Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-13 / 216. szám
1994. szeptember 13., kedd HOBBI Rossz fészekbe nem kerül társ Fű, fa, papír, mész, selyemszál, nád, agyag és viasz is kell a madárlakhoz Budapest (MTI) — Nagyszerű teljesítményre képesek a madarak, amikor fészket építenek, ahová majd fiaikkal együtt bebújhatnak, s ahol biztonságos és meleg otthonra találnak. Igyekeznek, hogy teljes kényelmet, és kellemes lakhelyet biztosítsanak az egész madárcsalád számára. A legtöbb madár rendkívül nagy ügyességről tesz tanúbizonyságot. kellemes egyszemélyes „lakást”, vagy több személy részére alkalmas fészket készítenek a legkülönfélébb anyag — fű, fa, papír, mész, selyemszál, nád, agyag, viasz — felhasználásával. A legtöbb madárszülő előnyben részesíti a félgömb alakú fészket, mert abban kényelmesen el lehet helyezkedni, s még a jó kilátás is biztosított. Az egyedüli hátránya ennek a fészekformának, hogy a tojásoknak és később a kis fiókáknak nem nyújt kellő védelmet a fészekrablók ellen. Ezért néhány madár továbbfejlesztette a nyitott félgömb alakú fészket zárt gömbalakúvá. Ennek általában oldalról van a bejárata, s egyaránt jól védi lakóit az esőtől, naptól, hidegtől s az ellenségtől is. Egy hátulütője van az ilyenforma fészeknek, hogy gyakran a madárszülők sem tudnak időben elmenekülni a fészekből. Még fejlettebb forma az ún. „csöves” fészek, ami egy gömb alakú fészek, alul cső alakú bejárattal. Ezek a faágakra erősítve himbálódznak, megnehezítve ezáltal a fészekrablók dolgát. Természetesen A fészekrakás egy ilyen fészek készítését alaposan meg kell tanulni, sok idő és fáradság, valamint sok energia és ügyesség is szükségeltetik hozzá.- Az ilyen fészkek építésében elsősorban a szövőmadarak hímjei jeleskednek. Összefonják és szövik a fűszálakat, melyeket saját maguk téptek le, s gömb alakúvá képezik ki művészi ügyességgel jövendő lakhelyüket, alul kiképzett bejáratArchív felvétel tál. Miután elkészült a, Jakás”, máris házasodhat a madár, s hangos dürögéssel odacsalogatja a nőstényeket, akik megtekintik, véleményezik, és ha megfelelőnek ítélik a munkát, akkor jöhet a közös fészekrakás, azaz elfogadja a fészek építőjét partnerként. Ha netán nem tetszik a fészek, megesik, hogy a madárka nem talál párt. A feketeharkály a fakéreg belsejében fészkel általában, amelyet kemény, erős csőrével vájt ki. A faforgácsot munka közben a magasabban lévő nyíláson keresztül kidobja a fészekből. A kaktusz tüskéi kitűnő védelmet nyújtanak az óriás koibri madárnak, ahová a fészkét építi. Az ellenség számára szinte megközelíthetetlen. A cinege egy egészen közönséges függő fészket épít azonban két bejárattal, az egyik álcázott és a semmibe vezet, a másik pedig, a valódi, ami rejtve van. Sárból és agyagból készíti el a fészkét a brazíliai fazekasmadár, mégpedig a fatörzs elágazásában, biztonságos helyen. A chilei kolibri művészi ügyességgel készíti el fészkét levelekből. A leveleket apró szálakkal szövi össze. A nádirigó jól elrejtve a nádasban biztosítja kicsinyei számára a lakóhelyet. A vastag nádszálak cölöpként szolgálnak a fészeképítmény alatt, s alig észrevehető. A Kenyában honos sárga szövőmadár egyszemélyes fészkeket épít, holott nagy kolóniákban él. Az egyszemélyes fészek nagyobb biztonságot nyújt lakójának a sok ellenséggel és ragadozókkal szemben. (Képünkön). A fecskék, mint ismeretes, nedves agyagból készítik fészküket, mely általában kehely- formájú és leginkább a tetők alá helyezik el. Az a fecske, amelynek elhagyott fészkét időközben (ameddig melegebb éghajlatra költözött) más madár látogatja, visszatérte után már nem hajlandó visszaköltözni a régi fészekbe. Mosómedve Szűcs Róbert felvétele Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — A képen látható Zorát két kistestvérével kéthetes korától neveli a sóstói vadaspark vezetője, Szánthó János. A három kis mosómacit azért kellett elválasztani anyjuktól, mert nem viselte gondjukat. Másfél hónapos korukig csak tejet kaptak cumisüvegből, most már — három hónapos korukra — darált és pépes ételeket is esznek. Rendkívül élénkek, kíváncsiak, örökösen szimatolnak. Nem híresek viszont a bátorságukról: a hirtelen mozdulattól, zajtól azonnal megijednek, s menekülnek. Méghozzá felfelé, így aztán nevelőjüket nem egyszer éri az a meglepetés, hogy a három mosómaci egyszerre keres a vállán menedéket. Zora mindhárom közül a legbarátságosabb, ő volt, aki elsőként kimászott a dobozból, hogy felfedező útra induljon. Alig várja, hogy gazdája letelepedjen a tévé elé, mert akkor máris mehet a ,Jie- lyére”, kicsit bóbiskolni a vállára. Egyébként gyakorta „sétálgat” így gazdájával a parkban is: békésen üldögélve annak vállán. A mosómaci még a tapétára is felkapaszkodik, olyan erősek a karmai, hogy gyakorlatilag nincsen előtte megmászhatatlan akadály. Fotómodellnek viszont teljességgel alkalmatlan: a szerkesztőségi szobában egy pillanatra meg nem állt volna még a fénykép kedvéért sem. Fiatal kuvaiti gyöngyhalászok Kuvait (MTI) — Gazdag fiatal kuvaitiak nyaranta otthagyják gyors autóikat és léghűtéses lakásukat. Fából készült kis vitorlásokra szállnak, hogy megízleljék, milyen kemény volt őseik élete. Lányok és fiúk tucatjai gyöngyhalászattal foglalkoznak 10 napon át az emírség partjainak közelében. Levetve makulátlan fehér ruhájukat, egyszerű rövid trikót öltve a fiatalok visszaidézik a régi szellemet, amely elődeiket jellemezte. — Az élet régen nagyon kemény és kegyetlen volt, és én büszke vagyok őseimre — mondta Abdullah al-Juraidan egyetemi hallgató a Reuter brit hírügynökség munkatársának. — Néhányan nagyon nehéznek találják a munkát és arra gondolnak, hogy abbahagyják, de büszkeségük legyőzi a nehézségeket, amikor nagyapáikra gondolnak — hangoztatta egy másik diák, Ahmad Hamad al-Ghaith. Kuvaitban a gyöngyhalászat valamikor hagyományos foglalkozás volt, együtt a halászattal és csónaképítéssel. Ezek jelentették a megélhetés fő forrásait, még mielőtt olajra bukkantak volna. Még 1970 körül is, amikor Ahmad és Abdullah még nem is élt, Kuvait népének nagy része távol állt a gazdagságtól. Érdekes, hogy számos kuvaiti, aki az olajnak köszönhetően ma a legnagyobb luxusban él, nosztalgiával gondol az egyszerű, nehéz múltra. Ebben az évben 160 fiatal vett részt a régi módon űzött gyöngyhalászatban. A program már 1986-ban indult, de a háború idején természetesen fel kellett függeszteni. A fiatal amatőrök persze nem merülnek olyan mélyre, mint a korábbi hivatásos gyöngyhalászok, de a régi módszert alkalmazzák. Ez abból áll, hogy a víz alatt egyszerűen visszatartják lélegzetüket. Orrukra csipeszt erősítenek, nehogy vizet lélegezzenek be és szemüveg nélkül úsznak le a mélybe. Elődeikhez hasonlóan egy társuk kötélen tartja őket a csónakból. Ha az amatőr búvár bajba kerül, meghúzza a kötelet és kollégája kihúzza. Éjszaka a fiatalok visszavitorláznak a partra és takaróba burkolózva a csillagok alatt alusznak. Tanáraik megtanítják őket a régi gyöngyhalászénekekre és a hagyományos táncokra. Magukra hagyott négylábúak Sevilla (MTI) — Nyaranta egy úttest közepén álló, szomorú szemű kutyát ábrázoló plakát jelenik meg Spanyol- ország hirdetőtábláin és újságjaiban: ő képviseli azt a százezer kutya és kétszázezer macska sorstársát, akiket magukra hagynak a vakációra induló spanyol családok. Úgy tűnik, hogy a felhívás .J'íe hagyd el őt, ő soha nem hagyna el téged!” lassacskán kezd hatásossá válni. Jóllehet a nyári hónapokban még mindig sok „apátlan-anyátlan” négylábú ténfereg az utcákon, számuk azért egyre csökken. 1993-ban például már húsz százalékkal kevesebben voltak, mint még egy évvel korábban. A probléma azonban annyira valós, hogy nagyobb figyelmet szentelnek neki, mint az állatvédők által ellenzett bikaviadaloknak. A magára hagyott házi kedvenceket legtöbbször autó gá- m. zolja halálra, máskor hatósági szervek, esetleg a zord körülmények végeznek velük. A legkegyetlenebbek az újdonsült állattulajdonosok, ezért nagyon fontos az ő felvilágosításuk. A sevillai állatvédő társaság szerint júliusban és augusztusban háromszorosára nő a náluk menedéket találó kutyák száma. A forgalmi rendőrök szerint pedig az elmúlt öt nyáron négy embert ért halálos közúti baleset az utcán ténfergő kutyák miatt. Csupán Andalúziában 150 ezer kutya veszti életét az utakon. Jóllehet a gazdasági fellendülésnek köszönhetően az emberek ma többet törődnek kedvenceikkel, mint régen, a probléma nem enyhül a növekvő számú tulajdonosok miatt. Az ötvenes években csak kevesek engedhették meg maguknak az úri luxusnak számító kisállattartást. Ma 3,5 millió kutya és 2,6 millió macska él Spanyolországban. Tíz évvel ezelőtt számuk 3, illetve 2,1 millió volt. A kedvenceikről megfeledkező spanyolok magatartása késztette a Purina állateledelgyártó céget arra, hogy 1988-ban plakátkampányt kezdjen a tulajdonosok lelkiismeretének felébresztésére. A Purina Alapítvány szorgalmazza, hogy a nyaralni induló spanyolok vigyék magukkal kedvenceiket a vakációra is. Segítségül hosszú listán sorolják fel azokat a szállodákat, amelyek befogadják a négylábú vendégeket is. Egyre többen vannak azok a tulajdonosok is, akik men- helyre viszik állataikat, mielőtt négy-hat hetes nyaralásra indulnának. Az a nézet, hogy az állatok eldobhatóak, mint egy kiürült doboz, a felvilágosítás hiányából fakad. Katalóniában nemrégiben törvénybe foglalták az állatok jogait, és az állatvédelemnek ezt a módját azóta már Spanyolország kilenc másik autonóm körzetében is átvették. Állatkínzásért tehát ezentúl nagy árat kell fizetni. Januártól kezdve minden katalóniai kutyát tetoválással vagy mikrochippel jelölnek meg, és a tulajdonosokat teszik majd felelőssé, ha elkóborolt állatuk balesetet okoz. Több állatvédő egyesület felajánlotta már, hogy némi adomány fejében vigyáz a nyaraló családok állataira. Változás ide vagy oda, a spanyol társadalom kifogásolható magatartást tanúsít az állatok iránt. Az emberek drága, fajtiszta kutyákat vásárolnak, hogy legyen mivel kérkedniük, de senki nem akarja a szegény korcsokat. Vannak olyanok is, akik úgy akarják változtatni kutyájuk fajtáját, mint a kocsijuk márkáját — ahogy a divat diktálja. Hobbihirek Tengi dalok... ...Magas rangú kínai vezetők rövidesen abba a kényes helyzetbe kerülnek, hogy nyilvánosan meg kell ítélniük: dalköltőnek milyen az ország első embere, Teng Hsziao-ping. A kulturális minisztérium a nép- köztársaság kikiáltásának közelgő 45. évfordulója alkalmából meghirdette a forradalmi dalok fesztiválját, s a benevezett dalok között veterán forradalmárok szerzeményei is megtalálhatók, köztük Csou En-laj és Teng Hsziao-ping művei. (MTI) Dolgos katicák... ...Az Egyesült Államokból importált 3000 katicabogár alapos munkát végzett — megszabadított a levéltet- vektől egy öreg hársfát a hollandiai Ijsselmuiden városában. Ráadásul a kártékony rovarok elleni környezetbarát akció mindössze kerek 27 márkájába került az illetékes városi hatóságnak. A derék katicák néhány hét alatt végeztek a le- véltetvekkel. A katicabogár egyébként körülbelül 5000 levéltetűt fogyaszt el három hónapos élete folyamán. (MTI) Albán autómánia... ...Két éve még csupán a kerékpárosok nyögéseit lehetett hallani az albán utcákon, mert a sztálinista rendszer törvénnyel tiltotta az autóbirtoklást. Mostanra viszont már több mint százezer autó van magánkézben — azóta az albán utcaképhez hozzátartozik a kalákás betolás. A gyalogosoknak saját felelősségükre kell átkelniük az úttest túloldalára, mert ha egy autó egyszer beindul, vezetője nem szívesen áll meg vele. (MTI) Német kertbarátok... ...Egy felmérés szerint a németek a legnagyobb kertbarátok Nyugat-Európában, sőt fejenkét évi 154 márka összegben egész Európában ők költik a legtöbb pénzt kertápolásra. Nyugat- Európa lakossága évi kerek 25 milliárd márkát fordít növényekre, virágokra és kertápolásra, s ebből tízrnil- liárd jut a németekre. (MTI) Gazdikereső Nyíregyháza (KM) — Három kisci- cának keresünk gazdát, a címük: Kemecse, Rákóczi út 64. Állatszeretők jelentkezését várják öt nyolchetes kiscicáért Nyíregyházán, a Moszkva utca 52. szám alatt. Három hónapos németjuhász keverék kan kiskutyának keresünk gazdit. Érdeklődni a (42) 342- 845-ös telefonszámon lehet.
