Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-14 / 217. szám
1994. szeptember 14., szerda HATTER Burgonyafeldolgozó a Tiszánál Milliókra pályáznak a kistérségi fejlesztés keretében • Kihasználni a lehetőségeket mmusmm Nábrádi Lajos Gávavencsellő (KM) — Kezd kibontakozni a Tisza- parti községek jövőképe. Ha lapozzuk a terveket, a pályázatokat, korszerű ipari üzemeket, virágzó mezőgazdaságot képzelhetünk magunk elé. S képzelőerőnket nem valamiféle kincstári optimizmus mozgatja, hanem a kistérségi fejlesztési program tanulmányterve. Az elképzelések akkor válhatnak valóra pár éven belül, ha tíz település közösen, pontosabban célirányosan használja fel saját pénzét, amelyhez jelentős központi támogatás társul. Bízni lehet az itt élő emberek szakértelmében, tenni- akarásában is. Ennek a kistérségnek (ha ránézünk a térképre) földrajzilag is, gazdaságilag is Gávavencsellő a központja. Az összefogásnak, a szövetségnek — a jó ég tudja miért — Felsődadai Térségi Fejlesztési Társulás a neve. E társulás elnöke, egyben Gávavencsellő polgármestere a fiataj, dinamikus Karakó László. Ő az egyik motorja ennek az előre vivő fejlesztésnek. Előre bocsátja, hogy a fejlesztésnél a közös érdek dominál, valamennyi település érdekeit, sajátosságait figyelembe veszik. Ám ő — főleg mint polgármester — első sorban Gávavencsellő fejlesztésén fáradozik. Francia érdekeltség Az íróasztalára tesz egy vaskos, színes képekkel illusztrált tanulmánytervet, amelynek ez a címe: Gávavencsellői Kastélyszálló és Lovas Centrum. Aki átlapozza a tervet, megtudja, a szép környezetben, a százados fák alatt turisztikai központot akarnak kialakítani. Lesz itt (vagy legalább is lehet) szálloda, s egy francia üzletember közreműködésével lovas centrumot hoznak létre. Az elképzelés — reméljük, nem csupán álom — szerint külföldi turistákat várnak, akik a kastélyszálló bázisáról nap mint nap kirándulhatnak a környékre. Akinek meglendül a fantáziája, már látja is, hogy francia, német és osztrák turisták négylovas hintóbán, esetleg lóháton átrándulnak innen Tokajba, vagy a Bodrogköz látnivalóihoz igyekeznek. A polgármester ebben a pénztelen világban hangEbben az épületben indul a műanyagüzem súllyal mondja: a kastélyért 30-40 millió forintot szeretne inkasszálni az önkormányzat. Más, kézzel foghatóbb tervekről is beszámol a polgár- mester. Arról például, hogy a helyi Vegyesipari Kisszövetkezetet megvette és átalakítja az olasz-osztrák-magyar érdekeltségű LASAGNE Kft. Beszerelnek ide egy olasz gépsort, s nemsokára elkezdik a tésztagyártást. Informátorunk sietve hozzáteszi: harminc embernek ad munkát és kenyeret a tésztaüzem. Azzal folytatja, hogy menjünk el és fényképezzük le kívülről azt az új üzemépületet, amelyben egy osztrák befektető hamarosan műanyagipari termékeket fog gyártani. A polgármester érthető módon derűsen beszél a már konkrét, a megvalósításhoz közel álló tervekről, így említi, hogy az osztrák „sógor” kezdetben 15, valamivel később 50 munkanélkülit állít munkába. Azt is megtudjuk a közeli tervek felsorolásánál, hogy egy ibrányi vállalkozó szeptember végén benzinkút építését kezdi el, s ha minden jól megy (miért ne menne jól?) karácsonyra végre benzinkútja is lesz e jókora településnek. Kell is hogy legyen, mert nem csak zabra és szénára lesz itt szükség, ha beindul a turista forgalom. Jövőre távhívás A polgármesteri hivatal egy korszerűen berendezett irodájában dolgozik Márkus László, a fejlesztési társaság titkára. Elöljáróban arról szól, hogy mind a központi településen, mind a környező helységekben létre kell hozni az európai szintű infrastruktúrát. A táv- hívásos telefonvonal hálózatot kilenc településen építik ki 1995 végéig. A munkálatokhoz a Területfejlesztési Alapból 234 millió forintot ígértek az illetékesek. (Az összeget még nem utalták le.) A szennyvízhálózat kiépítéséhez a környezetvédelmi alapból szeretnének kapni. A faluszé- pítési terv is része a programnak, amelyben szívre hatóan ez áll: „Cél a komfortérzés javítása”. Az esztétikai dolgoknál is fontosabbak az anyagiak — indokol a titkár, amikor a pénzre tereli a szót. Mint mondja, A PHARE-program keretében előbb 2,6 millió forintot, majd a második ütemben 60 millió forintot szeretnének kapni. Nem is mellékesen említi a titkár, hogy a társulásnak a megyei önkormányzat és a Primom Vállalkozásélénkítő alapítvány is tagja. Ä társulás nyitott — teszi hozzá —, elsősorban vállalkozók csatlakozását várják. A sértődés elkerülése végett sorolja a tíz település nevét: Balsa, Búj, Gávavencsellő, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Szabolcs, Tímár, Tiszaber- cel,Tiszanagyfalu. Az idegenA szerző felvétele forgalmi fejlesztés természetesen elsősorban Szabolcsot és Rakamazt érinti majd, de a már hagyományokkal rendelkező ibrányi Tisza-part is fejleszthető. Új növények A tanulmányterv lényegét idézzük: „A fejlesztés fő iránya a mezőgazdasági termelés forrásainak megteremtése, a helyi foglalkoztatás megoldása, a kedvező értékesítési hálózat kialakítása, új növényi kultúrák meghonosítása, a könnyűipar talpra állítása”. A meghatározó a brugonyafel- dolgozó üzem lesz — hangsúlyozza Márkus Lászó. Balsa mellett állunk, a Tisza közelében. Erre a szabad területre épül majd a burgonyafeldolgozó. Ideális hely ez minden szempontból. A helyi polgármester, dr. Mátyás László azt mondja, az olasz érdekeltségű feldolgozóban burgo- nyachipset gyártanak majd. Tudomása szerint csak egykét ilyen gyár van hazánkban, s e termék iránt jelentős a kereslet. Némi bizakodásra adhat okot, hogy a polgármester információja szerint akár ezer családnak adhat a környéken jövedelmet a burgonyatermesztés. A dohánytermesztést is vissza akarják állítani. A biztató híreket azzal egészíthetjük ki Balsán, hogy falugazdászok segítik majd a termelőket. A kender termesztése mezőgazdaságunknak mindig nagyon fontos területe volt. Vetésterületét, várható hozamát, a mag és a rost jövedelmét a gazdálkodók előre betervezték. A kender (cannabis sati- va) levágása augusztus végén, áztatása szeptember elején történik. Gyermekkoromban Tisza- szederkényen a morotvákban volt a kenderáztató. Városi gyerek lévén nem tudtam, mi történt a halakkal, hogy mind a víz tetején van. Nevetve tudatlanságomon Bódi Kati, a szomszédék lánya felvilágosított, hogy a kender ázaléká- tól elbódultak, és akár kézzel is meg lehet őket fogni. De ezeket a halakat soha nem szokták kiszedni és megfőzni. Néprajzi adatgyűjtésem során foglalkoztam a kender feldolgozásával is, de soha nem került szóba a növény hódító hatása. Egy idős gazdát emlegettek a Szamoshá- ton, aki csak a kendergyökérből készült pipát szerette használni. huana alapanyaga. Habár a kenderkötélnek és a zsákvászonnak is van piaca a világon mindenütt, forgalmát mégsem kíséri olyan élénk érdeklődés, mint az indiai Cserbakőy Levente Kenderföldek Rejtő Jenő valamelyik légiós könyvében szerepel egy öreg tuareg, aki már teljesen elhülyült a kenderszívástól. Amikor ezt olvastam, írói színesítésnek gondoltam. Nem tudtam, hogy a marihuána is kenderből készül. De nem abból, amiből a liszteszsák vagy a rudalókötél. Nem a cannabis sativaból, hanem az indiai kenderből. Az indiai kender (cannabis sativa var. indica) a marikenderből készült termékekét. Az előbbieket a termékpiac figyeli és jegyzi, az utóbbit a kábítószerpiac. Az előbbiek forgalmára vámot vetnek, az utóbbinak gátat vetnek a vámosok és elkobozzák. Legalább is igyekeznek megtenni, a rendőrökkel együtt. Mára hazánkba begyűrűzött a kábítószer-kereskedelem is, mint minden, ami begyűrűzhet. A Kárpát-medence országain át van a kábítószer tranzitútvonala. Tehát mi mégsem vagyunk cél, csak átmenő ország. Határokkal, vámosokkal és képzett kábítószer-ellenes testülettel, amelyek érvényes büntető jogszabályokra hivatkozva intézkednek. Legalábbis, ha sikerül a csempészeket elkapni. Mert már vannak kábítószer csempészeink is, sőt feldolgozóink is, és alapanyag, tehát indiai kendertermesztőink is. A tanyákon most már nem zugpálinkákat, hanem minőségi kábítószert készítenek a jól képzett szakemberek. Lehet, hogy ezeknek is olyan világhíre lesz, mint a fütyülős baracknak, vagy a szatmári szilvának? Most- már a háziorvosokon a sor, hogy a postgraduális képzésen felkészüljenek az új szenvedélybetegek gyógyítására. Pihenos privatizáció Máthé Csaba A köztes állapotok a legrosszabbak. Akarjuk is, meg nem is, csinálnánk is, meg nem. Ugyanilyen napjaink privatizációja is, amelynek folytatását várják az érintett cégek, azok dolgozói és a leendő vásárlók. A legtöbb helyen ugyanis nem kalkulálták be az esetleges kormány- váltást, az új privatizációs koncepciót, emiatt idei tervükben a magánosítás befejezését már rég az első fél évre ütemezték be. Nem jött be. Sokadszorra találkozom az egyik mátészalkai cég igazgatójával, de már meg se merem kérdezni, történt valami előrelépés? Kérdezés nélkül mosolyogva legyint, náluk egyik pillanatról a másikra leállították a privatizációt. Ilyen helyzetben nehéz akár egy üzleti tervet, piaci koncepciót elkészíteni, hiszen nem lehet tudni, hogy utólag pont emiatt támadják-e a cég vezetését. A másik sarkalatos kérdés a piaci részesedés megtartása, esetleges növelése, amelyhez sokszor új beruházások, beszerzések szükségesek. Ha ezek a lépések elmaradnak, romlik a piaci pozíció, a konkurencia előnyösebb helyzetbe kerül, a cég ázsiója csökken. Ehhez viszont a privatizáció folyamatába belépett cégeknél, ahol még nem zárult r le a magánosítás, már AVÜ bólintásra van szükség, ami a jelenlegi helyzetben nem egy-két nap. Közben azért a termelés folyamatos legyen, az alapanyag-beszerzés ne szenvedjen hiányt, tehát a napi munkák menjenek, ez az elvárás. Viszont ebben a helyzetben akaratlanul is megoszlik a figyelem a termelés és a privatizáció között, a kettőt lehet egy rövid ideig megfelelően menedzselni, hosszabb távon viszont már lehetetlen. A nyári szünet alkalmas volt egy rövid szusszanásra, de most már várjuk a folytatást. Tart a léalma felvásárlása Kommentár Szűcs Róbert felvétele Végelgyengülés Balogh József A baj a válással kezdődött, vagyis azzal, hogy 1992-ben a nagyvarsány- gyürei szövetkezetből kivált a Kisvársány Kisgazda 16 Mg Szövetkezet, s ahogy a válásnál gyakorta megesik: nem jött létre közöttük egyezség négymillió hétszázezer forint értékű vagyontárgy kiadásában. A közgyűlésen hozott határozatban kioktatták a kiválókat, hogy a közgyűlés napjától számított 30 napon belül a vagyon kiadását a bíróságtól kérhetik. A kiválók már ekkor tudták, hogy nem a bírósághoz kellene fordulni, hanem a Tisza Mg Szövetkezet vezetőségének ilyen értékű vagyontárgyra árverést kellett volna kitűzni, s azt előkészíteni. A kiválók a nyíregyházi megyei bírósághoz fordultak, ahol keresetüket jogszerűen elutasították, mivel a kiválni szándékozók vagyonrészének összértéke a szövetkezet vagyonának 10 százalékát eléri. A kiválók több ízben kérték a Tisza Szövetkezet vezetőségét, hogy tűzzék ki az árverést, ám erre nem került sor. A kiválóknak ezért nem volt más választása, mint újra a bírósághoz fordulni. Keresetükben a közös tulajdon megszüntetését kérték, s ezzel egy időben azt, hogy a Kisvarsány köz- igazgatási területén lévő baromfiistállókra, egy iker bérlakásra, valamint a vadasparkra rendeljék el a per felvételét a vásárosna- ményi földhivatalnál, hogy a vevők tudják meg, mire számíthatnak. A feljegyzés megtörtént, ám hogy milyen következménye lesz, azt nem tudni. Mivel a Tisza Szövetkezet igazgatósága végelszámolással kívánja a szövetkezetei megszüntetni, a vagyontárgyakat, ingót és ingatlan értékesíteni. Pályázatot hirdetett a kisvársányi baromfitelep megvásárlására. Szerencsés lenne, ha ezt a végelszámolást irányitó igazgatóság elnöke is figyelembe venné és nem adna téves információt a pályázóknak. Korábban az ikerlakást értékesítették már, s épp a szövetkezet erdésze vásárolta meg. Márpedig, ha a per úgy dől el, hogy lakás a kisvarsányi szövetkezeté, a vevő gondolkodhat rajta: elég körültekintő volt-e amikor megvásárolta? Mint ahogy pórul járhatnak a kisvarsányi baromfitelep vásárlói is, ha úgy vásárolnak, hogy nem tudják, ki az igazi tulajdonos. Pedig inkább azoknak kellene pórul járniuk, akik azt hiszik, rájuk nem vonatkoznak a törvényekben rögzített játékszabályok. Ü k f 4* I Ä f « j É | Bj^KeieTMagyarorszá^^^ n Hl liP
