártok az önkormányzati törvény szavazásakor kivonultak az ülésteremből. Erről a lépésről hogyan vélekedik? — Osztom a pártom véleményét. A kisgazdapárt megengedhetetlennek tartja, hogy egy új törvényt hozzanak két hónappal a szavazás előtt, amikor erre semmi ok nincs. A parlamentben vannak olyan jelenségek, amelyek arra utalnak, a kormányzó többség nagyon érzi a maga erejét. Ez pedig azt a veszélyt rejti, visszajöhet a diktatúra. Erre természetesen nem a hivatalos nyilatkozatokból, inkább a folyosón elhangzott véleményekből is következtetni lehet. Nem szabadna elfelejteni, hogy Horn Gyula nemcsak az MSZP-nek, hanem az ellenzéknek, így a kisgazda- pártnak is elszámolni köteles. Nagy Imre... ...élete 1930-tól címmel rendez megemlékezést a nyírbátori múzeumban a Nagy Imre Társaság szabolcsi szervezete. A meghívott előadók: Dr. Rainer M. János, a Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének főmunkatársa, és dr. Sipos József a MTA kandidátusa. Az időpont október 14., délután fél kettő. (KM) A koalíciós... ...egyeztető tanács legutóbbi ülésén az MSZP és az SZDSZ megállapodott a jövő évi költségvetés előkészítésének menetrendjéről. A megállapodás szerint a frakciók a héten vitatják meg a törvénytervezetet, a kormány pedig várhatóan október 27-én foglal állást. (KM) Október... ...huszonharmadika méltó megünneplése érdekében közös közleményt adott ki a TIB és a POFOSZ. Az ötvenhatos szervezetek felhívásukban arra kérik az oktatási intézetek vezetőit, s elkötelezett pedagógusait, szorgalmazzák és tegyék lehetővé, hogy az ifjúság minél nagyobb számban látogassa az ötvenhatos emlékműveket, a 301-s parcellát. (NM) Fodor Gábor... ...október elsejével felvételét kérte az SZDSZ-be. A művelődési tárca vezetője a szabaddemokraták ország- gyűlési képviselőjeként lett miniszter, eddig azonban nem volt tagja a pártnak. (KM) Tárgyal..., ...de feltételeket szab a Fidesz. A frakció azon túl, hogy kezdeményezi az alkotmány módosítását, az új alkotmányt előkészítő hat- párti bizottságban csak akkor vesz részt, ha a tárgyaló felek elfogadják, hogy az alaptörvényt négyötödös többséggel alkossa meg a parlament. (NM) Belga vezetésű... ...többnemzetiségű ellenőrző csoport érkezett tegnap hazánkba az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződés keretében. A belga ellenőrök amerikai és luxemburgi társaikkal Szabadszálláson harckocsik és különféle páncélozott harcjárművek megsemmisítésének befejezését ellenőrzik. (MTI) Röviden
