Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-11 / 240. szám
1994. október 11kedd KULTÚRA Beszélő szótár Nyíregyháza (KM — N. I. A.) — Számítógépes területen igazán nem vagyunk híján a lélegzetelállító sikersztoriknak, mégis megdöbbentő a tenyérnyi plasztiklemez, a CD-ROM szédítő karrierje. Vegyük csak a hazai példát. 1987 táján néhány jól felszerelt szak- könyvtár legújabb csúcstechnológiai csodái között megjelent a meglehetős méretű külső meghajtó és hozzá 1-2 lemez. Az akkori — főként PC-s berkekben megszokott — tárolókapacitáshoz képest elképesztőnek tűnt az új média, a CD-ROM befogadóképessége. De a szakemberek között nem volt egyöntetű a vélemény a lemez sikerét illetően. Szerencsére nem vált be a jóslat, nem igazolódott a pesszimizmus. A korábbi méregdrága lejátszószerkezet ára a havi fizetés nagyságrendjéhez idomult. És jöttek a lemezek... 1990-ben már magyar cég is adott ki. Az adatbázispiac egyetlen szereplője sem akart kimaradni, pillanatok alatt minden korábban könyvben, folyóiratban megjelenő klasszikus tudományos bibliográfia „cé- désedni” kezdett. A multimédiás CD-k ára olyan rohamosan csökkent, hogy ma már az sem elérhetetlen, hogy saját otthoni személyi számítógépünkön használjuk azokat. A magyar anyagot tartalmazó CD-ROM lemezek láthatóan gyors teijedése pedig azt az időt is közel hozza, amikor a magyar nyelvű lexikonok, szótárak és szépirodalmi művek is gyarapíthatják otthoni könyvtárunkat. A floppy-s szótár sikere biztatást adott a kiadóknak a továbblépéshez. Az Akadémiai Kiadó szótárműhelyében az utóbbi években olyan nagyméretű kétnyelvű szótárak születtek, amelyeket a felhasználók széles körének türelmetlen várakozása kísért. A számítógéppel támogatott szótár- szerkesztés gyakorlata biztosítja, hogy ezek a munkák rövid időn belül elektronikus formában is piacra kerülhessenek. Ez év őszén két szótár jelenik meg CD- ROM-on: az egyik az Angol-magyar műszaki és tudományos szótár, a másik egy Angol-magyar, Magyar-angol „beszélő” szótár. Az Akadémiai Kiadó és a szegedi Scriptum Kft. által közösen kiadott valamennyi kétnyelvű CD-s szótár szerkezete azonos elveken alapul. A CD- ROM alakban kiadott szótárak célja, hogy segítsék a fordítói, a szerkesztői, kiadói (tehát bármilyen szövegszerkesztővel végezhető) munkát, illetve biztos támogatást adjanak a nyelv- tanuláshoz. Az egyedülálló Angolmagyar, Magyar-angol hangosszótár 70 000 szavas angol nyelvű hanganyagot is tartalmaz. A szótár hangja nem mesterséges,.robot- hang”, hanem képzett nyelvészé, aki precízen és világosan ejti ki a szavakat és kifejezéseket. Nem nehéz megjósolni, hogy az idei Compfair-en (A 204/6 pavilon) debütáló program nagy sikerre számíthat a felhasználók, az angol nyelvet tanulók körében, hiszen alkalmazásával lényegesen lerövidíthető a szótárkezelésre fordítandó idő, egyúttal a helyes kiejtés elsajátításában is,segítségre lehet. Nyíregyházán... ...rendezik meg a magyar- országi finn baráti körök országos találkozóját novemberben. (KM) Muzsikáló... ...orvosok lépnek fel Mátészalkán a művelődési központban október 15-én 18 órától. (KM) Operettgálát... ...rendeznek a bujtosi csarnokban október 24-én „Délibábos Hortobágyon” címmel. A műsorban neves művészek közreműködésével Kálmán Imre és Huszlca Jenő műveiből mutatnak be részleteket. (KM) Bábműsor... ...várja a gyerekeket a nyíregyházi Kölyökvárban október 16-án 10 órától. (KM) Angol... ...és német nyelvtanfolyam indul a nyíregyházi kertvárosi közösségi házban. (KM) Piranéző a múzeumban Budapest (MTI) — Piranéző címmel olyan grafikák, rajzok, festmények, fotók és díszlettervek láthatók péntektől a Szép- művészeti Múzeumban, amelyek alkotóit Giovanni Battista Piranesi művészete ihletett meg. Az olasz mester grafikáiból egy éve rendezett kiállítást követően hirdetett pályázatot „Piranesi Budapesten” címmel a Szépművészeti, a Magyar Képzőművészeti Főiskola és a Nappali Ház szerkesztősége, ily módon is tisztelegve a rendkívüli tudású XVIH. századi építész-grafikus munkássága előtt. Sorok a határon túlról Magyarországra költözik az értelmiség • Nem lesz, aki a katedrára álljon Baksa Lujza Ungvár — Az ungvári magyar iskola a nyár folyamán többször meghirdette a Kárpáti Igaz Szóban, hogy pedagógusok jelentkezését várja. Három alsó osztályos, négy ukrán és egy német szakos tanárra volt szükségük ahhoz, hogy szeptember 1- jén a tanítás zökkenőmentesen elkezdődhessen. A káderkérdés azonban ezzel aligha oldódott meg hosszú időre. Egyrészt mert a tanári karnak négy nyugdíjas tagja is van, akik bármely pillanatban otthagyhatják a katedrát, másrészt, mert nincs rá garancia, hogy a pedagógusok közül né- hányan nem követik kollégáik példáját, s nem vállalnak munkát Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Több a gyerek Az utóbbi két évben csak ebből az iskolából 18-an mentek el. A sors fintora, hogy miközben egyre több szülő íratja magyar iskolába gyermekét — öt esztendővel ezelőtt az ungvári 10. sz. iskolában még csak három első osztály volt, tavaly négy, az idén viszont már öt —, egyre kevesebb az alsós tanító. Tanárhiánnyal nemcsak ez az iskola küzd, hanem számos más kárpátaljai tanintézet is. S a magyar tannyelvűek mellett az ukránok is. A pedagógusok ugyanis tömegesen válnak meg munkahelyüktől. A beregszászi járásból három év leforgása alatt mintegy 150-en települtek át az anyaországba, illetve vállaltak ott munkát. Persze, nem minden pedagógus távozik külföldre. Sokan — főleg az idegen nyelv szakosok — kis- és vegyes vállalatoknál helyezkednek el. És ezen tulajdonképpen nincs is mit csodálkozni. Hiszen egy középiskolai tanár fizetése 600-700 ezer kupon. Ennyi pénzből megélni, családot Pillanatkép a mezővári magyar oviban. Vajon ki fogja tanítani őket? Kállai János felvétele eltartani nem lehet. Nevetséges összeget kapnak az osztályfőnöki munkáért, a füzetjavításért, így aztán, ha lehetőségük van rá, magyarországi kollégáiknál kevesebb pénzért is szívesen szegődnek el tanítani Szabolcsba, mert az ottani kevés is jóval több az itteninél. Nemcsak a tanárok A külföldi munkavállalás amolyan járványos betegség lett a kárpátaljai értelmiség körében. Nemcsak a tanárokat „fertőzte meg”, hanem a művészeket és az orvosokat is. Az elmúlt két évben 38 művészcsalád települt át Magyarországra, de mintegy százra tehető azoknak a zenészeknek, színészeknek és más alkotó értelmiségieknek a száma, akik ideiglenesen ott dolgoznak. Többségükre azonban évek múltán sem számíthatunk itthon. Különösen sok zenepedagógus hagyja el Kárpátalját. Elképzelhető, milyen a helyzet a falusi zeneiskolákban, ha már az Ungvári Zeneművészeti Szakiskola is szakemberhiánnyal küzd. De áttelepült négy ifjú színész is abból a 15-ből, akik a Kijevi Színművészeti Főiskolán az első magyar csoport tagjaiként szereztek diplomát. Az itteni magyarok azt mondják: miért ne települnének át az anyaországba, ha ott jobban megtalálják számításukat. És különben is: ha már a magyarul egy szót sem tudó más nemzetiségűeket is befogadja Magyarország, a kárpátaljai magyarságot miért ne ölelné keblére? Ebben is, abban is igazuk van. Csakhogy: ha az értelmiség elmegy, ki fogja okítani, gyógyítani, megtanítani a szépre, a jóra az itthonmara- dottak gyerekeit. Ha a káderelvándorlás ilyen ütemben folytatódik, rövidesen nem Koltai Róberttel forgatott a nyáron Matyasovszki József Nyíregyháza (KM) — Folytatjuk színésznyár sorozatunkat. Kerekes Lászlótól is megkérdeztük, mi minden történt vele a nyáron? — A nyár tulajdonképpen már a Színházi Fesztivállal elkezdődött, amelynek idén Zalaegerszeg adott otthont. Az Itt a vége, pedig milyen unalmas napnak indult című előadásunkat abban a városi művelődési központban tartottuk, ahol annak idején negyedéves főiskolásként — mint meghívott vendég — a pályámat kezdhettem. Akkor én a — Bábel Lovashadseregéből dramatizált — Húsvét című előadásban játszottam Szása Kanyájev szerepét, Ruszt József rendezésében. Olyan — talán nyíregyháziak számára is ismerős — kollégákkal dolgozhattam együtt, mint Zsótér Sándor vagy Farkas Ignác. A darab egyébként három évig ment, közben elnyertük vele a,.Legjobb vidéki társulat” címet. Nagyon szerettük játszani, akár az itteni kollégák az Őfensége pincérét. Szóval a fesztivál után még mindig Zalaegerszeg: volt rendezőkollégám Merő Béla meghívott egy Heltai Jenő-darabba, A néma leventébe, amiben Beppo szerepét osztotta rám. Olyan kollégákkal játszottam együtt ott az Erdei Színpadon, mint Spilák Klári, Fráter Kata, Bregyán Péter, Molnár Piroska, vagy a régi egerszegi színésztársak közül Rácz Tibor, Fekete Gizi, Zalányi Gyula. Zalaegerszeg — valószínűleg az eltöltött 7 év miatt is — szülővárosom, Püspökladány után a legkedvesebb település a szívemnek. S még egy nyári epizód: augusztusban Koltai Róberttel forgattam a Patika című tévéfilmsorozatában. Rendőrt játszottam, mint már annyiszor. Ez a szerepkör valahogy gyakran megtalál, Szőnyi G. Sándor nemrégiben egy AVO-s határőrt látott bennem, Gát György az Angyalbőrben egy rendőrt, most pedig Verebes István egy ezredest osztott rám. — De biztosan nem csak munkával „múlattad” az időt. — Balatonedericsen a ked- vesemék „édes” kis házában töltöttünk el pár kellemes napot. A környéken rengeteg az ismerős még a zalaegerszegi évekből, így aztán őket is meg szoktam látogatni. A nyár egy négynapos vízitúrával zárult, ahová természetesen elkísért bennünket hűséges kutyánk, Morton, az angol-ír szetter „kereszteződés”. Az első napon kicsit nyugtalan volt, csatangolt, átúszott Ukrajnába, mint egy „zöldhatársértő”. Bár fajtáját tekintve kifejezetten vízivadász, de bizonyára nem így gondolta a vízikutyaságot, hogy egyfolytában csak egy csónakban ücsörögjön. lesz aki a katedrára álljon a magyar iskolákban, s a szülők — immár nem a rendszer, hanem a körülmények kényszerítő hatására — újra ukrán tannyelvű iskolába fogják járatni gyermekeiket. Ezért kit fogunk majd hibáztatni? Irány Magyarország Néhány évvel ezelőtt, amikor a kárpátaljai fiatalok is lehetőséget kaptak arra, hogy a magyarországi főiskolákon tanuljanak, sokan azt hitték: megoldódott a nemzetiségi káderek képzése. Ma már látjuk: semmi nem oldódott meg, sőt, a helyzet rosszabbodott. Mert igaz, hogy néhány iskolánkba érkezett segítségként vendégtanár, de közben tucatszám távoztak Magyarországra a kárpátaljai pedagógusok. Ma már kevesen hisznek abban is, hogy a NEI-ben, majd a magyarországi felsőoktatási intézményekben tanuló diákok visszatérnek szülőföldjükre. Persze azért nem kizárt, hogy a diploma kézhezvétele után mégis fognak kárpátaljai gyerekeket tanítani. Csak nem Kárpátalján, hanem Magyarországon. Egyre több szülő íratja be ugyanis gyermekét ott az iskolába. S immár nemcsak gimnáziumban, hanem általános iskolába is odajárnak gyermekeink. 9-10 évesek, akiknek még a szüleik mellett lenne a helyük, mint mondjuk a magyarországi tanintézetek szívesen befogadják őket, hiszen kevés a gyerek, s így némelyik iskola a bezárás határán áll. Ha 3-4 évvel ezelőtt még megszólták nálunk azokat a magyarokat, akik ukrán iskolába adták gyermeküket, ma már nemigen hallanak elmarasztalást. Igaz, lassan már nincs is, aki felrója ezt nekik, hiszen azok, akik a leghangosabban kiabálták, hogy „ha magyar vagy, magyar iskolába adod a gyereket”, maguk is rég útilaput kötöttek a talpuk alá... Könyvek Budapest (MTI) — Cégünk sohasem volt veszteséges, de új, hosszú távú koncepciónk célja a nyereség megsokszorozása — nyilatkozta az MTI-nek Dési Péter, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Részvénytársaság kereskedelmi igazgatója. A KÖJOKI közelmúltban kiadott könyvei — ismertette a kereskedelmi igazgató — a Jogszertár című kötet, amely az orvosok, egészségügyi intézmények és vállalkozások jogi kézikönyve; az Országos Pályaválasztási útmutató, a Magyarországi pénzintézetek története. Az év hátralévő részében megjelenő kiadványok között szerepel többek között a a Német-magyar büntetőjogi és kriminológiai kollokvium; az Orosz-magyar, magyar-orosz gazdasági szótár is. Dési Péter elmondta, hogy tematikus jogszabálygyűjteményeiket folyamatosan pótlapokkal egészítik ki. A tervek szerint jövőre kerül a könyvesboltokba például a Kelet-Európa legújabb alkotmányai című kötet. Kerekes László Archív felvétel
