Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-22 / 224. szám

KULTÚRA 1994. szeptember 22., csütörtök Csontváry-tárlat Brüsszel — Rotterdam (MTI) — Stockholm után Rotterdamba érkezett Csontváry Kosztka Tivadar gyűjteményes kiállításának anyaga: a pécsi Csontváry Múzeum, valamint egyéb kiállítóhelyek és magán- gyűjtemények képeiből összeállított, kivételes gaz­dagságú tárlatot a német- alföldi városban Fodor Gá­bor kultuszminiszter és Aad Nuis holland művelődési államtitkár nyitotta meg. Az ünnepélyes megnyi­tón Fodor Gábor utalt rá, hogy Csontváry a maga idejében magányos, meg nem értett zseniként alko­tott, és magyarországi fel­fedezése hosszú ideig vára­tott magára, mígnem a hat­vanas években robbanás­szerűen beépült művészeti és kulturális életünkbe. A mostani európai vándorki­állítás, így a rotterdami be­mutató is remélhetőleg hoz­zásegít ahhoz, hogy a szá­zadfordulón élt magyar művész alkotásai hasonló­képpen az európai és egye­temes kultúrában is megje­lenjenek és annak szerves részévé váljanak. Fodor Gábor egyúttal az MTI munkatársának nyilat­kozva elmondta, hogy láto­gatása alkalmával külön is megbeszélést folytatott Nu­is államtitkárral: részint a közvetlen kapcsolatfelvétel céljából, részint, hogy ily módon is megerősítést nyerjen, hogy magyar rész­ről továbbra is határozottan érdekeltek vagyunk a ma­gyar-holland kulturális és oktatási kapcsolatok fejlő­désében. A két országban jóformán egy időben zajlott le választás és kormányvál­tás — nem szabad hagyni, hogy mindeközben és mindezek nyomán lanyhul­janak a művelődési kapcso­latok, — mutatott rá a mi­niszter. A rotterdami Csontváry- kiállítás november 10-ig fo­gad látogatókat, majd a gyűjtemény Münchenbe költözik tovább. Majmok kastélya Budapest (MTI) — A maj­mok kastélya című nem­zetközi koprodukcióban készülő, egész estés ma­gyar rajzfilmet több mint 80 millió forint értékű (4 millió frank) támogatásban részesíti az Eurimages, az Európa Tanács filmeket tá­mogató pénzalapja. A film teljes költségve­tése 760 millió forint, így valószínűleg Európa eddi­gi legdrágább rajzfilmje lesz. A történetben egy termé­szeti katasztrófa következ­tében a majmok az emberi civilizációhoz hasonló tár­sadalmat hoznak létre. Az alkotás egy fiatal és naiv ál­latnak a majom-társada­lomba való beilleszkedésé­ről szól. A majmok kastélya képi világának kialakításában a Kecskemétfilm két rende­zője, Nagy Lajos és a Ba­lázs Béla-díjas Szilágyi Varga Zoltán vesz részt. Az előmunkálatok Párizsban, a rajzok és a felvételek a Kecskeméti Animációs Stúdióban készülnek. Kísérlet a cselekedtetésre A fogyatékos gyerekeknek nem szánalomra: a segítségünkre van szükségük dásadással kezdődik. A folklór csoportok délután lépnek fel, majd sor kerül a hagyományos csángóbálra. (KM) A Primavera... ...balettcsoport szeptember 24-én 10 órától mutatja be műsorát a nyíregyházi Sétá­lóutcái programok című rendezvénysorozat kereté­ben. (KM) Magyar film... ...is meghívást kapott a no­vember 22-től december 4- ig tartó brazil filmszemlére, az Eurocinére. A szervezők a Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia rendezte Recsk 1950-53 című alko­tást választották a rangos seregszemlén való részvé­telre. (MTI) Gyüre Agnes Nyíregyháza (KM) — A na­pokban olyan helyen jártam, ahol egy iskolai órán ter­mészetesnek számít, ha egy serdülő korú leány százszor is azt mondja a tanárnőjé­nek: szívem csücske. Egy szintén tizenegynéhány éves fiúgyermek pedig több­ször odabújik a fiatal nevelő­höz, a bőrét, a haját szagolgat­ja, hogy hirtelen támadt érzel­mi viharai, melyeket uralni nem tud, valahogy lecsende­sedjenek. A fiú (Illés Ferenc) állami gondozott. A lány (Sípos Ma­ri) csak hétvégén jár haza. Egyébként mindketten közép­súlyos értelmi fogyatékosok és a megyei Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákott­hon kisegítő tagozatán tanul­nak; azon belül a felső szakon, egy összevont 6-8. osztály­fokú csoportban. Szeretetéhség Ők sohasem azzal fordulnak a körülöttük szorgoskodó peda­gógusokhoz: hogyan faragsz ma jobbá? Csak azt kérdezik: szeretsz engem? Mit akarsz velem csinálni? S ha egy velük foglalkozó szakember igazán fontosnak érzi a problémájukat, be kell látnia: nem iskolázásra van szükségük, legalábbis nem a hagyományos értelemben. Mert ha folytonosan ismétlő módszerekkel meg is tanítják őket számolni háromig vagy húszig, ha le is tudják írni a nevüket, sőt, felismerik egyes szavak bemagolt betűképeit — ugyan mit érnek vele? Ér­teni nem értik az egészet, használni pedig szinte biz­tosan nem fogják, hiszen rá­juk egy gyámság alatt letöltött élet vár. Ezért érdemel szót az a — Baranya Magda és Dr. Szabó Béláné gyógypedagógus, va­lamint Nagy Erzsébet pedagó­giai asszisztens irányításával folytatott — kísérlet, melynek lényege, hogy a Bevezetés a A közösen készített ebédnél is többet ér az alakulgató önbizalom Balázs Attila felvétele termelőmunkába nevezetű tárgy óraszámait megnövelik a számolás-mérés elemei, va­lamint az írás-olvasás órák ter­hére. Ugyanis a legnagyobb feladat e sérültek számára a szociális beilleszkedés. Más szóval: akkor segítünk nekik a legtöbbet, ha'elvezetjük őket az önellátás egy bizonyos szintjéig. Mert kevés a védőin­tézmény. A családok számára pedig meg kell könnyíteni az értelmi fogyatékosok óvó­irányító felügyeletét. Együttműködve Hogy mit lehet elérni Ferivel, Marival és a hasonló sorsúak- kal? Ha minden jól megy, mi­re felnőtté válnak, sok-sok ételt el fognak tudni készíteni, hozzátartozóik útmutatásával ki fogják takarítani a lakóhe­lyiségeket, otthon lesznek a kerti munkában, rájuk lehet bízni a terítővasalást. Ez nagy dolog! Talán emiatt ússzák majd meg az elmagányoso­dást, s bár megfogalmazni nem fogják majd, de együtt­működési készségük révén nem maradnak ki abból az örömből, amit az emberi kap­csolatok adhatnak. Mintha az Isten is úgy akar­ná, hogy ez a kísérlet sikerül­jön! A főzés például lebontha­tó olyan apró munkafolyama­tokra, amiket előbb önmaguk­ban, később egymáshoz lán­colódva, rengeteg gyakorlás után képesek megjegyezni ezek a gyereknek maradó em­berek. Egy hétköznapi halan­dó azonban el sem tudja kép­zelni: hányszor kell meghar­colni a széteső gondolatokkal, amíg két erre hivatott ember kilenc igyekvő kuktának töl­tött káposztát meg almakom- pótot varázsol az asztalra. Először is: az ifjú szakácsok észlelése — anélkül, hogy tehetnének róla — zavart és pontatlan. Viszont imádnak enni. Ez az egyik motiváció­juk arra, hogy ne felejtsék el kicsavarni az alma szárát há­mozás előtt, és hogy legyen türelmük elegendő gyümöl­csöt hámozni. Amikor elfogy a kitartásuk, akkor következik a játék, a pihenés. Az igazi gond ebben a prog­ramban nem módszertani ter­mészetű. Még az sem baj, hogy a nyersanyagok fölé haj­lók figyelmét maga a nevelő kénytelen tovább kuszáim az­zal a folytonos felszólítással: töröld meg a szád! Az igazi akadályt azonban a szűkös anyagi források jelentik. A következő lépés az lehetne, ha a csoport nem az intézmény központi konyhájának alap­anyagaiból dolgozna, hanem maga menne ki a piacra min­den szükséges hozzávalót megvásárolni. Igen ám, de 132 forintos normából nem lehet napi ötszöri étkezést megolda­ni. Arról már beszélni sem mernek a reform kitalálói, mi­lyen jó lenne lakásokhoz ha­sonló gyakorlóhelyiségekben munkálkodni. Velünk élnek Pedig az értelmi fogyatékosok helyzetének megoldatlansága a legnyugtalanítóbb kérdések közé tartozik. Az iskolában nem maradhatnak örökké, vé­dőmunkahelyek — ahol szak- irányítás és pedagógiai fel­ügyelet mellett például zacs­kókat ragaszthatnának — alig létesülnek. így persze rokkant­nyugdíjat sem kaphatnak majd. A speciális napközi ott­honok száma kevés. Illés Feri, Sipos Mari és a társaik tehát valószínűleg közöttünk fog­nak élni. Nem a szánalmunkra, hanem a segítségünkre van — és lesz — szükségük. A Lúdas Matyitől az Árvácskáig Ranódy László, a gyermeklélek kitűnő ismerője hetvenöt éve született Az iskolai étkeztetési normákból egyre nehezebb ki­gazdálkodni a tanulók napi ellátását. A tarpai ál­talános iskola kisdiákjai ennek ellenére jóllakottan, vi­dám hangulatban tódulnak ki az ebédlőből. Irány a napközi; kezdődhet a délutáni tanulás Nábrádi Lajos felvétele Hírcsokor Barokk... ...nosztalgiák címmel ok­tóber 7. és 21. között kul­turális fesztivált rendeznek Győrött. Az események so­rát a Honvéd Ensemble fu­volaegyüttesének hangver­senye nyitja, majd egy nap múlva lép fel a Mandel Kvartett. (MTI) Középiskolásoknak... ...rendeznek kötélhúzó ver­senyt szeptember 23-án 15 órától a nyíregyházi Kos­suth téren. (KM) Csángó... ...találkozót és fesztivált rendeznek szeptember 25- én — a helyi tanács és kul- túrbizottság szervezésében — a romániai Gyimeskö- zéplokon. A program 10 órakor szentmisével és ál­Karádi Zsolt Nyíregyháza — A napokban emlékezett a szakma, s hívei- ■ nek sokezres tá­bora a hetvenöt esztendeje született Ranódy Lászlóra. A magyar film egyéni hangú, sajátos karakterű alkotójá­ra, arra a művészre, aki pá­lyáján kortársai között a leg­szorosabb kapcsolatban állt az irodalommal. Sohasem csinált új hullámos mintára „szerzői” filmet. Amit magáról és koráról el akart mondani, az benne volt a leg­jelentősebb magyar írók regé­nyeiből készített adaptációi­ban. Felejthetetlen estéket szerzett azoknak a moziba járóknak, akik a vásznon nem a lélegzetelállító akciókat, a szex és az erőszak virtusait, a kilúgozott érzelmek sekélyes­ségét, a tomboló terror, a bűn apoteózisát, vagy a milliárdos költségvetésű szemfényvesz­tést, a komputerizált semmit- mondás hatásvadászatát kere­sik. Az efféle műveket gyártó iparosokkal Ranódy nem ver­senyzett. Nem is tehette, hi­szen a magyar filmgyártás so­hasem dúskált a pénzben. De ha ő is rendelkezhetett volna milliók fölött, akkor is való­színűleg inkább belső indít­tatásának, a humánum tisztele­te parancsának engedelmeske­dett volna. 1919. szeptember 14-én született Zomborban. 1942- ben megszerezte jogi diplomá­ját a Pázmány Péter Tudo­mányegyetemen, ám nem a tanult szakmájában helyezke­dett el, hanem segédrendező lett a filmgyárban. Ónálló mű­vésszé válásának első állomá­sa a Nádasdy Kálmánnal együtt rendezett Lúdas Matyi (1949), Soós Imrével a fősze­repben. Az ötvenes évek egyik leghíresebb, noha erősen se­matikus-didaktikus történelmi tematikájú alkotásában, a Föltámadott a tengerben (1953) is dolgozott: Szemes Mihállyal együtt Nádasdy társrendezője volt. Későbbi pályáját olyan, ma már klasszikusnak számító művek jelzik, mint a Hintónjá- ró szerelem (1954), ^ Szaka­dék (1956), az Akiket a pacsir­ta elkísér (1959). Ekkortól ér­zékelhető a Móricz, illetve Kosztolányi iránti vonzalma: 1960-ban filmre vitte a Légy jó mindhaláligot, 1963-ban megrendezte Kosztolányi nyo­mán a Pacsirtát, majd három évvel később az Aranysárkány története elevenedett meg ka­merája előtt. A hetvenes években ismét hozzájuk fordult: az Árvács­kában ő fedezte föl az akkor még gyermek Czinkóczi Zsu­zsát, aki megrendítően formál­ta meg önmagát a kis Csőre szerepében. Az évtized másik érdekes vállalkozása a Színes tintákról álmodom, amely há­rom Kosztolányi-novella, (A kulcs, Fürdés, Kínai kancsó) alapján készült A történetek előtt pár perces hajdani ama­tőrfilm látható. A remegő, bar­nás árnyalatú képkockákon feltűnik a költő, a feleség, Harmos Ilona, és persze a fi­uk, Adóm. Amolyan családi használatú snittek ezek. Vala­ki rájuk irányította a masiná­ját, ők pedig nem tudják el­dönteni, mit is kellene csinál­ni. Marad az ügyetlen ugrán- dözás, a mesterkélt jókedv, a mókás bohóckodás. Megható ez az esetlenség. A kameraláz bájos együgyűségei. (Furcsa /4\ nézni az ínyrák előtti Kosz­tolányit; az utókor tudásával nézni a költőt, aki majd nem­sokára megúja a Száz sor a testi szenvedésről, a Hajnali részegség, a Szeptemberi áhí­tat című verseit...) A Színes tintákról álmodom második tételében, a Fürdés­ben van egy drámai jelenet. A szöveg szerint a rossz tanuló kisfiát az apa, Suhajda, lelke mélyén gyűlöli. A gyerek nyá­ron is tanul, készül a pótvizs­gára. Egy napon az apja hosz- szas kérés után elviszi lubic­kolni. A játék hevében mind vadabbul hajigálja a hullámok közé a fiút, még egyszercsak az nem jön föl többé a víz fel­színére. E pár percet Ranódy oly mesteri módon komponál­ja meg, hogy tanítani kellene. Szirtes Adóm ragyogóan for­málja meg Suhajda meghason- lását. A lassított felvételek, a zenei aláfestés, Szirtes arcá­nak ezernyi árnyalata példa­szerűen megcsinált beállítá­sokat eredményez. Ranódy László helye a leg­nagyobbak között van. A gyermekiélek kitűnő ismerője volt. Munkáiból a humánum szépsége, az értékek tisztelete árad. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom