Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-11 / 240. szám

1994. október 11kedd KULTÚRA Beszélő szótár Nyíregyháza (KM — N. I. A.) — Számítógépes terü­leten igazán nem vagyunk híján a lélegzetelállító si­kersztoriknak, mégis meg­döbbentő a tenyérnyi plasz­tiklemez, a CD-ROM szé­dítő karrierje. Vegyük csak a hazai példát. 1987 táján néhány jól felszerelt szak- könyvtár legújabb csúcs­technológiai csodái között megjelent a meglehetős méretű külső meghajtó és hozzá 1-2 lemez. Az akkori — főként PC-s berkekben megszokott — tárolókapa­citáshoz képest elképesz­tőnek tűnt az új média, a CD-ROM befogadóképes­sége. De a szakemberek között nem volt egyöntetű a vé­lemény a lemez sikerét il­letően. Szerencsére nem vált be a jóslat, nem iga­zolódott a pesszimizmus. A korábbi méregdrága leját­szószerkezet ára a havi fi­zetés nagyságrendjéhez idomult. És jöttek a lemezek... 1990-ben már magyar cég is adott ki. Az adatbázispiac egyetlen szereplője sem akart kimaradni, pillanatok alatt minden korábban könyvben, folyóiratban megjelenő klasszikus tudo­mányos bibliográfia „cé- désedni” kezdett. A multimédiás CD-k ára olyan rohamosan csökkent, hogy ma már az sem elér­hetetlen, hogy saját otthoni személyi számítógépünkön használjuk azokat. A ma­gyar anyagot tartalmazó CD-ROM lemezek látha­tóan gyors teijedése pedig azt az időt is közel hozza, amikor a magyar nyelvű lexikonok, szótárak és szépirodalmi művek is gya­rapíthatják otthoni könyv­tárunkat. A floppy-s szótár sikere biztatást adott a kiadóknak a továbblépéshez. Az Aka­démiai Kiadó szótárműhe­lyében az utóbbi években olyan nagyméretű kétnyel­vű szótárak születtek, ame­lyeket a felhasználók széles körének türelmetlen vára­kozása kísért. A számító­géppel támogatott szótár- szerkesztés gyakorlata biz­tosítja, hogy ezek a munkák rövid időn belül elektro­nikus formában is piacra kerülhessenek. Ez év őszén két szótár jelenik meg CD- ROM-on: az egyik az An­gol-magyar műszaki és tudományos szótár, a má­sik egy An­gol-magyar, Magyar-an­gol „beszélő” szótár. Az Akadémiai Kiadó és a szegedi Scriptum Kft. által közösen kiadott vala­mennyi két­nyelvű CD-s szótár szerkezete azonos elveken alapul. A CD- ROM alakban kiadott szó­tárak célja, hogy segítsék a fordítói, a szerkesztői, ki­adói (tehát bármilyen szö­vegszerkesztővel végez­hető) munkát, illetve biztos támogatást adjanak a nyelv- tanuláshoz. Az egyedülálló Angol­magyar, Magyar-angol hangosszótár 70 000 szavas angol nyelvű hanganyagot is tartalmaz. A szótár hang­ja nem mesterséges,.robot- hang”, hanem képzett nyel­vészé, aki precízen és vilá­gosan ejti ki a szavakat és kifejezéseket. Nem nehéz megjósolni, hogy az idei Compfair-en (A 204/6 pavilon) debütáló program nagy sikerre szá­míthat a felhasználók, az angol nyelvet tanulók kö­rében, hiszen alkalmazásá­val lényegesen lerövidít­hető a szótárkezelésre for­dítandó idő, egyúttal a he­lyes kiejtés elsajátításában is,segítségre lehet. Nyíregyházán... ...rendezik meg a magyar- országi finn baráti körök országos találkozóját no­vemberben. (KM) Muzsikáló... ...orvosok lépnek fel Má­tészalkán a művelődési központban október 15-én 18 órától. (KM) Operettgálát... ...rendeznek a bujtosi csarnokban október 24-én „Délibábos Hortobágyon” címmel. A műsorban neves művészek közreműködé­sével Kálmán Imre és Huszlca Jenő műveiből mu­tatnak be részleteket. (KM) Bábműsor... ...várja a gyerekeket a nyír­egyházi Kölyökvárban ok­tóber 16-án 10 órától. (KM) Angol... ...és német nyelvtanfolyam indul a nyíregyházi kert­városi közösségi házban. (KM) Piranéző a múzeumban Budapest (MTI) — Pira­néző címmel olyan gra­fikák, rajzok, festmények, fotók és díszlettervek lát­hatók péntektől a Szép- művészeti Múzeumban, amelyek alkotóit Giovanni Battista Piranesi művészete ihletett meg. Az olasz mes­ter grafikáiból egy éve ren­dezett kiállítást követően hirdetett pályázatot „Pi­ranesi Budapesten” címmel a Szépművészeti, a Magyar Képzőművészeti Főiskola és a Nappali Ház szerkesz­tősége, ily módon is tisz­telegve a rendkívüli tudású XVIH. századi építész-gra­fikus munkássága előtt. Sorok a határon túlról Magyarországra költözik az értelmiség • Nem lesz, aki a katedrára álljon Baksa Lujza Ungvár — Az ungvári ma­gyar iskola a nyár folyamán többször meghirdette a Kár­páti Igaz Szóban, hogy pe­dagógusok jelentkezését vár­ja. Három alsó osztályos, négy ukrán és egy német sza­kos tanárra volt szükségük ahhoz, hogy szeptember 1- jén a tanítás zökkenőmente­sen elkezdődhessen. A káderkérdés azonban ezzel aligha oldódott meg hosszú időre. Egyrészt mert a tanári karnak négy nyugdíjas tagja is van, akik bármely pillanatban otthagyhatják a katedrát, más­részt, mert nincs rá garancia, hogy a pedagógusok közül né- hányan nem követik kollégáik példáját, s nem vállalnak mun­kát Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Több a gyerek Az utóbbi két évben csak eb­ből az iskolából 18-an mentek el. A sors fintora, hogy mi­közben egyre több szülő íratja magyar iskolába gyermekét — öt esztendővel ezelőtt az ung­vári 10. sz. iskolában még csak három első osztály volt, tavaly négy, az idén viszont már öt —, egyre kevesebb az alsós tanító. Tanárhiánnyal nemcsak ez az iskola küzd, hanem számos más kárpátaljai tanintézet is. S a magyar tannyelvűek mellett az ukránok is. A pedagógusok ugyanis tömegesen válnak meg munkahelyüktől. A be­regszászi járásból három év leforgása alatt mintegy 150-en települtek át az anyaországba, illetve vállaltak ott munkát. Persze, nem minden pedagó­gus távozik külföldre. Sokan — főleg az idegen nyelv sza­kosok — kis- és vegyes vál­lalatoknál helyezkednek el. És ezen tulajdonképpen nincs is mit csodálkozni. Hiszen egy középiskolai tanár fizetése 600-700 ezer kupon. Ennyi pénzből megélni, családot Pillanatkép a mezővári magyar oviban. Vajon ki fogja tanítani őket? Kállai János felvétele eltartani nem lehet. Nevet­séges összeget kapnak az osz­tályfőnöki munkáért, a füzet­javításért, így aztán, ha lehe­tőségük van rá, magyarországi kollégáiknál kevesebb pénzért is szívesen szegődnek el taní­tani Szabolcsba, mert az ottani kevés is jóval több az itteninél. Nemcsak a tanárok A külföldi munkavállalás amolyan járványos betegség lett a kárpátaljai értelmiség körében. Nemcsak a tanárokat „fertőzte meg”, hanem a mű­vészeket és az orvosokat is. Az elmúlt két évben 38 művész­család települt át Magyaror­szágra, de mintegy százra tehető azoknak a zenészeknek, színészeknek és más alkotó értelmiségieknek a száma, akik ideiglenesen ott dolgoz­nak. Többségükre azonban évek múltán sem számítha­tunk itthon. Különösen sok zenepedagógus hagyja el Kár­pátalját. Elképzelhető, milyen a helyzet a falusi zeneiskolák­ban, ha már az Ungvári Ze­neművészeti Szakiskola is szakemberhiánnyal küzd. De áttelepült négy ifjú színész is abból a 15-ből, akik a Kijevi Színművészeti Főiskolán az első magyar csoport tagjaiként szereztek diplomát. Az itteni magyarok azt mondják: miért ne települ­nének át az anyaországba, ha ott jobban megtalálják szá­mításukat. És különben is: ha már a magyarul egy szót sem tudó más nemzetiségűeket is befogadja Magyarország, a kárpátaljai magyarságot miért ne ölelné keblére? Ebben is, abban is igazuk van. Csakhogy: ha az értelmi­ség elmegy, ki fogja okítani, gyógyítani, megtanítani a szépre, a jóra az itthonmara- dottak gyerekeit. Ha a káder­elvándorlás ilyen ütemben folytatódik, rövidesen nem Koltai Róberttel forgatott a nyáron Matyasovszki József Nyíregyháza (KM) — Foly­tatjuk színésznyár soroza­tunkat. Kerekes Lászlótól is megkérdeztük, mi minden tör­tént vele a nyáron? — A nyár tulajdonképpen már a Színházi Fesztivállal elkezdődött, amelynek idén Zalaegerszeg adott otthont. Az Itt a vége, pedig milyen unal­mas napnak indult című elő­adásunkat abban a városi mű­velődési központban tartottuk, ahol annak idején negyedéves főiskolásként — mint meghí­vott vendég — a pályámat kezdhettem. Ak­kor én a — Bábel Lovashadsere­géből dramatizált — Húsvét című előadásban ját­szottam Szása Kanyájev szere­pét, Ruszt József rendezésében. Olyan — talán nyíregyháziak számára is is­merős — kollé­gákkal dolgoz­hattam együtt, mint Zsótér Sán­dor vagy Farkas Ignác. A darab egyébként három évig ment, köz­ben elnyertük vele a,.Legjobb vidéki társulat” címet. Nagyon szerettük játszani, akár az it­teni kollégák az Őfensége pincérét. Szóval a fesztivál után még mindig Zalaeger­szeg: volt rendezőkollégám Merő Béla meghívott egy Heltai Jenő-darabba, A néma leventébe, amiben Beppo sze­repét osztotta rám. Olyan kol­légákkal játszottam együtt ott az Erdei Színpadon, mint Spilák Klári, Fráter Kata, Bregyán Péter, Molnár Piros­ka, vagy a régi egerszegi szí­nésztársak közül Rácz Tibor, Fekete Gizi, Zalányi Gyula. Zalaegerszeg — valószínűleg az eltöltött 7 év miatt is — szülővárosom, Püspökladány után a legkedvesebb település a szívemnek. S még egy nyári epizód: augusztusban Koltai Róberttel forgattam a Patika című tévéfilmsorozatában. Rendőrt játszottam, mint már annyiszor. Ez a szerepkör va­lahogy gyakran megtalál, Szőnyi G. Sándor nemrégiben egy AVO-s határőrt látott ben­nem, Gát György az Angyal­bőrben egy rendőrt, most pe­dig Verebes István egy ezre­dest osztott rám. — De biztosan nem csak munkával „múlattad” az időt. — Balatonedericsen a ked- vesemék „édes” kis házában töltöttünk el pár kellemes napot. A környéken rengeteg az ismerős még a zalaegersze­gi évekből, így aztán őket is meg szoktam látogatni. A nyár egy négynapos vízitúrával zárult, ahová természetesen elkísért bennünket hűséges kutyánk, Morton, az angol-ír szetter „kereszteződés”. Az el­ső napon kicsit nyugtalan volt, csatangolt, átúszott Ukraj­nába, mint egy „zöldhatársér­tő”. Bár fajtáját tekintve kife­jezetten vízivadász, de bizo­nyára nem így gondolta a vízikutyaságot, hogy egyfoly­tában csak egy csónakban ücsörögjön. lesz aki a katedrára álljon a magyar iskolákban, s a szülők — immár nem a rendszer, hanem a körülmények kény­szerítő hatására — újra ukrán tannyelvű iskolába fogják járatni gyermekeiket. Ezért kit fogunk majd hibáztatni? Irány Magyarország Néhány évvel ezelőtt, amikor a kárpátaljai fiatalok is lehe­tőséget kaptak arra, hogy a magyarországi főiskolákon tanuljanak, sokan azt hitték: megoldódott a nemzetiségi káderek képzése. Ma már látjuk: semmi nem oldódott meg, sőt, a helyzet rosszab­bodott. Mert igaz, hogy né­hány iskolánkba érkezett se­gítségként vendégtanár, de közben tucatszám távoztak Magyarországra a kárpátaljai pedagógusok. Ma már keve­sen hisznek abban is, hogy a NEI-ben, majd a magyarorszá­gi felsőoktatási intézmények­ben tanuló diákok visszatér­nek szülőföldjükre. Persze azért nem kizárt, hogy a diplo­ma kézhezvétele után mégis fognak kárpátaljai gyerekeket tanítani. Csak nem Kárpát­alján, hanem Magyarorszá­gon. Egyre több szülő íratja be ugyanis gyermekét ott az is­kolába. S immár nemcsak gimnáziumban, hanem álta­lános iskolába is odajárnak gyermekeink. 9-10 évesek, akiknek még a szüleik mellett lenne a helyük, mint mondjuk a magyarországi tanintézetek szívesen befogadják őket, hi­szen kevés a gyerek, s így némelyik iskola a bezárás határán áll. Ha 3-4 évvel ezelőtt még megszólták nálunk azokat a magyarokat, akik ukrán isko­lába adták gyermeküket, ma már nemigen hallanak elma­rasztalást. Igaz, lassan már nincs is, aki felrója ezt nekik, hiszen azok, akik a leghangosabban ki­abálták, hogy „ha magyar vagy, magyar iskolába adod a gyereket”, maguk is rég útila­put kötöttek a talpuk alá... Könyvek Budapest (MTI) — Cé­günk sohasem volt vesz­teséges, de új, hosszú távú koncepciónk célja a nye­reség megsokszorozása — nyilatkozta az MTI-nek Dési Péter, a Közgazdasá­gi és Jogi Könyvkiadó Részvénytársaság kereske­delmi igazgatója. A KÖJOKI közelmúlt­ban kiadott könyvei — is­mertette a kereskedelmi igazgató — a Jogszertár című kötet, amely az or­vosok, egészségügyi in­tézmények és vállalkozá­sok jogi kézikönyve; az Országos Pályaválasztási útmutató, a Magyarországi pénzintézetek története. Az év hátralévő részében megjelenő kiadványok kö­zött szerepel többek között a a Német-magyar bün­tetőjogi és kriminológiai kollokvium; az Orosz-ma­gyar, magyar-orosz gaz­dasági szótár is. Dési Péter elmondta, hogy tematikus jogszabálygyűjteményei­ket folyamatosan pótla­pokkal egészítik ki. A tervek szerint jövőre kerül a könyvesboltokba például a Kelet-Európa legújabb alkotmányai című kötet. Kerekes László Archív felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom