Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-12 / 215. szám

1994. szeptember 12., hétfő GAZDASÁG Keíet-Magyaroiszág 13 Túlhasznosított vadállomány Az FM főosztályvezetője szerint a vadgazdálkodás bizonytalan helyzetben van Budapest (MTI) — Törvény ugyan szabályozza, hogy kit illet a vadászati jog, a tulaj­donviszonyok változásai, az erdők magánkézbe kerülése azonban számos helyen ka­otikus állapotokat teremtett. Vajai László, a Földművelés- ügyi Minisztérium (FM) Va­dászati, Halászati önálló osz­tályának főosztályvezetőjét a vadgazdálkodásban fellelhető állapotokról kérdeztük, aki le­szögezte: a vadgazdálkodást leginkább a bizonytalan hely­zet sújtja. Vadászati jog — Az erdőkről, ezen belül a vadgazdálkodásról még az 1961. évi törvény gondosko­dik. E törvény alapján adták ki a 8/1993-as FM-rendeletet, amelynek értelmében a vadá­szati jog hasznosítási módjáról a földművelésügyi miniszter határoz. A rendelet kétféle hasznosítási módot jelöl meg. Az egyik lehetőség, hogy az üzemi vadászterületeken gaz­dasági társaságok gyakorolják a vadászati jogot. Ez csaknem 100 üzemi vadászterületet je­lent az ország területének 18 százalékán. A másik a haszon- bérleti forma, amikor vadász- társaságok bérelnek területe­ket, ez az ország vadgazdál­kodására alkalmas területének 82 százaléka. — A haszonbérleti jog ko­moly jogi ellentmondásokkal terhelt. Az önkormányzati tör­vény 82. paragrafus 1/F. be­kezdése azt mondja ki, hogy a vadászati jog haszonbérletéből származó díj az önkormányza­tokat illeti meg. Az üzemi vadászbérleti területeken nem keletkezik haszonbérleti bevé­tel. A 710 vadásztársasági te­rületből 170-nek bérbeadói az erdőgazdaságok, a többi felett a megyei földművelésügyi hi­vatalok rendelkeznek. E 710 vadásztársasági területnél már megjelenik a bérleti díj, amit az önkormányzatok csak rész­ben kapnak meg. A polgári törvénykönyv mezőgazdasági haszonbérletről szóló rendel­kezései ugyanis kimondják, hogy a haszonbérleti díj a bér­beadót illeti meg. A két jog­szabály tehát nincs szinkron­ban egymással. Emiatt néhány erdőgazdaság — lévén rész­vénytársaság, tehát gazdálko­dásra, nyereségre törekvő szervezet — nem utalja át az önkormányzatoknak a bérleti díjat. Perre mentek a felek, de nem mindig születtek egyhan­gú határozatok. Átlag ötvenezer Ezt az anarchikus állapotot mindenképpen meg kell szün­tetni, mégpedig jogszabály­módosítással. Az FM már megtette javaslatát: az önkor­mányzati törvény módosítása során a 82. paragrafus 1/F. bekezdése kerüljön ki a tör­vény szövegéből. Ezzel egy másik konfliktus is oldható lenne, nevezetesen az, hogy az új földtulajdonosi kör (514 ezer a számuk), mint elsőd­leges gazdálkodók részesül­hetnének a vadászati jog hasz­nosításából. Egyébként orszá­gos szinten 150 millió forint haszonbérleti díj folyik be, ami az önkormányzatoknak átlagosan 50 ezer forint körüli bevételt jelent évente. Az ösz- szeg tehát nem túlságosan nagy, ám mindkét oldalon elégedetlenség tapasztalható. — A vadgazdálkodás egyéb konfliktusai csakis az új tör­vényben kezelhetők — mond­ja Vajai László. A törvényter­vezetet már korábban minden szinten megvitatták, de a tárca új vezetése megkérdezi az érintett érdekképviseletek vé­leményét. A szakemberek a lehető legjobb szabályozásra törekszenek annak érdekében, hogy a magyarországi vadál­lománnyal a hosszú távú gaz­dálkodást megvalósíthassák. Ez ugyanis jelentős megújít­ható erőforrása az országnak. A törvénytervezet címe is ki­fejezi ezt az elsődleges célt, azaz: Törvényjavaslat a vad védelméről, a vadgazdálko­dásról és a vadászatról. Ez a fontossági sorrend is, tehát a cél, hogy a vadvédelem kell, hogy áthassa a tevékenységet. — A vadállomány helyzetét is meghatározza ez a jogi bi­zonytalanság. A vadászterü­letek jelentős részén ugyanis „túlhasznosították” a vadállo­mányt. Az 1993-as FM-ren- delet megjelenésével viszont lassult ez a folyamat, s azóta tervszerű vadállomány-csök­kentés zajlik, s szakmai szem­pontok érvényesülnek az ál­lomány szabályozásában, és az értékes trófeák megszerzé­sekor is. Ám a szigorú állami felügyelet, szankcionálási le­hetőségek területén is nagy változásokra van szükség, s a főosztályvezető reméli, hogy az állami felügyeletet létszám­ban, szakembergárdában is meg tudják erősíteni. A bevé­telszerzés kényszere miatt is egyre inkább gazdálkodási te­vékenység alakul ki a vadász- területeken. Már ott tartunk, hogy a trófeás vad 60-65 szá­zalékát bérvadászati formában értékesítik, míg az apróvad 70-75 százaléka hasznosul ilyen formában. Exportra megy A magyarországi vadhús több mint 90 %-a exportra megy. A bevételben stagnálás figyelhe­tő meg az elmúlt három évben. 1991- ben 4,2 milliárd forint, 1992- ben 4,6 milliárd, míg ta­valy 4,4 milliárd forint bevéte­le származott a bérvadászta­tásból, a vadhús-értékesítésből a vadgazdálkodóknak — mon­dotta végezetül Vajai László. Támogatás az őszi munkákhoz Lakos László földművelésügyi miniszter: kiemelt hangsúlyt kap az agrárpolitika Budapest (MTI)—Az agrár- tér rámutatott: már a koalíciós támogatások összege az idén kormányprogramban Idemelt várhatóan 75 milliárd forint hangsúlyt kapott az agrárpoli- lesz a korábban tervezett 57 tika. Ennek értelmében az ága- milliárd forinttal szemben zatot támogatni kell és ezt —jelentette be Lakos László mind a kormánnyal, mind pe- földművelésügyi miniszter dig a parlamenttel is sikerült szerdán, a kőbányai vásár- elfogadtatni. Lakos László a városban az Országos Ga- megvalósítandó agrárpolitika bonatermesztési Tanácsko- két alappillérének a korszerű­zás nyitónapján. séget és a versenyképességet nevezte, s ezen belül is külön Indoklásként a miniszter azt hangsúlyozta az exportképes­hangsúlyozta: biztosítani kell ség növekedésének fontos- a hazai ellátást, a falun élők ságát. A megvalósítandó célok nagy részének foglalkozta- érdekében stabil földviszo- tását. Eközben az ágazatot ex- nyokat kell teremteni, ideértve port árbevételi kényszer is ter- a kárpótlást és a reális szö- heli, az általa termelt áruk vetkezetpolitika megteremté- kiviteléből származó jövede- sét is; változtatni kell a priva- lemre ugyanis nagy szüksége tizációs technikákon: a cél az, van a nemzetgazdaságnak. hogy a termelők juthassanak A földművelésügyi minisz- tulajdonhoz; mindezek mellett új piacpolitikára van szükség ra, de ebből még 3 milliárd mindenekelőtt a hazai termé- forint kérdéses, kék védelme, az exportösztön- A reorganizációs program zés érdekében. megvalósítására szinte alig jut A miniszter bejelentette: a majd pénz, s az egyéb támo- kormány várhatóan szeptem- gatásokra 2-3 milliárd forint bér 15-én tárgyalja meg az marad. Lakos László a terme- ágazat szabályozási rendsze- lök megnyugtatására elmond- rének jövő évi koncepcióját, ta: az idei őszi munkákhoz Felsorolta a tervezett agrártá- szükséges támogatási keretek mogatási előirányzatokat is, rendelkezésre állnak. Az idei amelyeket a tárca a jövő évre évben hektáranként 4,5 tonna igényelt. Ezek végösszege gabona termett hazánkban, ez mintegy 80 milliárd forintot azt jelenti, hogy az össztermés tesz majd ki. Ebből 35 milliárd eléri a 4,8 millió tonnát. Ebből forint jutna exporttámogatás- exportra mintegy 500 ezer-1 ra, 15 milliárd forint költség- millió tonna juthat. Ez a ter- csökkentő támogatásokra, 7 mésátlag a ’70-es évek ele- milliárd forint intervenciós tá- jének felel meg. A gabona ve- mogatásra, azaz a belső piaci tésteriilete pedig csupán 1945- zavarok korrigálására. Mint- ben, 1961-62-ben, valamint egy 13 milliárd forintot tér- 1992-93-ban volt 1 millió veztek a mezőgazdasági alap- hektár alatt. Gyorshírek Az első... ...privatizációs gépárverést szeptember 27-én rendezi meg az Állami Vagyonügy­nökség megbízásából az Economix Rt. (MTI) Augusztus... ...végéig a tavalyi év szint­jének megfelelően alakult a Cooptourist forgalma. Három... ...és fél éve nem tapasztalt szintre, tonnánként 1600 dollárra emelkedett az alu­mínium ára. (MTI) Erőteljes... ...volt a német gazdaság növekedése az idei máso­dik negyedévben, míg az infláció lassú maradt. (MTI) Németország... ...kormánya elvben bele­egyezett abba, hogy elen­gedjen 50 millió márkányi részt Jordánia vele szem­ben fennálló adósságából. Szakmai napok szigetelőknél Nyíregyháza (KM - N. L.) — Szakmai napot rendeztek csü­törtökön a nyíregyházi SZAK- SZIG Kft. központjában. A Budapesti Műszaki Egyetem tanárai, a minőségellenőrzők, a kivitelezők, a megrendelők, az építészek cserélték ki szak­mai tapasztalataikat. Főleg a szigetelés, a tetőfedés volt a téma. Az utóbbi évtizedben egy sor hazai díjat nyert a nyíregy­házi cég, amely immár külföl­dön is méltán híres. Az egyik elismerésen ezt olvashatták a résztvevők: „A SZAKSZIG Kivitelező és Szolgáltató Kft. által benyújtott Tiszavasvári Alkaloida Tablettázó Épület tetőszigetelési munkáját kate­góriadíj elismeréssel jutalmaz­zuk. Aláírás: Az Épületszige­telők és Tetőfedők Magyaror­szági Szövetsége. Egy orszá­gos díjnak, amelyet elnyert a cég, ez a neve: A 90. év tetője. 1992-ben lapos és magas tető kategóriában adott be pálya- műveket a kft., s mindkét kate­góriában országos első helye­zést ért el a nemzetközi bíráló bizottság megítélése szerint. A hazai és nemzetközi siker elle­nére a kft. árbevételének mind­össze 20 százaléka származik a mi megyénkből. Vagyis kevés a itthoni megrendelés... A SZAKSZIG többek közt dolgozott a budapesti IKEA Aruház, a pécsi Centrum Áru­ház, a szegedi sportcsarnok, a Hódmezővásárhelyi Porcelán- gyár épületén. A szigetelő szakma több évtizedes tapasz­talatait összesítő és a hagyo­mányostól a legújabb techno­lógiáig kiterjedő kínálatot al­kalmazó különféle szigetelé­seket, magastető-fedéseket és hézagmentes ipari műgyanta padlóburkolatokat kivitelező cég a kft. Amerikai, kanadai, osztrák és svájci anyaggyártó cégek termékeit is beépítik a méltán híres nyíregyházi szak­emberek. A szigetelők központja referenciának is számít Balázs Attila felvétele Előtörlesztés Készpénzzel vagy kárpótlási jeggyel Nyíregyháza (KM) — Szeptember elsejétől elő- törleszthetik az 5 éves rész­letüket készpénzzel vagy kárpótlási jeggyel azok a befektetők, akik a KRP kísérleti szakaszában vala­milyen részvényt jegyez­tek. Azok, akik pem az előtörlesztést, hanem az 5 éven át tartó, évenkénti tör­lesztést választják, szep­tember 30-a után 15 napon keresztül fizethetik ki az el­ső éves részletüket. Az ez év tavaszán indult kedvezményes részvényvá­sárlási program kísérleti szakaszában 2 részvényt je­gyezhettek a befektetők, a Soproni Sörgyár és a Pan- nonplast részvényeit. A KRP-nek három alrendsze­rét alakították ki: a kész­pénzes, a kárpótlási jegyes és az ún. részletfizetéses volt a jegyzők körében, a Soproni Sörgyár esetében 190 millió, míg a Pannon- plast esetében 250 millió­nyi részvénycsomagot je­gyeztek le a kisbefektetők ebben az alrendszerben. A részletfizetési alrend­szer a fizetés idejét és esz­közét illetően két alternatí­vát tartalmaz: lehet fizetni 5 éves részletfizetéssel, il­letve az 5 éves részletek egyszeri előtörlesztésével, fizetőeszközként pedig készpénz és a bármilyen jogcímen szerzett kárpót­lási jegy jöhet szóba, amit névértéken, a kamattal nö­velt értéken vesznek figye­lembe. Szeptember elsejétől van lehetőség egészen novem­ber végéig az előtörlesz­tésre, erre elsősorban a kár­pótlási jegy felhasználása ígérkezik jó üzletnek. Azok a jegyzők, akik kárpótlási jeggyel előtörlesztenek a Soproni Sörgyár vagy a Pannonplast esetében, és a jelenlegi tőzsdei árfolya­mon tudják értékesíteni részvényeiket, közel 230, illetve 180 százalékos ho­zamhoz juthatnak hozzá. A készpénzzel való előtör­lesztés azok esetében meg­fontolandó, akik az év végi befektetési adókedvez­ményt kívánják igénybe venni. A részvény előtörlesz­tésénél érdemes figyelem­mel lenni arra, hogy ez csak ott valósítható meg, ahol a jegyző tavasszal a jegyzését leadta. Megyénkben a KRP bonyolításában az OTP Bank 2 fiókja, a nyíregy­házi és a mátészalkai mű­ködött illetve működik köz­re. A jegyzőnek célszerű magával vinnie a minél gyorsabb lebonyolítás érde­kében az ún. allokációs ér­tesítőlevelet (amely azt tar­talmazza, hogy az ügyfél mennyi részvényt kapott és mennyi a részletfizetés ösz- szege), a jegyzési... (amely többek között tartalmazza az ügyfél számlaszámát), a személyi igazolványt és a törlesztéshez szükséges mennyiségű kárpótlási jeggyel illetve készpénzt Meghatalmazással az ügy­fél akár a összes családtag, rokon vagy ismerős rész­vénycsomagját felveheti. A jegyzők fizetéskor vá­laszthatnak, hogy kikéri a részvényt fizikailag vagy pedig csak letéti igazolást kémek róla (mindkét eset­ben tudják forgalmazni a részvényeket). Azok a jegyzők, akik nem kívánják igénybe ven­ni az előtörlesztést, azok szeptember 30-a után 15 napon keresztül egyenlít­hetik ki az első éves tör­lesztő részletüket. Itt is vá­lasztható a készpénzes és a kárpótlási jegyes fizetés is. Ä KRP program további sorsáról még nem született döntés, valószínűleg az új privatizációs koncepcióval és törvénnyel összehangol­va fognak dönteni arról a vagyonkezelő szervek. (Forrás: Primom-Ávü Ügy­félszolgálati Iroda, Nyír­egyháza, Váci Mihály út 41. Tel.:421463-506.) Árfolyamok Kárpótlási jegy > ' . V : : ' ; ■ • . : ■: . Tőzsde ■■■■■■■■I Index (ideiglenes) szeptember 9-én: 1670,90 (-5,94) Hivatalos árfolyamok ■ Érvényben: 1994. szeptember 9. Valuta Deviza Kanadai dollár 78.42 79,94 79,23 Pénntem ______Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 36132 367,88 365,74 Német márka 69,09 70,29 69,72 Angol főm 166,12 169,12 167,63 Norvég korona 15,72 16,00 15,87 Ausztrál dollár 80,27 81.61 80,99 Olasz líradOOO) 67,89 69,11 68,44 Belga franki 100) 335,78 341,28 338,61 Osztrák «cílOOi 9823) 9993» 990,75 tónk««' 17,47 17.77 17.63 Port. esc.(lOO) 67.82 68,% 68,40 Finn márka 21,30 21,64 21,49 Spanyol pes.(IOO) 8338 84,49 83,82 Francia frank 20,18 2152 2035 Svájci frank 82,65 83,97 8337 Holland forint 61,65 62,69 62,18 Svéd kot« 14,08 1432 14,19 ír foot 164,20 1673» 16536 USA dollár 107,60 109,60 108,66 Japán jen (100) 108,18 110,04 109,15 ECU 131,74 133,98 13234

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom