Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-07 / 211. szám

1994. szeptember 7., szerda KULTÚRA Bűvös vadász Róma (MTI) — A mostani, 51. Velencei Filmszemle rendezői már az Arany Oroszlánért versengő alko­tások kiválasztásakor is a jövőre tekintettek: minden korábbinál nagyobb teret adtak a pályájuk kezdetén álló rendezőknek. A tizennyolc versenybe hívott alkotó közül nyolc olyan, aki első, illetve má­sodik filmjét készítette. Gillo Pontecorvo, a film­szemle igazgatója azt hang­súlyozta: a filmek váloga­tásakor olyanoknak is bi­zalmat szavaztak, melyek nem tekinthetők ugyan tel­jesen kész alkotásoknak, de a jövő ígéretét sejtető mű­vész kezenyomát viselik magukon. Tizenkét napon át Velen­cében, a filmek városában összesen 180 filmet mutat­nak be, ezek több mint 60 százaléka a pályakezdő ren­dezők alkotása. Természe­tesen nem hiányoznak a nagy nevek sem, mint Jiri Menzel, Oliver Stone, vagy Woody Allen. A retrospek­tív sorozatban King Vidor kevésbé ismert alkotásai szerepelnek, s a szemle egyik napját a tavaly el­hunyt olasz rendezőóriás, Frederico Fellini emléké­nek szentelik. A tavalyi tapasztalatokból okulva a versenyben igyekeztek el­kerülni az amerikai filmek túlsúlyát (csak három ver­senyfilm amerikai), de a tengerentúli filmgyártás nyomasztó fölényét a lagú­nák városában sem lehet teljesen tompítani. Ezek közül a filmek közül a leg­nagyobb kíváncsiság talán Henry Selick rajzfilm-hor­rorját, a Tim Burton kará­csony előtti rémálmát öve­zi. A szervezők mindenese­tre igyekeztek a lehető leg­szélesebb körből meríteni. A szándékot Gillo Ponte­corvo így fogalmazta meg: Amikor a világban egyre terjed az elkeseredett na­cionalizmus, a fajgyűlölet, a türelmetlenség és a törzsi szellem, azt hiszem, az egymástól ennyire eltérő kultúrák megismertetése és ütköztetése a filmművészet szerény hozzájárulása lehet e drámai helyzet enyhíté­séhez. Hat év elteltével magyar rendező alkotása is bekerült a versenyprogramba: Enye- di Ildikó kanadai-francia koprodukcióban készült Bűvös vadász című műve képviseli filmművészetün­ket a kínálatban. A napokban jelent meg Sipos F. Tamás második le­mezalbuma. Ebből az alkalomból rendeztek sajtótájé­koztatót és bemutatót a miskolci Manager Club-ban; a nagyközönség pedig a TIMS Magneoton hanglemez- boltban talákozhatott az előadóval EMI QUINT fotó A Pannon Ősz... ...rendezvénysorozat kie­melkedő képzőművészeti programjaként a Lendván élő, magyar származású festőművész, Stefan Galic kiállítása nyílt meg a szom­bathelyi Savaria Múzeum­ban. (MTI) Jubileumi... ...koncertet ad szeptember 16-án a győri Bartók Mű­velődési Központban Bellái Eszter operaénekes, aki tíz éve a Győri Nemzeti Szín­ház tagja. (MTI) Majorett... ...és fúvószenekari feszti­vált rendeznek szeptember 9-én 18 órai kezdettel a nyíregyházi városi műve­lődési központ hangver­senytermében. A. második alkalommal egybehívott találkozót megelőzően a résztvevők Nyíregyháza több pontján térzenével szórakoztatják az érdeklő­dőket. (KM) Korrepetálásokat... ...szervez különböző tantár­gyakból a nyíregyházi Kö­lyökvár. A felkészítő fog­lalkozásokra — igény sze­rint — az általános iskolá­sokat várják a tanév egész időtartama alatt. (KM) Dokumentumkötetet ...jelentetett meg a Békés Megyei Levéltár A gyulai zsidóság és a vészkorszak címmel. A kötetben levél­tári iratok, visszaemléke­zések, élők s holtak névsora és képmellékletek találha­tók. (MTI) Boy George sikere Bukarest (MTI) — Az amerikai Worthy Davis nyerte a Ray Charles kon­certjével véget ért brassói Aranyszarvas könnyűzenei fesztivál nagydíját. Az első díjat az ének kategóriában a román Mo­na Rosoga, a videoklipek versenyében a lett Linga és a legjobb első lemezek vetélkedésében az olasz Antoanella Arcano nyerte el. Hatalmas sikere volt Boy George fellépésének. A szakma szeme előtt Alakulgat a következő produkció: a Csizmás kandúr rockmusical változata A magyar Pompei újabb leletei Kállai János Nyíregyháza (KM) — Még a múlt év nyarához kapcso­lódik a megyeszékhely ama­tőr színtársulatának, a Man- dalának az a próbálkozása, hogy életre keltse a hajdan szebb napokat megért nyír­egyházi szabadtéri színpad „legendáját”. Nos, a tavalyi, első Mandala Nyár után következett az idei, a másodszori nekifutás: ha­sonlóan változatos műsorkí­nálattal; előkészítettebben, szervezettebben, profibb mód­szerekkel. Most, az őszi napok közeledtével a finiséhez ért a programsorozat. Jön Kolumbusz — Igen, már csak a zárónapok vannak hátra — tájékoztatta lapunkat Bódis Gábor ügyve­zető. A sikeres vendégproduk­ciók után — elég, ha csupán Sybill-re vagy a Macskákra utalok — a záróperiódusban a miénk lesz a szabadtéri. Szep­tember 9-én 20 órától A padlást játsszuk, 10-én és 11- én pedig az előbemutatókon túljutott Kolumbuszt visszük színre. □ Hogy sikerült a két előbe­mutató? Lesz-e valami külön érdekessége a szeptenber 10-i fellépésnek? — Megvolt, lezajlott a két előpremier. De az igazi meg­méretés még ezután követ­kezik. A Kolumbusz, az őrült spanyol hányattatásai szára­zon és vízen című rockoperát — merthogy ez a darab teljes címe — a szakma és a médi­umok képviselői szeptember 10-én tekinthetik meg. A szer­zők — Gallai Péter és Fábri A Kolumbusz egyik látványos jelenete Péter — itt lesznek, mert igen kíváncsiak: mit sikerült „csi­nálnunk” a darabjukkal. A várakozást valamelyest még fokozza, hogy ezt a rockoperát jelenleg seholsem játsszák az országban. Sztárvendégek □ Kiket hívtak meg még rajtuk kívül erre a nevezetes ese­ményre? — A díszlettervező Götz Béla — a Madách Színház ter­vezője, aki az István, a király díszleteinek a megálmodója — szintén jelen lesz, csakúgy, mint a felkért koreográfusunk, Sebestyén Csaba, aki egyre is­mertebb a szakmában; a Ko­lumbusz operett színházbeli előadásában ő táncolta a főbb szerepeket. Aztán, ha minden jól megy, több sztárvendég értő rész­vételének is örvendezhetünk. Kovács Kriszta, Bubik István, Makrai Pál... valamennyien kötődnek a darabhoz. □ Korábban miért nem lépett a szakmai összetételű publikum elé a Mandala Dal­színház egyik önálló produk­ciójával sem? — Figyeltek ránk eddig is, eljutott hozzánk a szakma vé­leménye, de az igaz: a Kolum- busszal — úgy érezzük — olyan előadást • „állítunk ki”, olyan színvonalú díszletekkel és koreográfiával, amire a profiknak érdemes odafigyel­niük. Lesz folytatás □ És a nagyközönség mikor lehet részese most már egy igazi premiernek? Harasztosi Pál felvétele — Szeptember 11-én 20 órától a Szabadtéri Színpadon. Ez lesz a Mandala Nyár ’94 utolsó eseménye, de mi már eldöntöttük: jövőre folytatjuk! □ Mit tartogat még az ősz a mandulások számára? Vagy most már a megérdemelt pi­henés következik? — Bizony, ránk férne! Vé­gighajtottuk a nyarat, szinte megállás nélkül. De még lesz két őszi turnénk. Kárpátaljára és Erdélybe készülünk, egy- egy hetes fellépéssorozattal, a Légy jó, mindhalálig-ot fogjuk játszani, meg talán a József-et. A „téli bázisunk” a nyíregyhá­zi Városi Művelődési Központ lesz. Ott lépünk fel, ott fogunk próbálni. Már alakulgat a kö­vetkező produkciónk: a Csiz­más kandúr rockmusical vál­tozatát állítjuk színpadra. A régészek a minimális konzerválást igénylő részeket igyekeznek feltárni Gorsium (MTI) — A régé­szek mellé szegődött a sze­rencse a táci Gorsiumban: bár az idén az anyagiak hiányában mindössze csak kisebb, úgy­nevezett célkutatásra volt le­hetőségük, a 20 méter hosszú, két méter széles kutatóárokból is több rendkívül szép lelet került elő. Felszínre hozták egy tógás férfiszobor-töredékét, rátalál­tak egy finoman munkált Vé- nusz-szobor torzójára, a kato­nai tábor egykori árkából pedig egy gyűrűhöz tartozó, Fortunát ábrázoló gemma — vésett, alakos ábrázolással dí­szített kő —, valamint egy, a hajdani római kori városka történelmének legkorábbi kor­szakából származó kosfej ke­rült a felszínre. Budapest (MTI) — Tizenkét új kutatófülkét és és hat új — helyi világítással, személyi számítógéphez kapcsolódó elektromos csatlakozással fel­szerelt — íróasztalt vehetnek igénybe a szakemberek szep­tembertől az Országos Szé­chényi Könyvtárban. A hatodik emeleti termek­ben további harmincnégy ol­vasóhelyet alakítottak ki, így egyidejűleg ötszázhúszan bú­várkodhatnak a könyvek biro­dalmában. Az intézmény alapítása óta hármas feladatot tölt be. Alap- tevékenysége a magyar vonat­kozású dokumentumok, az úgynevezett hungarikák teljes A székesfehérvári Szent István Múzeum régészei — akik Fáz Jenő irányításával immár harmadik évtizede ku­tatnak a külvárosaival együtt egykor 150-200 hektárt elfog­laló római kori település föld mélyén rejtőző maradványai után — az idén mindössze nyolcvanezer forintot költhet­tek a feltárás folytatására. Ez a korábbiaknál jóval kevesebb, már 1958-ban 350 ezer forin­tot kaptak erre a célra. A mos­tani célkutatás során a te­lepülés legelső korszakában — Krisztus előtt 47-49-ben kialakított, s több mint öt év­tizedig fennálló —- katonai tá­bor nyugati oldalát keresték. Az északi, a déli és a keleti oldalt már a korábbi években feltárták, a hiányzó negyedik igényű gyűjtése. Emellett a tu­dományos kutatás fontos mű­helye, illetve közkedvelt könyvtára a felsőoktatási in­tézmények hallgatóinak. Az OSZK vadonatúj szol­gáltatása az a CD adatbázis, amely az 1976-1991 között Magyarországon megjelent, és köteles példányként leadott több mint százezer könyv bib­liográfiai adatait tartalmazza. Az adatbázisban például a szerző, a kiadvány címe, a közreműködők, a sorozatcím, vagy földrajzi név, illetve tárgy szerint lehet keresgélni, rekordjai áttölthetők a fel­használó saját adatbázisába is. árok azonban mindeddig nem került elő. Az idei ásatások során ebben is szerencséjük volt: mutatkoznak a nyugati határ­oldal nyomai is. Gorsiumban az elmúlt há­rom évtizedben egymilliónál több lelet került elő, de a nagy kiterjedésű, s a föld mélyén érintetlenül megőrzött telepü­lésnek eddig csak alig 2-3 százalékát hozták a felszínre. Az 1960-as, 70-es években, amikor a kapott pénzből egy- egy évben 100 munkással 6-7 hónapig tudtak dolgozni, még abban bíztak, hogy a város­falakkal körülvett, 6-7 hek­táros belső településmagot az 1990-es évekre sikerül majd feltárni és a pompás palotákat, üzleteket, középületeket hely­Sajnálatos tény, hogy az utóbbi időkben a bibliotéka vezetősége a könyvek, kiad­ványok fokozott védelme ér­dekében óvintézkedések beve­zetésére kényszerült. így pél­dául ellenőrző kamerákat sze­reltek fel az olvasótermekben, valamint állandó és szigorúbb felügyeletet tartanak. A könyvtári viselkedés normái­nak betartására ezentúl saját­ságos KRESZ-táblák hívják fel a látogatók figyelmét az épületben. Új információ, hogy az OSZK száz forintról kétszáz forintra emelte az éves „tagsá­gi” díjat, és harmincról ötven forintra nőtt a napijegyek ára. reállítva bemutatni. A kutatás­ra fordítható összegek nagy­mértékű csökkenése miatt azonban egyelőre jósolni sem merik, hogy mikorra kerül a felszínre az egykori gorsiumi „belváros” valamennyi rész­lete. Gondot okoz a „magyar Pompei” már feltárt épület­maradványainak a konzervá­lása is. Korábban a műemléki felügyelőség feladata volt az értékes maradványok megőr­zésének biztosítása, most azonban úgy tűnik, ennek a tevékenységnek nincs gazdá­ja. A régészek éppen ezért igyékeznek olyan részeket fel­tárni, amelyeket visszatemet­nek, illetve amelyek csak mi­nimális konzerválást igényel­nek. Romokból Győré (MTI) — Külön­leges módon építettek is­kolát a Tolna megyei Győ­rében. A nemrég felavatott intézmény középső része a szépen felújított evangéli­kus templom, amely mos­tantól az aula, a zsibongó és a könyvtár szerepét tölti be, a két új, emeletes oldal­szárnyon pedig nyolc tan­terem, két előadóterem, szertárak, tanári szobák kaptak helyet. A templom olyan rossz állapotban volt, hogy már a lebontásá­ra is tettek javaslatot. Végül az iskolává alakítás mellett döntöttek. Újdonságok a könyvtárban X M^Kelet^MagyarorszaiJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom