Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-01 / 206. szám

1994. szeptember 1csütörtök Ä- ZÖLDÖVEZET Vizeink védelme elsődleges Az aszály nem tekinthető rendkívülinek, az elmúlt 40-50 évben volt hasonló Horgászok a vajai tározón, szárazság előtt Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (KM - O. K.) — Az elmúlt hónapokban talán semmiről sem beszéltek any- nyit megyénkben, mint a vízről. A mezőgazdászok az aszály miatt keseregtek, a fogyasztók azt latolgatták, lesz-e elegendő ivóvíz, a ká­nikulában szenvedők alig várták, hogy megmártózza­nak az olykor csöppet sem hűs habokban. De vajon va­lóban rendkívülinek tekint- hető-e az idei aszály? Mi az oka annak, hogy megcsap­pantak a vízkészleteink? Többek között ezekre a kér­désekre kértünk választ Illés Lajostól, a Felső-Tisza Vidé­ki Vízügyi Igazgatóság víz­gazdálkodási osztályvezető­jétől. — Bár a látszat mást mutat, a méréseink alapján azt kell mondanom: az idei aszály egyáltalán nem tekinthető rendkívülinek, az elmúlt negy- ven-ötven évben több hason­ló is előfordult. Persze, lehet, hogy ha több száz év adatait vennénk figyelembe, akkor kiderülne, ez már tendencia. Sajnos azonban nálunk csak a múlt század közepétől végez­nek rendszeres meteorológiai méréseket, így tudományosan aligha igazolható egy ilyen feltételezés. □ Ha jól tudom, van egy olyan hipotézis is, hogy a vízkészletek megcsappanásá­nak oka a szomszédos orszá­gokban keresendő, nevezete­sen a Kárpátok erdeinek ki­irtásában... — Többször is jártam Kár­pátalján, illetve Romániában, jól ismerem az ottani helyze­tet. Állandó kapcsolatom van az ottani szakemberekkel, és megbeszéléseink során termé­szetesen egy ilyen lehetőség is felmerült. Ám adataink annyi­ra hiányosak, hogy egy ilyen hipotézist sem tudunk tudo­mányosan alátámasztani, igaz, elvetni sem. Nincsenek példá­ul adataink azzal kapcsolat­ban, hogy száz-kétszáz évvel ezelőtt milyen területeket bo­rított erdő, milyen volt a kiter­melés üteme. Ilyen adatok hiányában pedig felelőtlenség lenne bármilyen következte­tést is levonni. Abban azonban a szakembe­rek egyetértenek, hogy az utóbbi évek pusztító árhullá­mai és a túlzott erdőkitermelés között szoros összefüggés mu­tatható ki. Az erdők ugyanis nemcsak azzal csökkentik az árvízveszélyt, hogy lombjuk sok nedvességet párologtat el, hanem azzal is, hogy az avar és a moha magába szívja a vizet, így az nem egyszerre zú­dul le. Ebből a szempontból nem csupán az erdők területé­nek van jelentősége, hanem összetételüknek is. A lom­bos erdők, főként a tölgy és a bükk, vízvisszatartó ereje ugyanis többszörösen felül­múlja a tűlevelű erdőkét. Nyil­vánvaló az is, hogy a fiatal te­lepítések jóval kevesebb vizet kötnek meg, mint a régebbi­ek. □ Sokan panaszkodnak mostanában a talajvízszint csökkenésére is. Mi a helyzet ezen a téren? — Ha a talajvízszintet néz­zük, rendkívül ellentmondásos helyzetet tapasztalunk. Sok he­lyen valóban drasztikus csök­kenés tapasztalható, egyes vi­dékeken nem történt változás, míg találkozunk olyan esetek­kel is, amikor számottevően emelkedett a vízszint. Nem titok, hogy az utóbbi főleg olyan települések környékén tapasztalható, ahol a vízveze­tékhálózatot kiépítették ugyan, de a csatornarendszer nem, vagy csak részben valósult meg. — Az ilyen területeken a szennyvíz, illetve annak egy része a talajba kerül. És én ép­pen ebben látom a legnagyobb veszélyt, mert a talajba került szennyezés könnyen elérheti a rétegvizeket, melyekből az ivóvizet nyerjük. És míg a fel­színi vizeket meg tudjuk tisztí­tani, addig a rétegvizek eseté­ben ez szinte megoldhatatlan feladat. A nyíregyházi vízmű- kutakban mellesleg már most megfigyelhető a nitritkon- centráció bizonyos növeke­dése, bár ez szerencsére még nem olyan mértékű, hogy a vízminőséget veszélyeztetné. □ Köztudott, hogy százöt­ven-kétszáz évvel ezelőtt a me­gye területének nagy részét ta­vak, mocsarak borították. Aszály idején sokakban felme­rül a kérdés, vajon nem lőt­tünk-e túl a célon ezek lecsa- polásával. — Ezeket a tavakat és mo­csarakat a múlt század köze­pén csapolták le, mert a gazda­ság érdekei egyértelműen ezt diktálták. Ha a gátrendszer nem épült volna meg, a megye területének 38 százalékát, 116 települést fenyegetne árvízve­szély. Tudományos szempontból eddig nem sikerült megala­pozni azt a véleményt, melyet sok szakember is fenntart, hogy a lecsapolás okozza a megyében, főként a Nyírség­ben az aszályt. Annál is in­kább, mert tározókat hoztak létre a víz egy részének tar­talékolása érdekében. így jött létre a leveleki, a vajai tározó és még sorolhatnám. Más kér­dés, hogy nagy szárazság ide­jén a tározók szintje is számot­tevően megcsappan. Ezen a nyáron a csapadékhiány miatt a vajai és a rohodi gyakorlati­lag kiszáradt. — Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy a vízvissza­tartás tekintetében nem állunk roszzul, hiszen az éves átlag­ban a megye területén átfolyó víz mintegy huszonöt száza­lékát itt tudjuk tartani. Persze, vannak és lesznek olyan csa­padékos évek, amikor ez a ka­pacitás még szűknek is bizo­nyul. Az igazi megoldást talán az jelentené, ha a vizet több éven keresztül tudnánk tartalé­kolni, ám ehhez olyan hatal­mas tározók szükségesek, me­lyek megépítése nálunk aligha valósítható meg. Radioaktív nyilvántartás Lehel Jászberény (MTI) — Fi­niséhez érkezett Közép- Európa legnagyobb kör­nyezetvédelmi beruházása. Pénteken a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség és a Hűtőgép­gyár Kft. meghívására ér­kezett szakemberek, köztük az Országgyűlés Környe­zetvédelmi Bizottságának több tagja helyszíni szemlét tartott. A jászberényi Lehel Hű­tőgépgyárból évtizedeken át hatalmas mennyiségű ve­szélyes hulladékot (például galvániszapot) szállítottak az ötletszerűen kialakított kilenc „vadlerakóhelyre”. Három évvel ezelőtt, ami­kor a Lehel az Electrolux tulajdonába került, a své­dek szerződésben ajánlot­ták fel a környezeti károk felszámolását A felmérés során előkerült veszélyes anyagokat biztonságos le­rakókba szállították, ám 100 ezer köbméter szeny- nyezett talaj megnyugtató elhelyezéséről is gondos­kodniuk kellett. Az új és korszerű amerikai WDS-1 technológia mellett döntöt­tek. Ennek lényege: speciá­lis anyagokból készült, „fóliával” bélelik ki a 100 ezer köbméter befogadásá­ra alkalmas tárológödröt. Párizs (MTI) — Az, hogy Franciaország mindeddig mentes volt bármiféle nukleá­ris anyagokkal való illegális kereskedelemtől annak kö­szönhető, hogy a nukleáris és radioaktív anyagok a legszigo­rúbb ellenőrzés alatt vannak. Az oroszokat is érdeklő, és mindeddig jól működő rend­szerről Denis Flory a Nukleá­ris Biztonsági és Védelmi In­tézet (IPSN) helyettes vezető­je nyilatkozott. 1980 óta a Fontenay-aux-Roses-ban lévő intézetnek egy külön részlege foglalkozik a radioaktív anya­gok szállításával, tárolásával összefüggő biztonsági kérdé­sekkel. Bár az IPSN nem tit­kos szervezet, mindeddig meglehetősen diszkréten mű­ködött. Az intézet, ha neve New York (MTI) — Az ENSZ augusztus 15-26. kö­zött tartotta New Yorkban IV. Mélytengeri Halászati Konfe­renciáját. A WWF — a ter­mészet- és vadvédelmi világ­alap — ezen arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy amennyiben a kormányok nem dolgozzák ki a nemzetközi halászat szigorú szabályait, és ezzel nem védik a mainál hatékonyabban a vi­lágtengerek halállományát, akkor annak újabb összeom­lása és ezzel együtt a nemzet­közi konfliktusok számának talán nem is tükrözi ezt a leg­jobban, foglalkozik az olyan kimondottan radioaktív anya­gokkal, mint a cézium, az urá­nium, a plutónium, de ezen fe­lül minden olyan katonai célra felhasználható anyaggal, ame­lyek bár maguk nem radioak­tívak, de felhasználhatók nuk­leáris fegyver előállításához. Ilyen anyag például a deutéri­um. Az ilyen anyagok kezelé­se, legyen szó előállításáról vagy felhasználásáról, az ipari minisztérium megfelelő osztá­lyának felügyelete alatt zajlik, az IPSN szakmai támogatásá­val. Az ipar minden szereplője köteles jelezni nukleáris anyagok bármiféle mozgatá­sát. Ami évente nem kevesebb mint 50 ezer bejelentést jelent. Ezenfelül az intézet helyszíni növekedése várható. „A világ­tengereken kialakult kataszt­rófahelyzet azonnali cselek­vést követel. A válság a nem­zetgazdaságokat és sokak megélhetését egyaránt veszé­lyezteti” — állítja Indrani Lutchman, a WWF halászati felelőse. A konferencia először ta­valy ült össze, azt követően, hogy tavalyelőtt a Rio de Ja- neiró-i nemzetközi környezet­védelmi csúcstalálkozón részt vevők megegyeztek abban, hogy a tengeri halászat rende­szemléket és ellenőrzéseket is végez különös tekintettel a vé­delmi intézkedések megfelelő voltára. A nukleáris anyagok közúti szállításáról — 2 ezer ilyen van évente — részletes nyilvántartás készül, a legve­szélyesebb anyagokat így a dúsított uránium és plutónium útját pedig a valóságban is vé­gig kísérik mégpedig műhol­das járműkövető rendszer se­gítségével. Oroszország jelen­tős érdeklődést tanúsított a francia rendszer iránt, és júni­usban már a francia intézet tu­domására hozták legsürgetőbb igényeiket. A TF1 francia tv­adó is beszámolt nemrég arról, hogy a francia-svájci határon radioaktív anyagok érzékelé­sére alkalmas berendezéseket állítottak fel. zésére kormányközi konferen­ciát hívnak össze az ENSZ védnökségével. A WWF most azzal a felhívással fordult a konferencia résztvevőihez, hogy hozzanak létre egy olyan megállapodást is, mely szigo­rú védőintézkedéseket, hatá­sos végrehajtó mechanizmu­sokat és a viták rendezéséhez kötelező érvényű kikötéseket tartalmaz. A WWF szerint a New York-i konferencia talán az utolsó lehetőség arra, hogy még időben szabályozzák a mélytengeri halászatot. Halászati konferencia New Yorkban Környezetellenes Róma (MTI) — Olaszor­szágban a környezetvédel­mi miniszter menesztését követelik a Zöldek, mert engedélyezni akarja a vadá­szatot a védett övezetekben is. A WWF, a legjelentő­sebb olasz környezetvédő szervezet jegyzékben szólí­totta fel Berlusconi minisz­terelnököt, Altero Matteoli leváltására. — A világon sehol, még a legszegényebb és a legel­maradottabb országokban sem engedélyezik a vadá­szatot a nemzeti parkokban — mondta Fulco Pratesi, a WWF elnöke. A vadászat engedélyezé­sével a miniszter lerombol­ja az állatok és az ember között kialakult bizalom kényes egyensúlyát, sok év türelmes munkáját téve, tönkre — véli a zöld akti­vista. A miniszter viszont nem látja be, hogy miért ép­pen az „ökológia szentélye­iben kell tiltani a vadásza­tot, amikor szerte a világon sokan vadásznak olyanok, akik szeretik a természe­tet” Az újfasiszta Nemzeti Szövetséghez tartozó mi­niszter nem is titkolja, hogy nem szívügye a természet- védelem. — Matteoli, a közlekedési szakember, már az első pillanatban kö­zölte, hogy nem ismeri az ökológiai problémákat Va­dászati rendeletével 20 év­vel visszaveti Olaszorszá­got — mondja Bob Lasag- na, a Forza Italiához tartozó államtitkár, aki 17 éven át a WWF elnökhelyettese volt Altero Matteoli a Berlus- coni-kormány legvitatot­tabb minisztere. A zöldek azzal vádolják, hogy min­den cselekedetében az au­tós-, az ingatlan-, az ipari és agrárlobbi érdekeit tartja szem előtt. Híve a nukleáris energiának és szeretne még több autópályát építeni. Nem emelt szót az ellen sem, hogy a kormány am­nesztiában szándékozik ré­szesíteni az engedély nél­kül építkezőket. Mindennel foglalkozik, csak a környe­zetvédelemmel nem. Abor­tuszügyben nyilatkozgat. Matteoli kinevezésével,jó- kára bízták a tyúkól őrzé­sét” — állítják a Zöldek. Víz sugárzás ellen Kijev (MTI) — Környezeti ártalmaktól mentes, mély­forrásból származó ivóvíz palackozását kezdték meg Kijevben, ahol az elmúlt években, különösen a cser­nobili katasztrófa óta egyre szennyezettebb Dnyepr mi­att, jelentősen megnőtt a kereslet a nyugatról beho­zott ivóvíz iránt. A vizet két, egyenként 300 méter mély artézi kút- ból nyerik, majd egy német techonlógiai rendszeren ke­resztül szűrik és palackoz­zák. Az üzem évente ki­lencmillió másfél literes műanyag palackot tölt meg a régen várt tiszta vízzel. Egy kijevi orvoscsoport szerint a víz segítségével kiürítik a szervezetből a ra­dioaktív anyagokat, javul a gyomorműködés és jóté­kony hatás érhető el a fog­betegségek megelőzése te­rén is. A jelentés szerint a más­fél literes palack önköltsége 17 ezer karbovanyec (40 cent), fogyasztói ára pedig várhatóan 46-50 ezer kar­bovanyec (1-1,2 dollár) lesz. A havi átlagkereset augusztusban 500-800 ezer karbovanyec volt Ukrajná­ban. ........ Csempészeket... ...tartóztattak le Moszkvá­ban a Seremetyevó-2-es re­pülőtér vámosai. A csem­pészek Kazahsztánban vá­sárolták és Szaud-Arábiá- ban akarták eladni a 48, szi­gorúan védett kerecsen- sólymot. (MTI) Radioaktivitást... ...mérő készülékeket állít üzembe keleti határainál Finnország. Hét keleti ha­tárállomás és Helsinki ki­kötője kap ilyen műszert. Az országban egy mérő már üzemel, a főváros repü­lőterén deríti fel a radioak­tív csempészárut. (MTI) Halgénekkel... ...immunizálják svéd ku­tatók kísérletképpen fák egy csoportját annak érde­kében, hogy a hidegben ke­vésbé szenvedjenek külön­féle károsodásokat. A prog­ram célja, hogy a sarki hi­degnek is ellenálló fafajtá­kat fejlesszenek ki. (MTI) Az utolsó... ...almaszüretet kezdték el a „sárga korszakban” a Bács- Kiskun megyei Izsákon és környékén azokon az ül­tetvényeken, amelyeket be­vontak az Integrált Nö­vény- és Tájvédelmi Prog­ramba. Ezek az almásker­tek jövőre már a magasabb fokozatú „kék korszakban” szerepelnek, egy lépéssel közelebb kerülve ahhoz, hogy termésüket bionak minősítve az ennek megfe­lelő pozícióban értékesít­hessék a világpiacon. (MTI) „Szemétszerződés" Zalaegerszeg (MTI) — Még 2008-ig Somogy me­gyébe, a balatonkeresztúri lerakóba szállítják a Keszt­helyen keletkezett kommu­nális hulladékot. Az erről szóló, eredetileg 1996-ig érvényes szerződést a na­pokban hosszabbították meg a város és a Somogy Megyei Településtisztasági és Kertészeti Rt. képviselői. A szemetet azért kell még mindig csaknem 20 kilomé­terre elszállítani, mert a nyugat-balatoni régió 14 te­lepülése évek óta nem tud megegyezni saját lerakó­hely létesítéséről. Á tárgyalások hat éve folynak, eredmény akkor sem született, amikor fel­röppent az azóta többször cáfolt hír a balatonkeresztú­ri telep bezárásáról. Pedig a térségben mindössze három erre a célra alkalmas terület van: Alsópáhokon, Hévíz szomszédságában és Kar- macson. x

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom