Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-07 / 211. szám

1994. szeptember 7., szerda POSTA Fórum olvasóink leveleiből Kész — pusztulhat? A város legújabb parkja Harasztosi Pál felvételei Jó sok pénzt költött a város Nyíregyházán az új Nyírfa tér kiépítésére. Igényes, szép lett, ám amióta kész, mintha elfeledkeztek volna róla. A szeméttárolók hetek óta du­gig vannak, nem ürítik azo­kat, a kővel nem burkolt parkrészen a dudva (vadken­der?) túlnőtte a fenyőfákat — el sem lehet képzelni, ho­gyan lehetett ilyen gyomos földet hozni (drága pénzért) egy új park építéséhez. Az új kandeláberek világíthatná­nak is — bár néhány üzlet reklámja pótolja a közvilágí­tást, ez is egyfajta takaré­kosság. Bizonyára intézke­dik majd a gazda, akire tar­tozik. Csak arra szeretnénk felhívni a figyelmet: ha egy­szer valami lepusztul, azt sokszoros költségért lehet rendbetenni, és ahol több he­tes szemetet kerget a szél, ott Többhetes szemét nyugodtan szemetel bárki. S milyen nehéz lesz majd ké­sőbb rendet tartani — bár reméljük: még lehet. S. M. Piaci árok Szombat délelőttönként a nyíregyházi MDF-piacon sé­tálgatva észrevettem, hogy az árusok mögött keskeny árok húzódik. Az idős emberek bi­zonytalanul lépkedték át a nem várt terepakadályt. Ami azonban megdöbbentett: las­san szeméttel gyűlt meg az árok. Gondolom, így egysze­rűbb a hulladékot eltakarítani, csakhogy a zöldség, gyümöcs- héj mellett számos papír, göngyöleg és a talajban nem elbomló műanyagzacskó is hevert. Szeretném tudni, hogy ez egy új módja a sokak által látogatott piac tisztántartásá­nak, vagy valami más okból árkolták ki legutóbb a piacot? K. Jánosné nyugdíjas Nyíregyháza, jósavárosi lakos Könyv nélkül Amikor Baktalórántházát nemrég várossá nyilvánítot­ták, valamennyien azt hittük, végre gyors fejlődésnek indul. Szomorúan kell azonban ta­pasztalnunk, hogy egyes terü­leteken kifejezetten visszalé­pés történt. Megszűnt például a könyvesbolt, mely, mint a környék egyetlen ilyen jellegű üzlete, nem csupán a telepü­lést szolgálta ki, hanem egész vonzáskörzetét is. Lehet, hogy veszteséges volt a fenntartása, ám nem állok egyedül azzal a véleménnyel, hogy ebben az esetben nem szabad kizárólag üzleti szempontok alapján dönteni. Különösen egy fiatal város esetében, melynek bi­zonyos kulturális funkciókat is fel kell vállalnia. K. M. B aktalórántháza Nyilvános? Szerencsére ritkán járok or­voshoz, de most el kellett mennem Nyíregyházán, a Vay Adám körúton lévő rendelőbe (piros ház). Feltűnt nekem, hogy milyen nagy a forgalom a váróterem illemhelyén, ho­lott a betegek közül senki nem vette igénybe, annál inkább a buszra várakozók, vagy a kör­nyéken sétálgatok. A szükség nagy úr, de végül is nem egy szűk orvosi várónak kell meg­oldania az ilyesmit — so­rozatban. Mert ha csak egy-két esetről lenne szó. De sorbanál- lás is előfordult. P. J. Nyíregyháza Árok is van... ...gödör is van és sajnos nem­csak a nótában, hanem Nyír­egyháza szinte minden város­részében. Nem tudom, hogy engedélyezhette az önkor­mányzat, hogy egymás után túrják fel a várost, a lakosság áljai kialakított kis háziker­teket, utcai parkokat, hol a Matáv, hol a Kábelkom dolgo­zói, hogy korábban lefektetett vezetékek alá vagy fölé mási­kat rakjanak, ami semmivel nem jobb, s közben időnként elvágják a meglévőket. Spó­rolhatna is a város. S. T. Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. A valóság: „Se talaj, se tető!" Rendhagyó történet? • Tanuljanak belőle mások is... — mondja az érintett Tisztelt Szerkesztőség! Talán csak én gondolom, vagy így is igaz, de egy rend­hagyó történetet szeretnék önökön keresztül az olvasók elé tárni. Az én igazságér­zetem és eddigi élettapaszta­latom talán kevés ahhoz, hogy tisztán lássak. íme a történet, a teljesség igénye nélkül. Első házasságom 20 éves koromban — a főiskolai tanul­mányaim befejezése előtt — köttetett. Húsz év után véget ért. Tűrtünk egymásnak, amíg a gyerekek felnőttek. Egy évvel a válás után újra nősül­tem. Mivel az sz-i tsz. főag- ronómusa voltam, szolgálati lakásban laktunk, azt minden­nel együtt otthagytam a csalá­domnak. Fiam ma 22 éves, autószerelő, lányom érettségi előtt áll, 19 éves. Kaptam egy másik üres lakást, és kezdtem elölről. Az új házasság kapcsán fe­leségem egy 12 éves kislányt hozott magával, de úgy dön­töttünk, legyen közös gyerme­künk is. Sajnos a gazdasági körülmények úgy alakultak, hogy közben mindketten mun­kanélküliek lettünk. A pici megszületett. Nagyon szép, aranyos gyerek. Örültünk és vártunk. Később OTP-köl- csönt vettünk fel, alma- és bab termelésbe fektettük. Termett, de értékesítési gondok miatt csak veszteséget könyvelhet­tünk el. Aztán bekövetkezett a tragé­dia. Feleségem 37 évesen — a pici 13 hónapos volt — meg­halt. Hogyan tovább? OTP- adósság van, életbiztosítás nincs, állásom nincs, a lányo­mért fizetem a havi 4 ezer fo­rintot (amit természetesen so­ha nem sajnáltam). Egyszóval se talaj, se tető. Ugyanis a la­kás szolgálati. A tsz. a sír szé­lén, jómagam pedig önként munkanélkülin, mivel kritikát­lanul nem bírtam nézni a sza­badrablást. Tudom, az időren­di sorrend nem tökéletes, de egy mondat még ide tartozik. A kislány megszületése után közli a volt tsz. vezetése, hogy nincs tovább központi fűtés. Szeptember volt. Kazán, át- csövezés, egyszóval újabb kölcsön, a fűtés megoldva. Gondoltam ennyi csapás után lesznek a volt barátok között akik segítenek. Életem legna­gyobb tévedése volt. Hogy lehettem ilyen naiv, ma sem tudom. De lépjünk tovább. Temetés után egy pesti só­gornőm férje közölte velem, hogy mivel neki két fia van, felneveli a kislányt. Szíven szúrtak. Soha. A volt anyóso- mék és a rokonság a gyereket akarja úgy, hogy akkor láto­gathatom, amikor akarom. Felháborító. A picit pár nappal a temetés után elvitték a szü­leim Miskolcra. Mindketten megfelelő kö­rülmények között élő nyugdí­jasok. A pici bölcsődébe jár, jól szituált dadák között. Vele én is hazaköltöztem. Eeladva 24 éves mezőgazdasági múlta­mat, egzisztenciámat, szolgá­lati lakásomat, mindent, csak a gyereket nem. Soha. És jöttek a további gondok. A volt rokonság kérte hivata­losan a láthatást, annak elle­nére, hogy akkor jöttek, ami­kor csak akartak. A miskolci gyámügy meg is határozta az időpontot és a kört. Hozzá­teszem, hogy soha el nem köl­tözöm a környékről, ha az f.-i gyámügyi vezető ezt nem ajánlja. Valahogy kellemetlen volt a helyileg ismert N. családdal szembehelyezked­nie — így érzem ma is a tör­téntek után. Ugyanis egy be­szélgetés során K. úr közölte velem, hogy jobb lesz ha én is állandó lakosként miskolci szüléimhez jelentkezem be. Nem gondoltam végig, lép­tem. Ma tudom, hogy rosszul, de késő. Ha ugyanis a szat- márcsekei szolgálati lakásból nem jelentkezem ki, ma is ott élhetnék a kislányommal. Ilyenek a törvények. Amit köl­csönből a fűtés átalakítására fordítottam a kutya se fogja visszafizetni. Csak én a brutá­lisan nagy kamatú OTP-t. Az indok a gyámügy ré­széről az volt, hogy egy 13 hó­napos kislányt egy férfi nem képes nevelni. A volt tsz. lépett. A lakás kulcsai hiába voltak nálam, a zárat kicserél­tették, másnak adták a lakást. Ugyan ott van még hat fűtés nélküli lakás, az a kutyának sem kellett. Ez a magyar igaz­ság. Igaz, ez ideig senkihez sem fordultam. Miskolcon tétlenül múltak a napok, még portásnak sem kellettem. Rájöttem, téved­tem. Vissza kell jönnöm Sza­bolcsba. A szakmám, az em­berek vonzottak ide. De sem állásom, se lakásom. Itt a kis­lányom, újra kell kezdeni. Volt egy lehetőség — megpá­lyáztam egy falugazdászi ál­lást. Visszajöttem Szabolcsba, hogy minden feltételnek meg­feleljek. Szégyenteljes módon újra „diplomáztalak” bennün­ket, holott érzésem szerint az állások sorsa már rég el volt döntve. Ez egyszerűen szé­gyenletes dolog volt. No de se baj. Valamikor 1971-ben a gy.-i tsz-ben voltam pályakezdő. Meghívtak, vállaljam el az át­alakuló félben lévő szövet­kezet vezetését. Vállaltam, a máig tisztázatlan körülmények ellenére, mert nem volt más lehetőségem, és mert a szó igaz értelmében ez a szak­mám. Csupán tiszteletből fel­hívtam a megyei FM Hivatal jelenlegi vezetőjét, hogy tudja, változás történt a vezetésben. A válasz ennyi volt: őszinte részvétem. Hogy visszakerülhessek, feltétlen segítségre volt szük­ségem. Egyedül, ennyi gond­dal körülvéve nem tudom, hogy lett volna-e komoly esé­lyem. Egy sok-sok éve jó is­merősöm, igaz barátom, egy két gyermekét egyedül nevelő hölgy segített nekem, akit sok egyéb tulajdonságán kívül azért is tisztelek, mert 16 éve egyedül' neveli gyermekeit, akik mindketten főiskolára járnak. Elhatároztuk: összefo­gunk, felneveljük a picit. Mi­vel a volt rokonság is f.-i, ez nem kis akadályba ütközött. Azóta — mivel a sógornőm a szomszéd lépcsőházban lakik — már mindenre gondoltunk. Lakáseladás, lakáscsere, hir­detés, semmi nem akar sike­rülni. Ha a picit elhozzuk az a gond, ha nem — az. Szitkok, átkok a többi lakó füle hal­latára. Fenyegetések, veszeke­dés ok nélkül. A részletekkel senkit nem akarok untatni, hisz a tisztelt sógornőmtől mindenki fél. Csak unom már a feljelentéseiket, panaszaikat, rágalmaikat, de tényleg kemé­nyen unom. Tudnék tenni el­lenük, de időmet és energiá­mat másra kívánom fordítani. Mégis miért írtam le ezt az igaz történetet? Hogy tanul­janak belőle mások is, és azért, hogy legyen okuk az említet­teknek gondolkodni egy kicsit, esetleg feljelenteni, rágal­mazónak nevezni. Tegyék, ál­lok elébe. Tudom, az igazság leírva kegyetlen dolog, de amit én leírtam, azért vállalom a felelősséget. Végre vállalja, vállalják mások is, én állok elébe. 1994. augusztus 29. Tisztelettel: T. B. (további konkrétumok a szerkesztőségben) i---------------------------------------------------------------­-— --------------—— -----------­2 [(4f 4 1*1 Hl ■É Az átalakulással... ...a munkáltatójuk neve vál­tozik meg. Miután önök ugyanazon a munkahelyen, ugyanazt a munkát végzik tovább, nincs szó sem áthe­lyezésről, sem új munka- szerződés kötéséről — üzenjük Vargha Dánielné nyíregyházi levélírónknak. A Kárrendezési... ...Hivatalhoz kell kérelmé­vel fordulni — üzenjük Molnár Árpád tiszavasvári olvasónknak. A gépjármű... ...felelősségbiztosítási kö­telezettség többek között kiterjed a KRESZ-ben meghatározott gépjármű­vekre, a pótkocsikra, a la­kókocsikra, az utánfutókra, a mezőgazdasági vontatók­ra, az azonosító jellel ellá­tott lassú járművekre és a segédmotoros kerékpárokra is — üzenjük Dankó Jó­zsefnek. A MOE... ...(Mozgáskorlátozottak Országos Egyesülete) cí­me: 1300 Budapest, San Marco u 76: Pf. 171 — üzenjük a „Rokkantnyug­díjas” jeligéjű levél írójá­nak. A munkanélküli... ...járadékra való jogosult­sághoz a kérelem beadását megelőző négy év alatt mi­nimum 360 nap munkavi­szony szükséges. A négy­éves időtartam kiszámítá­sánál a keresőképtelenség­gel járó betegség idejét fi­gyelmen kívül kell hagyni — üzenjük vitkai levél­írónknak. : ' ■■ : ' ......... Gye rmekta rtá sd íj Dr. Bartha Sándor A válást mindenki meg­szenvedi, ám áldozatai egy­értelműen a gyerekek. Sok­szor nem csupán érzelmi­leg, de anyagilag is azokká válnak, mert a szülők nagy része elfelejti, hogy tartásra köteles. Egy nyírségi levélírónk 1992-ben vált el közös megegyezéssel. Házassá­gukból született egy fiú gyermek, aki már ötéves és vele lakik. Éppen csak megszületett a gyermek, a férje talált magának más­valakit, aki azóta is élettár­sa és nekik is született gyer­mekük. A megye távoli vá­rosában laknak. Azután olvasónk is férj­hez ment és kislánya szü­letett. A volt férjével válás alatt úgy egyeztek meg, hogy minden hónap utolsó hétvégéjén elviszi a kisfiút, de olvasónk megy érte, mi­vel a betegsége miatt a gyermeket felügyelni kell. Csakhogy ezt az anyagi ter­het továbbra már nem tudja vállalni. Keresetet adott be a bí­rósághoz, ahol közölte a bírónő, hogy nem áll mód­jában ezen változtatni. Ol­vasónk azt szerette volna, hogyha a volt férje elviszi a gyereket, hozza is haza, Ő azonban ezt nem vállalja, arra hivatkozva, hogy a kevés járadékot kap és neki is van egy másik gyereke. Levélírónk azt kérdi, hogy mi ilyenkor a teendő? Ha keresetet adott be a láthatás szabályozásának megváltoztatása iránt a bí­rósághoz, a perben nyilván­valóan ítélet hozatalra is sor került. Az ítélettel szemben fellebbezésnek volt helye és ezzel a lehetőséggel él­nie kellett volna. A levelében közölt kö­rülményekre tekintettel le­hetőséget látok a láthatás megváltoztatására. Lénye­ges az is, hogy a láthatás kérdésében is közös meg­egyezés volt-e, mert akkor a bíróságnak csak jóvá kel­lett hagyni az egyezséget. Ebben az esetben viszont a gyámhatóságtól kell a vál­toztatást kérni. Kísérelje meg a városi gyámhatóság­nál az újra szabályozást, il­letve az egyezség részbeni megváltoztatását. Egy rétközi levélírónk volt férjének eddig a mun­kanélküli járadékából von­ták le a gyermektartásdíj­ként megítélt húsz száza­lékot. Ez 1200 forint volt. Tavaly márciusban a jára­dék lejárt, azóta jövedelem- pótló támogast kap. Tartás­díjat a nagymama küld időközönként ezer forintot, de ezt sem rendszeresen. Olvasónk a bírósághoz nem szeretne fordulni, mert a volt férje állandóan fenye­getőzik, hogy miért fizes­sen nekem tartásdíjat. Azt tanácsolom, hogy ne vegye figyelembe a volt férje fenyegetését. Nem Önnek, hanem a közös gyermekeiknek jár a tartás­díj. Ezt a tartási kötelezett­séget a szülőnek a saját lét- fenntartásának a rovására is teljesítenie kell. Gyermekei érdekében forduljon a bíró­sághoz, indítson pert a tar­tásdíj megállapítása iránt. A bíróság előtt meg fog szelídülni a férje. Másik olvasónkat 1977. decemberétől gyermektar­tásdíj fizetésére kötelezte a bíróság. A gyerek édesany­ját szinte nem is ismerte, élettársi kapcsolatot nem tartott vele. Apaként azon­ban egyedül őt nevezte meg. A gyermek december­ben már betölti a tizenhete­dik életévét, olvasónk a tar­tásdíj fizetése miatt tudni szeretné, hogy tovább ta­nul-e? Az édesanya azon­ban megtagadta tőle a vá­laszt, sőt amikor levélírónk a lakóhelyük szerinti ön- kormányzathoz fordult, az­zal se volt hajlandó közölni. Adjon be keresetet ahhoz a bírósághoz, amely az apa- sági perben tartásdíj fize­tésére kötelezte. Kérje, hogy szüntessék meg a tar­tásdíj fizetési kötelezettsé­gét, mert a gyermek dolgo­zik és nem szorul tartásra. A bíróságnak az anya kény­telen lesz az igazat meg­mondani. A gyermek nagykorúsága (18. év) betöltése után már nem jogosult tartásra, de a díj megszüntetését csak bí­róságtól lehet kérni. A pert ellene mint I. rendű és any­ja, mint II. rendű alperes ellen indítsa meg. Felhívom figyelmét arra is, hogy ez a gyermek ugyanolyan örö­köse lesz, mint a házasságá­ból született gyermeke(i), vagy ha ilyen nincs, egye­dül fog örökölni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom