Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-11 / 240. szám

1994. október 11kedd HAZAI HOL-MI Isten malmai lassan őrölnek Gondok a gáz körül • A kivitelező nem állt le • Bizakodó polgármester Györke László Vasmegyer (KM) — Aggódó vasmegyeinek jelzése érke­zett szerkesztőségünkbe. Közelít a tél, s nem tudják mitévők legyenek. Bekötik-e a gázt a településen a fűtési idény megkezdéséig, vagy szerezzék be a hagyományos tüzelőt? Persze ezt az ag­godalmas kérdést ugyanígy feltehetik a beszterceiek, a tiszarádiak, a tiszatelekiek is, hiszen a négy település együtt vágta bele fejszéjét ebbe a keménynek bizonyuló fába. Mivel a jelzések Vasmegyer- ből érkeztek, Szabó József po\- gármestert kerestük meg a kérdés tisztázása végett. Kormánygarancia Az köztudott tény, hogy me­gyénkben negyvenegy telepü­lésen a gázberuházást az ön- kormányzatok hitelképtelen­sége miatt nem kezdhették el. Ezek közé tartozik az említett négy település is. Vasmegyer annyiban kivétel, hogy mivel nem tartozott adott időpontban a hátrányos helyzetű telepü­lések közé, komolyabb állami támogatásra nem számíthatott. Úgy tűnt tehát, hogy önerőből kell megkezdeni a nagy beru­házást. Pályázatukat persze benyújtották, amelyet végül is az AFI ez év februátjában el­fogadott, de a támogatás a költségeknek csak 23,8 száza­lékára szólt. A támogatási szerződést au­gusztus 26-án kötötték meg. Az önerő azonban sehogyan sem akart összejönni, tehát mindenképpen hitelt kellett volna fölvenniük. Augusztus elsején hitelkérelmüket be­nyújtották az OTP-hez, amely a hiányzó — négy községben együttesen —; 54 100 ezer fo­rintról szólt. Ám hitelt a pénz­intézet ilyen esetben csak ke­Útavatások Felsőzsolca-Sátoraljaúj- hely (MTI) — Múlt héten Miskolc határában, Felső- zsolcán Szalai Béla, a KHVM Közlekedési Iro­dájának vezetője ünnepé­lyes külsőségek között avatta fel a 3. számú útvo­nal a keleti határhoz elága­zó egyik legfontosabb cso­mópontját. A 3. és a 37. számú főutak, valamint a 2617. számú — amóti — összekötő út által kialakí­tott csomópont lelassítja a forgalmat, s így csökkenti az eddig előforduló kocca­nások lehetőségét. Borsod- Abaúj-Zemplén megyének ez az egyik legfontosabb csomópontja, ami eddig igen sok balesetveszélyt rejtett magában. Sátoraljaújhelyen a Bod­rogköz és Sátoraljaújhely közötti forgalom mentesí­tését szolgáló két és fél ki­lométeres útvonal is át­adásra került. A beruházás elsősorban környezetvé­delmi szempontból fontos, mert a történelmi város fő­utcáját elkerüli a tranzit- forgalom. A bodrogközi kisvasút megszüntetésével ugyanis a kamionok Sátor­aljaújhely főutcáján halad­tak át, jelentősen szeny- nyezve a város levegőjét. A beruházás több mint másfél kilométerrel rövidí­ti le az utat. zességvállalással nyújthat. Ki legyen a kezes? Ekkor már napvilágot látott a 1055/1994. (VII. 6.) kor­mányhatározat, melyet Boross Péter miniszterelnök június 30-án írt alá. Erre a dokumen­tumra utal is az említett OTP­got szerez a megépített gázve­zetékrendszeren.” — Az a szerencse — kom­mentálja az eseményeket Sza­bó József —, hogy a kivitele­ző, a Stark Kft. a munkála­tokkal nem állt le. Egyébként a besztereci, alig egy kilomé­A csövek a helyszínen vannak nek benyújtott hitelkérelem. De vajon mit is tartalmaz a kormányhatározat? Eszerint „A Kormány hozzájárul, hogy a Területfejlesztési Alap leg­feljebb 600 millió Ft összegig kezességet vállaljon a beru­házást megvalósító társaság, illetve a mellékletben szereplő önkormányzatok hitelfelvéte­lei tőkerészének visszafizeté­sére.” (Az összeg a 41 tele­pülésre vonatkozik.) Mi hát a gond? — A kormányhatározat utolsó bekezdése — mondja Szabó József —, amelyen kö­zeikét hónapig rágódtak az il­letékesek. Jelen helyzet Az a bizonyos bekezdés így szól: „További feltétel, hogy amennyiben a Területfejlesz­tési Alap a kezességvállalás folytán helytáll, úgy a helytál­lás összege erejéig tulajdonjo­teres szakasz kivételével az összes belterületi gázvezeték le van fektetve. Ezeknek a mű­szaki átadása megtörtént. A külső középnyomású gerinc­vezeték kiépítése pedig folya­matban van, a szükséges csö­vek le vannak szállítva. Éppen tegnap (október 5-én) tárgyal­tam a kivitelezővel, aki azt mondta, ha 15-éig rendeződ­nek a dolgok a hitel körül, vál­lalja, hogy október végére el­készülnek. Persze azt még tud­ni kell, hogy a fogadót ki kell fizetni, tulajdonképpen erre kell a hiányzó pénz. Vasmegyer központjában felkerestük a gázszerelőket, akik változatlan lendülettel dolgoztak. A polgármester te­lefonon felhívta a kft. vezető­jét, aki a fent elmondottakat megerősítette. Tehát az ügy nem itt helyben, hanem az il­letékes hivatalokban dől el. — Ha hidegebbre fordulna az idő — mondja Szabó József —, az iskolát, az óvodát min­denképpen fűteni kell addig is. Épp ma írtuk össze, hogy a kieső szakaszra mennyi tüze­lőre lenne szükség. Vasmegyeren egyébként a családi házak tulajdonosainak több mint a fele fizette be (illetve vett fel hitelt erre) az 50 ezer forintos hoz­zájárulást a gáz­hoz. Az önkor­mányzat szerette volna, ha minden portán ott a csonk. A viszon­tagságok miatt azonban végül is úgy döntöttek: minden utcában rácsatlakoztat­hatnak a vezeték­re, csonkot vi­szont csak azokra a portákra visz­nek, ahol hozzá- A szerző felvétele járultak a beruhá­záshoz. Mód van viszont arra, hogy az önkor­mányzat a hozzájárulásból 1999 augusztusáig tízezer forintot visszatérít. Önerőből A gázvezeték építését egyéb­ként május végén kezdték el. Itt, Vasmegyeren 10 kilomé­tert tesz ki a vezeték hossza (a négy településen öszszesen 50-et.) — Ezek a gondok nem je­lentkeztek volna — mondja végezetül Szabó József—, ha önkormányzatunk nem lett volna kénytelen az út- és a te­lefonprogramot, és kisebb be­ruházásokat is önerőből meg­valósítani. Ezek erősen leter­helték költségvetésünket. A bonyodalmak ellenére én opti­mista vagyok: bízom abban, hogy idejében rendeződnek a dolgok, és a vasmegyeriek gázzal fognak fűteni ezen a télen. A házisajttól a házilisztig Okos, takarékos és könnyen telepíthető kisüzemek Nyíregyháza (KM - Gy. L.) — Lapunk hasábjain több íz­ben is szóltunk a Sóstói Múze­umfaluban nemrég rendezett mezőgazdasági és élelmiszeri- pari kiállításról. Amúgy ösz- szességében. Most csak egy kiállítóról szól a fáma, Oláh Tamásról (Hunital Kft., Buda­pest), aki ráadásul nem is állí­tott ki gépeket. Csak plakáto­kat, porspektusokat hozott ma­gával. Vajon miért? — Sajnos későn kaptuk a meghívást, a gépeket, amelye­ket forgalmazunk, eléggé bo­nyolult lett volna hirtelen elő­teremteni és leszállítani. □ Milyen gépekről van szó voltaképpen? — Többek között olyan tej- feldolgozó gépekről, amelye­ket a kistermelők, ha esetleg gazdakörök, szövetkezetek sa­ját tehenészetük napi, akár 1000-1500 liter tejéből jog­hurtokat, sajtokat, vajat tud­nak előállítani. Ezek a kisüze­mek nyugaton például jól megélnek a nagy, agyonreklá­mozott cégek mellett. Hiszen termékeik minősége nem rosz- szabb, áraik pedig némileg kedvezőbbek. □ Azon kívül, hogy kis mennyiség feldolgozására al­kalmasak, milyen egyéb elő­nyeik vannak? — Talán az, hogy a komp­lett kisüzemek viszonylag könnyen telepíthetők. □ Hol gyártják ezeket a gé­peket? — Kétségtelen, hogy a mi­niüzemek terén Olaszország a világelső. Előszerelt tejüze­müknél például nyolcvan év tapasztalatát hasznosítja a gyártó cég. Lényeges hangsú­lyozni, hogy komplett kis­üzemről van szó, tehát a tejfel- dolgozásban használatos be­rendezések teljes körét tartal­mazzák. Kapcsolt szolgálta­tásként a szállításon, szerelé­sen, beindításon kívül vállal­ják a technológia átadását is. Ugyanakkor a gépegységek külön-külön is működtet­hetők. □ Mit jelent ez? — Például, ha egy farmer joghurtot akar gyártani, akkor csak ezt a gépegységet hasz­nálja. Ha sajtra, vagy vajra tér át, akkor azokat. Ezáltal rugal­masabban tud igazodni a piac igényeihez. □ Megyénkben sok termelő panaszkodott, hogy nem tudta olyan minőségűként eladni bú­záját, mint amennyit valójá­ban ért. A felvásárlók mono­polhelyzetükkel úgymond visz- szaéltek. Vajon egy-egy bát­rabb, ne adj’ Isten, tőkeerő­sebb vállalkozó vállalkoz­hat-e, hogy maga őrli meg bú­záját, esetleg még kenyeret is süt belőle. — Hogyne. Erre vannak a minimalmok, minipékségek. De most csak a malmokról hadd beszélek. Ezek között vannak olyanok, amelyeknek 5-7 tonna a napi kapacitásuk. Persze vannak 20-25 tonná­sok is. Ezeknek előnye, hogy míg a hagyományos malmok­nál a liszttípus átállítására 1-1,5 óra leállás kellett, ez a minimalmoknál menet közben megvalósítható. □ Egy családi vállalkozás általában 4-5 főből áll. És nem is igen szeretnek külső munkaerőt alkalmazni. Vajon egy ilyen minimálom üzemel­tetése hány embert köt le? — Hát éppen ez az, ami talán a leglényegesebb. A tel­jesen automatikus berendezés kezeléséhez, felügyeletéhez műszakonként egy fő elegen­dő. □ Az egyre növekvő költsé­gek gyakran elriasztják az amúgy vállalkozó kedvű em­bereket. Egy ilyen malom fenntartása, állandó karban­tartása sem lehet olcsó mulat­ság. , — Éppen ellenkezőleg. Mi­vel az elektronikus vezérlőpult minden motorról és gépről visszajelzést ad, felülvizsgá­latra nincs szükség. A másfél, kétévente szükséges átvizs­gálás viszont üzemelés közben is elvégezhető. Ezt viszont csak a gyár szakemberei vé­gezhetik el, hiszen tíz év ga­ranciát vállalnak. Patópálizmus Györke László zívet melengetőén szé- V pen alakították ki kJ Nyíregyházán a Nyír­fa teret. A piciny terecs- kének hangulata, varázsa van. Csak hát—és ez a másik ámulat, amely már koránt­sem az elragadtatásból fa­kad — a kandeláberek, amelyeket még valamikor a nyár közepén felszerelték, még a mai napig sem vilá­gítanak. Talán nincs, aki a számlát megfizesse? Egyébként hasonló a helyzet egy lépéssel odébb, a Nyár utcában. A világító- testek ott sem töltik be alapvető funkciójukat. Mit ér az a lámpa, amely soha nem ég? De térjünk vissza a Nyír­fa térre. A kiszélesedésnél egy hatalmas betonteknő éktelenkedik. Nem sokkal az átadás után érdeklőd­tünk a városi főépítésznél, vajon mi lesz ott. Azt a vá­laszt kaptuk akkor, hogy ze­nepavilon lenne, ha lenne rá pénz. Ezt megtudván, a környék lakói nem repestek az örömtől. Jobb szerették volna, ha mondjuk szökőkút lenne ott, vagy ami még ol­csóbb: virággal ültették volna be. Sőt, ennek költsé­geihez többségük hozzájá­rult—volna. Egyelőre nem lett belőle semmi. Telehordták homok­kal, aminek csak a környék kevésbé igényes apróságai örültek. Ennek viszont az lett az eredménye, hogy a tér állandóan tele volt a ki­szórt homokkal. Mi tagadás, Nyíregyháza mellékutcáin közlekedni sem leányálom mostaná­ban. Hiszen sose tudja az ember, mikor melyik utcát találja felásva. Ez még ön­magában nem érdemelne annyit, hogy szóvá tegyük, hiszen ez az a bizonyos „szükséges rossz”, amit vállalnunk kell, hogy hol­nap jobb legyen. Am az utóbbi időben mintha a ko­rábban megszokottnál to­vább tartanának nyitva egy-egy árkot, gödröt. Midőn egyik ismerősöm egy szép reggel garázsából nem tudott kiállni, megkér­dezte az árokásókat, med­dig kell nélkülöznie emiatt kocsiját. Azt a választ kap­ta, hogy nem tudják, mert betemetni már nem ők fogják. Vajon a patópálizmus ti­pikus magyar specialitás? Ebéd a mezőn Villanegyed Györke László felvételei Uj nyelvi... ...laborral gazdagodott a Szakolyi Arany János Ál­talános Iskola, amely 24 ta­nuló egyidejű foglalkozását teszi lehetővé. A korszerű nyelvi laborra szeretnének a későbbiekben „felfűzni” egy menedzserképzőt. Mintegy négy... ...kilométernyi belterületi utat láttak el szilárd burko­lattal az utóbbi években Petneházán, s ezzel az úthá­lózat négyötöde sármentes. (KM) Vállalkozó... ...kedvűek a kéki emberek, hiszen a faluban több mint tíz család foglalkozik főál­lásban mezőgazdasági ter­meléssel, a kisvállalkozók­nak pedig se szeri, se szá­ma. (KM) A szociális... ...jellegű kiadások Kölesén megközelítik a négymillió forintot. Ebből csupán a munkanélküliek jövede­lempótló támogatása 1 mil­lió 825 ezer forintot tesz ki. (KM) Hetvenéves... ...a nyírbodgányi önkéntes tűzoltó egyesület, melynek parancsnoka ifjú Varga Bé­la, helyettese pedig az a Bakó Ferenc, aki korábban több mint három évtizeden át volt a vezető. (KM) Kéki képek KeleSgyawsza^^^ lip-''

Next

/
Oldalképek
Tartalom