Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-08 / 238. szám

1994• OKTÓBER 8., SZOMBAT Napkelet • A KM hét végi melléklete Á llapotos, másállapotos, viselős, teherben van, babát vár, anyai örömök elé néz... A sor közel sem teljes, hiszen a Magyar Szinoni­maszótár összesen kilenc kifejezést ismer arra az esetre, ha egy nő teherbe esik. A nyelvi gazdagság, a szókincs változatossá­ga, a jelzők bősége is jelzi, ugyanaz a dolog sok embernek sokféle érzést jelenthet, je­lent. Terhes, vagy boldog állapot? A két szó ugyanazt jelenti, mégis, meny­nyire beszédesen, szemléletesen fogalmaz­za meg a különbségeket. Mert a kérdésre adott felelet pontosan érzékelteti azt a vi­szonyt, amit a nő, a lány, az asszony saját helyzetéről gondol, amit ezzel kapcsolat­ban érez... A születésszabályozás egyik fontos, egy­ben kényes területe az egészségügynek. A tudomány fejlődésével, a nőgyógyászat korszerűsödésével egyre többféleképpen, egyre hatásosabb módon lehet védekezni a nem kívánt terhesség ellen, joggal mond­hatni, birtokukban egyszerűbb, átgondol­tabb lehet a családtervezés, egyre köny- nyebb elérni, hogy akkor jöjjön a baba, amikor felkészültünk rá, amikor örülni tu­dunk neki, hogy a terhesség ne teher, ha­nem áldott állapot legyen. Mégis, minden­nek ellenére úgy tűnik, a művi terhesség­megszakítás, az abortusz, a sokak által legdurvábbnak tartott módszer még soká­ig a születésszabályozás eszköze marad... Babosi Györgyné megyei védőnő a sza­bolcsi adatokat sorolja: — Szabolcs-Szatmár-Beregben 1993 ja­nuárjától hét településen összesen öt csa­ládvédelmi szolgálat működik. Az itt dol­gozó védőnők és helyetteseik valameny- nyien elvégezték azt a speciális tanfolya­mot, amely feladatuk ellátásához szüksé­ges. Tanácsadásaikon az elmúlt esztendő­ben összesen 4193 fő jelent meg, 90,6 szá­zalékuk, szám szerint 3791 nő kérte ter­hességének megszakítását. Utóbbiak hat százaléka az elbeszélgetés után megtartot­ta gyermekét. A jelenleg érvényben lévő törvény sze­rint a terhesség négy esetben törvényesen megszakítható: a magzat egészségkároso­dása esetén, akkor, ha az anya egészségét veszélyeztető helyzet áll elő, ha a terhesség bűncselekmény következménye, vagy ha az anya válsághelyzetben van. A családvédelmi szolgálatnak legtöbb gondja és feladata a negyedik esetben van, azzal, amelyik az anya válsághelyzetére hi­vatkozva ad a gyermek elvételére, az abor­tuszra lehetőséget. Ez esetben kötelező a családvédelmi szolgálat illetékese előtt megjelenni, akinek feladata nem a le- vagy rábeszélés, hanem az, hogy a beszélgetés során kiderüljön, nincs-e lehetőség mégis arra, hogy az anya megtartsa gyermekét. Legyen a válasz igen vagy nem, a fogam­zásgátlással kapcso­latos felvilágosítást minden esetben meg­teszik a védőnők, et­től is remélve, hogy hasonló eset a hatá­sos védekezés után nem fordulhat elő. A nyíregyházi csa­ládvédelmi szolgálat az egykori irodaház­ban működik. A be­lépőt világos, egysze­rűen berendezett vá­ró fogadja, melyből két oldalra szobák nyílnak. Egyikben fi­atal, szimpatikus vé­dőnőnő fogad, kész­ségesen segít. — Két végletet képviselnek a nálunk megjelenő lányok, asszonyok — mondja Dévaldné Türk Csil­la, két gyermek édes­anyja. — Az egyik végletet azok képvi­selik, akik szilárd el­határozással jönnek hozzánk. Nekik már mondhatunk bármit, hajthatatlanok. Tud­ják mit akarnak, s azt is tudják, mi törté­nik majd velük. Igaz, sokszor a legelszán- tabbak is megnyílnak, amíg felvesszük a jegyzőkönyvet. Van aki elsírja magát, s van aki csak csendben, szomorúan mond­ja, bármennyire is szeretné, nem tarthatja meg a gyermeket. Kevés a száma azoknak, akik úgy lépik át távozáskor a küszöböt, hogy semmit sem sikerült megtudnom ró­luk. A statiszika beszédes. A megjelenők lis­tája igen széles és változatos. Akadt már közöttük negyvenhat éves asszony, tizen­két éves állami gondozott, aki elvetette, s tizennégy éves, aki megtartotta, s épp a napokban szüli meg első gyermekét. A kiskorúak a törvény értelmében csakis szülőjükkel vagy törvényes gyámjukkal jelenhetnek meg, ami bizony sokszor tanulságos jelenetekre teremt lehetősé­get. A harmadikos gimnazista fiatalos ma­májával érkezik. Feszes farmer, feszes pu­lóver, divatos kerek orrú, ormótlan cipő. A lánynál szemmel láthatóan idegesebb és szomorúbb a mama, aki maga se igen több negyvennél. Egymás között alig be­szélnek, a hangulat feszült. Némi meg­nyugvást mindkettejük számára csak az je­lent, amikor megtudják, nem bizottsággal, hanem egyetlen, szimpatikus nővel fognak beszélgetői. Túl sok mondanivaló egyik részről sem akad. Mint mondják, végig­hallgatják majd a szakmai érveléseket, az okokat és indokokat, de az elhatározás végleges. Amikor a leány úgy érzi, hogy mert a statisztika tanulsága szerint igen magas az első terhességet megszakítók száma, s ezeknek döntő többsége termé­szetszerűen a fiatalabb korosztályból kerül ki. Figyelemreméltó adat az is, hogy amíg a falvakban, a vidéken élők a harmadik, negyedik terhességüket szakítják meg leg­gyakrabban, addig a városi asszonyok már a második gyermekre sem mondanak igent. Az 1993. január 1-jén életbelépett tör­vény kimondja: a terhesség megszakításá­hoz szükséges jegyzőkönyv három napig még nem, nyolc napon túl pedig már nem érvényes. A törvényalkotók szándéka sze­rint azért, hogy még a végső döntés után is maradjon idő a gondolkodásra. A műtét díja 5000 forint, amennyiben az illető biztosítással rendelkezik és betegkártyája van. A beavatkozás költsége egyébként 15 ezer forint, magánklinikákon ennyit kérnek érte, s ennyit fizetnek azok is, akik nem rendelkeznek biztosítással. Az anyagiaknak amúgy is különös szere­pe van a gyermek vállalásában vagy éppen tagadásában. A mostanában leggyakrab­ban hallott hivatkozási alap a pénztelen­ség, a munkanélküliség, amiben ez a me­gye éllovasnak számít. Akinek egyetlen jö­vedelme a munkanélkülieknek adható tá­mogatás, joggal tartanak mondjuk a har­madik gyermektől. De ugyan mit lehet kezdeni, miképpen lehet szót érteni és jobb belátásra bírni azt az asszonyt, aki talpig aranyban, a legutolsó divat szerint öltözve váltig bizonygatja, milyen csekély jövedelemből él, milyen nehezen jön ki a forintokból, s igazolásként még naivan azt is hozzáteszi: mindezek miatt két éve jöve­delemadót sem kell fizetnie... Valamikor voltak a félelmetes bizottsá­gok. Szigorú doktorokkal, olykor tapintat­lan kérdéseket feltevő emberekkel, egyesek szerint érezhető ellenszenvvel. Most van egyetlen, kedves, segítőkész védőnő, a be­szélgetésre szánt bőséges idő, a lehető leg­nagyobb segítőkészség. A szemlélet tehát változott. Csak a hely­zet, csak az indokok, csak az élet nem lát­szik változni soha... Kovács Éva anyja már túlságosan aggódó és körülmé­nyes, flegmán odaveti neki: Ne izgulj már annyira, nem olyan nagy dolog az egész! Reggel bemegyek, mire apu hazajön, már otthon is leszek. Kicsit később kiderül, mitől is ez a fene nagy önbizalom. A barátnő már túlesett a dolgon, nem sírta tele a párnát, s neki sem lett semmi baja. Dévaldné Türk Csilla szerint megnyug­tató dolog, hogy a hozzájuk látogatók negyven százaléka partnerével együtt jön. Különösen örvendetesnek találja, hogy ezek között többnyire a fiatalok vannak. — Szerintem ez azt jelzi, hogy a felvilá­gosításra, a családtervezésre fordított sok­sok energia valahol mégis megtérülni lát­szik. Nekem jó érzés látni és hallani, hogy a férjek, a fiúk milyen felelősségtudattal kezelik az ügyet, miközben olykor sokkal aggódóbbak, megszeppentebbek partner­nőjüknél. Épp ezért tervezzük a középis­kolásoknak szánt ifjúsági tanácsadást, melynek során megfordítjuk az eddigi gya­korlatot. Nem csak mi megyünk az osztá­lyokba, a fiatalokat várjuk kisebb-na- gyobb csoportokban irodánkba. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a fogam­zásgátlás legkorszerűbb módszereivel meg­ismertessük az embereket. Az ötlet már csak azért is dicséretes, |%hes, vagy boldog állapot A családtervezésre fordított sok-sok energia megtérülni látszik A képek illusztrációk, nem a riport helyszínein készültek Balázs Attila felvételei X

Next

/
Oldalképek
Tartalom